Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-04 / 3. (1926.) szám

2 T>RXGMMACfc«RM!RMP !0?0 Január 4, péntofc. A cseh néppárt nem akarja szétrobbantani a kormánytöbbséget — A cseh iparospárt követelései — diilete cs a népre ható elementáris ereje, de mint rcálpolitikus sokkal ügyesebb és terveit sokkal jobban tudja realizálni, mint az elhunyt néptribun. Kadics alapclvei megmaradtak, de Masek ügyességével sok­kal közelebb viszi azokat a megoldás leié, mint elödjo. Mi Sesz a letáró jusoszláv-olasz szerződéssel? Paris, január 3. Pert inax az Echo de Paris mai számában arra fftgyelmezleti a francia közvéleményt, hegy a három év ©lőtt Rómá­ban megkötőit olasz—jugoszláv szerződés január 27-én lejár. E szerződés Pertinax sze­rint azt a célt szolgálta, hogy a két aláíró ha­talom kölcsönös elhatározásból őrködjék Kö- zépeurópa háború utáni rendién. Időközben Olaszország álláspontja megváltozott és buda­pesti meg szói a i d ©marsaival elleniéibe ke­rült Jugoszláviával. Magyarország és Bulgária t ék ©szerződései lene s köreit O’aszország évek óta támogatja, ami Jugoszláviában nagy ide­genkedést keltett. Ehhez járult még az al­bán konfliktus, ami elv végleg elidegenít©'.te egymástól a két államot. Ha Olaszország a három év előtti szerződést meg akarja hosz- szaböitani, revidiálnia kell az öt év óta foly­tatott középeurópai politikáját. Erre azonban Pertinax szerint nincsen sok remény Olasz­ország ma határozottan arra számit, hogy a jogász! ivek egymást marcangolják szét és ez­által megkönnyítik az olasz politika helyze­tét. A szerbek és a kor válók á* 1 lan dó torzsa I- kodási igazat látszik adni a római fel tojások­nak. Ha január 27-én nem hosszabbítják meg az olasz—jugoszláv szerződést, turv ezt a ne­gatív tettet a két állam diplomáciai hadüze­netének kell tekinteni. Ii unififtádós eilnisziénnn rendezni alsarla az anvaVöns!- vak vezetésének kérdésé! Prága, január 3. Az umttkáciös miniszté­rium politikai osztálya már előkészítette a szükséges anyagot ahhoz a törvényjavaslat­hoz, mellyel szabályozni fogja a családnevek és azok megváltoztatásának kérdését. Itt el­sősorban a családnevek és a keresztnevek vi­szonyára lesznek tekintettel, mert különösen az ortodox zsidóknál eddig sokszor összeza­varták a családnevet a keresztnévvel s ez az anya könyvvezetésben folytonos komplikáció- lkai okozott. Továbbá az anvakönyvek veze’é- si kérdését is rendezni akarják, mivel a tör­ténelmi országokban a hitközségek vezoMk az anyakönyveket, Szlovenszkól>an és Ruszin- sz.kóbou pedig az állam? a nyakön vwezeiők. Az unittkáeiós minirsztérluim már összekötte­tésbe léoett az érdekelt töto>í minisztériu­mokkal, hogy a törvény javaslat még ez év­ben mindez térkő zi tárgyalások anyagát képez­hesse. IBSBBBHHHWfflHBBmHöHMm Prága, január 3. A Lidové Listy mai szá­mában Pelr ct^eh néppárti képviselő vezér­cikkben pártjának a mai kormánypolitikáért való felelősségéről ir s előre mosakodik a néppárt követelésének várhaló kudarca ece­tére. A néppárt ugyan együtt dönt a többi koalíciós pár­tokkal — írja —, de véglegesen és egye­dül nem dönthet. Éppen ezért nem is viheti keresztül összes követeléseit. Amellett a párt nem akarja a koalíciót szétrobban­tani, mivel a koalícióra még számos fel­adat teljesítése vár és nincs kilátás arra hogy helyét egy jobb koalíció foglalná el. Prága, január 3. Lapunk december 30.-5 szá­mában bukaresti jelentés alapján közöltük, hogy a Currentui bécsi keltezésű jelentése szerint már az abbáziai magyar-román közveden tár gyalusokat megelőzően Béé-ben érdekes tanács kozásek folytak az optámkáníősről Bvrbu 'tir- bey herceg, valamint Szterényi József bá ó. a magyar bizottság elnöke, Egri sz'kértő és Vet bukaresti magyar ügyvivő között. E tanácsko­zások során -— a Currentvj szerint — Stirbey herceg, akinek erre egyéként nem volt Hiva­talos mandátuma, a következőképpen java-clta volna a megegyezést: 1. Magyarország vállalja magára az opíánsok kártalanítását, bármekkora legyen is ezeknek anyagi követelése; 2. Állapitassék meg az az össze?, amelyet Magyarország ezekre a kárta­lanításokra elkölteni vél. 3. Románia kötelezi magát, hogy bizonyos határidőn bellii ezt az összeget petróleumban, sóban és fában megté­ríti Magyarországnak. 4. Létesittessók két ér­dekeltség, az egyik Magyarországon, a mánk Romániában, amelyek megszervezzék ezen -zó- banforgó természetbeni anyagok exportját. A Currentui ehhez hozzáfűzte, hogy a magya­rok elvileg a megegyezés alapjául elfogadták volna ezt az indítványt és nyomban meg is szabták volna a kárínlnnitád követelés ö^zo- gét 150 millió aranykoronában, amelv 15 év alatt lenne törlesztendő. Az abbáziai tárgydá- során nem került ugyan szóba ez a javadat, de a Currentui értesülése szerint a karácsonyi A koalícióé pártok közül már majdnem va­lamennyi nyilvánosságra hozta újabb követe­léseit s most a cseh ipa ro-spárt nevében Mlctíoch képviselő, a koalíció oszmioakájának tagja, [jártjának jövő programját fejtette ki a Csl. De<n kben, amely szerint a párt töreked­ni fog a kiéi pá r részére olcsó hitelt biztosí­tani. Mintegy tiz millió koronára van szük­ség. Követei ni fogja a forgalmi adó leszállt tását, az ipariskolák államosítását. Továbbá a kereskedelmi kamarák demokratizálását, az ipartestül©!©kiben való választások végre­hajtását, az ipari rend retormját, a háborús és háború utáni rendelkezések felfüggeszté- 'ét, a közélelmezési minisztérium és az uzeoraihivalalok megszánletését. ünnepek után meginduló snn-remói tárgyalá­sokat ezen az alapon ké zültek folytatni. Mint illetékes hrlyről értesülünk most a bukaresti Ctirrcnlulnak ez »z éitesi lís^ az eí ső szctcl az utclséig minden alapot nélkülöz Szterényi József báró- a magvar bzottság elnöke, Egri szakértő és Vest hu1 * arcsíi ma­gyar ügyvivő az opiáns por ügyében egyál tálában nem tárgyaltak B'csken sem Barbu Sfrbey herceggel, sem máss*’!. A Currentrl- nak azon értesülése sem felel mug a valóság­nak. mintha az Abbáziában megkezdett tár­gyalásokat karácsony után San-r>emobJ»n folytatnák. A magyar-román optáns árgyali- sok ugyanis kizárólag csakis Abbáziában folytak és folynak. Pestíiy Pál, pénteken nyúlta he lemondását Budapest, január 3. (Budapesti szerkesztő­séig ümk tot-edoti jelentése.) Beöthy l’ál igazsdg- ügyminisztor minden valószínűség számum I pénteken kimond Igazság ügy tnim i sztori tárcá­járól. Utóda Zsilen v Tibor házoínök lesz. Zsiitvay helyébe Almássy László, az egységes párt elnöke lép, akinek utóda viszont az egy­séges párt elmöki tisztében előrolálha/tóliag Pesithy Pál lesz. Készül a közalkalmazottak betegsegélybiztositásának novellája Prága, január 3. A közalkalmazottak betege segélybiztosiitásáról szóló és jelenleg érvény-* ben lévő törvény igen hiányos. A népjóléti minisztérium most a törvény novellájának előkészítésén dolgozik. Az sincs kizárva, hogy, egy egészen uj törvényt nyújt be a pár Uh . mentnek. A tényleges előkészítő munkához azonban csak akkor látnak hozzá, ha a mi- Misztérium már elkészít étit© a maga na lkáén uh zotitaik bcitegeegély biztosítására szóló törvén y« javallatot, molyét a parlament még ez év ta« vaszán fog tárgyalni. A Valikén a fegyveres béke ellen Róma, január 3. Feltűnést keltő cikk jeleni most meg a Vatikán lapjában, az (>sservat<ir« Romano-ban. A cikk válaszol Brawtto admirá- lis egy közleményére, amelyben a tengernagy az olasz fegyverkezés tokozását sürgeti. A ten­gernagy cikkének címe ez volt: ..Aki a hőket akarja, annak fel kell készülnie a háborúra'*. Á Vatikán lapja gúnyos hangon polemizál át admirálissal és megállapítja, hogyha mindenki . követné ezt a jelmondatot, akkor a világ min­den nemzetének állandóan talpig fegyverben kellene állnia. Azt Írja az Osservatore R manó* hogy a ..fegyveres béke4* erköc«i értéke éppen olyan, mintha például a franeis.kánus szerzete­sek a szegénységi fogadalmat péiueszbákokott ülve tartanák meg. Bajok Zogu fdrá'y megkoronázása és házassága i kerül Róma, január 3. Zogu király megkoronáz- - tatását ismét el kellett halasztani. A korona- - zásnak már az elmúlt szeptemberben mvg \ kellett volna történnie, de a népszövetség nem határozott Skander-bég koronájának kiadásá­ról, amelyet a bécsi múzeumban őriznek. . Ausztria annakidején szerződést kötött a nép- • szövetséggel, hogy a bécsi inuzetun t kincse.t* , a népszövetség engedélye nélkül nem adja eh . A népszövetség pedig mindeddig még nem ha- * tározóit a korona kiadásáról. Ugyanekkor Zo- • gu király Giovanna olasz hercegnőt akarta fe» • leségüJ venni, de Olaszországban a házasság- • ba nőm akarnák beleegyezni, mert a hercegnő í kalotikus, Zogu király j>cdig moheurnodán. s‘*t i az egyik legliatammasabb albán muhamedáa j törzsnek főnöke. — Mcsr«íiinl rsvli lapok. Az ujcszti'iulő a rst*h 1 snj'ló részére szomorúan kezdődik, am<MHiyib*u i löbb lap megszűnt. Január elsejével boszmili-Me < megjelenését a prágai Tribuna, a briinni Slrai 3 meg a Soei.il izmus és a kommunista Kovm-sL . Kassán megszűnt a Ceské Noviny és a cseh muu- - zeli szocialista párt Siráz Vycliodu c. napilapja. Nem San itemoiagi, hanem Abbáziában folytatják a magyar-román optáns-tárgyalásokat A bécsi előzetes megegyezésrfil szóié fantasztikus román híradás nem fele! meg a valóságnak jei ® «i> mr A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: IARH0 JÓZSEF (40) A gondnok kérdező szemekkel nézett a su- ihancra. Ez dühös pillantást vetett a fogház­őrre s aztán határozott hangon kezdett be­szél ni: — Nem voltam büntetve! Vizsgálati fogoly voltam itt, de felment ettek! A gondnok kelletlenül legyintett: — Egyelőre lemegy a cipészmühelybe. Majd utánanézünk, hogy voll-e büntetve. Szentesei beírta: — Varga Kálmán., vfzsgá’ati, cipészmü- hely, utánanézni, hogy büntetve volt-e. Dühöstokintetü ember lépett ki egy lénés- sel a sorból. Ruháján , mely gyűrött s piszkos volt, látszott, hogy jó szabó kezéből kerülhe­tett ki. Nem ezóit egy szót sem, de a léioés. mellyel a gondnok elé lépett, olyan határo­zott volt hogy a gondnok meglepetten tette fel a kérdést: — Mit akar? — Igazságot! — hördült elő rekedten egy morgás, —- ártatlanul hurcoltak ide! — Ez nem tartozik rám, — kezdett beszél­ni hideg nyugalommal a gondnok, — ezt a vizseátőbirónak mondja majd el... Az őrparancsnok mosolygós arccal hajolt a gondnokhoz és a füléhe mgta: — Ne fessen bederiteni rá: dili... A fogoly dühös nekibuzdulással kezdett ezónoWn’: — Ne hallgasson rá: ez a sálán! Most kék ruha van rajta, de én megismertem, ö a sálán. ‘- A gondnok kelletlen udvariassággal fe­lelt: — Mrdd beszél-0k a vizogátoNró úrral... j — Az Istennel kesék beszélni, — ő tudja, hogy ki vagyok! ö majd megmondja magá­nak! ... — Rendiben van. Vám még valami kérése? — Nincsen. Szentessi elgondolkozott. Érezte a tragé­diát, mely a zavarodott ember szavaiból öm­lött eléje, — de vigasztalni próbálta magát: — Ez is csak „dilizik44, mint a Jóska, — csak más módszerrel csinálja... Ez ügye­sebb ... A hetedik fogoly fürdőt kért. Megkapta. Most a négy fégyelmis került sorra: Alpár, Ménesei, Darimovios, Friedmann ... Ménes­ei szemtelen nemtöfődömeéggel álldogált, Alpár és Darlmovics úgy néztek maguk elé, mint két szepegő nagydiák, Friedmann iz­gatottan tépdeste a ruhája szegélyét és úgy nézett Szenteseire, mintha segítséget akarna kérni tőle. A gondnok szagomra erőltette jóságszinü hangját és az őrparancsnok őrmesterhez fordád t: — Ezekkel mi van? Az őrmester feszes vigyázz-állásban mond­ta el a vádat: — Verekedtek. A földszinti foglár jetontcit- te nekem, hogy a hármas számú rabirodában két fogoly verekszik. Odamentem, kinyitottam az ajtót, — akkor már az egész társaság ösz- sze volt kaszkodva. Ezt Itt, — mutatott Al- párra, — külön zárkára kellett tétetnem, mert még akkor is neki akart szaladni ennek, — mutatott Ménessire, — mikor már bent vol­tam a zárkában. —- Csodálom, hogy intelligens emberek ilyet tesznek, — jegyezte meg szárazon a gondnok, — csirkefogóknál is súlyosan büntetjük az ilyesmit, de intelligens embereknél még sú­lyosabb elbírálás alá esik . . . Hogy történt a dolog? — fordult Al-párhoz a gondnok. — Gondnok tir< — kezdett beszélni a diák, — én meggyőződéses szocialista vagyok és ez­ért is kerültem börtönbe. Hetek óta egy zár­kán dolgozom ezekkel az urakkal ... Mé- nessi ur állandóan becsmérli a meggyőződé­semet. Erre az orvosirnok ur is tanúin lehet, ezelőtt ő is nálunk dolgozott . . . Tegnap megint ilyen jelenet volt . . . — És maga, — szakította félbe a gondnok a diák hosszadalmas előadását, — tegnap ököllel érvelt!? — Igenis. — Súlyosbítja az esetet, hogy a börtönben is hangoztatja azokat az államfelforgató esz­méket, melyek miatt bekerült. így volt az eset? — fordult most a gondnok Ménessi felé. — így volt, — nyugodott bele flegmatiku­sán Alpár előadásába Ménessi. Szentessi ki­élezte a hangjából, hogy már azért sem vé­dekezik, mert nem hajlandó fogolytársa el­len beszélni — a smaszerek előtt. — És a többiek miért avatkoztak a vereke­désbe? — kérdezett tovább a gondnok. — Szét akartak választani bennünket, — szólalt meg Méuessi. — Rendben van, — állapította m-eg a gond­nok és már Ítélkezett is: — maguk kelten zár­kára mennek.Emberek, akik nem tudnak megférni egymással- nem lehetnek írnokok. Alpár ur pedig, mert ő kezdte a verekedést, egyheti kemény fekhelyeit is kap. Elmehet­nek. A gondnok szalutált: a kihallgatásnak vé­ge volt. Most már a fogházörök csapata elé lépett, hogy az ő kérelmeiket is elintézze. Itt már nem volt dolga Szűntess in ek, aki már irta is a könyvbe: — Alpár György és Ménessi László zárká­ra mennek. Alpár György egyheti kemény fekhely. Friedmann, aki mellet'to ment el, ódá­éiig la neki: — Szentessi ur, délután szabadulok ... Már lejött a végzés! —- Bőrövök búcsúzni in ágúidh oz! — súgta vissza Szedi lessi s aalán beuient a nagy irodá­ba, hogy összeállítsa a kihallgatás s La tiszti- • kaját. # A hármas 6zámu rabirodában izgatott kő- - SzüJŐd'és folyt, amikor Szentessi belépett: ; három ember csomagolt: AJ [ár, Ménessi és t Frie-dinanu. Szentessi jövetelekor maidbar« . mán a-L ráhagyták a csomagolást. Friedmann 1 eléje is sietett: — Kedves Szentessi ur, látja, mégis szoba- - dúlok. Képzelje, a tábla tegnap elrendelte a i szabadlábra helyezésemet! Már itt is van az s irás... Délután megyek... — Hál* létén neki — örült együtt Fried- - manna! Szentessi, — mondtuk, ugye, hogy \ nem kell két ség'beesni. Ménessi szólalt meg: — Én is szabadulok — innen. Megyek zár­kára. — Minek csinálnák ilyesmit az urak, -1 őzörnyülködött Friedmann, — tudtam én, hogy nem lesz jó vége ennek a folytonos vic­celődésnek ... De, hogy ennyire megfeled­kezzenek magukról... Alpár ingerült hangon fortyamt fel: — Ménessi ur azt hitte, hogy neki már min­dent lehet. Hát megmutattam neki, hogy min­dent — mégse! — Magamagának mutatta meg, — szólalt i meg flegmatikusán Ménessi, — maga is zár­kára megy! . . . Kár vett ... De nézze Al­pár ur, ne haragudjunk egymásra! Nincs en­nek értelme . . . A kezét nyújtotta. Alpár pár pillanatig ha­bozott, de aztán elfogadta a kinyújtott kezet. — Ezt már tegnap is megcsinálhatták vei- , na az urak, akkor uein kellene zárkára meu- niök, — állapította meg nagyból csen Darüno- vics. — Fent is lehet élni- — filozofá’t a görög bölcsek nyugalmával Ménessi, — rém mu­száj mindenkinek írnoknak lenni . . . Hanem Szentessi ur tehetne nekem egy szívességet.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom