Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-26 / 22. (1945.) szám

s Cl ^ÍWGAI-A^AO^ARHIRIiAP 1029 január 26, ezomira*. ADY ENDRE EMLÉKEZETÉNEK s&anta a Képes Hét most megjelenít legújabb szárnál. A nagy magyar lírikus, aki pontosain tíz év elölt halt meg, halála óta is szervesen beletartozik a magyar Li-tera túrába s igy egyet­len magyar irodalmi orgánum sem mehet ©1 hallgatagon halálának évfordulója mellett, A Képes Hét Cigány Dezső festőművész hí­res Ady-portré ján ak egészoldalas nagy­szerű reprodukcióját közli ég Vozáry De­zsőnek, a szlovenszkói magyar lírikusnak kitűnő cikkét az elmúlt nagy vezérről és mesterről. A Képes Hát most megjelent száma kü­lönben is újra mi udeukéippen sikerültnek mondható. A képanyag feltűnően gazdag és szép. A ciimlapot a kiváló D'Ora Benda cég egy uj pompás fényképe di szili, a szövegben pedig Ady Endre említett hatalmas képén kí­vül különös érdeklődésre tarthat igényit Horthy Miklós, Magyarország koirmányzója i és Bethlen István gró! miniszterelnök egy téli vadászatának egészoldalas képe. Nyolc felvételt közöl a lap az Európa j miinden részén megindult karneváli felverni- j iásokról s a nizzai, párisi, müncheni, madridi,: st.-mórilzi, amerikai és monaooói farsangké-! pékén kívül a legészakibb országok hóban és fagyban megtartott farsangi felvonulásainak képeit is megtaláljuk. Hofbauer Imire, a kitű­nő magyar rajzoló, aki már többször mutatta be tudását a Képes Hétben, három pompás fejlécet készített, ^melyeken a régi idők és az uj idők farsang­jainak különbségeit mutatja be humoros és siker ült feldolgozásban. Több szép női portré mellett, melyek közül kiemeljük Korda Mária és Anglia egyik szépségkirály- nöjének képeit, j számos érdekes aktuális képen kívül (Niko- lajevics Nikolaj temetése, az afganisztáni ese­mények, az Üdv hadseregének válsága stb.) érdekes és finom szlovenszkói képeket is kö­zöl az uj szám, melyek közül különös érdeklő­désre tarthat számot a pozsonyi Duna-hid alatti jégzajlás művészi felvétele, Ruszinszkó szépségkirálynőjének portréja, három egé­szen különleges szlovenszkói gyermekfelvé­tel és a gazdag gyermekszépscgverseny-oldal, amelyen ízléses elrendezésben több mint húsz gyermekkép mosolyog az. olvasóra. A szövegrészből újra ki kell emelni a nagy sikerű Heltai-regény folytatását. amely uj bonyodalmakban drámai feszültsé­gével és az idegeket megrázó temperamentu­mával máris a modern magyar irodalom egyik alkotásának ígérkezik és Georg Fröschel regénye folytatásának érdekfeszitő s lekötő és aktuális bonyodalmai. A farsangi számba stílszerűen illeszkedik be Andai Ernőnek Farsang cimü egyfelvoná- sosa. Andai Ernő az utóbbi évek magyar irodalmá­nak egyik nagy felfedezése, aki két év előtt megnyerte az előkelő Pantheon-kiadóvállalat nagy regénydiját. A második reprezentáns novellát szlovenszkói iró, . Jarnó József irta. aki jóformán Andai Ernő utódja, mert ezidén viszont ő nyerte el „Börtön" cimü regényével a nagy budapesti dijat. A harmadik novellát Kilián Zoltán, az ugyancsak kitűnő budapesti irő irta. A rovalrészben Karinthy Frigyes humo- reszkén s egy másik nagyszerű humoreszken kívül kiemelendő Vozári Dezső cikke Ady Endréről s az a cikk, mely Márai Sándorról szól. Ebben az utóbbiban a Képes Hél olvasói végre tájékozódhatnak Márai Sándor egyéni-1 gégéről és életéről s ezzel egyik leghöbb vá- i gyük teljesül. Nincs Szlovenszkón ember, akit j nem érdekelnének Márai Sándor életének és működésének körülményei és adatai. A szín­ház, mozi rés? a tabarinok szomorú világával foglalkozik, a Szépségápolás-divaf-ban pedig Bozzay Margit ir az asszony} boldogságról és az asszonyi füg­getlenségről, majd pedig a rovat egy hosszú cikkben ad utasítást az asszonyoknak a jel­mezbálokra való „kikészítésről". A lapot is*. mél. a gazdag szerkesztői üzenetek rovata és a nagy népszerűségnek örvendő kereszlszó- rej vény zárja be. — Zób cmliocsc várának és uradalminak tört'nete címem munkát ir.it Juakovich Emil r.y. be-.z:'rr,i.bíVni iii bmknrliö'éi főigazgató a Budapesten megH'mő JIH tömlő ne! mi Kö/íle- rrrVoyok március!, júniusi és szeptemberi fü­zete KV/átriári. köniibclüj hélivnyi terjedői',em­beri. A műből különnyomat i« készül, amely 3 P betkiiMésévcl a szerzőnél: Budapest, VUT., Mária Terézia tér 2. 11. e/m. 6., március l-iig megrendelhető. Őseit dicsőití és A támadja Vilmos volt német császár emlékiratainak legújabb kötetében Kik voltak a Hohenzollerneh? — í. Vilmos nagy szerelme — A háláltan Ausztria — Berlin, január 25. II. Vilmos volt német császár emlékiratainak két vaskos kötetét (kö­vette a harmadik. Az Ereignlssen und Ge- stialten-ben uralkodásának politikai esemé­nyeiről rajzolt képet, második könyvében fia­talságáról tett vallomást. Az uj memoár kötet címe: Meime Voríahren. Ez a harmadik kötet ajz elődökről és az ősökről szól ügy látszik, kettős célja volt Vilmos császárnak a könyv megírásával. Az előszó alá ezt a dátumot irta: 1928 november 9 A német forradalom kitörésének tizedik évfordulóját jelenti ez a dátum s a memoár Írójában bizonyára fölidézte a tíz év előtti események fájdalmas emlékeit. Nem vélet­len, hogy a könyv előszavát a tízéves évfor­duló napján keltezte Vilmos császár. Ezzel a dátummal figyelmeztetni akarta olvasóit és a mai Németországot, hogy ő nem felejt. Ol­vassák csak el az elődökről és az ősökről 1 ralit emlékezéseiket, tekintsenek november 9-ére és látni fogják, hogy Németország ha­talma és fénye sokkal ragyogóbb volt. a Ho- benzoőlernetk idején... Az ősök szellemének idézését ilyen módon, úgy látszik, hatásos propagandának tartja Vilmos —- az örökös monarchia mellett. A másik szempont, amely könyvének meg­írásánál vezette, nyilván az, hogy válaszoljon Bismarck kegyetlen és szigorú megáíllauiitá- saina. A vaska ncelüár emlék iratainak harma­dik részében kíméletlen kritikával illette a Hohenzolllameiket és különösen II. Vilmost, akinie|k|fiitsJtiafkori hibáit őszintébben és' lep- lezetteJiabMvI még senki sem irta meg. A Hohenzollerneh Vilmos ex császár uj meanoárköny vében kü­lönösen sóikat foglalkozik nagyapjának, I. Vilmosnak az alakjával. A könyv bevezeté­sében ezeket mondja a Hohenzolilérmékről: — A Hahenzollérnék — írja —- éppúgy em­berek voltak, minit mások. Természetes, hogy a mi házunk öt évszázados uralmának a so­rán különböző egyéniségeket terem te#. Vál­takoztak az energikus jellemű egyéniségek a gyöngébbekkel, a tehetségesek a kevésbé te­hetségesekkel. Nagyápját természetesen a nagybehefeégü Hohenzoillernek közé sorozza és szeretettel időzik I. Vilmosról szóló emlékeinél, Hang­súlyozza, hogy I. Vilmost 'minden képessége arra predesztinálta, hogv uralkodjék és a né­met népet egyesítse hatalmas egyéniségének átfogó erejével. Személyes bátorságának és hallal me°'veté- séneik illusztrálására elmond egy háborús esetet. A nagy háború idején apja megen­gedte a fiatal hercegnek, hogy I, Sándor orosz cár mellett néha a segédtiszt szerepét töltse be. Gyakran megtörtént, hogy nem volt késznél a cár egyik hadsegéde sem. Ezért a hercegnek kellett vállalkoznia merész külde­tésekre. Bair^sur-Aube mellett megvívott csa­tában történt, hogy a cár azt a megbízatást adta a hercegnek, hogy parancsát vigye el a Kaíuga cári ezred állomáshelyére. Áz ezred közben összeütközött a francia hadsereggel és a fiatal hercegnek a leghevesebb tüzvona- lon kellett keresztüilmennie. Eljutott arra a helyre, ahol a cár utasítása szerint az ezred­nek kellett tartózkodnia, de sehol sem találta a parancsnokot. Tovább lovagolt és újabb go­lyózáporba került. A franciák lőttek rá, de ő sem tn ivei sem törődve, halált megvető bá­torsággal vágtatott abban az irányban, mely­ben mennie kellett. Végül is átadta a cár pa­rancsát. Ezért a hőstettéért I. Sándor cár a György-kereszttel tüntette ki, de a herceg mindaddig nem akarta viselni a cár kitünte­tésiét, nmig apjától hősi cselekedete elismeré­séül meg nem kapja a Vaske,resztet. A császár egyetlen szerelme Érdekesek Vilmos excsászár könyvének i ama lapjai is, amelyekben I. Vilmos életével foglalkozva, az apa és a fiú különös viszonyát világítja meg. I. Vilmos mindenekelőtt a ki­rály na?k és a Hohenzojileni-ház fejének enge­delmeskedett. Csak másodsorban érezte arat, bogy a király az ő apja. A szigorú apához va- lő fiúi vLszonyáit néha az események alaposan próbára, tették- A memoár, részletesen, szinte regényszerüeo eilmon d ja a fiatal Vilmos egyik nagy szerelmét. B olaszé rétéit a Radzi- wiiíll-házbój származó Elise hercegnőbe. Fülig szerelmes voillt Vilmos és a hercegnő is viszo­nozta szaraimét. A herceg azonban tudta, hogy apja sokasom fog beleegyezni ebbe a házasságba. Udvari funkcionáriusok utján megkörtiyéfcea!e apját és mindent elkövetett, boigy a házarsrághoz megnverje az apai baje- ogyezést. A ilolienzolllern-ház családi törvé­nyei azonban Idfitottáik a házasságot és a fiattal herceg súlyos dilemma előtt állított. Vagy el j ,k*.ií(I nyomnia szivében EMao hercegnő iránti érzőét' nagy szereilmét, vagy pedig szenrbé ilcn’fl heily-v.iliodmil© a királlyal], a csatád törvé­nyivel], a.z ura Ikoü óh lázzal. Vilmos elmondja, hogy igára, mélységes szerelem volt az, amelyet nagyapja érzett a hercegnő iránt. Emiatt súlyosan szenvedett az apa is, a fiú is. De nem hiába volt energikus és acélos egyéniség I. Vilmos. Csak egyetlen alkalommal említette apja előtt, hogy szen­ved és szeretné feleségül venni a hercegnőt, de amikor a királyi apa kimondta ezt a szót: „Lehetetlen", abban a pillanatban már felül­kerekedett Vilmosban a kötelességérzés, ha kell a szerelem ellen, a hazáért, az uralkodó családért és a megmásithatatlan törvényekért. Többé nem találkozott Elise hercegnővel. Mindenben elfogadta a család fejének és a ki­rálynak álláspontját. Elise hercegnő fiatalon meghalt. — írja Vilmos császár. — De nagyapám sohasem fe­lejtette el, mindig fájdalmasan emlékezett első nagy szerelmére". A menekülő császár Nemsokára a weimari hercegi házból való Auguszta hercegnőt vezette oltár elé Vilmos. A memoár hosszasan foglalkozik Auguszta alakjával és intimitásokat tár föl Vilmos csa­ládi életéből. Megemlíti, hogy Augusztának néha kegyetlen próbákat kellett kiállania fér­je mellett. De ezek az apróbb esetek csak azt jelentették, hogy Vilmos államalkotó, hatal­mas egyénisége családi körben is folyton iz­zásban volt. Középkori regényhez hasonlítja Vilmos császár nagyapjának külföldi barangolását. A Raj'navidék helytartójává nevezték ki és itt érte őt 1848 zűrzavaros eseménysorozata. Vil­mos rengeteget csalódott., sok kiábránduláson ment keresztül és ekkor nézett szembe tulaj­donképpen az élettel. Arra kényszeri tették, hogy elhagyja Berlint és hazáját. Palotája a nép tulajdona lett. Izgalmas oldalakon mond­ja el a memoár Vilmos menekülését a Páva­szigetre, majd. szántóföldeken, mezőkön, er­dőkön és ingoványoson át barangolt. Az ut nagy részét gyalog tette meg, mig végre elju­tott a mecklenburg.i határhoz. Nagy-nehezem Hamburgba jutott és Angliába utazott, ahol nagyanyja udvaránál nyert menedéket. Vil­mos sohasem tudta elfelejteni életének ént a legikiábránddtóbb és legkeservesebb korsza­kát. Később Berlinben gyakran fájó emléke­zéssel beszélt erről a menekülésről. A hűtlen Ausztria Részletesen megrajzolja Vilmos császár az 1870—71-iki háború eseményeit és oldalakon át foglalkozik a versa,illési császárkoronázás leírásával. A háború előzményeiről megjegyzi, hogy Poroszország teljesen biztos volt II. Sándor cár barátságiában. I. Vilmos tudta, hogyha franciák ellen indul, Oroszország nem okoz kellemetlenségeket. De egyáltalán nem volt biztos Ausztria magatartása felől. Ké­sőbb derült ki, hogy Párás és Bécs között tit­kos szerződés volt, amelynek értelmében Ausztria azonnal a franciák segítségéire siet, ha a poroszok a franciákat a Rajna-vonalig szorítják vissz. — Amikor megnyertük Weisenburgnál és 'Wörthnél a csatát, — írja a császár — akkor mondott le Becs arról, hogy együttműködjék Párásai és segítségére siessen a franciáknak. Előzőleg PárLs már követelte, hogy Ausztria lépjen közbe. De ugylátsziik, a wörthi diadal után jól megfontolták a dolgot az osztrákok. A revanohe pour Sadova eszméje — írja Vil­mos — a legkomolyabb formákat öltött és Ausztria e’őtt lg kedves volt a reváns gondo­lata. Ausztria képes lett volna, hogy fegyvert ragadjon testvére ellen a franciák érdekében. Párisi kisfiú falun — Látod fiacskám, ez a kis ,,csikó", a tónak a fiacskája. Papa kérem, hol van alóla a hinta? (he Journal Amusont.) Rendőrségen tv— Mi az, Bili, maga már újra a rendőrség­re került, ? — Igenis, kapitány ur. Nem jött. valami postám, amióta nem jrálam erre? (Judge.) A deportáltak szigetén — A felügyelő ma már kétszer mondja hogy nincs megelégedve a munkáddal. — Amilyen komisz ember, még képes tesz felmondani . . , (Le Péle-Méle.) A revüszmház öltözőiében A riporter: Egy szigorúan családi lapban J szeretném hozni a fényképéi, kedves művész- • nő. Nincs véle/lenül egy olyan képe, amelyen I ruhában mn lefotografáJva? (kije.) í Magyar, olasz, lengyel és román vízu­mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltéztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati­slava, Grüssling-u. 36. I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóki vatai: UíF'Praki II.. Panská -lice 12. III.. eszközli.-^® xx Bécsi világícsülcscn két aranyéremmel kitüntetett speciális tartósondoláló és hajiestö fodrászszalon. Dcutsch József, Bratislava, Kccske-ucca 7. Telefon 26—62. — Letartóztatták a spanyol jelzálogbank elnökét. Madridiból jelenüik: A rendőrség teg­nap letartóztatta a spanyol jelzálogbank ei- nökigazgaitóját és hat főtisztvisolőjét, akik el­len alaposnak látszik a gyanú, hogy bűnös üzelmekkel megkárosítói tők a bank ügyfeleit és az államkincstárt is. A kár állítólag több- millió pezeta. xx A valódi angol borotvakcsck, pengék és borotvakészülékek ismét kaphatók Umlaut R. cégnél, Bratislava—Pozsony, Lőrinckapu- ucca 15. — Elővigyázatossági rendszabályok a spanyol- járvány leküzdésére. A nagy mértékben fellépett spanyolnáthajárványra való tekintettel nem lesz érdektelen két jónevü német orvosprofe-szor. Bruck Ferenc József dr. és Arnheim Ferenc dr. rövid és hasznos útmutatásait a járvány leküz­désére közölni. A spanyolnátha infekciós beteg­ség, mely leginkább a köhögés, tüsszentés és be­széd közben kiváló parányi nyálcsöppek által ter­jed. A betegség számtalan szimptomával kezdő­dik. A légzőszervek könnyebbfajta gyulladásától a legsúlyosabb tüdő- és mellhártyagyullaJást, szivgyöngeséget, az emésztőszervek megbetegedé­sét, vesebántalmakat, idegrendszeri zavarokat okozhatja a spanyolnátha. Tekintve, hogy a leg­kisebb meghűlés is már sokszor egy alapos influ­enza előjele, mindjárt a kezdetnél is ajánlató- már a legnagyobb fokú óvatosság. Általában a követ­kező utasitásokat kel! igyekezni lehetőleg pon­tosan betartani. 1. A látszólag kis „meghiilé-néP is azonnal ágyba kell feküdni és a hőmérsékletet megmérni. 2. Erősen izzadni, ezért igyunk hársfa- teát, jó szolgálatot tesz azonkivül egy pár tab­letta apyron, acetylsalicylsavas tabletták ;3—6 naponta) stb. 3. Hőemelkedés esetén azonna or­vos hívandó, mert az esetleg fellépő komplikáció­kat csak ő tudja idejében megakadályozni. 4 Ne hagyjuk el tulkorán a betegágyat! Vits aesések különösen veszélyesek. ■ 5. Miután az in'luenzaAa- cillusok rendszerint a szájon és toroknyiláson ke­resztül kerülnek a szervezetbe fontos ezeknek gondos fertőtlenítése. Az összes gargalizálószer-' nél (melyek különösen gyermekeknél kényelmet­lenek) jobbak erre a célra a Fonnamint tabletták: a gargalizáló szerekkel csak egy tökéletlen, fcdü'e- tes dezinfiziálás érhető el, mig a Fór- mamint-tabletták a nyálban felolvadva a torok és garat minden részébe eljutnak és a közben leváló formaldehyd tökéletes mértékben fertőtlenít. (Fél­óránként illetve óránként egy Formamint-tablet- tátfc lassan szétrágni!) 6. A járvány terjedésének megakadályozásánál, de főként a lábbadozó be­tegnek fontos még a Kalzan- tabletta (3-szor 2 tabletta naponta), mely az étvágyat erősen emeli és erősiti a szervezetet. 7. Tégy meg tehát min­den lehetőt arra .hogy meg ne kapd a betegsé­get! Xgyelj a következőkre: a) Végy be mindenütt hol könnyen lehet inficiálódni (mozi, szinház, iro­da, gyár, vonat, villamos, omnibusz, stb. stb.) egy jóízű Formamint-tablettát, mely a tudomány mai fejlettsége mellett a legnagyobb védelmet biztosítja a járvány ellen, b) Mossál gyakran ke­zet és piszkos kézzel sosem közeledj szádhoz c) Ne egyél oly szobában, melyben influenzás bi.teg fekszik! — Orvosi hír. Simító Lajos dr. kassai fül-, orr-, torok- és gógesxakorvos rendelőjét Kassán a Malom-u. 24. szánni háziba helyezte. — Külföldi vasutigazgatók Pöstyén fii dőu. Pöstyénből jelentik: A nemzetközi \ asi tszövet- ség bizottsága most tartotta Pozsonyban ne­gyedik összejövetelét, amelyen Svá:c. Német­ország, Jugoszlávia, Lengyelország, Franciaor­szág és Japán is képviselve voltak. ■— A tár­gyalások befejeztével a nemzetközi tára ág Viest kormánytanácsos és Silbernagel prágai vasút ügyi minisztériumi vezértitkár kíséreté­ben Pöstyénbe utazott, ahol úgy a modern szálló- és fürdőberendezések, mint pedig az iszapforrások módfelett érdekes eredete és megjelenése, különösen a füstölgő gőzfelhők a Vágfolyó felett, a résztvevőkre mély benyo­mást, gyakoroltak. — A kirándulás tagj ű e is­merésüknek a Thermia-Palace Szállóban meg­tartott bankett, alkalmával is kifejezést adtak. Pöstyén után a Magas Tátra megtekintése ke­rül sorra. xx Vagyont takarít nieg, ha a Jednota adó- füzetei alapján szerkeszti meg adóvallomá­sát, melyek a vonatkozó törvényeket kimerilő magyarázattal ismertetik. A mindenkit ér­deklő rész, „A jövedelmi adó" ara 12 korona, a kereskedőket, iparosokat és szabadfoglal­kozásunkat érdeklő rész, „Az általános kere­seti adó" ára 8 korona, a részvénytársaságo­kat., szövetkezeteket és betéti társaságokat érdeklő rész, „A különleges kereseti adó4í ára 10 korona. A három füzet együllesen megrendelve 25 korona. Ajánlott kézbesítés dija külön 2 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala utján és bármely könyvkeres­kedőnél. Sütessen előfizetni a ecépes Hétre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom