Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-26 / 22. (1945.) szám
6 Iggt január tS, sawnhat REGI Irta: ETHEYGYULA Hatalmas szik la várak alatt nyomorúságos knny- hók húzódnak meg. de azért a boldogság épp úgy tanyát üthet a szalntaiödél alatt, mint a tölgy- fapadlós lovagtermekben. A csendes egyszerűségben még hamarább, mint a pompázó lényben. Síig fiatalok vagyunk, könnyebben vesszük az élet terheit azért van az, hogy véi)ségünkre mindig a „rés* jó időket" emlegetjük. He a valódi régi világnak, az évszázadok előtti életnek csakugyan meg von a maga napsütéses zománca. A nagy arat ruhájáról akkor hamarább megismerhettük, mint ma a frakk és szmoking egyformán fekete mivoltában. Ha jó volt a termés, akkor v*!a elég dolga az ötvösnek meg a selyemsz-övö mesternek; nem vándorolt a bankok szürke fiókjába fölösleges pénz. Évszázadokra szólott a jól szövött diszöltöny és a szépapa dolmányát büszkén hordozta az ükunoka; nem ment ki a divatból. Gondosan őrizték a családi kincseket, páncélszekrény hijján gyakran csak ió tölgyfa ládában. irataim között fekszik egy főúri leltár l69S-bóI. Lássuk tehát miből állott valami jól gondozott grófi gaxderobe. Esen ér junius 16-án Írták össze Erdődy György gróf holmiját a következőkben: Egy fekete ládában vagyon vont arany virágos dolmány tizenöt gyöngyös gombbal. Ugyanitt arany s ezüst zsinórbui kötött öv, rajta tiszta aranyból való csati rubintokkal kirakva- Vont arany s virágos testszinü dolmány, Tagyoa rajta hét gyöngy- gomb, közöttük vagyon huszonegy gyémánt. Égy zöld bársouy, nyusztlaJ bélelt mente arany csipkékkel, tiszt* arany gomb rajta hét, melyek smaragddal vannak rakva és pedig minden gombou kilenc smaragd. Vont aranyból készült kék kátrány egy darab; ezen nincsenek gombok. I-yen gombiban öltöny több következik. így például bosszú ujjú veres bársony mente, narancsszínű bársony horvát mente. Természetes, hogy a kard sem maradhat el, melynek ugyancsak aranyos és zöld bársony hüvelye van selyem- zsinórral. Az élet nemcsak pompából áll, hanem gyászból is, tehát erről sem feledkeztek meg. Ily célra szolgál a fekete atlasz kaftán, egy fekete bársony kaftán, továbbá egy fekete selyemposztó dolmány. Az asztali díszeket & háziasszony tartotta szemmel, erről szól egy másik Írás. Anno 1668. die 7. septembris Hiéltóságos gráf Erdődy Ádárnné asszonyom ő nagysága ezüst marhái közül vettünk ki az alább megirt mód szerint: Középszerű tálat 20 drb. apró ezüst tálat 12 drb., ezüst tányért 12 drb.. ezüst villát 12 drb., sóíartót 3 drb., ezüst mosdót medencéstül 1 drb., koniekt- nek való csésze aranyos kanállal 1 drb., ezüst seres pohár fedéllel 1 drb., aranyos ezüst csésze gyümölcsnek 12 drb., kis ezüst tál 2 drb., aranyos- szélű ezüst pohár 11 drb. Természetes, hogy ez csak egy csekély töredéke 'a* „eziisímarháknak", ami valami szükebbkörü ünnepi alkalomra vándorolt elő a ládából. Akinek volt mit aprítani a tejbe, as bizony jól élt a régi világban. Nem uj dolog, hogy Thurzó Szaniszlón&k Hidas János nevű embere feljegyezte mindennap az étrendek Galgóc várában 1603. sjév napján például a következő ebédet szolgálták fel: 1. Tehénhus tormával. 2. Kappan mézelt tésztával. B, Leves kenyérrel és kolbásszal. 4. Kecsegc sóban. 5. Hódfarkak gyümölcslével. 6. Sonkás tojás. 7. Borjúból tejben. 8. Báránytiidé tiszta borosai. 9. Bárányhos citrommal 10, Lúd tiszta borssal 11. Borjúhús aszpikkel 12. Savanyu káposzta iehénhussal. 13. Lnd sütve. 14. Apró madár disz- nóhnssal. 15. Császármadár sülve. 16. Pástétom. 17. Osiyabéles, 18. Apró pástétom. 3iindössze tizennyolc fogás; a tehénhus tormával kitűnő étvágyat csinált, azért aki a lakoma végén netán még éhes maradt volna, duplázott a gyümölcsleves hódfarkak bél. Ma már vége az ilyen lakomának, meg a hódoknak is, helyettük att úszkál ngyan a Vág vizében uj jövevényként a | hód patkány, de annak farkából eddig egy szakács | «é készített csemegét. A szegény ember inkább a böjtöket ülte mag és öli meg most is nagyobb buzgalommal De azért valaha ennek az osztálynak színesebb lehe- í tett a böjti ebédje. Ma a hal már drága pecsenye: j valaha ingyen adták a jobbágynak, de úgy som becsülte sokra azt, Forgách Mária Klára 1655-ben irt levelében olvasom: „mind az paraszt jobbágyok között forog * mi halunk, noha ők örömest nem látják!" Ma bezzeg elkelne hetenként kétszer is, csak lenne belőle! A köznemesnek nem mindig akadt sok enni- i valója, mert elvitte a török, vagy az aszályos esz- * tendő. Ilyenkor azután kölcsönpénzért ment a szomszédba. A visszafizetés nem okozott neki néha nagy gondokat. így pl. Krencscy István uramnak 1773-ban Családon kelt leveléből látom, hogy jól megfelelt a türelmetlenkedő hitelezőnek ilyképen; .... ha holnap hoznának pénzt Kör- möczrftJ, avagy a cseresznyefáról lerázhatnám, bizonyára azonnal kifizetném adósságomat, de tudhatja az tit magáról is, hogy a óén/ nem minden bokorban hever ám! Ezt a levelet ma is jól felhasználhatják a megszorított adósok, ami n mellett íszóI, hogy a történet csakugyan az élet mestere! — Bécs Idegenforgalma. Bécsitől jelentik: A bécsi idegenforgalom 1928. folyamán uj rekordot ért el » most azonnal a párisi idegenfor <-a- lom után követik ezik. 1928.-ban összesen 750 *<16 idegen fordult meg az osztrák fővárosban, köztük 538.592 külföldi. Ez a szám 13 száz-iókos emelkedőjelent az 1927. é, 22 százalékos emelkedést az 1926.-os forgalommal szemben. Az amerikai látogatók száma, 31 szá mlék!;:: !. a csehszlovákiaiaké H százalékkal, a franciáké ■38 Mázalékíkal, az angoloké 16, az olaszok’’ 27, '■* vrvusvké 40. a rémeteké pedig 1.26 száza,- '>'> s 6 emelkedett A haldokló budai kiskocsma romantikájáról irt cikket az Observer az Budapest, január. A pesti kisköreimák hire messzeföldre, még Angliába is elhat és a magyar embert bizonyára érdekli, milyen szemüvegen látják a íélig-meddig halálraítélt budapesti kiskorcsmák helyzetét az angol lapok. Mert a mai nehéz gazdasági viszonyok között bizony jobbára fényűzés-számba megy az, ha a szerény jövedelméből élő pesti ember néha- néha átruccan Budára, ahol igazán csak a ben- fentesek élvezik a régi hagyományok nemes ápolásában fölnevelkedett magyar konyha pompás alkotásait és a kitűnő borfajtákat. A magyar főváros kiskorcsmái bizony néha-néha a külföld Pesten megforduló legtekintélyesebb személyeségeit is vendégül látták és a boldogult Bálóné nagy emlékkönyve olyan autogrammokkal ékes, amelyeknek gazdái Franciaország, Anglia, Olaszország diplomatáiból teltek ki. A pesti, vagy talán inkább a budai kiskorcs- mákat elégikus meghatottsággal siratja most el az egyik legnagyobb angol lap, az Observer. A cikk olyan érdekes, annyi kitűnő jellemző adatot őrzött meg Budapestnek ezekről a specialitásairól, annyi hiteles körülményt hoz föl a mai viszonyok méitalására, hogy érdekes a nagy angol Sáp megemlékezésének legfőbb pontjait a magyar olvasókkal is megismertetni. Budapest kiskorcsmái kihalásra vannak Ítélve —írja az Observer — és a Kispipa, az Aranygriff, a Hétválasztó, a Márványmenyasszoay, a Kék fiaskó, a Virágbokor és a Fehér bárány csakhamar a feledés homályába borulnak. Érthető is ez, mert hiszen a múlt évben, amikor az újságok jelentése szerint arról volt szó, hogy Pécsien a Vendéglős Szövetség menedékhelyet nyit az elszegényedett vendéglősök számára, több m?nt ötven korcsmáros, akik csődbe kerültek és akiknek nem volt hová Iehajtaniok fejüket, nyújtották be kérvényüket, hogy a menedékházba bekerüljenek és a hetvenesztendős Mohos bácsi, aki azelőtt a kőbányai Nagy disznó-vend Vő közismert gazdája volt, gyalog vándorolt ki Pécelre. Ezt az aggok házát ugy tervezték, hogy száz ember is kényelmes otthont talál benne, de a rendelkezésre álló alapból legföljebb csak kilenc tönkrement vendéglőst lehet eltartani. Érdekes — írja az angol lap, -- hogy. 1830-ban még hétszáz úgynevezett borház volt Budán és Pesten. Olyan szám ez, amely az akkori időkhöz képest jelentékenyen meghaladta a magyar főváros szükségleteit és többet jelentett, mint s mai Budapest ezerkétszáz vendéglője és korcsmája. A XIX. század második felében a budapesti korcs mák népszerűségük és virágzásuk tetőpontján állottak: ekkor alakultak tömegesen az asztaltársaságok, amelyeknek szinte az volt az egyet’en céljuk, hogy kedélyes körbe gyűjtsék össze tagjaikat a délutáni vagy esti órákban. Ezek az asztaltársaságok rendesen egy irő, vagy költő elnöklésével működtek, de volt köztük egy, amelynek tagjai csak keserű, kiábrándult agglegények lehettek. Ez volt a híres IV. Béla király asztaltársaság, amelyről a következő anekdota járja. Mikor megkérdezték tőlük, hogy miért nevezték el magukat IV. Béla királyról, azt mondták. hogy Ballag! Aladár Magyar Történelmének 174-ik oldalán megvan rá a válasz: „Ha IV. Béla király nem vesztette volua el a mohipusztai csatát, akkor most más időket élnénk.. A háború utáni korszak nélkülözései következtében a legtöbb asztaltársaság természetes halállal múlt ki. Néhány maradt ugyan belőlük hírmondónak, de ezek sem tudtak megszabadulni a kor divatos jelszavaitól és ezért politikai, vagy vallási kérdések zászlaja körül tömörültek. De az asztaltársaságok lassú kimúlásával velejár Tokaj hanyatlása is, mert a tokaji bort ma csak kiviteli cikknek tekintik, holott ez a dicső nedű már 1866- ban hírnévre tett szert, amikor is IV. Pius pápa. aki egy kis hordócskát kapott Braskovics Györgytől,- a kalocsai érsektől, azt mondta, hogy a tokaji a borok királya. Ferenc József uralkodásának vége felé vált híressé a Burgzsandárhoz címzett vendéglő a Várban. Ez a korcsma arról volt nevezetes, hogy olcsó pénzért valóságos udvari ebédet szolgáltak föl benne. Ennek is érdekes a históriája. Ferenc József tudvalévőén igen gyorsan evett, ugy, hogy’ ha Budapesten udvari ebédet adott, a tizenhattizenhét fogásból álló vacsorát olyan rohamos tempóban szolgálták fel a lakájok, hogy a vendégek alig tudtak egyik-másik fogásból csak egy harapást is enni, mert nyomban elvették tőlük a tálakat. A pompázó sültek egész garmadáját vitték ki a szolgák anélkül, hogy valaki is hozzájuk nyúlt volna és a legkitűnőbb borokhoz senki sem nyúlhatott, mert a nagy sietségben még arra sem telt idő, hogy a dugaszt ki lehetett volna venni belőlük. — Itt kezdődik a „Burgzsandár" karrierje. A rengeteg finom élet-ital persze visszavándorolt a konyhába, ahol formálisan ellicitálták őket a legtöbbet Ígérőnek. Ilyenkor a királyi udvar konyháján előkelő társaságbeli hölgyek, magasrangu állami tisztviselők várakoztak szobalányaikkal, hogy kosarakban hazavigyék a sok ízes falatot, de a pompás ételek és italok oroszlánrésze mégis a „Burgzsandár“-nak jutott. A vendéglő gazdája tudniillik maga is palotaőr volt és este kilenc órakor, amikor az udvari ebéd már véget ért. Pest válogatott ínyencei már ott gyülekeztek a ,.Burg- zsandár" éttermében, hogy szemtől-szembe ülhessenek a királyi konyha klasszikus alkotásaival. Ilyen alkalmakkor a gazda maga is résztvett a vacsorán és ő mondta az első pohárköszőniőt a távollevő gazdára, a királyra, aztán felvonultak a lazacok, fácánok, homardok. kaviárok, pástétomok, parfék, a rengeteg tüneményes fogás, amelyekhez a vendégek rajnai ,liebfrauemnilch"-et, bordóit, tokajit hörpintettek föl — persze mind a királyi pincéből valók voltak — s az egész dús lakoma őssze-vissza egv forintba került... í tett Navraiil Dezső dr. De ezek a száraz, jól meg- | fontolt, tudományos sorok nem beszélnek az orvoe | emberien érdekes és izgató élményeiről, amelye- ■ két az ötezer operáció közben élt át Szemben j ülni Navratil Dezsővel, kérdezgetni erről az ÖL ’ ezres számról, meghallgatni véleményét az éleiről, a halálról, a betegségről, nézni, amint temperamentumos modorában akár esküt is hajlandó tenni orvosi hitvallása mellett, a mandulakiirtáe ellen: tanu'ságoe és meggondolkoztató negyedóra. — Igen, hirdetem a mandulaoperációnak ezt a módját, inért meg vagyok győződve az igazamról Most nagy szót mondok, de igy van: A* emberiség érdekében szeretnék figyelme*' telni mindenkit, hogy ne hódoljon be könnyelműen a divatnak! Ne irtassa ki a manduláját? Amikor igy beszélek, akkor gondolok arra a nyolcéves szőkehaju, ártatlan fiúcskára, akit jól ismertem. Szülei. elvitték a specialistához azzal, hogy vegye ki a gyerek manduláját, mert sok ba| van vele. Ezeknek a szülőknek fogalmuk aem volt arról, hogy milyen veszedelmes komplikációkat okozhat a mandulakiirtás. Megtörtént. Kivették a szőke fiúcska manduláját. Mind a kettőt Az anya meglátogatta a kórházban. „Nagyon sápadt a fiam", — mondotta aggódva. — Éjjel a gyerek vért hányt. Halott volt. Gondolok a viruló egészségű tizennyolcéves szép fiatal leányra, aki azt gondolta: egy kis fájdalom az egész, de legalább megszabadulok őrökre a manduláimtól és a kellemetlenségtől... Ugyanúgy járt, mint a szőkehaju kisfiú. Csakugyan örökre megszabadult mindeö I kellemetlenségtől. Az orvosok nem tudták meg- í akadályozni a beállott komplikáció továbbterjedé- • sét, a vérzést, ő is elvérzett... Ő, hány üyen ! esetet tudnék még elsorolni. Gondolok minden | emberre, akit megtévesztett a divat és azt hiszi, I hogy a mandulaoperáciő gyerekjáték. Ötezer mandulát operált Navratil Dezső dr. egyetemi magántanár és harcot hirdet a divatos műtétek elten Beszélgetés a sebésszel a rendkívüli jubileumról — Á divatos esetek, a könnyelműségek, a végzetes beavatkozások Budapest, január 25. Az Orvosképzés legutóbbi számában megjelent egy cikk, amelyről aztán küíönlenyomat is készült. A cikk cime: Eljárásom szérint végzett tohsillamütétekről 5000 eset kapcsán. . Irta: Navratil Dezső dr. egyetemi magántanár. Ez a cim azt jelenti, hogy Írója, Navratil sebésztanár tizenhét év alatt ötezer' mandulaoperációt végzett. Orvosok ritkán jubilálnak. Csendben dolgoznak betegeikért s csak igy véletlenül kerül a nyilvánosság elé ilyen jubileum egy orvosi szakcikk nyomán. Ötezer nu idulaoperáció... Magában véve izgalmas és érdekes teljesítmény, ötezer beteg ember látott szájába bevilágítani, keresni, kutatni a bajt, érzékiedeniteni > benyúlni a műszerrel.. . Különösen jelentős ez az öl ezres szám Navratil Dezsőnél, aki hitvallásának tekinti a „mandula tiszteletét". Apjának, a nagynevű orvos- professzornak a tanítását fogadta meg, aki lépten- nyomon hangoztatta, hogy a mandulái nem szabad eltávolítani, mert az orvostudomány nem ismeri , a mandula élettani funkcióját és ,a mandula kiirtása életveszélye- komplikációkat okozhat. Az ötezer mandulaoperáció tehát, amin! a cikkből is kitűnik, nem mandulaeltávolilás. Eljárása* , ...........——iinntrmim rí 1 I ;©* @ !| M |j wrar nak lényegét, melyet ötezer esetben végzett, Navratil dr. igy ismerteti cikkében: „A mellső garativet tompa dupiakanállal előre- huzoni, majd a mandula felső pólusában lévő egyik lakunát felkeresem s egy megfelelő görbe ollóval e lakunából kiindulva felhasi tóm a mandulát'és éles kanállal kikaparom abból a törmelékes, gennyes szövetrészeket, majd a visszamaradt cafatokat leollózom. Ismételten végig szondázom a mandula szövetét e görbe ollóval s megkeresem, bőgj' merre volna még valamelyes járat. E járatokat egymással összekötöm. így tulajdonképpen a mandulából csakis a kóros részeket távolítottam el, az ép részek visszamaradtak. Betegeimnél a műtét folytán semmiféle kellemetlen komplikáció nem állott elő. A műtétnél a vérzés minimális volt, utóvérzés egy esetben sem történt. Beteget egyel, sem vesztettem el. A műtőit, ötezer beteg közül újból jelentkezett mandulapanaszokkal négy. Ezeknél felkerestem az újonnan képződött gócot a felpuhult mandulaszövetben s azt megtalálva, kikanalaztam. Betegeim meggyógyultak." A divat ellen l Orvosi meg fogaim ázásban igy hangzik az az el-, járás, amelyet ötezer mandulaoperáción# kövei■fanra r wjí umunti REU MATEK 11 S izom és fájdalmakat. valamint végtagok szakítását a legiobban csillapítja « XtQOK¥EEBt-ff£iD« A90 KE Ml MR NI OKKftf&llUEfS OvfekoJjnnk nr. utánzatoktól! A valódi csak a „Rícbter" névvel és '•VÖRÖS HORGONNYAL" ellátott Ára Kő 20"—, 12*—, 7'50 Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: Dr. Rlcbter gyógyszertár Praha I, Revolnüni 5/567 Amerika a bűnös l Könyveiben lapozgat Navratil tanár és hosszasan mondja: , — Amerikából jött ez & szokás is. Ezelőtt huss esztendővel. Az amerikai orvosok ismét kísérletezlek a mandulakiir lássál és- Európa „bedőlt" nekik. Különben nagyon régi kisérleiezés a mandulakiirtás. Körülbelül kétezer évvel ezelőtt Corneiius Celsus ajánlotta már a manduláknak tokkal való teljes kiirtását, a ,.tonsillectomiá‘‘-b Corneiius Celsus óta időnként visszatér a divat Most legutóbb Amerika felől jött Küzdeni kel! ellene! Megölni az ismeretlent? — Először is még nincs tisztázva a mandulák élettani funkciója. Ép ezért a mandulát nem szabad eltávolítani. Különösen aktuális ez a szabály a mai 'hormon-világban, amikor a bajok okait a mirigyhálózafcban keressük. Nézzen a karomra és kérdezem most: Ha a karomon tályog van, akkor vájjon az az orvos feladata, hogy levágja az egész kart? Ugy-e nem? Ha a mandula gyulladásba jön, akkor ebből az a kategorikus tény következik, hogy a belgyógyász szakorvoshoz küldi a beteget ezzel a utasítással: „A mandulák eítávolitandók?"... Látja, ugy-e nem? Mert hiszen elsősorban arra a mandulára kell a figyelmet terelni, amely igazán beteg szokott lenni és amelynek a gyulladása a folyamatot kiváltotta. Nem szabad eltávolítani az emberi testből olyan szervet, amelynek igazi feladatait még nem ismeri a tudomány. Gyakran megtörtént olyan gyermekeknél, akiknek a manduláját „sikeresen" kiirtották, hogy megállt a növésük és csenevészek lettek. És ezután rá kell mutatnom a halálveszede'emre. Operáció után esetleg mind a két főütőér vérezní kezd, mert soha sem tudhatjuk, hogy a mandula ütőere honnan ered. Két vérző főütőeret lekötni: ezt egyetlen beteg sem bírja el. Ebbe bele kell pusztulni. A vérzés Tizenhét év alatt ötezer operáció. Hogyan történt, mire gondolt, örül-e ennek a nagy kerek számnak? Ezt válaszolja Navraiil dr.: — Mind az ötezer esetben az a meggyőződés 1 vezetett, hogy ez a helyes eljárás. Igv vigyázok a beteg életére és igy küzdők az amerikai divat ! ellen. Operatív szempontból eljárásom nagy érté •' jkét abban látom, hogy noha sohasem lehet tudni. ! vájjon az illető egyén, akinél a műtétet végrehajtottuk, nem hajlamos-e erősebb vérzésre: az J én ötezer műtétemnél a vérzés minimális volt j Az én ötezer műtétemnek, azt hiszem, az a nagy érdeme, hogy aüg van vérzés, tehát nem lehri ] szó halálveszedelemről. j — Nem szabad elfelejteni, hogy a teljes mán t dulakiirtás sebészileg gyerekjáték, de a betegre nézve igen nagy műtétté válhat ép a komplikációk j miatt, amelyeket az előbb említettem. Ép ezért i feltétlenül nagyobb műtétnek kell minősíteni a I mandnlakiirtást és a beteget az operáció előtt [okvetlen a legalaposabb belgyógyászati vizsgálataink kell alávetni, mert nem minden hőemelkedés I származik a manduláktól. Mégegyszer említi a 8 éves szőke kisfiút és a ■ 18 eves fiatal leányt. Azt mondja, hogy az ölezor ! sikeres mandulaoperáciő után tovább harcol meggyőződése nevében a mandulakiirtás ellen, meri az emberiséget meg akarja szabadítani ettől «. kétezeresztendős rémtől, amely állandóan kisért, újból és újból felbukkan éa olyan könnyen halált okozhat. — Tengerbe zuhant egy liidroplán, kát utasa odaveszett. Párisból jelenük; Tuniszból kél. likassal, egy francia orvossal és nejőveJ érkezeM. szerdán a ingnek rendszerű repülágcn.. Már les/,állni készült, mikor a in5tor fdamond- tn a szoligiálatot és a Jiidiropláo a tengerbe zuhant. Mi ódákéi, utasa imegíbalit. a pilóta és a rájdáiótáváriisz csaik ielemtólctieJ'eaül sebesüli naog. —■—BBüWBWBBBBIHBBBMH8BMMMOMBMBMBMWWMWHHIHWWMW—
