Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-26 / 22. (1945.) szám

Baldwin Newca$tleben hatalmat beszéddel megkezdte az angol konzervatív párt választási agitádóját Védvámrendszer a nacionalizálás rendszere ellen — Külpolitikai sikerek — Az ellenzék 16 pontja London, január 25. BaMwin miniszterelnök A anegdvatolt váltó A népszövetség márciusi ülésszakának termi­nusa rohamosan közeledik és ez a tanácsülés a kisebbségek szempontjából rendkívül nagyíon- tosságu lesz, amennyiben itt kerül felvetésre teljes egészében a kisebbségi kérdés komplexu­ma. A nemzetközi politika szemszögébői az idei népszövetségi esztendőt a kisebbségi kér­dés esztendejének lehet neveznünk. A népszö­vetség működésével szemben a kisebbségeknek minden jogcímük megvan arra, hogy bizalmat­lansággal viseltessenek, mert az eddigi nép zö- v.etségi eljárás a kisebbségi ügyekben — hogy népies kifejezéssel éljünk — a nesze semmi, fogd meg jól elve szerint történt. Most is óv­juk tehát a magyarságot attól, hogy túlsókat várjon a népszövetségi tanácskozástól és azt remélje, hogy a kisebbségi kérdésnek a nem­zetközi fórumon való megjelenésével és ko­moly tárgyalásával kapcsolatban bajai is ha­marosan orvoslásra találnak és talán rövidesen bekövetkezik az az idillikus állapot, hogy Eu­rópában negyven millió ember nem érzi többé magát elnyomottnak és jogfosztottnak. Túlsá­gos optimizmusra nincs okunk, egyrészt ismer­jük azokat a hatalmi tényezőket, amelyek eb- ; ben a kérdésben érdekelve vannak, másrészt pedig tapasztaltuk a népszövetség részéről, hogy minő aggodalmas gondoskodással igyek­szik minden egyes alkalommal kibújni az úgy­nevezett kényes kérdések tárgyalása alól. Az elnapolás Géniben napirenden van és szinte szabályszerűséggé vált. Abban sem bízhatunk, hogy a nagypolitika irányitói benső rokon- szenwel kísérnék a kisebbségi' kérdés fejlődé­sét Egyesek érdektelenek,- mások pedig ellen­ségesen hangoltak a kisebbségek sok-sok ba­jával, nyomorúságával és panaszával szemben. Élénk emlékezetünkben lehet, hogy Briand . a genfi fórumon milyen rideg üzenetet küldött a kisebbségeknek, hogy ne mozgolódjanak, ne zúgolódjanak, ne panaszkodjanak örökösen, mert sokkal fontosabb kérdések is vannak a világpolitika fórumán az ő ügyüknél-bajuknál és az európai béke kérdése olyan fontos, hogy azt az ő apró-cseprő bajaik miatt nem lehet megbolygatni. Képszövetségi fórumon hang­zott el Mello-Franco brazíliai delegátusnak is az a kárhozatos doktrínája, amely szerint a nemzetiségi állam hivatalos politikája az állam- rezón értelmében cselekszik, ha a másnemze- tiségüek beolvasztására törekszik és a kisebb­ségeknek nem is lehet más feladatuk, hogy a beolvadás folyamatát megkönnyítsék és előse­gítsék. Félszáz ülést tartott már a népszövet­ségi tanács, azonban a kisebbségek ennek a íéiszáz konferenciának nem sok értelmét és hasznát látták. Mégis fontos és jelentős eseménynek kell tar­tanunk, hogy a kisebbségi kérdés-komplexum Genfben most már komoly formában szőnyegre kerül. Ha egyes hatalmi tényezők közömbösek, vagy ellenségesen elfogultak is a kisebbségek­kel szemben, vannak olyanok is a genfi üléste­remben, akik semleges létükre is komolyan igyekeznek a kisebbségi kérdés becsületes meg­oldását elősegíteni, mert Briand tételével szem­ben az ellenkezőt vallják, hogy tudniillik az európai béke nélkülözhetetlen előfeltétele éppen a kisebbségi kérdésnek becsületes megoldása. Ebben a szellemben hangzott el a holland de­legátusnak emlékezetes indítványa, amikor a népszövetség egyéb bizottságainak, például a mandatárius bizottságnak mintájára állandó ki­sebbségi bizottság megalakítását kívánta a népszövetség keretén belül. Vannak azután a kisebbségi kérdésnek, hogy úgy mondjuk, köte­lességből is harcos barátjai és a kisebbségek szempontjából örvendetes tény, hogy ezeknek sorában az elsők között van Stresemann né­met külügyminiszter, aki igen jelentős szerepet visz a népszövetségi életben. Éppen a Zalesky- vel előfordult incidense kapcsán lett aktuális­sá a kisebbségi kérdés, éppen StTesemann jelen­tette be a múlt ülésszak befejezésekor azt az elhatározott szándékát, hogy a kisebbségi ügyet a tavaszi ülésszak elé viszi. Ez a tény pedig egymagában óriási fontos­ságú még akkor, ha ez alkalommal semmi más nem történik a kérdés gyakorlati rendezése irá urában is. Azok a nemzetiségi államok, ame­tegtnap nyitotta meg NevvcastLóban az angol koüizervaiiivok választási kampányát. A pre- mienminisater beszédében rámutatott arra, hogy Északanglia ipara az utóbbi időben rendkívül sokait szenvedett azok miatt a ne­hézségek mia tt, melyeket korán lsein az angol konzervatív kormány, hanem a háború oko­zott. Mindazonáltal ma bátran állítható, hogy az ipari depresszió legveszedelmesebb ideje elmúlt és a jövő igen biztató. A kormány teljes erejével a fejlődést és a haladást káván ja s a közeli népité lettől függ, vájjon Anglia lakossága magáévá teszi,© a kormány intencióit és « sikeresen megkezdett uj politika mellett nyilatkozik-e, vagy ellene. Baldwin ezután az ellenzéki pártok válasz­tási programját kritizálta. Az ellenzék 16 pontot állított fel, de ezek a pontok többnyire oly zavarosak, hogy alig lelhet róluk vitatkoz­ni. Az ellenzék legfontosabb törekvéseinek egyike az ipar nacionalizálása. A nacionalizálás azonban Angliát nem te­szi konknrrenciaképessé a külföldi . piaco­kén és semmiesetre sem emeli az ország életstandardját. Az ipart szavakkal nem lelhet újra felépíteni, ehhez tettek szükségesek. Kétségtelen, hogy az áíliam feladatai és bajai nem csökkenné­nek, ha a munkáspárt keresatülvinné a nacio- nalizálás programját. Az a munkáspárti kor­mány pedig, amely csak a liberálisok jóaka­ratából ural kodba tik, az elképzelhető legna­gyobb veszedelmet jelentené. Sem a naciona­lizálás, sem az adók emelése, sem a francia belpolitikába való beleszólás nem biztosita­nának a munkáskor mán ymaik kellő tekintélyt, biztonságot és stabilitást az európai politikai porondon. A konzervatív kormány a* ellenzék labilis politikájával szemben reális és bevált sza­nálási eszközökhöz akar nyúlni. Az impériumon belül bevezeti a kiváltságos vámot, kifelé pedig éleitbelépteti a védvámot, amely az egyetlen eszköz a letört ipar felfej­lesztésére. Baldwin megismételte ígéretét, amelyet már az 1924-es választások ©lőtt tett s (kijelentette, hogy az élelmiszereket seimimd- féle vám alá nem veti. A védvámokról szólva Baldwin kijelentette, hogy egyetért Churchil- lal, aki a szabad kereskedelem híve. A véd- vám és a rendes vám között álig van különb­ség, sőt ellenkezőleg, a közönséges vámok ve­szedelmesebbek, mert mig védvámot csak olyan ipari termékekre vetnek ki, amelyek gátolják az angliai ipar fejlődéséit, addig a közönséges vám csaknem valamennyi árucik­ket érinti. Angliában a választási agitáció különben mindenfelé teljes erővel megindult. A kor­mánypárt és az ellenzék egyformán tuda­tában van annak, hogy a június 12-iki vá­lasztások döntő jelentőségűek lesznek An­lyek eddig mereven elzárkóztak a kisebbségi kérdés becsületes megoldása elől és a nemzeti szuverénitás Siegfried-sapkáját fejükre csapva el akarták rejteni ezt a kényes ügyet a világ közvéleményének lelkiismerete elől, tapasztalni fogják, hogy hovatovább ezzel a rendszerrel boldogulni nem lehet, mert a világ közvélemé­nye egyre hallhatóbban hirdeti, hogy a kisebb­ségi kérdés igenis elsőrendű nemzetközi jelen­tőségű probléma, nem a te ügyed, vagy az ő ügye, hanem az egész emberiség közös kérdé­se, mert az európai béke sorsa fordul meg raj­ta. Kern tartjuk tehát meglepőnek, hogy egy bukaresti félhivatalos lap közlése szerint a kis- ántánt külügyminiszterei már a közeli hetek­glia belpolitikai életében. A munkáspárt nagy reménységgel néz az eredmény elé s amennyiben sikerül a liberálisokkal meg­egyeznie, hatalomra kerülése, a semleges angol sajtó túlnyomó többségének véle­ménye szerint, csaknem bizonyos. A kon­zervatívokat egyedül sikeres külpolitikájuk tartja. A. kínai affér eredményes elintéziése s leg­újabban az afganisztáni sikerek nagvban hoz­zájárultak Chamberlain politikájának népsze­London, január 25. A Daily Express bombayi jelentése szerint Suraya exkirály- nö, Amanullah felesége, Kandaharban egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az újszülött a volt afgán királyi pár nyolcadik gyermeke. A Daily Express a londoni af­gán követség egyik előkelő hivatalnokának elbeszélése nyomán igen érdekesen vázol­ja az afganisztáni eseményeket. Bizonyosra vehető, hogy Bachai Saquao, az uj kabuli emir, nem maradhat soká Afganisztán ural­kodója, mert sem múltja, sem pedig jelene nem predesztinálják erre a magas állásra. Az emir elvégre egyszerű uccai rabló és bandavezér, akit csak a véletlen szerencse s a nép pillanatnyi elkeseredése Amanul­lah ellen, juttatott hatalomra. Ma a törzsek nagyrésze belátja már, hogy hibázott, ami­kor elejtette Amanullaht, különösen, mi­után az exkirály visszavonta népszerűtlen reformjait. A törzsek csali a hóolvadás ide­Newyork, január 25. A szenátus ma kezdte meg a híres flottatörvény vitáját, amely mint ismeretes 15 gyorsoirkáló és egy repülőgép-anyahajó építésiét határozza el. A javaslat szerint a hajók építését ezidén vagy legkésőbb jövőre kellene megkezdeni. Borah szenátor nagy beszédében Coolidge elnök ál­láspontját képviselte s mindenáron arra tö­rekedett, hogy eltöröltesse a flotta javaslat idő klauzuláját s teljesen a kormányra bízza, ben összegyűlnek, hogy együttes eljárásban ál­lapodjanak meg. Öle lesznek a legnagyobb el­lenségei annak az indítványnak, hogy állandó kisebbségi bizottság alakuljon a népszövetség keretén belül és azzal fognak érvelni, hogy ez nem vihető keresztül akkor, amikor nem min­den állammal fogadtattak el kisebbségvédő szerződést. Heves viták lesznek tehát Genfben, de mi nem félünk a vitáktól, mert azokból az igazságnak lángoló fénnyel kell kiemelkednie. Az igazság pedig az, hogy a negyven millió­nyi kisebbség legnagyobb része még mindig nincs azoknak a minimális jogoknak birtoká­ban, amelyek a tiz évvel ezelőtt megkötött ki­sebbségvédő szerződé-, ék értelmében megilletik. rüsitéséhez. A konzervatívok alapjában véve a kontinens ügyeibe való be-nem-avatkozás politikáját hirdetik, ami rendkívül rokonszen­ves az angol nép többsége előtt, miig a mun­káspárt hataloimrajuiáea esetén a többi euró­pai demokratikus kormányokkal való együtt­működést határo-zná el, mint annakidején MacDonald. Az angol közvélemény azonban nem szívesen adná hozzájárulását az olyan külpolitikához, amelynél Angliának nincs köz­vetlen és kézzelfogható haszna. jére várnak, hogy időközben toborzott és kiképzett hadseregükkel elsöpörjék a Ka­bulban amugyis nagy nehézségekkel küzdő emirt s újból a bűnbánó Amanullaht segít­sék a trónra. Az ország legtöbb törzsfőnöke pillanatnyilag Kandaharban van Amanul­lah közelében s napok óta folyik a tanács­kozás az uj háború megkezdésének mód­jairól. A legjobban maga Bachai Saquao csodálkozik, hogy váratlanul király lett, mert eredetileg más szándéka nem volt, mint a börtönből elmenekülni és vissza­nyerni szabadságát. Akaratán kiviil s csak a váratlanul jött események következtében történhetett meg, hogy a diadalittas rabló- törzsek Afganisztán királyává válasszák, ő maga szerény maradt s nem vette föl az afgán királyokat illető padisah nevet, ha­nem minden rendelkezésében ecvszeriipn emirnek nevezi magát. hogy milyen időközökben bocsátja vízre a ha­dihajókat. Botfák szerint erre azért van szükség, mert lehetséges, hegy a közeljövőben a flottakat laknak mégis megegyeznek a tengeri lesze­relés kérdki'sében és a flotta építése nem válik oly szükségessé, mint pillanatnyilag. Borah pót javaslatot nyújtott be, amelyben a LAUFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. Afganisztán emirje, aki csak véletlenül lett király Börtönből akart menekülni és királlyá koronázták Amanullah feleshettek fia született Kandaharban Szerződések vagy hadiflotta? Borah bejelenti, hogy Amerika, ha kell, óriási hadiflottát épít Az amerikai flottajavaslat a szenátus előtt — Konferentiák kellenek! Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói és ruSzitlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: nnliiihni nsmr'/nnJrt 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pvllLlKul napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága I!., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁGi GÉZA Iefon:303l1.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha Mai számunk fhoMa!

Next

/
Oldalképek
Tartalom