Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-24 / 20. (1943.) szám
TOWGAH * WftAR-HlRLAR lföbjanuár 24, csütörtök. Az én eittog rafiám Kisteleki cikket irt mégis Nem vagyok -a jóslásban járatos, ugylátszik. Azt' hittem, Kisteleki felénk se néz azután, hogy nem osztódott meg vele ;semmiféle újságírói jövedelem s hogy neki'is aktív-szerepet, szántam az újságírásban. Azt véltem, megijed s úgy eltűnik * házunk kornyékéről, hogy disznóölés is alig fogja visszacsábítani. Pedig ennek kifürkészésében elsőrangú szaktekintély. Az ám, alig telt bele egy hét. az előszobában megint felhangzott az ismerős krákogás és a kétszeri szerencsekiváuat. Kétszer kellett szerencsét kívánnia szegény fejének, mert a vízvezetéki csap olyan zuhogást végzett, akárha Niagarát akarna játszani. Emiatt aztán nagysokára hallotta csak meg valaki, hogy Kisteleki újból jelentkezett. Pedig ez a krákogás igen figyelemreméltó volt: dagadó büszkeséggel teljest — Mit hozott öreg? — kapta fel a kérdést. Kistelek! hangjában szerény önérzet zengett: — Elhoztam a leíratott — mondta egyszerűen, de olyan hangsúllyal, mint Goethe jelenthette be valamikor az elkészült Faustot. — Milyen leiratot? — Hát' ami a gy övöd elmet jelenti, az újságba valót! Elkészültem vele. ■ És barna ujjaival előhalászott zsebe legmélyebb fenékéről egy kendőt. Abban pedig, egy szőrűvü gonddal összehajtogatott vonalas irkalap. Egy-egy kövér, hüvelykujj 1 enyopiaííal meg-Tnegpeosótelve itt-ott. Lassan, vigyázva hajtogatta szél a papirost. JBuzmarás bajuszán boldogan csillogni kezdtek a felolvadt,,, jégcsapocslvák. Ki le regette s ,.l ej ratot“, npmes. . öntudattal állott meg a. müve mellett s rámutatott. Már-már utána nyaltam, mikor megszólalt. De nem az, úrról szól ám! ügy gondoltam, hogy úgyis eleget írhatja le magát az újságba, aztán. ha nem jól írnám én le. még megharagudna. Magyarázóin emelte fel n kezét és fontoskodva j mondta'. — Mert nem minden követelnény iogj* ám még | rólam. A gyakorlatban nem vagyok annyira ben- j nej több hivatalomnál fogva, ami . ámsz:-bődott. * Megállóit. Hatásos szünet után— Ezérthát olyat írtam, akiből mindenki okul. • Tudományosat. írtam. K1 nyomtatódhátik! Mert érdeklődési dolog ez a leirat! Végre átnyújtotta az érdeklődési dolog leiratát. Nagy, verébfej betűkkel, ide-oda dülöngélő vonással volt ráírva a tudomány. Az én tintaeeru- (sámmal pedig. Hol szárazon fogott a ceruza, hol nedves-tintásán. így aztán tarka egyveleg lett be- j lőle s írva rajta pedig a következők: JA ló a lő négylábú nemes allat Az embernek, sok hasznot hajh befogják kőcsiba vagy; lovagolnak ■ rajta halála után: pedig az ember tok mindenfelére feltügya hasznai. Paripának is hívják rendszerint barna de van fekete fehér almaszürke vas 'deres. Palás allat. tolla szép sárga csőrével a legszeb nótákat is elfütyüli. Gazda ja balíckaba zárja de megszelid#!. Es nem- repillel. Sargarépaval- enkora! táplálkozik és finom kendermag gal. Szárnyaival ideoda repdes!!'?!!" — Kisteleki, — kérdem, miután kétszer is elolvastam a leiratot, mialatt ő a nemes öntudat ábrázatát öltötte magára, — Kisteleki, az Isten szent szerelmére, mi ez? — Cikkezett — Kisteleki, maga megcsaí engem! — Én? — pattant fel, — én? Egész éjszaka tartott, míg ilyen szépen kigondoltam a tudományt. — Miről szól ez a tudomány? — A lóról! — És a lónak sárga esőre van, amivel fütyül? j Most ő nem értette. : — Tessék? — Kisteleki, melyik olvasmányból irta le ezt j maga? Vagy nem is maga irta, hanem az unokája! , Kisteleki belefogózott a székbe. Kerekre nyi- í teltei a szemét és csak ennyit, mondott: — Ejnye! Aztán féloldalről sunyitva nézett rám. Hallgatott. — Máskor, ha az unokája másolja a tudományt, ae fordítson egyszerre két lapot. Mert a lóval kezdték ám a cikkezetet, de a kanárival folytatták. Azzal felolvasom neki a cikkezetet. ami a négylábú, sárga csőrü természetrajzi csodáról szól. — Ilyen csudától megbolondulnak ám a népek! Végre szóhoz jutott a természetrajz helyi apostola : — Alighanem szalonna vót a két lap közé ragadva, — vallotta be a csalást. Most vettem észre, hogy Hl© a bajiisza széle. — Mutassa csak a nyelvét! Akkorára kiöltötte piros lefetyelő]ét nagy sietségében, mint egy homoklapát. És lila volt. az egyébként vörösnek szokott busdarab. tökéletesebb lila már nem lehetett. Nagy, hatalma? tin- lafolt az egész nyelve, szájaszélére. tnju--'','n 1? jutott belőle bőviben. — Megosztották a munkát? Alázatosan vallott be már mindent: — Én nyálaztam a ceruzát, mer hogy . a kedves unokámnak igen keserű vót.., És reménykedőié# nézett a menyeseire: — De azúr az mindegy, a leirat jó, akár lóról van, akár a kanárimadárról. Egyképpen okulhatnak belőle a népek 1.. • Nem ér ez semmit így, ha már egyszer könyvben is meg volt írva. Még egy utolsót próbálkozott: , (Iát., nem 1 esz a rikkezotbő! ujt'ággyövedelem? • - Bizony, ebbőt bajosan. • Mérgesen hajtogatta, össze a. tmné$*fttrajzi értokezést te vimzodugta vsebkendőstül együtt Elutasították Gállá újabb kérését Tuka szabadlábra helyezése ügyében Adásvételi szerződéseket is lefoglaltak a nyitraujlaki házkutatásnál — Tuka védője nyilatkozik — \ A védő a® újságírók esteit nyilaik oaoíít a Tulka- ügyrői és Mjeientolte, hagy ez a pör a legnagyobb és legszenzációsabb pörök egyike desz. Az ügyről magáról még végleges véleményt nem mondhat. Nem engedték meg néki, hogy az ügyiratokat áttanulmányozhassa. Véleménye szerint a vizsgálat nemcsak a bűnvádi följelentésben foglalt vádakra terjed ki, hanem egyéb tények után is kutatnák, melyek a vádat alátámaszthatnák. A bűnvádi följelentés elsősorban Belánsky vádjaira, másodsorban a Slovensky Néródban 1926 november 14-én megjelent cikkre támaszkodik. A rendtörvény ügynevezeífct sui generis törvény s a bikáknak a törvény alka 1 marásában még nagyon kevés a gyakorlatuk. A védő szerelné, ha a tárgyalás nyilvános volna, mert szerinte Szlovenszkó eme (legnagyobb politikai pőre nagyszabású jogi vitákra ad majd alkalmai;. Végül a védő elítéli azokat a (lapokat, amelyek a vizsgálat lezárása előtt már véleményt nyilvánitanak és helyesli azon lapok eljárását, melyek csalk a tényeket regisztrálják. A közvélemény végleges véleményt az egész ügyről csak a tárgyalás lezárása után alkothat magának. Kramár férfias nyilatkozata (mélyről elsőnek a Prágai Magyar Hirln/p számolt be) határozottan megakadályozta azt, hogy az egész ügy politikád vágányokra terelődjön. Pozsony, január 20. (Pozsonyi, szerkesztőségünk telefon jelentésé.) A törvényszék vádta- nácsa Vojtisek dr. hiró elnökletével ma délelőtt Gállá dr. védő beadványával foglalkozott, melyben Gállá Tuka szabadlábrtahelye- zését kérte. A vádfcanác^ hosszabb fíanácsko- zás és a vizsgálóbíró meghallgatása után úgy dönitött, hogy Tukát egyelőre nem helyezi szabadlábra s nem bocsáthatja házi fölügyelet alá. Gallia dr. a vádtanács döntése eliten f öttel ya- mödással élt az , Ítélőtáblához, amely, mint végső fórain, rövidesen dönteni fog a kérdésben. A pozsonyi -rendőrség detektivjei szombaton házkutatást tartottak Esterházy Lujza uj- daiki kastélyában s onnan egy láda iratot saáíl- litoittiaik ed a pozsonyi rendőrségre. Esterházy Lujza fivére ma déllelőtt érd-ekílődöittt a rendőr-igazgatóságon a szom baibi házkutaítás okáról és interveniált a lefoglalt iratok visszaszolgáltatása ügyében, mivel azok közt ingatlanokra vonatkozó adás-vételi szerződések is vannak. Esterházy az újságírók előtt kijelentette, hogy nővére újév óta Krakóbam van, őmaiga pedig ma Budapestre utazik. Budapesti címét megadta a vizsgálóbírónak, hogy szükség esetén a vizögálóbirő rendelkezésére álöbasson. Gaüfla dr. tegnap fölkereste Tukát. Tuka panaszkodott, hogy a fogházban fázik. Salamon király Ielesésének megtalált múmiája — mese 7 9 Egy londoni jelentés szerint költött tudósítással megtréfátták a világsajtót — Marczali Henrik is kételkedéssel fogadta a szenzációs híradást Prága, január 23. Keddi számában a Prágai Magyar Hírlap is közölte a londoni lapok azon szenzációs jelentését, amely szerint Jeruzsálemben felfedezték Salamon király kedvelt egyiptomi származású feleségének sir jé t, amelyben sok kinccsel együtt az asszony múmiáját is megtalálták. Az egész világsajtót bejárt érdekes jelentés szerint a múmia mellett a sok mesebeli kincs közölt béberirá- sos papirusztekercset is találtak, amelyről azt hiszik, hogy maga Salamon irta, aki dicséri benne kedvenc feleségének erényeit és csodálatra méltó önfeláldozását. A világszenzációként fogadott híradást egy ma érkezett londoni jelentés tusomban (megcáfolja. E jelentés szerint. a hir megjelenése utáni alig huszonnégy órára kiderült, hogy a londoni lapokai alá- posan megtréfálta valaki, aki egy Jeruzsálem heti folyóiratban megjelent tárcát ié~ ciraiozott meg Londonba. Ebből a tárcából természetesen, csak egy miami hiányzik: a valóság. Ezt a váratlan cáfolatot látszik megerősíteni Marczali Henrik dr. professzornak nyilatkozata is, amelyet a kiváló magyar történettudós még a cáfolat -megjelenése előtt tett az egyik budapesti napilap munkatársa előtt. Marczali Henrik dr. a következőket mondotta: — Salamon király egyiptomi nejének múmiája, feltéve, hogy az egyiptomi újságban jelzett részletek megfelelnek a valóságnak, még sok munkát és fáradtságot szerez a tudósoknak. Éppen nem elhárítható kételyek merülnek fel Az, hogy Amento vagy Amenotep király a leánya, Salamon felesége által meg akarta mér- geztetni a bölcs zsidó uralkodói, hogy ura lehessen Palesztinának, magában véve nem lehetetten. Uralomért sok mindent követtek már el királyok. De hogy a régi zsidó krónikák, amelyek igen bőven szólnák Salamonról, erről említést ne tegyenek, mégis csak feltűnő. Merném á-lliMm, hogyha a múmia nagy kincse magom, az nem Salamon müve. A ..papirusznak ilyen felhasználása, amikor az egyiptomiak mindent kőbe véstek, aminek bármilyen jelentősége volt, legalább is kétes és még kétesebb, hogy Salamon maga irta volna. x —• Ismeretes, hogy Salamon bárodakna halálával megszűnt, a zsidóság két részre oszlott, Rehabeanmak, Salamon fiának csak a kisebb terület maradt két törzzsel, a többi tíz törzs elszakadt és az Bfmim-törzsbe!! Jerobeamot választotta királlyá. Vájjon BehoJbemn és utóévá előtt ismeretlen maradhatott-e az idegen egyiptomi nő tsrangkoporsója és egyéb kincse? Asszírok, babilóniaiak, perzsák, rómaiak, majd bizánciak, arabok és keresztesek váltották fel egymást Jeruzsálemben. Egyik sem talált volna ilyen kincset? — Ezek & famomentumok, amelyeket M keli emelnünk. Bizonyos, hogy’ Salamon királynak erős összeköttetései voltak Egyiptommal is, Arábiával is, hisz a mesés szépségű és StHbnvafttrdö szép nselej győgymfurdo Fátra tövében. . a magas Téli ststoa j Foltos kabátba. Vette a kalapját a dohogva indult. ! Az ajtóból még vissza fohászkodott azonban: — Elslilyed a ba már az okos tudomány j se kfíU fi népeknek.' Mert írásból okul ám az ember! Maonnbatfif Viktor gazdagságú Sába királynéja is elment a bölcshöz. De a krónika feígyezte, hogy már Salamon túlterhelte adóval népét és igen nagy’ volt az elégedetlenség a hárem unalma ellen. _ Itt most egy régi, bőrkötéses bibliát emel le a könyvespolcról Marczali professzor. Felüti a Királyok Könyvét. Ebben olvasható szó- szeript a következő: „És vadának őneki feleségei. Fejedelem asszonyok hétszázan és háromszáz ágyas!. És elhajlók az ő feleségei az ő szivét. Mivel lön a' Salamon véms-égéneik idején, az 6 feleségei elhalták az ő szivét az idegen Istenek után. Ekképpen tselekedék mindent 5 idegen feleségeinek, kik jó illatot tésznek és áldoznak vala az ő isteneiknek." Salamon halála után a vének igy könyörögnek fliánalk, az uj királynak: „Könnyebbítsd meg az igát, melyet veteti a te atyád mi reánk." De az ifjú király igy válaszol: „Mostan annak okáért az én atyám terhelt, titeket nehéz igával, én pedig többet fészek a ti igátokhoz: Az én atyám titeket ostorozott ostorokkal, én pedig ostorozlak titeket skorpiókkal . . Ha Salaimon király ismerve az elégedetlenséget és annak súlyos okait, — mondja végül Marczali Henrik ..- mégis aranyba temett e feleségét, kétkednünk kell abban, mivel világhírét megalapította: bölcsességében. A Ferenc József-föld és a szovjet Prága, január 23. Amint már jelentettük, * szovjet anneklálta a Ferenc József-földet i az art* nexiót a szovjet uhió megbízásából az archan- gelszki kormány hajtott^ végre. Amilyen furcsa a hir, olyan furcsa a nevek találkozása. Ferenc József és a szovjet! Ez a két név valahogyan nem illik egymáshoz. De a szovjetnek Oroszország nem volt elég nagy, neki szüksége volt a Ferenc J6- zsef-földre is. amelyet éppen 55 esztendővel ezelőtt fedeztek fel. És most, hogy a szovjet birtokba vette a Ferenc József-földet, tatán érdeke® lesz visszapillantani arra az időre, amikor 1873 augusztus 3ü-án a Sarkvidék jegével és viharával kiállott egyévi küzdelem után elérték az északi szélesség 80 fokát és égbenyulő hegyeket és ujp addig nem ismert szárazföldet pillantottak meg, melyet zászlót lobogtatva keresztelték el Ferene- József-földnek. Ez a felfedezés páratlan élmény volt a maga nemében. A felfedezők hajóját, az Admiral Teget- hofot úszó jégmező fogta körül és vitte Északra oly magasságig, ahol ember még előttük nem járt. Tiz hónap múlva jött egy másik jégmező, az vitte őket vissza Délnek, ahonnan elindultak, Novaja Zemlja szigetére. A közbeesett 10 hónap alatt történt meg Ferenc József-földjének felfedezése. Az expedíció célja az volt, hogy felfedezik as északkeleti átjárót Európa és Amerika között.' A Sarki-tengernek ezt az útját kereste már 276 évvel előbb egy németalföldi utazó is, Barens, de sikertelenül. Hat évvel a Ferenc József-föld felfedezése után találta meg ezt az átjárót Vega nevű hajóján a svéd Nordenskjöld. A Ferenc József-föld felfedezői nem érték el azt a célt, de ezt az uj szárazföldet ők rajzolhatták az északi Sarkvidék térképére. As Admiral Tegelhof tehetetlen rabja volt a jégnek, hol as összeroppanás, hol az elmerülő* veszedelmében forgott, nem egyszer már meneküllek a veszni induló hajóról, jégházat építettek a jégmezőre, de a hajó csodálatosképpen megmaradt 1873 újév napján az északi szélesség 78. foka alá vitte őket a jégmező és augusztus 30-án érték el t 80. fokot, a Ferenc József-földet A sarkvidéki éjszaka nehezedett rájuk s csak február 24-én a* uj napvilágnál tették meg útjaikat a felfedezett területen. Május 20-án mondtak búcsút as uj földnek s az expedíció halottjának, aki az uj föld egyik sziklahasadékában várja a feltámadást. As úszó jégtábla vitte őket visszafelé, amig egy orosz hajó legénysége megmentette őket Százhatvan napig tartott az ut az úszó jégtáblán. Hogy partot érnek-e, azt nem tudták, de a gondviselés melléjük állott. Partot értek, Ferenc József-földet odaítélték a császár-király lábai elé é« most, ötvenöt esztendő múltán annektáUa azt az orosz szovjet- így került egymás mellé az a két fogalom, amely a legtávolabb áll egymástól I. Ferenc József é* a — szovjet Ravasz éhszertsempészeket lepleztek ie a lengyel vámhatóságok Varsó, január 22. A lengyel vámhatóságok Tavasz ékszercsempészést lepleztek le. Egy vámtiszt az utóbbi napokban sajátságos dolgokat tapasztalt a vonaton. Feltűnt neki, hogy gyakran jönnek Németországból utasok, férfiak és nők, akik kezükön és lábukon gipszkötést hordanak, mint akik súlyosan sérültek. Szombaton délután megfigyelt Bentschen ha^- tárállomáson három férfit és két nőt, akik ugv tettek, mintha nem ismernék egymást. Valamennyiüknek vastag gipszkötés volt a kezén, karján vagy a láVín. Eszébe jutott a vámtisztnek, hogy a gyr/ius sebesültek közül két nappal előbb mintha látott ^olna két-három férfit egy másik határállomáson. Felszállott & vonatra és megfigyelte a gipszkötéses utasokat egészen Posenig, ahol az egész társaság leszállóit. A vasútállomáson automobil várta őket, amely mindnyájukat elvitte Pbsen egyik legelőkelőbb ékszerüzletébe. A vámtiszt egyenesen a rendőrségre sietett, majd rendőrökkel tért vissza és mikor behatoltak az ékszeresboltba, ott találták az öt gipsz- kötésea sebesültet, amint az ékszerész alkalmazottainak segítségével éppen leszedegették karjukról és lábukról a gipszkötést. A tettenért csempészek nem tudtak hova lenni rémületükben, de legjobban megijedt az ékszerész. A leszedett gipszkötésekben drága brilli- ánsékszerek voltak, amelyeknek értékét hozzávetőlegesen kétmillió zlotyra becsülik. Kiderült., hogy a poseni ékszerészen kívül több varsói, krakói és lodzi ékszerész is ilyen módon csempésztetett Németországból drágaságokat elvámolás nélkül. Vasárnap már több letartóztatás történt. As első nyomozások szerint a lengyel államkincstárt- legalább tízmillió zlotyval károsították meg. — Zsolt Béla előadása Kassán. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A fiatal magyar publicisztikai és írógárda egyik legtehetségesebb tagja, Zsolt Béla a Reneszánsz-egyesület meghívására Kassára jött és tegnap este a KassaiTársaskör nagytermében mutatkozott be a kassai közönségnek. Előadása előtt Sz. Nagy Miéi Zsolt-verseket szavalt, amelynek szépsége éppen úgy mint ejőadása zajos ovációkra ragadtatta a közönséget, Zsolt Béla „Uj népvándorlás" címen tartóit előadást, melyben nagy felkészültséggel, szikrázó szellemmel taglalta « nőkérdést
