Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-23 / 19. (1942.) szám

10 TiIVíGM-MAfiteftHlRT.aP 1829 jaanAr 88, mwéa. ^5zmHÁz*Kön^KabTURA. fl^ggaffiSfiBSamWWgüiliíJMMEJfflggam A száz év előtti Faust-premier Kél történet számol be arról, hogy Goethe Faustját hogyan adták elő elsőizben száz övvel ezelőtt. Az egyik történet szerint a brauns- weigá herceg 1830 körül megbízta színházi in­tendánsát, Kiingem ann professzort, hogy adassa elő Goethe Faustját. A dolog úgy tör­tént, hogy Klingemann maga is irt egy Faus­tot és hogy hercegének bebizonyítsa, hogy Goethe müve az övéhez képest nem egyéb zseniális könyvdrámánál, elhatározta, hogy csak azértiis elő fogja adatni nagy riválisa müvét. KLingemanjn meg volt róla győződve, hogy Goethe Faustja meg fog bukni, mert nem való színpadra. így számol be az egyik történet a történelmi nevezetességű premierről A másik történet szerint a herceg meghozatta magának a Faustot, amelyre Kíl ingem annt figyelmessé tette és minekutána elolvasta, a következő rövid és velős megjegyzéssel küld­te vissza: „Elő lesz adatva!! Károly." Ma már nem lehet megállapítani, hogy a lsét történet közül, melyik az igazi. Az akkor nyolcvan éves Goethe volt természetesen az egész ügy legfontosabb személyisége ős mi­kor Weimarban, ahol teljes magányban élt, hírül hozták neki, hogy Faustjának előadásá­ra készülnek Braunsweigiban, levélben igy válaszolt Kiingem annak: „Az én müveim nyomtatásban jelentek meg, úgyhogy a közön­ség' azt tehet velük, amit akar. Ehhez még arunyi a megjegyezni valóm, hogy jómagam már hosszú idő óta nem törődöm a színház­zal. Tegyen ön a Fausttal, amit akar!" Fagyo­sabban színigazgatónak még nem Írtak. Goethe titokban haragudott, mert éppen Klingemann, akit egyébként becsült, akarta előadatni a Faustot, az a Klingemann, aki­nek hasonnevű darabja az összes német szán- padot bejárta, mig Goethe Faustját, annak el­lenére, hogy húsz esztendővel azelőtt jelent meg, még senki sem adta ©lő. Máskép nem lehet megérteni, hogy miért válaszolt Klinge­mann meghívására ilyen szófukarsággad és ilyen gorombán. Klingemann ki akarta béká­ién! az öreg Jupitert és rendkívül gondos előadásra készült. A darab próbáit már no­vemberben kezdték meg, márpedig a Faustot csak a következő esztendő januárjában akar­ták bemutatni. Ez az akkori német színházi világban, amikor csak néhány próbával elé­gedtek meg, rendkivüili valami volt Klinge­mann annyira lelkesedett a Faustért, hogy fe­leségét, aki csőik hősnőket játszott, rábírta, hogy játsza el Swerétiéin Mártha szerepét A szerep egyébként rendkívül hálás. A siker óriási volt. Teld ház nézte végig a darabot és az akkori kritika megállapította, hogy „Goet­he Faustját egészen biztosan még néhány százszor fogják adni." A Weimarban duzzo­gó öreg az előadás után jóakaratuan nyilatko­zott Kiingem amiről, aki neki a premierről hosszú Írásbeli jelentést 'küldött és többek között egy szinlapot, amely külön Goethének készült és arannyal volt nyomtatva. Goethe fia ezt a szinlipot be akarta kereteztetni, de Goethe nem engedte: „Ha húsz évig kell várni egy ilyen eseményre, akkor már nem érde­mes bekereteztetni", mondotta meíankóMku­san. • •' • Magyar írók és újságírók a kassai Rád magyar műsoránál Kassa, január 22. (Saját 'tudónállónktól.) Ke- letszlovenszíkó és Ruszánszkó magyar rádió­amatőreinek régi óhaját teljesítette a kassai Ráciiójournail, amikor januáir 1-től kezdve be­vezette a rendszeres magyar műsort. Egyelő­re hetenkint háromszor van magyar est, amely egy magyar nyelvű művészeti, társa­dalmi, vagy kulturális előadásból és magvar zene-, vagy énekszámokból áilil. A kassai Rá­dió jóimmal magyar műsorának értékét és ní­vóját misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Rádiójournál vezetősége a Kassán élő ma­gyar írókat és újságírókat .kérte föl a magyar előadások megtartására, mélyek minden po­litikától mentesen, tisztán kulturális és mű­vészeti előadások lesznek. A magyar zene- és énekszámok előadói hasonlóan a Kassán élő magyar muzsikusok, énekesek és énekesnők sorából kerülnek ki, sőt a Rádiójournál igaz­gatósága tervbe vette, hogy kassai szezonja idején szerepeltetni fogja a magyar színtár­sulat tagjait is. A kassaii magyar rádióestéken a kővetkező ír é;-: újságírók szerepelnek: Sziklay Ferenc dr., Darkó István, Keíler Imre, Kelemben hánder, Lányi Menyhért, Fándor Imre, Jn- hász Árpád, Snielborger Leó, Propperne Be­teli If.-rmin, Kassai Zoltán. Váczy László dr. «. iné' számo^n az itteni ma^var orvosok, tanárok és jogászok közük Darfoó István, Ju­lié" Árpád, Sándor Imre, Froooorné Békééi Hermán és Kassai Zoltán az elmúlt hetekben már tartottak is fölodvasásokat. A jelen hót műsorán Juhász Árpád, Nagy Sándor tanár és K eiembéni Sándor szeneseinek. Juhász . ,r- pau vasárnap, Nagy Sándor szerdán este tar­tottak előadást, Ketembéri Sándor pedig péuteken, január 25-én este 7 óra 15 perckor megjelenés előtt álló versesköteténck néhány darabját recitálja ék A magyar müsorszámok e*T" ebiként minden vasárnap, szerdán és pén­teken este 7 óra 15 perckor kezdődnek. (•) Farkas Márta hangverseny© Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Jóka i Egyesület hangverseny-krónikájában Farkas Márta hegedümüvésznő fellépése mindenkor ünnepnapot jelent, nem & lokálpatriotizmus kicsinyes 3zem- ponijából, de annál a művészi értéknél fogva Is, ame’yet ma Farkas Márta képvisel. Rövid egymás­utánban másodszor lépett fel a művésznő a komá­romi kultúrpalota hangversenydobogójára és va­sárnapi ,egész estét beltöltő programja a nehezen lelkesülő komáromi közönség körében is forró lelkesedést keltett és hangversenye a legszebb kül­ső siker mellett művészi teljesítményben is pél­dátlanul áll. Farkas Márta vasárnapi hangverse­nyének első részét Schubert emlékének szentelte. A D dur szonatina kettősében a mű utolérhetet­len zenei báját nagy könnyedséggel aknázta ki a művésznő, akinek a zongoránál méltó partnere, a pozsonyi Németh István László zenetanár és zon­goraművész nagyszerűen zengő és stílusban, tech­nikában egyaránt kiváló játékával aratott szintén fényes sikert, amely csak fokozódott Schubert Ave Maria-ja előadásában, ahol a lelki elmélyedés mel­lett a megtisztult művészi felfogás szárnyain emel­kedett az abszolút zene magaslataira. Farkas Már­ta hangversenyének középpontja mégis Mendels­sohn nagy hegedűversenye volt, amelyben már egészen uj Farkas Mártát hallottunk, aki nem emlékeztetett a leányosan lágy tónusu művésznő­re, hanem férfiasán erőteljes tónusbeli felfogásá­ban, technikájában egyaránt lehiggadt és az igazi művésznek befejezett tudását tükrözte vissza. A nagy műnek minden szépsége életrekelt vonója nyomán és viharos lelkesedést keltett a nagy­számú közönség körében, mely uijra és isméiében is a lámpák elé hívta az istenáldotta tehetségű művésznőt. Befejezésül Reményi Edének ragyo­góan megkomponált magyar fantáziájával ragadta el a hallgatóságot, akinek Farkas Márta apai ágon közeli rokona. A hangversenyen számosán jelen­tek meg Pozsony és Érsekújvár városokból is, valamint Magvar-Komáromból. Jövő vasárnap az érsekujvári Katolikus Nőegylet meghívására Ér­sekújváron hangversenyez Kálix Jenővel, a jeles zongoraművésszel együtt. (—y). (•) Német számok és magyar nevek. Berlinből jelentik: A lefolyt évben teljesített filmmunkáról szóló németországi kimutatás szerint 1928-ban az eredmény körülbelül olyan volt, mint az előző esz­tendőkben. 220 film került a vizsgáló bizottság elé, mig 1927-ben 241 nagy filmet készítetlek. Egész­ben véve 507 film voít a piacon, az előző év 521 filmjével szemben. A berlini mozik a működési napok 55 százalékát német filmekkel töltötték be. A német filmgyártásban feltűnő sok a magyar nő. A szcenárium szerzők közt Balogh Béla, Bárdos Arfhur, Újhelyi Nándor, Vajda László egy-egy filmmel szerepel. Székely János Fred Maioval a Magyar Rapszódiát irta. Vajda László két-két szer­zőtárssal még két német filmet irt. A rendezők munkájáról szó’ó beszámoló szerint 99 rendező 180 filmet rendezett Egy rendező rendezett hét filmet, kettő hatot, egy ötöt, öt négyet-négyet, hét kettő-kettőt, huszonnyolc rendező kurblizott két- két filmet, negyvennégy pedig egyet. (•) Rembrandt önarcképe félmillió márka. Ber­linből jelentik, hogy gazdát cserélt Rembrandt művészettörténeti szempontból legértékesebb al­kotása. a mester önarcképe, amelyet halála évé­ben festett A vételár félmillió márka volt. (•) Ridky cseh zeneszerző prágai bemutatkozása. A cseh filharmónia, ma a világ legjobb zenekarai­nak egyike. Nagy érdeme, hogy minden tagjá­nak. — sőt ismeretlen idegeneknek is — megad­ja az érvényesülés lehetőségeit. Legutóbb J. Ridky-nek — első hárfásának — nyitott utat a közönség felé. Ridky, mint zeneszerző és diri­gens lépett fel, nagy sikerrel. Múlt vasárnap TI. szimfóniáját mutatta be. Mint zeneszerző, abszo­lút ura a formának és a hangszerelésnek. A fiatal csehek közt aligha van még egy, aki úgy ismerné minden hangszer kifejezési lehetőségeit, mint Ridky. Ez a nagy tudás az, arai elsőnek ölük fel. Ridky abszolút muzsikus, aki fanatikusan hisz abban, hogy tökéletesen elég, a biztos hatás el­érésiéhez a hangszerek autochton lelke és nincs szükség a gondolati területek segítségül hívá­sára. ö nem újító, hanem egyszerűen csak rajon­gója a hangnak, amelyet mesteri kézzel fonnál dús polyphőniává. Ez a kulcsa Ridky kompozíciói­nak. És hívei azok, akik a zenében „muzsikát" és nem gondolatot keresnek. Zsúfolt háza bizo­nyítja, hogy ilyen hivő még elég van Prágában. — Most, vasárnap Novák „Vihariját dirigálta nagy sikerrel. Mint dirigens prcciz, nem egyénies­kedő, nem pózoló. Azon ritka dirigensek közó tar­tozik, akik nem magukra, hanem a dirigált mű­re terelik a közönség figyelmét. Életrajzi adatai közül tán nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy Ridkynek eddig minden müve dijat nyert, igy lég- I utolsó szimfóniája a cseh takarék jubiláns pályá­zatán lett nyertes. Ridky nagyszerű ismerője a magyar népdalnak, melyet már a háború alatt, odaadással tanulmányozott. (*) Énekosfilmek házi használatra. Csikágóban megjelentek az első 16 milliméteres hangos fil­mek. Devry-remdszerü keskeny filmek, amelyek gramofon-lemezekkel vannak egyidejiisitve, úgy­hogy amikor vetítik ezeket, egyidejűleg látható a kép és hallható a megfelelő ének is. Ha a lemez elkopik, ujjal helyettesíthető. (k) Import Amerikába. A lefolyt évben Ame­rikába 19G filmet importáltak, ami az előző év 75 importált filmjéhez képest nagy emelkedés. Bevittek 83 német, 34 angol, 30 francia és 16 orasz filmet, továbbá még Svédország 7, Olaszország 6, Lengyelország 4, Ausztria 2 filmmel szerepel. Ezenfelül egy-egy filmet importált Argentína, Ka­nada, Csehszlovákia, Egyiptom, India, Syria és Norvégia. (•) A mozifejlődés Németországban. Berlinből jelentik: A német mozik száma 1925 óta 44 száza­lékkal, az ülőhelyek száma 47 százalékkal emel­kedett. Az uj mozik többsége kisebbrendü, nem is minden nap játszó intézmény, a fejlődés azonban mégis imponáló. 1910-ben egymillió lakosra 17 mozi jutott, 1919-ben már 47, 1925-ben 58, 1928- ban pedig 98. Ezer lakosra pedig 30 ülőhely esik. (*) Kis művészi hírek. Bánky Vilma visszatért Newyorkból Hollyvoodba, ahol folytatja egyik filmjének Bztárfelvételeit. — Lehár Ferenc Fric- clerike cimü operettjét, amelyet Berlinben játszot­tak eddig nagy sikerrel, február elején Becsben is bemutatják. — Csehov Három nővér-e Ludmiia Pitoeffél az egyik főszerepben hétfőn került elő­ször szinre Parisban. — A londoni zsidó szín ház szinrehozta Bruckner Verbrecher cimü darab­ját. — A vinzsori vig nőket átdolgozásban ma­tatja be az egyik berlini színház. — Moliere több színdarabját megfilmesíti állami támogatással az egyik párisi filmgyár. — ReL.hardt berlini kon­szernje rövidesen átveszi és megnyitja a Kur- fürstendamm-szinházat. (*) Bartók-bemutató Berlinben. Berlinből jelen­tik: Bartók Béla operáját, a Kékszakálu herceg várát most mutatta be a berlini Városi Opera. A bemutató nagy siker jegyében folyt le. Úgy a kö­zönség, mint a kritika osztatlan elismeréssel fo­gadta a bemutatót, (*) „A magyar a legmuzikálisabb nemzet.* Lon­donból jelentik: A manchesteri zenekar legutóbbi hangversenyének vendége Dohnányi Ernő volt. A sajtó megállapítja, hogy Dohnányi mint zongora­művész, zeneszerző és karmester egyaránt legfőbb dísze volt az estélynek. Ruralia Hungarica cimü kompozíciója, amelyet ö maga vezényelt, igen mély benyomást tett. Dohnányi keze alatt, Írják a lapok, meg a levegő is zenévé válik. A néme­tek zenét szereznek, de s magyarok az összes nemzetek között a legmuzikálisabbak, valósággal átélik a zenét és a magyar gyermek époly ösztön- szerüleg kezd zenélni, mint ahogy az angol fiú sportolni. (*) Móra Ferenc az Érsekújvár! Zsidó Nőegylet bálján. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: A farsang egyik legnagyobb társadalmi és kulturális esemé­nyének számított Érseknjvárott a Zsidó Nőegylet estélye, amelynek sikere minden felfokozott vá­rakozást túlszárnyalt. A bált megelőző műsor él­ményt jelentett mindenki számára. Az érdeklődés középpontjában persze Móra Ferenc, a népszerű magyar iró állott, aki Sándor Dezső szerkesztő meleghangú üdvözlő szavai után megtartotta elő­adását, mely csupa könnyed szellem s szórakoz­tató derű volt. Waermer Rózsa érdekes, megkapó Láncszólója, melyet Fürít Böske s Kövesi Lajos kíséretével mutatott be. Fehér Rudolf gordonka­művész, Lukács Béla nyug. táblabiró zongoraki séretével előadott művészi gordonkaszólója s a dr. Simkó Arthurné által kisért Pollik Armand ope­raénekes pompás bariton-áriája tették még emlé­kezetessé a nívós műsort. Azt ezt követő tánc- mulatság a legfényesebb volt, amit valaha Érsek­újváron tartottak. Felekezeti különbségre való te­kintet nélkül képviseltette magát Délszlovenszkó előkelő közönsége. Fövárosias elegancia,, ragyogó toilettek, szokatlan pompa tették valósággal lát­ványossá az ©Btélyt, mely a legjobb hangulatban zajlott le. (*) Megszakítja érsekujvári szezonját a Földes- társulat. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Földes Dezső nyolchetesre tervezett érsekujvári színházi szezonjának első fele most - telt le. A társulat e hét végén már elhagyja Érsekújvárt, olyan ka­tasztrofális részvétlenség kiséri a színészek7 mun­káját. A farsangi ezezón alatt szombaton és va­sárnap nem áll rendelkezésére a színházterem, hét­köznap pedig minden igyekezete dacára üres há­zak előtt kénytelen játszani. Ugv a múlt héten, mint ezen a héten egy-egy előadás nem volt. meg­tartható a közönség részvétlensége miatt. Igen kí­nos feltűnést keltett, hogy a csütörtökre kitűzött Holnap reggel előadása, amelyen pedig Gellert Lajos a legkiválóbb budapesti színészek egyike, vendégszerepeit, nem volt megtartható, mert mind össze 22 fizető néző jelent meg. Földes Dezső úgy nyilatkozott, hogy a hét végén megszakítja ór- sekujvári szezonját s tavasszal megerősített tár­sulattal tér vissza. (*) Galsworthy befejezte a Forsyte Sagát. Az angolok nagy modern Írója, Galsworthy a múlt évbon irta meg a legnagyobb modern társadalmi regényciklus utolsó részét, és ez a mű a Hattyú­dal. A ciklus eddigi könyvei a legnagyobb hatá­sú modern könyvek közé tartoztak, amelyekei Angliában és Németországban több százezer pél­dányban olvastak. A világhíré angol nemzet rop­pant szervező erejét, minden történelmi, válságot ieküzdő elszántságát, makacs szivóságát ebbe a nagyszerű óposzba szorította az iró. A Hattyúdal egyik legszebb kötete a ciklusnak, mert a legszebb Gal'Sworthy-nőalak. Flour leánykori szerelmének újra éledése, vergődése, bűnbeesése és lemondása van benne a szivárvány minden színének ragyo­gásában megírva. A férfi-főalakka! kihal a há ború előtti nagy angol neroz-Jék és a nyugtnla uabb, Izgatott a bb levegőjű é - ! ■ lm,.- : . ,íik ki a nagy miiből. AZ IVAN-TARSULAT HETI HCSOlAz RIMASZOMBATBAN: Szerda: Gazdag leány. Vígjáték. Csütörtök: Mersz-e Máry? (Harmadszor). Péntek: Pajtásházasság. Vigjátékbemutató- Szombat: Az utolsó Verebély-Iány. Újdonság. Vasárnap d. u.: Zenebona. JazzoperetL Vasárnap este: Az utolsó Verebély-Uny. A POZSONYI MOZIK MŰSORA Redoute: Bőregér. Átlón: Forradalmi nász. Tátra: Milliomosok paradicsoma. Elité: A barátok. Metropol: Idegen ördögök. ZÓRA-MOZGÖ, NYITBA: Január 28: Nagy ünnepélyes megnyitóelőadás. Adolphe Menjou nagy Paramount-filmje: A bécsi ének. Január 24: Szenzációs műsor. Január 25: Szenzációs műsor. A NAGYKAPOSI URANlA-MOZGÓ MŰSORA: Január 26: A nő és a házibarát. íPuttv Lia). Január 27: Revü macska. (Hans Junkermann.) Február 2: Ma Mária táncol Február 9: Aranyhajn Éva. Február 10: Párbaj a felhőkben. (Mady Christíans és Jean Murát.) gSport- . Prága—London 4:0 (3:0) Prága, január 22. Az angol nemzeti jéghoekey- csapat hétfőn Prága város válogatott együttesével mérkőzött meg a Mintavásár jégpályáján. Az an­golok az újra Összefagyott jégen sokkal jobb tel­jesítményt nyújtottak, mint előző nap a csehszlo­vák válogatott ellen, mégis súlyos vereséggel voltak kénytelenek távozni a kitünően összeállított és nagyszerűen szereplő prágai válogatottal szem­ben. A prágai csapatban ismét Malecsek brillíro­zott, aki három gólt szerzett, mig az első gólt Hromadka ütötte. Az angol csatárok gólképtelen­nek bizonyultak és innét eredt a csapat súlyosabb veresége. A meccsnek 4000 főnyi nézője volt. As angolok Prágából Budapestre utaztak, ahol részt- vesznek a hét végén kezdődő Európa-bajnokeá- gokon. )( Nurmi első amerikai startja után kijelentette, hogy amatőr marad és megjelenik a losangelesi olimpiászon is. )( A Teplitzer FK szombaton Prágában barátsá­gos mérkőzést játszik a ligabajnok Viktória Zcia- kowal. )( A fu thai! rf légbajnokságrél tárgyalt a FIFA genfi tanácsülése. A világbajnokság megrendezé­séről az ez évi madridi FIFA kongresszus fog dönteni. )( Csehszlovákia a budapesti jéghockey-bajnok­ságokra a következő csapatot küldi ki: Peka, Re- záes dr.. Tozicska. Malecsek, Hromadka (valnraeny- nvi LTC Prága); Sroubek (Slavia), Steigenhöfer (könirrssal), Dorasil, Lichnovsky, Mattéra, Heinz (EV Troppau). )( Wills Helén férjhez megy? Amerikai lapje­lentések szerint a világ jelenleg legjobb amatőr tenniszjátékosnője, Wills Helén férjhez mpgy. Jövendőbelije egy fiatal sanfranciscói bankár. M. Fred Moody lenne. Moody 1926-ban a RiviMán ismerte meg a szép Helént, akinek most állítólag megkérte a kezét. )( Útban a csehsislovák-marvar atlétikai léte. A budapesti Nemzeti Sport írja: Köztudomású, hogy az annyira kézenfekvő csehszlovák magyar atlétikai mérkőzések rendszresitése azért késett annyi ideig, mert az ismeretes öt év előtti amszter­dami Himnusz-affér még nőm intéződött el és a MASz nem akart semmiféle firmábtn kezdemé­nyezőként szerepelni. Most azonban s cseh szövet­ség fordult a MASz-hoz és az ügyet simán elin­tézni akarva, feltette a kérdést, hogy vájjon az ot­tani magyar atlélac.sapat vezetője hivatalos kép­viselője volt-e a szövetségnek és hogy a MAFz azonositja-e magát a történtekkel. A, MASz nyu­godt lélekkel válaszolhatott mindkettőre nem et és igy aktuálissá vált a ievél másik része, amely már az idei szezőnra nemzetek közötti aHé^kai mérkőzést javasol Brünnbe. A MAFz ezt a meghí­vást elhárította azzal, hogy most már nincsen rendelkezésre álló terminusa, a helyzet azonban az. hogy jövőre 90 százalékos valőszinü*éggel mégis meg’esz az első csehszlovák -magyar atlé­tikai viadal. )( Anglia vissza akarja hódítani vitipoló világ­uralmát. Londonból jelentik: \ bolognai Európa bajnokságon és az amszterlami olimpiászon na­gyon lemaradt az angol vizipolő cszpat, amely hosszú időn át óriási fölényt nmtaío;t a kontinens minden csapatával szemben. Az angolok hanyat­lása a párisi olimpiászon kezdőoö.tt amikor a ma­gyar csapattól vereséget szenvedtek. Londoni ér­tesítések szerint Angliában erős mozgalom indult meg a vizipoló-begemónia visszasze .zésére Az angol uszószövetség külön bizottságot küldött ki a vizipoló sport erkölcsi szanálására. Ez a bizott­ság nagy programot dolgozott ki, amely három etapra oszlik. Az első a budapesti hatos tornán, a második a bécsi Euröpa-bajnokságon és a harma­dik a losnngolesi olimpiászon való részvétellel kapcsolatos. Angol sportkörökben remélik, hogy 1932-ben biztosan visszanyerik a vizipoló erősé­gét, de nagy reményekkel startolnak már augusz­tusban Budapesten is. A hatos tornán való réawvé- •el előkészületei már aeNayen miyaak Angliába*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom