Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-22 / 18. (1941.) szám
ja.ii Uat' á2, ^cúu. St '&J&\\XÁÍ-1 v tAtiKÁft^ i i&LtÁi? Macháctek: Hodzta verje ki a fejéből, hogy diktátor lesz Szlovenszkón Hodzsa szabotálja az egyházi birtokok átadását — A miniszterelnök résen elrendelte az átadást, de az iskolaügyi minisztérium nem hajtja végre a rendelkezést Prága, január 21. Machácsek Pál képviselő, a szlovák néppárt főtitkára, pártjának hivatalos lapjában, a S lóvékban vezércikket sr az egyházi birtokokról és Hódosáról, Rámutat arra, hogy 1928 januárjábarn a katolikusok örömmel vették tudomásul a köztársaság és a Szentszék között létrejött megegyezés hírét, amit maga a köztársasági elnök is a konszolidáció legértékesebb jelének tekintett. Machácsek mindezek dacára bizonyos pesszimizmussal nézett már is a „jobb" jövő elé. A múltak szomorú tapasztalatai után előre tartott attól, hogy a pokrokár kor- mánv ígéretei a katolikus kérdésbe® keveset érnek. Elmúlt már egy érve annak, hogy a modUs vivendi létrejött és Prágában egyes urak még a legkisebb jóakaratot sem mutatták, hogy végrehajtsák azt, amit ez a megegyezés tartalmaz. Ilye® kérdés az egyházi birtokok kérdése. Az egyházi birtokokat 1919-ben a szlovenszfcói teljhatalmú minisztérium saját kezelésbe vette át. A birtokok- kat az úgynevezett központi bizottság vezette. 1921-be® három szlovák püspököt neveztek ki. A központi bizottság azonnal kiadta az e püspökségeket megillető birtokokat, de a többi egyházi birtokot megtartotta azzal az indokolással, hogy e püspökségek primátusa nem a köztársaságban van. Ettől házi 'birtokok kezelését és a likvidáló bizottság hatásköre megszűnt. Ez utóbbi bizottságot csak tanácsadónak tekinti, azaz alárendelt orgánuma lesz az egyházi bizottságnak. Ezen kijelentésre Hendirych dr. miniszteri tanácsos, a likvidáló bizottság elnöke, azt ae álláspontot szögezte le, hogy a likvidáló bizottság az egyházi birtokok kormányzását mindaddig át nem adhatja, mig erre engedélyi nem kap a fölöttes hatóságától. Ezt a mai napig sem kapta meg. Most már világosa® látjuk, hogy ki a bűnös — írja Madiácsck. — Látjuk, hogy egyedül j Hodzsa Milán dir. iskolaügyi miniszter a bűnös s éppen ezért kell megállapítanunk azt, hogy Hodzsa miniszter nem akarja a konszolidációt. A miniszter bizonyára úgy véli, hogy jobb a zavarosba® halászni. A katolikus egyházi birtok edid'ig csak kiaknázatlan forrás gyanánt szolgált. A katolikus közvélemény nem engedi magát továbbra is félrevezetni Hodzsa édes szavaival. Verje ki a fejéből Hodzsa, hogy ö diktátor lesz Szlovenszkón. ő csak egy jelentéktelen kisebbség nevében beszélhet és sohasem egész Szlovéné zíkó, de különöse® nem a katolikus közvélemény nevébe®. Ne követelje Hodzsa, hogy diktátumait respektálják, ha ő miaga nem fogad szót saját főnökének, a kormány elnökének. Az egyházi birtokok nem lehetnek az agrárpárt agitáció® eszközei az úgynevezett „Osánki-huszárok“ számára. A legélesebbe® tiltakozunk az ellen, hogy Hodzsa egy olya® fontos aktust, mint auiii- lyem a ni odú® vivendi, semmibe vegyen. A nemzetközi érintkezésnek volt egy jelszava: „Graeca fides nulla fides.“ Ha azonban Hodzsa miniszter így folytatja munkáját és nem adja ki az egyházi birtokokat, úgy megváltozik ez a régi jel szó « a következő lesz: „Cehoslovaoa fides nulla fides.u Nagy emberek hosszú élete A hűtőm Uoia, amelyen Voltaire Asssorsmsszal és Gotdonival egy helyre keríti — Pandalo dogé 97 éves korában még személyesem vezette Konstantinápoly ostromát - Pyihagoras és a nagy Ramzesz mint kollégák - Őket is lefozte azonban 5 évvei remete szent Antal w^33Eima ZORA MOZGO NYITRA Január 23-án szerdán nagy Ünnepélyes A modern élet forgatagában sokak szerint előbb felőr’ődik az átlagos életerő, mint a régi szép idők , csendjében". Mindez azonban csak üres egyéni filozofálás, mert a statisztika szerint az emberiség átlagos életkora növekszik, a történelem szerint pedig azok a régi, szép „csendes" idők egyáltalán nem voltak csnedesek, sőt nem tévedünk, ha minden szenvedésünk ellanére is a s&fcraa az időtől kezdve olyan egyházfők vannak Szloveniszkón, akik elLe® nemzetiségi szempontból semmi kifogás nem emelhető. Az egyházi birtokokat mégsem adták át nekik. Ma, a sok csalódás után azonban megtelt már a pohár — írja Machácsek. — Alea iacta est, a közvéleményt tol kel világosítani az ügy állásáról. A szlovák néppárt kormánybaflépésérék égjük feltétele volt az egyházi birtokok felszabadítása a lefoglalás alól. Ami azonban a kormány résziéről történt, az nem egyéb, mint pórin®tés a katolikus közvélemény szemébe. A kormány 1923-ban a „központi bizottságot" átkeresztelte „likvidáló bizottsággá", amelynek feladata, amint már a név is elárulja, likvidálni az egyházi birtokok állami kezelését. Azóta elmúlt öt év és még állandóan likvidálnak. A helyzet már tarthatatlanná lett. A katolikus közvélemény ezen felháborodott s a kormány látva a katolikus közvélemény nagy elégedetlenségét, ujaíbb lépést tett, d© ez sem volt más, mint a régi jelszó: ,,ut alapúid feciese videatur". 1926 októb&r 2ö-á® a prázai apostoli nunciaiura képviselőjével kötött megegyezés alapján a kormány a szepesi püspököt elismert© a püspöki kar meghat a lm a zot tjának. A miniszterelnök elrendelte, hegy az iskolaügyi minisztérium az egyházi birtokok kezelését adja át az egyházi bizottságnak. A kormányelmök ezen intézkedése teljesítetlen maradt. 1928 januárjába® életbe lépett a modus vivendi, amelynek második szakasza azt mondja, hogy a katolikus egyházi birtokok adminisztrációja, amelyet a modus vivendi létrejötte előtt a kormány úgynevezett likvidáló bizottsága tartott a kezében, az ezen egyezmény első szakaszában foglalt pontok és kérdések 'rendezéséig átmegy az egyházi bizottság kezelésébe, m^ymek élén az episzkopátuwz képviselője áll. Ez a paragrafus világosan azt mondja, hogy az egyházi birtokok via facti a szlovén szk ói egyházi méltóságok tulajdonába mennek át. Az egyházi bizottság ez év január 17-én bejelentette a likvidáló bizottságnak, hogy megalakult. Az alakuló ülés előtt az egyházi bízott-ág elnöki© kijelentette, hogy ezen « napon az egyházi bizottság átvewji a modus vivendi második szakasza alapiján az egyZOM MOZGÓ NYITRA megnyitó előadás veztek . sénéx"-nék. 8uetonius. a római szatirikus is Dunsen, a fizikus. Éredekos találkozó a nyolcvanhatéveé nagyok korosztálya: Voltaire mellett idetartozik Góldoni, a nagy olasz vigjátékiró, továbbá Carlyle, a nagy történetiró és filozóf, a tudós Mommsen; Ingres, v. Gebhard és Shadow képzőművészek, mérettük Metternich, Ferenc József, Napóleon anyja és végül Halley. a híres csillagász. Nyolcvanhét évet élt a középkor nagy vegyésze és mechanikusa, Albertus Magnus, továbbá Le Notre, a nagy park- és kertépitőmüvész. Nyolcvannyolc: itt találkozik a tours-i Berengéf, a nagy skolasztikus a methodista vallás alapítójával, Wesleyved, továbbá a „Romanus doctiseimus" Varo, a legtudósabb római polgár. IX. Kereszlély dán királlyal és Wrangel tábornokkal. mostani kort nevesszük „csendesnek". Az átlagos életkor mai statisztikája szerint a legalacsonnyabb átlagos éltekort érik el a kereskedősegédek, a legmagasabb állagot a bírók. Miért halnak meg a kereskedőségédek átlag 34 éves korukban és miért éppen a bírók érik el a 65 év korhatárral a legmagasabb átlagot? Nehéz még csak sejteni is. Az életkor annyira rejtélyes dolog elöltünk ma még, hogy egyelőre csak a véletlen játékát látjuk benne. Mark Twainnek. a liires humoristának kell igazat adnunk, aki egyik barátjának egyszer a következőket mondta: i Ha igazán mulatságos véleményeket akarsz gyűjteni, kérdezd meg sorra a vi’ág legöregebb embereit, véleményük szerint minek tulajdonitják, hogy ilyen magas kort értek el. Alii nevetés né'kiil megállja, hogy az egyik azért él bosszú ideig, mert böjtölt, a másik meg azért, mert sokat evett, az egyik absztinens volt, a másik meg alkoholista és igy tovább, — aki ezt nevetés nélkül megállja, az örökké élni fog. Ugv látszik Mark Twnin fején találta a szöget, ezt bizonyítja az a statisztika, amelyet mostanában állított össze F. Dunbar v. Kalckreuth a híres emberek életkoráról. A legkülönbözőbb életmódú, ál’ásu és foglalkozású hírességek állnak egymá3 mellé és megegyeznek abban, hogy életkoruk valóban ..bibliai" kor. Nyolcvan évet élt: Pindarus költő, Wieland, Tieck és Ohateaubriand Írók; továbbá a képzőművészek közül Primntiecio, Greuze, Donatello, Kleuze; Erathostenes görög bölcs, Kant és Roger Bacon, a modern tudományok képviselői, velük egyidős korban halt meg Buddha. Nyolcvanegy éves volt: Ca’deron és Grillparzer, mindketten költők, Signorelli, Jordaens, L. Rich- ter és Cranaeh Lukács festők, továbbá Buffon és Raímond Lullus tudósok és nyolcvanegy évig élt három híres államférfiu is, még pedig Solon, Ji- minez biboros ée Sully. A nyolcvankétévesek közt megemlitendŐk: Platón, Mengee, Spencer bölcselők; Hans Sachs és Tennyson költők*, képzőművészek is akadtak köztük, igy Giovanni della Robbia, Front Hals, Tintoretto, Claude, Lorrain és Goya; Gőte v. Berliohingen ts 82 esztendős korában halt meg. Nyolvcvanháromóvet ért meg; Goethe, Hugó Vidor, Darwin, továbbá a három nagy politikus, Bismarck, Kaunítz és Pombal, valamint Wellington, Viktória angol királynő. Nyolcvannégy szü'e- tése napját ünnepelte Giovanni da Pologna, Tenier, Peter Cornelius, mindhárman művészek, valamint Agesllaoa, a régi görögök nagy hadvezére, továbbá Newton, Franklin Benjámin, Hersehol asztronómus és Sv' ndenborg; ebben a korosztályban két előkelő nő is szerepel, még pedig Augusztus császár felesége, Lívia és a Napkirály titkos felesége, Márquise de Maintenon. Nyolcvanötig élt a többek közt Goethe ideálja, v. Stein asszony, Cato, akit ezekután joggal neZORA MOZGÓ NYITRA &d©3phe Menfou legnagyobb Paramount filmje lévő barlangjában 105 éves korában érte ától • halál, a barlangot még ma is mutogatják. A híres emberek életkor-rekordere a tiánai Apollónius, aki, mint az ókor Cagliostrója, 109 éve® korában fejezte be viszontagságos pályafutását. íme a hírességek minden rendje és rangja egymás mellé került a listán, most aztán tessék eldönteni, mit csináljon, hogyan éljen, milyen foglalkozást válasszon az ember, ha sokáig akar élni! Hogy lotyt le a Bmtmgarten-di§ah kiosztása? Budapest, január 21. (Budapesti szerkesztős ágiinktól.) Vasárnapi számunkban már röviden jelentettük, hogy kük kapták meg a Baumgarte®-alapítvány dijait. Most alább részletesebbe® beszámolunk az ünnepélyes díjkiosztás lefolyásáról: A Magyar Tudományos Akadémia épületében mozgalmas élet zajlott pénteken este. Az üléstermet hat órára nagy férfi- és hölgykö- zöoség szállta meg, amely a színházi premierek tónusát vitte a lxüvős falak közé. A Baumgarteu Ferenc Irodalmi Alapítvány-ünnepségét tartották meg bét esztendővel az irodalmi örökhagyó halála után s ebből az alkalomból először osztották ki az alapítvány évdijait magyar írók közölt. Ez az esemény gyűjtötte egybe a nagy közönséget, amelynek soraiban sok író is megjelent, köztük Bánffv Miklós gróf és Kemény János báró, az Erdélyi Helikon mozgalom vezetőt, akiket az a körülmény hozott ide, hogy a jutaIm-azottaik közölt egy erdélyi magyar iró is volt. A zö1 doszt aknái Steineoker István dr. miniszteri tanácsos, közalapítványi igazgató elnökölt. Mellette foglalt helyet Babits Mihály és Baseli Lóránt dr. ügyvéd, az alapítvány két kurátora, továbbá Vojnovios Géza akadémikus, a kurátorok mellett működő tanácsadó- k-izoltság tagja. Az elnöki megnyitó utáu Babits Mihály sződd t. Kifejtette, hogy Baumgarbe® Ferenc végrendelete nem pilla ni® yi hangulat, vagy véletlen ötlet müve volt, hanem hosszú évek titkon érlelt terve, amelyben két tényező működött döntő hatással. Bauingarlennek egyrészt régi időktől fogva szívügye volt az irodalom és a magyar kultúra szükségleteinek megértő is tápolása. Elgondolása, amely jelleme mélyén gyökerező hajlandóság volt, azt a óéit kívánta megvalósítani, hogy az irodalmat és a kultúrát valamilyen módon segítségben kell részesíteni. Babd'ts Mihály beszámolt a kuratórium munkásságáról. Elősorolta azokat a nézőpontokat és elveket, amelyek szerint a gondnokság az alapítvány jövedelmeinek felosztásáról döntött. A jövedelem egyik részét arra tartották fenn, hgoy beteg vagy sürgős szükséget szenvedő, érdemes írókon segíteni tudjanak. Nem hagyták azonban figyelmen kívül azt a körülményt, hogy az alapítónak nem karitatív természetű, hanem irodalNyolcvankPenc: Szt. Jeromos egyházatya, Mr9. Eddy angol Írónő, aki napjainkban a „keresztény tudományország" elveit fejtegette, Auber zeneszerző és a francia renaissance egyik oszlopa, Jean Cousén. Kilencven évet éltek: Michelangelo, Giovanni Bellíni, Largillieres, továbbá Mozart librettistája, Abbate da Ponté, valamint a Napkirály két kegyence, Lauzur hercege és Niuon de l’Enclös, akikről a história az! is feljegyezte, hogy még életük végén is szere’mi kalandok után futkostak. A kilencvenegyévesek közt csodálatosképpen nincsenek művészek, ellenben annál komolyabb históriai nevek: Diogenes görög és Hobbes angol filozófus Kempis Tamás, az egyházi iró, Huygens, a nagy fizikus, Radetzky generális és Moltke tábornok és minden idők legnagyobb és legmázo- sabb pletykahordóga, madame de Seudery. Kilencvenkétéves kort ért el Kossuth Lajos, a magyar nemzet atyja, Bondel, a legnagyobb holland költő, 93 évet ért János apostol és XIII. Leó pápa. Eugénia francia császámő 94 éves korában halt meg. Xenofon, a nagy történetiró katona küzdelmes katonaélete mellett is 95 évet ólt és a halál is történetírói munkája közben találta. India utolsó nagymogulja is 95 éves korában halt meg és halálát az okozta, hogy az angolok láncra- verve, korára való való tekintet nélkül Bírmába hurcolták. Hippokiratész, az ókor legnagyobb orvosa 96 évig ólt és ugyancsak addig addig élt Kőnig Frigyes, a gvorssajtó feltalálója. Szent Bennó, München város védőszftntje Ő7 éves volt halálakor, ugyanennyit élt Pandalo dogé, aki 97 éves korában és mindkét éaemóre megvakulva Is maga vezette Konstantinápoly ostromát. (1204-ben.) Zeno filozóíus, továbbá Platón barátja: Izokrntész. 98 éves korukban távoztAk a földi siralom völgyéből. Tiziant 99 óves korában a pestis ölte meg. Kilencvenkilenc évet élt IX. Gergely pápa is, aki tudvalévőén harcias természetű ember volt, ő átkozta ki Hohenstaufi Frigyes császárt is és 90 óves korában halt meg Horsohel Karolin csillagásznő is. 100 évet élt Ramzesz fáraó, a bölcs Pitbagórász, lovábbá Demokritosz filozófus, Ockonheim, a .zene fejedelme" és Grotefoud, az ékirás meglőj lője. Remete Szent Antalt a Vörös tenger mellett | J ZORA MOZGÓ NYITRA I A bécsi ének j | mi jellegű alapítvány lebegett szeme előtt és igy az igazi feladat nem annyira Írók, mint inkább a magyar irodalom érdekeinek anyagi .szolgálása volt. Az alapítvány nem igazod- hatiik a népszerűség csillogó fénye után, hanem — az alapító nemes intenciói szerint — csak olyan írók felé fordíthat ja tekintélyét, akiknek nemes és magas irodalmi céljaik vannak és akik magusraibörő szárnyalásaikban esetleg el is kerülték a földi siker útját. Az ünnep második fel olíva sója: Sehöpflin Aladár volt, aki Baumgarteu Ferencről mesterien megírt tanulmányát olvasta fel. Étet- | hü vénásokkal rajzolta meg a nagy alapító irói és közéleti egyéniségét.. Scliöpílin ma- j gaisszinvonalú tanulmánya mindvégig lekö- í lőtte a hallgatóság figyelmét. A közönség lel- I kel tapssal honorálta Sohöpíliint felolvasásáért. Farkas Zoltán lépett ezután az előadód emelvényre és magvas tanulmányban ismertette Baumgarteamek a Neue Rundsch.au-bán 1918-ban megjelent egyik tanulmányát, melynek címe: „A XIX. század regénye". Farka® Zoltán a maga fordításában Interpretálta Bnuimganten tanulmányának bevezetését, amely a XIX. század egyéni jeUemrajza; majd felolvasta a tanulmány befejező részét, amely Dosztojevszkij müveinek méltatásával foglalkozik. Nagy érdeklődés közepette hirdette ki ezután Basdi Lóránt dr. a jutalniazottak névsorát. A közönség a jutalmdZo'ttakat zajosan megéljenezte. % KéR»es ..Két el őfizetési di;a Praha II.. Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő
