Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-20 / 17. (1940.) szám

17 0W jaarttár W, wafanaip. TRX<M^A^A&faR-HTRljSP A lövő héten megalakul a két magvar exportfejlesztő intézet A legközelebbi minisztertanács dönt a Magvar Külkereskedelmi Intézet rL és a Mezőgazdasági Termények és Termékek Értékesítő Intézete szerve­zetéről — Egyik intézet sem foglalkozik üzletkötéssel Budapest, január 19. A magyar export fej- lesateaére alapítandó iatézsmények kérdése a Nemzeti Újság szeráEt a iegközelebbi niinlsz- fcertanáccson végleges megoldást nyer. Ismere­tes, hogy a kormány már hetekkel ezelőtt el­határozta, hogy -v a magyar kivitel fokozása érdekében kél in­tézményt létesít, amelyek közül az egyik a mezőgazdasági termények, a másik az ipari cikkek kivitelének előmozdításával fog fog­lalkozni. , i A minisztertanács, amükor ezt a határozatot hozta, megbízta Búd János közgazdasági mi­nisztert, hogy Hermiann Miksa kereskedelmi miniszterrel és Mayer János föl dmivel és Agyit miniszterrel együtt készítse elő ennek a két in­tézménynek felál iitását A hutáiérat meghozatallá óta elmúlt idő alatt meg is történt mind a két intézmény fel állítá­sának előkészítése. Az ipari export fejlesztésé­vel a Magyar Külkereskedelmi Intézet R. T. fog foglalkozni, amelyet nyolc budapesti nagybank alapit egymillió pengő alaptőkével. , * Ezzel ax intézettel a kormány egyelőre ötéves szerződést köt, amelynek értelmében évi 300.000 pengő állami támogatást kap ez intézet * „ és ennek ellenében ikűlMdá expoziturák félál- litásávai, fogyasztőpáaook felkutatásával, a ma­gyar termékek külföldi propagálásával!, és minden egyéb módon köteles a magyar gyárt­mányok kivitelét előmozdítani. Áss intézeti igazgatóságában a nyolc alapitó bank mind­együk* két-két taggal, a kormány négy taggal és a legnagyobb érdekképviseletek egy-egy taggal lesznek képviselve. Ezenkívül husztagu választmány fogja a közérdek és a nyilvános­ság szempontjából aa intései működését el­lenőrizni, amelybe a tagok felét a kereskedel­mi miniszter nevezi ki az érdekképviseletek előterjesztése alapján, a másik felét pedig ax igazgatóság bízza meg a legkiválóbb szakfér­fiúk sorából. Az intézet közérdekű működésé­nek megfelelően sem az igazgatóság, sem az elnökség tagjai semmiféle díjazásban sem részesülhetnek. A mezőgazdasági termények exportjának elő­mozdítására a földmivelésügyi minisztérium kebelében állítják fel a Mezőgazdasági Termények és Termékek Értékesítésére Alakult Intézetet, amely a másik intézetthez hasonló módon igyekszik majd feladatát megoldani. Ennek az intézetnek élére Barcza Ernő h, államtitkárt állítják és tisztviselői is a földmivelésügyi mi­nisztérium tisztikarából kerülnek kiL Az ipari export intézet vezetője Koródi Sándor vezér- igazgató lesz. Mind a két intézet megszervezé­se befejeződött, az alapszabályok, a működési szabályzatok és a kormánnyal kötendő szerző­dés végleges szövegét megállapították és eze­ket fogja a minisztertanács elé terjeszteni Búd János közgazdasági miniszter. A mimsztertanács jóváhagyása után a jövő héten a Külkereskedelmi Intézet B. T. megtartja alakuló közgyűlését, a földmi­velésügyi minisztériumban pedig felállítják a mezőgazdasági e x por tinié zményt. Üzletkötéssel egyik intézet sem fog foglal­kozni, mind a kettőnek ügynökségi és bizományi jellege lesz. A külföldi fogyasztópiacokon a vevőket fogják kikutatná és összeköttetést létesítenek a ma­gyar eladókkal. A kereskedelem munkáját segítik ezzel elő, mert az üzletkötés lebonyo­lítása továbbra is a kereskedelem feladata less. A görögországi „bőrgyárak” felfedezett titka Görögország Óriási mennyiségben gyártja a mOboroliat — Természetes bort csak csekély mennyiségben termel — A korrupt borexport káros hatásai Prága, január 19. A „Neue Weimeütumg" minapi számából vesszük a következő tanulságos cikket: „Blau Wotlfgang WiílihdLm, egy előkelő és ismert borbizomúnyos s tulajdonosa a Blau W. WilheLm ismert bécsi cégnek, 1928. év folyamán Görögországban járt és ottt alkalma nyiílit neki, mint saafoem- berneik, nyitott szemmel a görög „bőr­iparnak" a viszonyait megfigyeiliná. Blau ezen megfigyeléseit cikkben [közöltbe ve­lünk, amit alább nyilvánosságra hozunk: Becses lapjukban néhány hét óta közük, hogy az egész európai bőrke repked elem Gö­rögországban annyit vásárol, hogy Görögor­szág tiermellői nem tudják a szállíttasokat tel- j esi térni. Az önök megnevezése: „termelők" hamis, mert gyárakról van szó, melyek a legrövidebb idő alatt oly nagymennyiségű mazsolaszőlö- müborokat tudnak előállítani, hogy ki van zárva, hogy náluk ilyen áruban hiány áll­jon be, legföljebb hordóhiány okozhat a gyárosoknak nehézségeiket. 1924-ben kezdték ecsen görög készítmények a (kereskedelemben érezhetők­ké válni, azóta sem vagyok barátja ennek a kereskedelemnek. Sajnos, a körülmények ar­ra 11ény szeritetteik, hogy az 1928. év március, április hónapjaiban fehér görög borok el­adását közvetítsem, amelyek szükségessé 'tet­ték aztán, hogy magam is Görögországba utazzam. Itt Putrás és Pireus tartományokban alkal­mam nyílt aztán Görögország főgyártele- peií szemügyre venni. Patrásban egy ilyen gyárban láttam óriási, szabadban épített cementhordókat (ikörfiiKbe- lül 20.000 hiL ürftartailammail), melyek a gyár udvarán, tehát a szabadban voltak fölépítve és meg voltam lepődve, hogy ezen alkalma­tossághoz egy körülbelül 2 emelet magasságú lépcső vezetett föl, amelynek segítségével a cementhordókon kényelmesen sétálná lehe­teti Itt módomban volt az óriási hordókban az erjedés különböző fázisait megfigyelni, minden cementkor dónak a tetején % méter átmérőjű nyílás van, amely nyitva maradt és csak éjjel takarták be, nehogy illetéktelen valami a ciszternába essen. Itit láttam barna tömegeket erős erjedésben, melyet áprilistól novemberig a nap melege táplált, a téli hónapokban pedig ezen he­lyiség földszintjén hatalmas tüzek által élesztették. Ilyenformán 8—10 napa idi ataflt koflosssaálMx mennyiségeket tudnák eilszáfflliilbaná. Miután a cukor Görögországban meglehetősen drága, ezek a müborok, úgynevezett asszuborok hl.-kint 30 kg. mazsolából és vízből állít­tatnak elő. Ezen mazsoláik 50—60% cukrot tartalmaznak, úgyhogy 30 kg. mazsola 15—17% cukrot ad, meily kiérj edés után 9—10% MaJ'Mgand-alko­holt ad.' Ezen barnás folyadéknak a szinitele- nitésére n agy menü yis égü francia szenet vesznek igénybe. Azután következik a szeszezés. Ritkán analizisképes az digy nyert bor. Nem tartalmaz elég ásványi anyagot, kevés gilyce- ri.nt és extráiktól Ezen hiányzó alkatirészek- nek a pótlása a ebémíkusotonak a föladata, ‘akikkel minden gyár rendelkezik. Láttam olyan raktáraikat ds, ahol a mazsolaszőlő nem is zsákokban, hanem lazán a szabadban volt métermagasságra fölhalmozva. Egy gyári szakember f&MIágositott, hogy egy hl mazsolaszőlő-mübar élőét!látási [költsé­ge 6.5—7 angol shillingbe kertil a gyárnak. A Görögorsziágibam működő mügyárak számíttattam millió hl. líM/zsolaszőlőboirit tudnak előállliitaná és forgalomba hozni. Természetes borokat Görögországban ke­veset termelnek s áruk rendszerint maga­sabb, mint Olaszországban, Spanyolország­ban és a többi termelő országokban. A természetes boroknak nagy részét snago- Síiftjiáík, mert az ottani hód szeretetted iszik ilyen dillLatotsátobt bort,' nem szagosdltoöt báro­kat csak nagyobb városokban tehet taMílni. A szőlőnek a nagy részét assauvá számítják, az­tán következik a kissaemü maizscfliasoőlő, me­lyet Peíiopoinézusban és a Jóndaá szigetekiéin nagv mennyiségben tesrmeflmek. Ezefcbői nytiá- vánvalló, hogy Görögország nem tud millió hl. számra ter­mészetes borokat exportálni, amiről Ausz­triát és a többi államokat oly nehezen le­het meggyőzni. Határozottam meg keid áHtapiítaui, hogy Gö­rögországban távoliról sem terem annyi ter­mészetes borr, minit amennyi 3yen néven a kereskedelembe kerül. Esi én magwm Is megáJlliapiitoititam. Ilit benyoniásoiiimiról és tepasztatataiiimrőll számolok be, amiket 1928. évi május havában szereztem, tehált e*y későbbi időpontban, mint az uj görög bortörvény ratifikációja be- kő vetkezett, mély még 1927 november 30-án történt meg. Természetesen Atmtriáinafc nem lobéi m a föladaíba, hogy Görögországnak megdalftsa az aprótízemü mazsola-műbőr készítését. Aaon- basn itt volna a legfőbb ideje, hogy Ausztria a maga bortermeliéeéít védje, amennyire a törvény módot ád és megakadályozza a műúton elkészített bo­roknak a forgalombahozatalát még akkor is, hogy ha azok a müborok az analitikus próbát kibírják, illetve azokat a borvizsgálóállomások normá- ltisroak tartják, mert a verebek is azt osiripe- blk a háztetőkön, hoey Görögország ax egész világot elárasztja mtiborokkal. A nem görög borkeretuked atom is kényte­len ezen ipart készítményekkel kereskedni mindaddig, amíg eréflyes rendszabályokkal az ipart módon előálllátott boroktól a keres­kedelmi szerződések adta álltaimat meg nem vonják. Úgy a bortermelő országok, mint a reális kereskedelemnek legitim és reális érdeke, hogy a struccpolitikával hagyjanak föl a görög borokkal szemben. Ugv a boirámportáló országokban, mint a ~ö- rög mübarokkail versenyezni kényszerült bor­exportáló országokban tudják, hogy itt kife­jezetten műbőr ókat dobnak nagy mennyiség­ben a piacra évről-évre, melyek u«v a bor­kereskedők, mint a bontermelőkn ek a számi- tái30ii> hallómra döntik és megsemmisítik. Mint Görögországban, épp úgy tudnának akár Lengyelországban és Litvániában is ilyen bőrgyárakat beren­dezni, melyek aztán Európának természe­tes bortermését megsemmisítenék. Ezen ártalmas és korrupt iparágnak csak erőteljes és kim életien rendszabályokkal le­het az elejét venni. Érthetetlen, bo™ a leg­nagyobb bortermelő országa a viliágnak, Franciaország görög borókai visz be. Lehet, hogy tatán politikai okuk játszanak itt közre, hogy Franciaország ez előtt szemet huny? Svájc és Spanyolország megkisóreiltiék., hogy az úgynevezett görögborexportot gyökerében megtámadják. Itt hálás föladat nyílna a párisi nemzetközi borhivaitailinak, melynek mégis csak az a hi­vatása, hogy a természetes borokat minden tiisztiess'áiglteííieni (támadások ' ellen, megvédje. A folyó évben Ausztriában igen nagy bor-' termés volt. Mit csináljanak a saját borter­melőink a boraikkal, miikor kimondottan mü- bordkat hoznak be nagy mennyáségben. Mi figyeflimeafobnők az össze® szomszéd áMatmo- kat, mely^ bortermeöésse/1. foglatfkoznak, sőt azokat is, melyek borbehozatalra szorulnak, különösen pedig Olaszországot, horry az itt tárgyalt korrupt borexport károsan hat nemcsak a bortermelésre, hanem & bor­kereskedelemre is. Jó bortermés esetén ebből kifolyólag kSke- rülhetetilen a katasztrófa." A „Neme Weinzeáítung" ezen SigyeilieOTrie- roélitó cákfkíének Ausztriára vonatkozó meg- áülapáltáBaiit a csehszlovákiai borkereskedelem is megsrtvieüheítoé. A sslovenszkói idénymunkásság 1929-iki munkaszerződését megkötötték. A január 17-én Pozsonyban megtartott tárgyalásokon megegyezés jött létre az 1929-ben Cseh- és Morvaországban valamint Sziléziában alkal­mazást nyerő szlovenszkói mezőgazdasági idény munkásság munkaszerződéséről. A meg­egyezést valamennyi munkásszervezet is jó­váhagyta egy kivételével. A nurakásszerződést már sajtó alá is adták s a jövő hét folyamán küldik szét a munkaadóknak aláírás végett. Mint emlékezetes, az első tárgyalásokon a munkásság túlzott követeléseket támasztott, amelyeket most annyira redukált, hogy a szer­ződés aláírására sor kerülhetett. Eredményesen fejlődnek a német-osztrák kereskedelmi tárgyalások. Bécsi gazdasági körökből szerzett értesülés szerint a német és az osztrák gyáripari delegátusok között a leg­utolsó tiz napon folyt tárgyalások oly ered­ményesen alakultak, hogyha konfekciós, gép- és textilipart illetően fontos lépést tettek a német-osztrák kereskedelmi szerződés előké­szítése felé. A kereskedelmi szerződésre vo­natkozóan jövő héten folytatják a tárgyaláso­kat. Nagy elkeseredést szült a ruszinszkói fake- reskeriők közt a vasúti tarifaemelés. Munkácsi tudósitónk jelenti: A vasutügyi minisztérium a tűzifa szállítási diját tudvalevőleg 15 száza­lékkal felemelte. Ez a rendelkezés legfőkép­pen a ruszinszkói fakereskedőket érte rend­kívül kellemetlenül, akik a fakonjunkturának az utolsó másfél évben beállt fellendülésétől remélték a korábbi időkből származott pasz- szivák kiegyenlítését. Az érdekelt kereskedők elkeseredését fokozza az a körülmény, hogy az eddigi, alacsonyabb tarifa is kedvezőtlenül befolyásolta Ruszinszkó fakivitelét, a mostani ! emelés pedig egyenesen visszaveti a nagy- nehezen elért fejlődési folyamatot annál is inkább, mert a konkurrens román tűzifa vasúti szállítási diját viszont leszállították. A helyzet igy az, hogy a hatalmas tarifaemelés könnyen a ruszinszkói faipar tönkretételét eredményezheti. Növeli az elkeseredést, hogy a fakereskedelem ellen irányuló szállítási díj­emelés Najman vasutügyi miniszternek, a cseh kereskedők és iparosok pártja vezérének rendelkezése alapján történt, aki e minőségé­ben 9000 szavazatot vont el Ruszinszkóból pártja javára s a bőséges Ígéretek betartása helyett most kíméletlenül végigvág a keres­kedelemnek a múlt veszteségeit kiheverni alig tudó ágán. A tett rendelkezés nyomása alatt a ruszinszkói tüzifakereskedők most egy­séges akcióra készülnek * egyelőre ax orszá­gos főnökséget keresik fel az érdekükben le­endő interveniálás céljából. A kereskedők a vizsgálatok és revíziók mostani gyakorlata ellen. A csehországi ke­reskedői grémiumok szövetsége azzal a pa­nasszal fordult a prágai kereskedelmi kama­rához, hogy a kereskedelmi vállalkozást rend­kívül megnehezíti az utóbbi időben különbö­ző kutatások, vizsgálatok és revíziók, amelyek a kereskedő munkaidejének nagy részét elra­bolják 8 nyugtalanítják, különösen, ha eze­ket a vizsgálatokat meglehetős teidntetnélkü- liséggel hajtják végre. Ennek elkerülése vé­gett kérik a grémiumok, hogy az országos hi­vatalok utasítsák a járási hivatalokat, hogy az üzleti vizsgálatokat ne a legforgalmasabb üzleti időben ejtsék meg s hogy ezen vizsgá­latokhoz mindig hívják meg a kereskedelmi és ipartársulat képviselőjét is. A kereskedel­mi kamara a panaszt illetékes helyen to­vábbítani fogja A svédországi cukorvámemelcs és követ­kezményei Csehszlovákia szempontjából. A svéd cukorváanemelés, amelyről beszámol­tunk, minden valószínűség szériáit a csehszlo­vák exportot is sújtani fogja. A. vámemelést még nem hajtották végre, de erre hamairofixm sor kerül. (MP.) A fonal- és eérnakereskedelem szabályo­zása. A tisztességtelen versenyről szóló tör­vény 41. paragrafusa felhatalmazza a kor­mányt kormányrendelet utján elrendelni, hogy egyes áruk ezek előíróit szám-, mérték- és súly egységekben, vagy csak bizonyos csoma­golásban ezen adatok és a származási megje­lölés megadása mellett árusíthatók iparsze- rüen. Ezen feliratai utazás alapján a kereske­delmi minisztérium rendeletet készít elő, amelynek alapján a fonal- és cérnakereske­delmet ilymódion szabályoznák. A rendeleti novella 16 paragrafusból áll, amelyek a fonal- és cérnakereskedeílanet pontosan és kimerí­tően s bizonyos intézkedések felsorolása mel­lett szabályozzák. A novellát beterjesztették véleményezés végett az érdekelt testületek­nek. (MP.) Csehszlovákia, Lengyelország és Ausztria pápirfa-konferenciája. Nemrégiben Prágában a csehszlovákiai, ausztriai és lengyelországi erdőgazdasági szakértők konferenciát tartot­tak, amelyen megállapították, hogy a papirfa jelenlegi árai túlságosan alacsonyak a gyenge götnbía áraihoz viszonyítva. Ennek következ­tében a papirfa-kitermelést mindenütt erő­sen korlátozták. Elhatározást nyert, hogy kö­zös irányelvek alapján oda fognak hatni, hogy a papirfaárak és a gyenge gömbfaárak közötti normális viszonyt helyreállítsák. A Szlovák Papírgyár és a papirkaríell kon­fliktusa elsimult. A rózsahegyi Szlovák Papír­gyár ri és a papirkartell között még régebben felmerült differenciákat egy tegnap létrejött egyezség eloszlatta. A papírgyárnak bizonyos engedményeket tettek, az eredetileg kiutalt kontingenskvótája azonban változatlan ma­radt A megegyezés tárgytalanná teszi a döntő­bírósághoz benyújtandó panasz megtételét. A kartell, amely a köztársaság valamennyi pa­pírgyárat egyesíti magában néhány gyárnak a kivételével, amelyek az állam össztermelé­sének csak 3—4. százalékát képviselik, ennek alapján 1929 végéig érvényben marad. A kar- teliszerződés megújításáról legközelebb tár­gyalnak. A magyar agráriusok a határidős üzletek megtiltását kérik. A Pesti. Hírlap értesülése szerint az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület még januárban nagyválasztmányi ülést tart. amelyen többek között a gabonahatáridős üzletkötés további fenntartása ellen fognak tiltakozni. A mezőgazdák a búzaárak világ­paritás alá való zuhanását egyenesen a határ­idős üzletkötéseknek tulajdonítják. Erre a jelenségre külön részletes memorandumban hívják fel a magyar kormány figyelmét, sür­getve a határidős üzletkötések megtiltását. A gazdaképviselők a parlamentben is szóvá akarják tenni a határidős üzletkötésekkel szemben támasztott kifogásokat. Egyébként pedig a Mezőgazdasági Kamara legközelebbi ülésén is állást foglal a határidős üzletköté­sekkel szemben. A komáromi városi takarékpénztár még ja­nuárban megkezdi működését. Komáromi tu­dósítónk jelenti: Förster Viktor dr., a pozsonyi városi takarékpénztár aíelnöke és Maszár Ágost igazgatósági tag Komáromban tárgya­lásokat folytattak a takarékpénztár igazgató­ságának kinevezése tárgyában. A pozsonyi városi takarékpénztárnak legújabb fiókja, a komáromi városi takarékpénztár még ebben a hónapban elkezdi működését. A pénztár igazgatójává Kocsis Ernő földmxves-pénztári könyvelőt nevezte ki a pozsonyi igazgatóság, amely most az első igazgatóságot fogja kine­vezni. Az eddigi tervek szerint a takarékpénz­tárnak hat igazgatós ági tagja lesz és ezek tisz­tüket tiszteletdij nélkül látják el. Az igaz­gatóságban a magyar érdekeltség is aránrta- gosan lesz képviselve, amely a takarékpénz­tár sikeres működésének előfeltétele. Hivatalos kimutatás szerint Munkácson csökkent a munkanélküliség. A munkácsi ál­lami munkaközvetítő hivatal kimutatása sze­rint az 1928. év folyamán állást keresett 3199 ember (2490 férfi-, 697 női segédmunkás és 14 tanonc). A munkaközvetítő hivatal közben­járása folytán elhelyezést nyert 2210 személy (1292 férfi, 406 nő és 12 tanonc). A genfi rendszer alapján 147 személy kapott munka­nélküli segélyt. A statisztikai adatok szerint úgy a városban, mint az egész járás területén javultak a munkaviszonyok a múlt év folya­mán. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom