Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-20 / 17. (1940.) szám

12 \ 1929 január 20, rasént/tu. mmm!i!f<sm!mKmmm%wrsmmMmmm™-xx^wmmmwgme&iamM&ummmmK*mmBauBmammmi^^mtmmBmummmmmmmmmHii*m\mii i ......minin n ■ iirurTurim ■nnr'mrTf i rrrrnrnm Ja nuár liLm %Jí Vasárnap | ^ Őseiéig iU in Síül! I ^as&.cjz&m' ixsrr-sa iMZOfflrasw m im HP.acps? A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Volga, Volga ... (Utols i hél.) FLÓRA: As emigránsok. (Társadalmi dráma.) HVEZB.A: ő, a nap hőse. (Harold Lloyd.) LIDO: Wings. (Clara Brow.) ’ LUCERNA: Az emigránsok. METRÓ: Amjy házasodik. (Ondra Anny.) SVETOZOR: Á titkos futár. (Iván Mozsnchin.) A prágai Róza-Otthon pályázata a magyar diáklányok elhelyezése tárgyában A Prágában, Havliőek-ucca 10. szám alatt leró -,Ró®a-o}ÜK>n*,-ban még 2—3, a prágai egyetemen tanulmányait folytató egyetemi hallgatónő nyerhet kihelyezést, A Róza-otthon 3 nagy szobából és egy társalgó­ból álL Berendezése uj és ízléses. A lakás és fak- v-ése egészséges. A felügyeletet a magyar főisko­lás ifjúságot támogató társadalmi nagyidzottság gyakorolja, Pályázhatnak a prágai egyetemeken tanuló, tényleges főiskolai hallgatónők. Föltételek: Lakásért, reggeliért, világításért, kiszolgálásért havi előlege® részletekben 200 korona fizetendő minden hó & napjáig. As élelmezés történhetik a főiskolai magyar tóenzán, Aki esetleg menzakedvezményt óhajt, az előirt feltételek fennforgása esetén ez iránti ké­relmét * tnenzabizottságnál adja' be. Erre külön hirdetmény jelent meg. A lakbér és fentemlitett járulékainak megfizetése alól felmentésnek he­lye nincs. A felvétel iránti kérelmek a „Róza- otíhon44 vezetőségének címezve, az otthon titkár­nőjénél: irmán Klára dr.-nát, Prága, Smidhov, Havliűkova lö. nyújtandók be. A felvételi kérelemhez csatolandók: as iskolai bizonyítvány, a felvételt kérő, illetve családja anyagi viszonyait igazoló helyhatósági bizonyít­vány, amely egyúttal tanúsítja, hogy az otthonban elhelyezést kérő főiskolai hallgatőnő az otthonnal szemben elvállalt kötelezettségének eleget tenni képes, » felvételt kérő szüléinek vagy gyámjának nyilatkozata, hogy a havi 200, azaz kettőszáz ko­ronás részletek megfizetésére magát kötelezi, il­letve azért készfizető kezességet vállal, végül a felvételt kérő — szülei vagy gyámja által is látta- mozott — nyilatkozata, hogy az otthon házirendjé­nek magát aláveti. A felvétel iránti kérelmek benyújtásának határ­ideje folyó évi január hó 25. napja. A vezetőség a felvétel tekintetében legjobb belátása szerint határos. A házirend ellen vétőidői ezen lakás-ked­vezmények évközben is megvonhatok. Kelt Prágában. 1929 január 20. Grosschmid Géza dr. szenátor, s. k.. a főiskolai ifjúság támogatására alakult társa­dalmi intézőbizottság elnöke. Irmán Klára dr. s. k., * „Rőza-otth<m“ titkárnője. Magyar, olasz, lengyel és román vi*u- Tnok. illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-n. 36. I. eimre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: 3$ja§rt Praha II., Panská dice 12. III., eszközli.rtp® Tizenketten jelentkeztek eddig a most megnyitó pozsonyi iskolába — Miéri szűnt meg a régi intézet? — Pozsony, január 19. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) A pozsonyi napilapokban kis hi- recske látott tegnap napvilágot: „Süketnémák tanfolyama. Azokat a szülőket, akiknek süketnéma gyermekük van, felhívja a városi szociális ügyosz­tály, hogy gyermekeik oktatása céljából jelentkezzenek a város szociális ügyosz­tályánál a hivatalos órák alatt." j A kis hir talán a pozsonyi süketnéma-inté- | zet felállításának gyenge előszele. A sokat ócsárolt régi rezsim egyik legpom- ; pásabb intézménye volt a pozsonyi siiket- 1 néma intézet, amelynek országoshirü tanárai voltak. A Török Ferenc-ucea és a Marhavá­sártér sarkán szép, impozáns épületben he- | lyezték el annak idején a süketnémák inté- | setét Most az iskolai referátns helyiségei j vannak bent, a város eladta az épületet az államnak és íihol egykoron süketnéma fiuk és leányok tanulták a kézjeles ábécét, ott ma Szlovenszkói iskolaügyeií intézik az illetékes tényezők. Elmentünk a város szociális ügyosztályába, hogy érdeklődjünk, mennyi az eddigi jelent­kező a lapok hirére, sok-e a süketnéma gyer­mek Pozsonyban és kinek jutott eszébe ezt a szociális kérdést újból felvetni, miután a preo vrat óta Pozsonyban nincs süketnéma inté­zet, Kováts Lajos dr. tanácsos, a szociális ügyosztály vezetője készségesen ad felvilágo­sítást — A pozsonyi süketnéma intézet felállítása a régi időben Kánya Richárd tanácsnok, ké­sőbbi helyettes-polgármester és Dvorak Ká­roly városi képviselő folytonos buzgólkodásá- nak eredménye volt. — Kapjuk az informá­ciót. — 1905 márciusában, tehát kerek 24 évvel ezelőtt történt, hogy ez a két ur (Kánya már elhunyt, Dvorákkal nem tudom mi tör­tént) ismeretterjesztő előadásra hívta meg Pozsonyba Hercsüth Kálmánt, a körmöcbá- nyai süketnéma intézet igazgatóját, aki az in­tézet felállításának szükséges voltáról beszélt. Emlékiratot adtak be a városhoz és a kép­viselőtestület május 1-én tartott közösülésén az emlékirat tartalmát magáévá tette, elhatá­rozva, hogy az állam támogatásával süket­néma intézetet állít fel. A kormány annak idején elfogadta a tervezetet. — A két' osztályú intézet, amelynek első igazgatója Bihari Károly volt, 1905 október 16-án, más helyiség hiján, a primás-palota egyik helyiségében kezdte meg működését nyolc—tíz tanítvánnyal. A Török Ferenc­T. Előfizetőink és T. Olvasóink szi­ves figyelmébe! T. Előfizetőink és Olva­sóink szives tudomására hozzuk, hogy folyó hó 15-től Nyitrán Methód-tér 3. 8Z. alatt fiókkiadóhivatalt létesítő ttü/nik, mely­nek; vezetésével Dallos István szerkesztő urat bíztuk meg. Felhívjuk T. Előfizetőink szives figyelmét arra, hogy a Prágát Ma­gyar Hírlap és Képes Hét árusítási és az előfizetők részére való kihordási teendő­ket fiólvkiadéhivatalunk végzi. — Győry Dezső külföldi tanulmányútja. A P rágai M agyar Hirtap dél szlovén szk ói szer­kesztője, Győry Dezső hosszabb tannlimLny- utra indult Itáliába. Az elismert nevű költő olaszországi cikkei, amelyeket a Prágai Ma­gyar Hírlap számára fog küldeni, bizonyára kedves és értékes olvasmányai lesznek ol­vasóközönségünknek. — Elkobozták a Grenzboto-t. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: A Grenzboíe mai számát a pozsonyi államügyészség elkbhoz- tabta. Rövid időn belüli immár negyedízben kobozzák el ezt a pozsonyi német lapot. — Eljegyzés. Bender Baba umleányt, Reai- der Ernő mérnök, a Rlmaimurány-Sailgótarjámi Vasművek R.-T. csehszlovák üzem© igazgató­helyettesének leányát, az ismert zongoramű­vésznőt, Rozsnyón eljegyezte Tnry Sándor Kornél dr., a szegedi királyi, magyar tudo­mányegyetem nyilvános rendes tanára, Tury Sándor dr.-niafc, a magyar kiír, kurta tanács­elnökének fia. xx Menyasszonyi fehérnemű- és mha­kelengye szükségleténél. forduljon a régi, jóhirinevü Tajusky J. Fiai cégihez, Bratislava, Nye.'ges-Uioca 7. szám. Alapítva 1846. _Pfeffter Miklós dr. prágai előadásai. Df oiffeir Miklós dr. kanonok, a kassai széöoeö- káptalannak nemzetközi viszony! átokban is elismert nevű, tudós tagja, a nemzetközi J.KA- kongresszasok ügyvezető elnöke a prágai ma­gyar főiskolás diákság számára január 25-én, pénteken este 8 órakor a magyar diákmenza helyiségében a 'modern szociális problémák­ról előadást tart. A Szét György Körben ugyanezen témáról eszmecsere lesz. Ittartóz- kodása alkalmával Pfeitffer Mikii ős dr. kano­nok a német diákságnak is tant előadást. Itt említjük meg egyúttal azt, hogy PfeiPfer Mik­lós dr. kanonok január 27-én délelőtt fél 11 •Vrakor a prágai Szent Klement-templomban fi., Kart ova-m.) katolikus isten tiszteletet, és rngyar szenfltíeszédiet ts tart. Énre a prágai magvar kolónia katolikus tagfabiak twTye'lméf. már most Mhovjuk. Figyelem! Menyasszonyi kelengyéit, bSby kelengyéit, nri fehérneműit iegitttráyosabbaa Salamon Sándor cégnél, Bratislava, nj eim Lorinckapn n. 15. sz. alatt szerezheti be 7— Saját készítmények, mérték szerint — Eljegyzés. Nikii Itrt&nike (Dobatna és Ka- mejMicziky András gilmrn. itanáir (Békés, Ma­gyarország) jegyeseik. M. k. é. h. — Uj jogi doktor. Weineid Pált (Losonc) január 18-án avatták a prágai Károly-egyete- men a jogtudományok doktorává. —- Halálozások. Deutiadh Mór dir. nagyme­gyeri állami körorvos munkás életének 62. éviében Nagymegyeren elhunyt. A meglboMio- gult 1907 Óta működőit Nagymegyeren, ahol hisztelctreméltó neveit vívott ki 'magának. Nagy részvét mellett temették el. Özvegye és gyermekei gyászolják. — Tairicsy Mihályné szül. Ábiralhám Eleonóra 69 'éves korában Ko­máromiban elhunyt. — özvegy Start* Vilmoe- né szül. Irgiang Dorottya január 16-én 84 éves korában a lőcsei állami kérhár/Jban meghalt. A. moííflwjilicl'oguilitban Stork János dir. gölniiicbá- nyai nyug. rölörasorvos édesanyját gyászolja. Orvosi hír. Simkó Lajos dr. kiássál fül-, orr-, torok- és gégeszakonvos rendelőjét Kiás­ván « Majom-u. 24. számú házba helyezte. uccai palota jóval később épült és a modern felszerelésű, országos hirü intézetbe Pozsony, Nyitra és Komárom vármegyék süketnémáit vették fel. A háború alatt katonai tartalék-kórházat csi­náltak a süketnémák intézetéből, és a gyerme­keket ezalatt másutt oktatták. A prevrat után még néhány hónapig fenn­tartották a siiketnéma intézetet csehszlovák tanerőkkel, magát az épületet azonban Dusek Viktor dr. akkori főpolgármester in­dítványára a város három millió koronáért eladta az államnak az iskolai referátus el­helyezésének céljára. Az átadás körül heves harcok folytak. A sü­ketnémák * intézetének hívei a sajtóban is erélyes állást foglaltak az intézet székházé­S$ifi&wafür«iö szép meie j gyógyvizfürdö a moagas Fátra t övében. Téti szezon nak eladása ellen. Ekkor az iskolai referátus, illetve a minisztérium, tekintettel arra, hogy a város eladta az épületet, a szakemberek til­takozása ellenére áthelyezte a pozsonyi süketnéma intézetet a trencsénmegyei Dubiiicébc. Ennek következménye az lett, hogy a pozsonyi süketnéma gyermekek szülei itt tartották gyermekeiket és nem neveltet­ték őket. Ez a körülmény bírta rá a süketuéma-ügy lelkes híveit, hogy újból kezükbe vegyék a szociális kérdés megoldását. Felkérték a vá­rost, hogy húszezer koronát állítson be évente a költ­ségvetésbe erre a célra és egyelőre állítson fel egy süketnéma-osztályt. Ezt az indítványt a város legutóbb megsza­vazta és az iskolai referátus Valentovics szak­tanítót nevezte ki a pozsonyi süketnéma inté­zet tanárává. — Hol fog működni a süketnéma-iskola? — kérdeztük. — Helyiségünk még nincs. Most folyik erről a tárgyalás. Talán a Vár-uti Szent Érzsébet- Otth ónban. — Hány süketnéma gyermeket jelentettek be eddig a szülők? — Eddig tizenkettőt. Természetesen iskola­köteles kortól, azaz hatévtől kezdve veszünk fel süketnémákat az újonnan megnyitandó iskolába. R. J. — Révész István magyar tábori püspök meg­halt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Révész István tábori püspök ma éj­szaka 67 éves korában hirtelen meghalt. Te­metése hétfőn délután lesz, — Kiosztották a Baumgarten-alapitvány di­jait. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Magyar Tudományos Akadémia székházában tegnap osztották ki a Baumgar­ten-alapitvány ez évi dijait. A díjnyertes irók névsorát Basch Lóránt dr., az alapítvány ku­rátora, olvasta fel. A kuratórium az 1929. év­re tiz, egyenkint négyezer pengős dijat jutta­tott az alapi tólevél rendelkezései szerint a következő íróknak és esszéistáknak: Erdélyi József, Elek Artúr, Farkas Zoltán (ez utóbbi azzal a megbízatással, hogy az alapitő művé­szi és irodalmi hagyatékát magyar nyelven sajtó alá rendezze), Juhász Gyula, Kárpáthv Aurél, Osváth Ernő, Schöpflin Aladár, Színi Gyula, Tamás Áron és Térsánszky-Józsi Jenő. Ezenkívül ebben az esztendőben rendkívüli segélyeket is osztottak ki az alapítványból.. Rendkívüli dijat kaptak: Gulácsy írén, Har­sány] Kálmán és Horváth Henrik. — Doktorráaivatás. M. U. G. Silber Margaré­tát Hoimonnáról január 19-én avatták a prágai német tudományegyetemien az orvostudomá­nyok doktorává. — A Bognár-ügy iratai kot. hát óta Erűim­ben vámnak. Pozsonyi szerkesztőségünk je­leníti: A Ihalálraitélt Bognár íjajos biinipo nő­nek iratai lóét hét óta Rrünnlben vannak a leg­felsőbb bíróságnál, ahol az ügy előadója Ber­ke dr. A Ibrnnini legfelsőbb bírósági tárgyalás ideje még nincs megáMarpátva. — Felmentettek egy nyitirai ügyvédet a gondatlanság vádja alól. Nyitran tadósátónik je­leníti: A nyújtrai Masairyk^iccáíban hónapokkal ezelőtt egy megengedett sebességgel haladó saennélyauiLó, melyet Zedinka Elemér dr. ügy­véd vezetett, elütött egy mótoirbiűiMüt, mely­nek vezetője ©lőiráséllenesen hajtott. Gondat- laniságbői okozott 'testi sértéssel vádolva ke­rült az üigytvéd pénteken a törvényszék büm- tetőtanáosa elé. A kihallgatott tanuk és szak­értők vallouiá'Ráiból a. bíróság ímegálkipitotta hogy a vádlott, neon o(kia a szerencsétlenségnek és felmentő ítéleteit hozott. Az ügyész felleb­bezett. . rx JJmiaui Rudolf, Bratislava Pozsony, speciális parfőmraktára a legjobb francia, angol, amerikai és német gyártmányok, vala­mint gumim! és kozmetikai szerek lovaikat a. I C@i!ié Stowo és a párisi Rraeagr, !iisgi®§,feái$sii“ Prága, január 19. A Oeské Slovo és töHjib más cseh lap a Gazette du Franc botrányával összefüggésben kárörvndve azt arta, hogy a Rumeur, az egyik súlyosan komprom illáit pá­risi déli lap a magyar propaganda szolgálatá­ban áll. Természetesen ebből az állításból egyetlen szó sem igaz és, a megállapítás csőik a cseh lapok szerkesztőségeiben kel eiekezetu Hogy mennyire tévednek a prágai lapok, arra megfelelő példa lehet a Rumeur egyik számá­nak vezető cikke, amelyben olyan kvalifíkál- hatatlatí és otromba vádakkal illeti Magyaror­szágot, amire csak a Ruimeurhöz hsonló sötét, botrányokba keveredett és kétes exiszlenciá- ju boulevardlapo'k képesek. A lap 1928 de­cember 26-i számában például „Fiscisane“ cí­men minden rosszat, ami csak elképzelhető, ráken MagvarországTa és Budapestet (nem Belgrádot) a legsötétebb reakció és katonai diktatúra központjának kiáltja ki. A cikkben hemzsegnek az ehhez hasonló megállapítások: „Magyarországot igen veszedelmes nyugtaian- kodónak tartjuk a Duna parton és állandóan nyugtalan tekintettel nézünk felelőtlen kor­mányára/4 Valóban azt v<p!i a Ceské Slovo, hogy ma­gyar „propagan da-pénzen“ igy írnak Magy^ar- offszágTói? Gratulálunk korszakalkotó „iolfe- dezéséhez“ és „jóhászemüségéhez14. I francia ksuiara neliii saséi eiitt Páris, január 19. A kormány maJJumergue köztársasági elnök ve-zeléséivel fontos minisz­tertanácsot tart. A tanácskozáson elsősorban az elzászéJ otharingiai kamarai vitát fogják elő­készíteni. A miniszterelnök nagy vonalakban elmondja, hogy mit szándékszik válaszolni a küönböző interpelilációflvra. Minél közelebb ke­rül a nagy parlamenti vita ideje, annál tiszc lábban látják politikai körökben, hogy a né­hány napon belül meginduló vita egyike lesz a francia parlamentarizmus leghevesebb és legszenvedélyesebb ülésszakainak. Jól érte­sült körök véleménye szerint a vita legalább egy hétig fog elhdzódni. Vele kapcsolatban a kormány beterjeszti a kamarába az aulonó- rnis'ta „üzelmeket" büntető uj . törvényt, ""dé előbb megvárja, hogy milyen hangulat fejlő­dik M a fcann arában Elzász-Lotharingiával szemben. £ szülői feegyetienség borzalmas következménirei egy csallóközi faluban Dunasserdahelv, jamiár 19. (Saját tud ősit ónk­tól.) Bestiális bűntény tartja irgalomban a kö­zeli Taksonyfalva lakosságát Knbovics József, 53 éves taksonyfalvi kőművesnek néhány hó­nappal ezelőtt meghalt a felesége, aki két ki* leányt: Annát és Jankát hagyott árvaságra. A 16 éves Anna annyira szivére vette édesanyja halálát, hogy buskomorrá vált. A rideg édesapa erre egy hideg és nedves kamrába zárta leá­nyát, ütötte s verte és nyolc hónapon keresztül éhoztette. Az apa embertelen tettéről senki sem tudott, csupán a két évvel fiatalabb Janka, ak« azonban attól való féltében, hogy atyja vele is hasonló módon fog elbánni, senkinek panasz- kódúi nem mert. Az elmiilt este Kubovics József erősen ittas állapotban jött haza és első dolga volt, liogy. szerencsétlen, már az őrültségbe sodort leányát, a kis Annát alaposan elverje. A másik leányka hiába könyörgött apjának és miután ez elvete­mült ember őt is veréssel fenyegette, a leány elhatározta, hogy végetvet életének. Előzőleg azonban levelet irt a csendőrségnek, amelyben leírta a két árva nyolc hónapos szörnyű kál­váriáját. Ezután az udvaron lévő kútba vetette magát. A csendőrség a levél alapján házkutatást rendezett Kubovics házában, ahol a kamrában megtalálta a szörnyű sebekkel borított őrült leányt. A kis leánykát a kutban már megfagyva találták meg. A csendőrsóg a bestiális apát letartóztatta, az őrült leányt pedig elmegyógyintézetbe szállí­totta. — Hatszor tűrtek be egy éjszaka Szenten. DunnsBeedolheilyi tudósatónílc jelenti: Ar. el­múlt hót egyik éjszakáiéin idáig ismeretlen tettesek hat helyen törtek he S/.encen. A megkárosítottak a következőik: Vejros/Ja An­tal szabó, atkától töibb ezer korona értékű uj ruhát vittek ed; Siisedy János dohánytözsde's- től 2000 korona értékű dohányárut loptak el; Máder korcsmuámstóil több liter szeszesital 1 As 800 korona készpénzt wfitek ed; Ká<ler Nándor péküzilelébeu csak néhány darab friss siite- niiányt asálnmányotitak; Szabó lxijos doháiny- tőzisdésít néhány száz koronával kárnsilolták mieg. A ravasz betörök, hogy nyomai'crn ne jöhessenek, rongyvkat csavarlak a lábukra és igy működtek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom