Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-19 / 16. (1939.) szám
\ 4 t>r\gai-7Aag^au-hirl.ap 1029 január 19, wotnbttt URÁNIA 1928 technikai csodái A gépember — Távbeszélővonalak 22 ezer kilométerre — Automata-hadihajó - Óriási expresszhajók éve Transzkontinentális autóbuszjáratok - 220.000 volt feszültségű áram vezetéke Í0.000 képelem átvitele egytized másodperc alatt — Rakéta-motor — Thermos-hacsi olvasztott vas szállítására Egy év története sok mindenféle számlán összegezhető, a technika korában mindenesetre a főkönyvi számlák között is első a technikáé. 1928-ban mutatkozott be a gépember, a legendákból előlépett gólem, a jövő háztartás alkalmazottja, amely megoldja a cseléd- kérdést, a háztartás diszkrécióját és kényelmét. A Gép-Jean kérlelhetetlen pontossággal végzi majd teendőit, soha el nem alszik, semmit el nem felejt, nem eszik, nem alszik, ha megbetegszik, a szerelő tiz perc alatt rendbe- hozaa, nem kell a gazdájának balesetbiztosítást fizetnie és Gép-Jean nem kér vasárnap és ünnepnap kimenőt, nem dézsmálja meg a szivart, cigarettát, a befőttet, nem grasszál a gazdája ruhájában, szóval olyan tökéletes cseléd. hogyha az ember mérgében a cipőjét odavágja hozzá, akkor sem kéri ki a könyvét. A gépember még sem a legnagyobb teljesítménye az 1928. óv technikájának. Látszóan kisebb jelentőségű dolgok sokkalta többet je- i lentenek. A múlt esztendő technikai életét talán az jellemzi leginkább, hogy a közlekedési eszkö- : zök tökéletesedtek. A telefon-technika a L'e- beu-csövek alkalmazásával a távbeszélés távolságát ma már egész kontinensekre kiterjesztette. Európának 29 országa m’nden elképzelhető távbeszélő rendszerrel át van hálózva. A múlt esztendőben sikerült a világtengereken át való kölcsönös beszélgetés is. 1928 elején történt egy ilyen beszélgetés, amelynek szereplői 22 ezer kilométer távolságra voltak egymástól. E 22 ezer kilométerből a beszélgetést 12.500 kilométeren kábel és szabadvezeték, a vonal töohi részén rádió közvetítette. Ezzel elértük azt, hogy a föld bármely két pontja között kölcsönös beszélgebést létesíthetünk, mert a legnagyobb földi távolság ilyen viszonylatban 40 ezer kilométer, annyi az egyenlítő hossza. A rövidhullámok technikája is igen sokat fejlődött. A múlt év eredményei e téren: 3 méter hullámhosszú adóállomást 3 kilowattos energiával tudnak üzemben tartani; továbbá 37 centiméteres hullámhosszal táviratozni lehet. Az elektromos hullámokkal való kormányzás diadalát jelenti a Záhring-hadihajó, mely órákon keresztül a legszabályosabb manővereket végzi, anélkül, hogy egy ember is lenne a fedélzetén. A „Bediedung“-ot automaták végzik, illetve egy titkos apparátus, mely a hajó gépházát, ágyúit, jelzőkészülékeit kormányozza ... a partról. Ez a hajó nagyobb csoda a gépembernél is, mert ehhez még gépember sem kel] és mégis egész sereg embert helyettesit. Az sem utolsó eredmény, hogy a kvarcáram szakgatók segítségével a hullámho'cz pontosan megtartható, tehát az adó és vevő összehangolása matematikai pontossággal biztos, ez képezi az alapját annak a reménynek, hogy a nemzetközi szikratávíró felállítása és megszervezése most már csak igen rövid idő kérdése. A hajóépitkezés is igen figyelem reméltóan .fellendült, ujtipusu hajók kerültek forgalomba, többek közt több példány 30 ezer tonnás és még nagyobb motoroshajó, ami szintén példátlan a hajózás technikájában. Általában az óriást!pust favorizálják. Németország 2 darab 46.000 tonnás turbinagőzöst bocsátott váz re, a „Gap Arcona“ gyorsba jó-óriás is 1928-ban tette első útját Délamerikába és jelentősem megrövidíti az Európa-Délamerika vonalat. Amerika szintén csinált valamit: megszervezte az egész északi kontinens autóbusz forgalmát, hallatlanul kényelmes személykocsikkal, melyekhez csak a Pulimannácocsikat lehet hasonlítani. Az autójáratok szervezése a vasúttársaságok versenyét hívta ki és a vasúti konlkurrencia is mutathat fel értékes eredményt: a délafrikai vasutak számára készült 186 tonnás keekenyvágányu lokomotív az eddig ismert vontatóérősség dupláját éri el. Baird találmánya, a noctovizor, azaz a sötétben látó készülék, melyet már ismertettünk, ez a készülék alkalmazást nyert a hajózásban és lehetővé tes®i a ködben való tájékozódást. J Londonban elkészült a Lilipnl-földalatti postavasui, amely London levél forgalmát az eddigi köaveti/téö'i időnek a harmadára gyorsította. Popper magyar hajómérnök tengeri uszály- kompot szerkesztett, melynek segítségével kombinált folyami és tengeri teherforgalmat lehet lebonyolítani. Ez az uszálykomp felveszi a folyami motoros teherhajót és a tengeren el vontatja. Karölusnak sikerült 10.000 képelemet átvinni és felvenni képtáviróján egytized másodperc alatt, mig Jenkins, aki szintén a kép- távíróval foglalkozóik, most már arra törekszik, hegy egész élő jeleneteket -közvetítsen a ké-p- táviró utján a mozivászonra. Akármiilyen messze is vagyunk ma még Jenkins álmának teljesülésétől, mindenesetre ez a terv is 1923- ban született és egyáltalán nem teljesíthetetlen követelmény. Azok, akik a technikában csak gé-piesedést és rosszat Iáinak, akiknek Ázsia az ideáljuk, azok is meggyőződnek majd rövidesen afelől, hogy a technika uj érzékszerve az emberiségnek, vagy legalább is meglévő érzékszerveinek akoiókorét terjeszti ki az emberi képességek határáig. Persze ezeknek a szkeptikusoknak először be kell majd ülniük abba a moziba, ahol az élő földrajzot és természetrajzot a kapcsoló állomás tizezer kilométeres megfigyelő és felvevő állomásokról közvetít: és csodálkozással látják, hogy az újságok képes mellékletének böngészése helyett a kép- távíró csarnokokban a világ minden részében lejátszandó eseményeket közvetlenül szemlélheti az „előfizető1*. Nem szólva arról, hogy a rendőrség központi ügyeletén az éjjeli ügyeletes a város minden részét látja, ez a berendezés egy csapásra megváltoztatja majd egész közoktatásunkat, szórakozásunkat, társadalmi ambíciónkat és életünket . . . Az éterhüllám-zene szintén ilyen fantasztikus távlatokat nyit meg s az éterhullám zeDebrecer.ből hozta a mai posta az ! alábbi, meleg szívvel megírt Jlécs- interjut, amelyet nagy költőnk iránt I érzett elismerő, büszke szereletünk- kel adunk közre. Debrecen, január hó. (Alikaitmi munkatársunktól.) Legutóbb három napig vendége volt a debreceni római katolikus plébániának Mccs László, a kiváló kölitőpap, aki a háború utáni modern magyar lírának egyik legkimagaslóbb képviselője s itten a ,.Katolikus Figyelő1* kulturestjén rendkívüli sikert aratott saját szavalásai gyönyörű verseivel. A felejbheiteitilen szépségű ellőadás a legteljesebb elismerésit váltotta ki az Arany Bika dísztermét zsúfolásig megtöltő -előkelő közönségből s az egész Tiszántúl társadalma percekig tartó tapsviharral köszöntötte Mécs Lászlót, aki lázas betegen állott a pódiumon és sürü meghajlások között fogadta a rajongásig fokozott szeretet eme csodálatosan szép megnyilvánulását. Mécs Lás-zíló premontrei szerzetes pan, főgimnázium i itanáír, de mint plébános vállalt hivatalt Nagykaposon. Felerészben ruszin, felerészben magyar ez a -kis failu s lakosainak száma másfél-ezerre tehető. Ebben a kiis faluban lakik Mécs László nagynéniével, az áldotii- -l-elkü Mariska nénivel! -együtt, akii a költőpap háztartását vezeti. E remetei magányban Írogatja gyönyörű köl 1 beiménveá't Mécs László s ma egész Szloveniszikón ő az e/wjk Legnevezetesebb ember, akii, ha fehér papi palástjaiban valahol meg jelen, 'tavaszi napsugarat varázsol az emberi sziveikbe. Mindenhol ünnepük, ahol megjeílen a hangversenyek dobogóin, éppúgy Pozsonyban, Kassán. Nyitrán. Léván, akárcsak Debrecenben, vagy Budapesten. Néki isteni küldetése, h ovy versei vert lángoló lelke legyen a magyarságnak. Eddig három vorsesköteto jelenít meg: ,,Hajnali ha- ranzszó**, „Rabszolgák énekelnek" és ..Vigasztaló" címem. Könyvelt a berlini Waggenrei- -ter-oég adta ki s mindenük -több kiadást ért el. Mécs László végtelen finomságú versei a kul- 111 rém b erű ek nélkül özb etetlen ol vas m ám ya, mart kölllészete uj és iniéb'sóges s a keresztény eszméknek Prohászka-fóle villágszeiüléleneszerszám is 1928-ban lépett a nyilvánosság el-é. A váz len orgiák kihasználása 1928 tanúsága szerint rohamos lendületei vett. Ezen a téren Kanada v-ezet, me-lyn-ek vízi erőmüvei összesen 4 millió lóerőt képviselnek. A legnagyobb vízi erőmű az uj Conowigo-erőm-ü, 378 ezer ló-erővel. Az elektromos áram szállítása tekintetében is uj rekordot állított az elmúlt év, a rajnaweszlfáliai villamos-müvek szabadvezetéke 220.000 voltos feszültség alatt áll, mig a nürnbergi uj forgóáram szabadvezetéke 100 ezer voltos feszültséget bir el. A hídépítés technikájában Amerikáé a múlt év rekordja; az uj ITudson-hid feszültség távolsága 1070 méter. Amerika építette az első fé-nyforrasztásos, szegecs-nélküli hidat is. Technikai rekordok között is külön ércre- kesságü az Egyesült-Államokban készült újfajta teherkocsi, illetve tartály, melyet olvasztott vas szállítására használnak. Ez a teher- ! kocsi voltaképpen óriási thermes-tartály és a vasat 48 órán keresztül folyékonyan tartja. Ezzel a kocsival szállítják ezentúl az olvasztóból az öntödéknek az öntő- anyagot. A Rhone—Marseille közét húzódó csatorna- alatti alagút a francia mérnöki tudomány dicsérete. Ezek nagyjából az elmúlt esztendő technikai eredményei, ebhez számítsuk még hozzá a rak étarepülés, illetve a rekétamotor eddigi „sikereit" és az óceán biztonságos átrepül eset a Zepp-eUnnel. Nem jelentéktelen eredmények, a technika feltétlenül büszke lehet rájuk, mivel azonban a technika mindig csak a tudomány alkalmazása, mi is büszkék lehetünk a tudományokra. lével árasztja el az olvasóját, ő a legna"TT''bb azok közül, akiket Álba Regia lánglelkü püspöke. a „Diadalmas világnézet" prófétalelkü költőjévé lelkesített. Mécs Lászlót ma minden túlzás nélkül a magyarság egyik legnagyobb poéta-zsenijének nevezhetjük, mert a magyar irodalomtörténetben máris Balassi Bálint, Csokonai, Petőfi, Arany és Ady Endre mellett foglal helyet. Mécs Lászlónál, a debreceni plébánián A katolikus plébánián Kovács Sándor lelkész hivatali szobájában fogad. Kettőn vannak a szobában: Mécs László és Kovács Sándor. Mécsen a kók-öves fehér re-veronda van s a villanyfény vakítóan tükrözik a hófehér reverendán. Karcsú, szelíd, sz-imíe lányosaircu ember, homlokára boörozó aranyos csilllogásu hajjal, Olyan szőke a feje, mintha a tavaszi -arany nap kacagna folyton rá. Valóban ez a tavaszi arany nap ott él a szivében is. Szeme csodálatosain kék s a nézéséin keresztül felém árad költői lelkének szuggesztiv jósága. Hófehér reverendája itiszt-eiMieit parancsol, -egészen úgy érzem magam, mintha teán plombán lennék. Szavalnak sejtelmes, lágy a zengése, mintha távoli mesék gordonkáját hallgatnád. Rendkívüli szívélyeseé-gmal fogad s megindul a beszélgetés. Mindjárt a költőkről foflyiik a szó. Arca egészen kipirul, s lelke benn esiirt- j lóg a szemében miikor Arany János és Ady j Endre nevét említi. Elmondja, hogy a magyar népi muzsikának milyen lelkes rajongója és hogy mindenek fölébe helyezi a népdalköltészetet s hangsúlyozza, hogy rá kell re-; zetni a közönséget a magyar népdalköltészet igazi megértésére olyan értelemben, amint azt a magyar folklorista irányzat propagálja, mert mint mondja: — A müdal-költészet csak a stilusérzéket rontja és hogy Arany János mennyire a magyar nép leikéből lolkezett költő volt, azt misem bizonyítja jobban, mint az ö halhatatlan nótája, a: „Kondorosi csárda mellett", ninely talán az egyetlen magyar népdal, mely tipikusan népdal termék, annak ellenére, hogy niilköltészeti remekmű. Beszélgetés Mécs Lászlóval, a háború utáni magyar Ura egyik legkiválóbb képviselőjével Három uj Mécs-kötet készöl A legközelebbi terveiről kérdezem. — Annyi sok verseit Írtam újabban — folytatja —, hogy három uj kötetet adhatok ki belőlük. Ezeknek csak egy része jelenít meg a szlovenszkói lapokban, valamint a magyar fővárosi és vidéki sajtónak vezető o-ngánu maiban. Uj-abb verseimnek legnagyobb része még nem látott nyomdafestéket, bár ezek közül többet szavatok estélyeimen. Debrecenben is csak a , Rohanás a tavaszban" és „Parancsolj, Fenség" oimü-ek jelentek meg régebbi -kőteleimben. — Mióta szerepel Főtisztelendő ur a nyilvánosság előtt? — Már több, mint öt év óta szavalom verseimet Szlovenszkón és Magyarország hangversenydobogóin. Á múlt óv végén Kassán és Léván voltak önálló estélyeim. Mindenütt nagy szeretettel fogadtak, ée^ugy, mint a budapesti Zeneakadémiában, Miskolcon és Debrecenben tartott előadásaimon. Mécs Lász'ó találkozása Aprifyval és Remény kkel — Debrecenből ma utazom Nagyváradra, ahol P. Kovács Kandid főtonmáziumi igazgató vendége leszek. A nagyváradi előadásit kénytelen voltam lemondani mert erősen beteg va~vck s alig váróin horr'r rendbe jöjjek a marosvásárhelyi estémre. Marosvásárhely Erdély egyik irodalmi központja s itt találkozom Rományik Sándorral s Áprily Lajossal is. = Hogyan írja Főtieztelendő ur a verseit ? — kérdezem tovább, ment navvon érdekel egy kis bepillantás a nagy művészek „műhelytitkaiba". — Hogy irom a verseket?! — mosolyog rám. — Az én költészetem tulajdonkénnel! a hitéletből fakad. A verseket valósággal kiimádkozom. Lírám forrása a katolicizmusom az ő ezernyi misztériumával; a templom az oltár, a paszíoráció, mely folytonosan foglalkoztatja .a lelket a maga nagy titkaival és problémáival, — Ezen a téren mozo-'T az én költészetem is azzal a fiatod Lelkesedéssel: a pozitív hitnek, a krisztusi élsifböiksességinelk azzal a napsugaras egészségszeireteitévei, amelyet az én szerzetesi életembe Prohászka életfilozófiája állott belém. Mécs László és a gyerme’ ck — A gyerekeknek valóságos rajongója vagyok, — b-esizél tovább. Azt lehet mondani, minden második versem a gyermekről szól. Életem legnagyobb boldogsága, mikor keresztelek s a nagykaposi templomban misézés alatt az oltár lépcsőét kör üdülik a kis paraszt- lurfcók. — Ment Nagyka poson — teszi hozzá büszke Lelkesedéssel — a gyermekeknek minden szabad. Leülhetnek akár az oltár lépcsőjére is. — De szeretnek is ám — mondja fiatalos örömmel —, mert én odahaza nemcsak verset irok, hanem a gyerekekkel nótázok, buvócs- kát jálszok, sőt még a jég hálán sinkózni is szoktam! * Künt most éjsziaka van, mikor ezeket a sorokat irom. Mécs László el is utazott. A hideg szél végtelen jajgatása besir az ablaküvegen. Olyan a tért, mint az emberi élet: kegyetlen, s ki tudja, mii; hoz a jövő? A pislák odó íá ni pofén yri él föd-fölicsiillan elöltem egy mosolygó ember arca, testét hófehér reverenda övezi, aztán eilsiklik nyomtalanul, mint einr,r jábéfkos felhő, hogy keringő utján itt is, ott is föltűnjék. Mécs László ma vigasztalása az egész sokat: szenvedő magyar fajnak s ahol menetelük, ott fakadó tavaszi reménysu-gár köütözdk, ha egy-leél órára is, az elgyötört, szenvedő szivekbe. Székely Molnár Imre. Iuayat Ullah, aki három napig volt Afganisztán királya. Fizessen elő a Képes Hét re
