Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-03 / 2. (1925.) szám

5 1529 január 3, ralMírtük. hogy a hivatali szobájához vezető előszoba lassan­ként nőkkel és férfiakkal telik meg, akik vala­mennyien kihallgatásra várnak. De még volt egy kérdésem, amelyre szerettem volna választ kapni és Mussolini beleegyezett. — Kegyelmes Uram, •— szóltam — világszerte mindenki azt kérdi: „Mi lesz, ha Mussolini nem lesz többé?" Kérem, válaszoljon erre! Világos volt, hogy ez a kérdés már gyakran foglalkoztatta, mert azonnal készen állt a válasz- szál. Megértő mosollyal ágy felelt: — A mozgalom, .amelyet én teremtettem, fenn fog maradni sokáig, amikor már én régen tá­voztam. Kézmozdulattal jelezte, hogy sok-sok esztendőre gondol. — Három évvel ezelőtt még minden rajtam állt, de ma már nem igy vagyunk. A fasizmus most oly szilárd, hogy fenn fog maradni. Kilencezer podestra, a miliciának húszezer tisztje, sok ezer kiképzett szorvező és a balilla biztosítja ezt. Szemei felragyogtak, amikor megkérdezte: — Látta már a balillát? Igent bólintottam. ■ — Ök a holnap fasisztái. Az ő kezükben bizto­sítva van Olaszország sorsa. Ha ma Olaszországban még mindenki rajong a fasizmusért, mire ifjúságunk férrisorba serdül, mindenki híve lesz annak. Ezt a prófétai kijelentést suttogó hangon mondot­ta, mintha gondosan őrzött, titkot árulna el. Semmi sem áll közelebb a diktátor szivéhez, mint ez a milliónyi i/ju fasiszta, akit az egész országban szerte élnek és akiket olyan áhitatta] avatnak be a fasizmus eszméibe és céljaiba, mint ahogy az egyház a Szentirást tanítja. Ezek az ifjú emberek biztosítják annak a rendszernek a fennmaradását, amelyet Mussolini alkotott és ebben ő rendület­lenül bízik, U 9iZd3S39Í 69yÜStIIBÍÍSsdcléS** Graiz Gusztáv felfiiéittóti cikke egy francia gazdasági szaklapban Sratz Gusztáv íe Horthy kormányzó uléfi nyilatkozata a diplomáciai kai flott Budapest január 2. ((Budapesti szerkesztő­ségünk tele! cm jelentése.) A diplomáciai kar az újév alkalmából tisztelgett Horthy Miklós kormányzónál, aki válaszában többek között a következőket jelentette ki: A magyar nép a most lesárult évben ki­mondhatatlan nehézségek dacára ernyőd ét­ién kitartással folytatta ujjáalkotó munká­ját, különös igyekezettel fáradozva az ide­gen nemzetekké! való barátsági kapcsola­tok megteremtésén és a fennálló kapcsola­tok szorosabbátótélón. Számos szerződés és egyezmény, amit Magyarország az elmúlt esztendőben kötött, mind megannyi bizo­nyítékát nyújtja annak az őszinte törekvés­nek, hogy Magyarország minden más ál­lammal egyetértésben akar élni. Paris/ január 2. Az Expoírtateur Francois francia gazdasági szaklap cüMksörozaitot kezdetit a dunamenti európai gazdasági helyzetiről. Azi első cikket Graiz Gusztáv volt magyar külügyminiszter irta „Középeurópa gazdasági helyzete" oim- meíl. Grata cikkéhez de Górandó Félix irt beve­zetőt, amelyben ismerteti a trianoni, st.-ger- matmi és meuiililyi békés zerraő d esek gazdasági következményeit. Clianle Tásseyre könyvének megjelenése óla az európai politikai világ több személyi­sége fölvetette már a magyar problémát. Leg­utóbb november 18-án Masarvk csehszlovák köztársasági elnök szintén beszélt a magyar problémáról a londoni Sunday Times tudósi- tójániaik. Egyeibeík közt ezt mondotta: — Emberileg meg tudom érteni Magyar- ország haragját és idegességét velünk szemben, mert területük legnagyobb részét elvesztettek. Sohasem tekintettem a béke- szerződéseket tökéleteseknek, de oly hábo­rú után, amilyen a világháború volt, annyi áldozat és vérontás után nem lehet a béke- szerződéseket egyszerű papirrongy oknak tekinteni és a maguk egészében elvetni. Ami engem illet, nem ellenezném, hogy becsületes tárgyalásokba bocsátkozzanak azzal a céllal, hogy megvizsgálják a mosta­ni nehézségeket és valamennyi érdekéit egybehangzó beleegyezésével kiküszöböl­jék őket. Grata Gusztáv cikkének gondolatmeneté a következő: A kásainitaínit joadhimstaili éfntekeztete kifej­tette azt a kívánságát, hogy a kisamiteunt álila- maiit erősebb gazdasági kötelékek fűzzék ösz- sze. Megismételték eak az idei bukaresti érte-: keaLeten is. Elsősorban k.isémletet tettek arra, hogy bevonják Ausztriát az. általuk megte­remteni kivárni gazdasági rendszerbe. Ausz­tria kancelllárja azonban nem mutatkozott hajlandónak, tekintettel anna, hogy a kisantant gazdasági politikája nein vá­lasztható külön c hatalmi csoportozat poli­tikai törekvéseitől. Ettől a pillanattól kezdve a fcisantant gazda­sági rend szénének ki épülésére irányuló fára­dozások teljesen etailuátalk. A kisantant-államok úgyszólván csak szár­nyaiknál érintkeznek, mig törzsüket Magyaror­szág elválasztja egymástól. Ezért bármely két kisantant állam közt a legrövidebb ut idegen állam, Magyarország területén keresztül vezet. Magyarország centrális fekvésének az a köz­vetlen következménye, hogy amennyiben Ma­gyarországot kihagyják kombinációikból, vagy pedig Magyarország tartózkodóan visel­kedik, a kisantant államainak területéből le­hetetlen oly gazdasági területet létrehozni, amely a maga egészében együttes célokat kö­vethetne. A múltban sem volt érdemlegesebb forgalom azok közt a területek közt, amelyek most a kisantant államaivá alakultak. A magyar-cseh­szlovák árucsere a kedvezőtlen atmoszféra elle­nére is sokkal jelentékenyebb, mint Csehszlo­ytvinov közeledése Lengyelország felé - Béke a waüstreetS kölcsön érdekében - Románia mellőzése vákia és Románia, illetőleg Jugoszlávia közi Ezidőszerint téves utón keresik Középeurópa állapotának gyógyítását; nem a legkisebb el­lenállás irányában, hanem egy politikai konstel­láció kedvéért épp abban az irányban, ahol a gazdasági ellenállás maximumával találkoznak, amelyet nem akarnak számításba venni. Csak Magyarország közreműködésével képs zelhető el termékeny gazdasági együttműkö­dés. Az ily irányelveken felépülő szanálás valószí­nűleg nem fog észrevehető nehézségekbe üt­közni. Magyarország a maga részéről ebből a gyógyulási folyamatból gazdasági téren szintén előnyökhöz jutna. Ez a folyamat végül lehető-, vó tenné az osztrák gazdasági probléma meg­oldását is. Ma a politikai ellenszenv erősebb, mint a gazdasági szükségszerűség kérdése. A kis- antantnalc is meg kell azonban értenie, hogy; rendkívül nagy árat fizet a mesterséges ellen­szenv légkörének fenntartásáért. A kisantant „gazdasági szisztémája44 nincs és nem is állhat fenn. A dunai államok gazdasági közeledésének első feltétele a Magyaországgaí való barátságos szellemű politikai megegyezés. Gratz Gusztáv cikkéhez de Gerando külön­böző kimutatásokat, fűz. Rámutat továbbá, hogy, például Csehszlovákia és Románia közt Ma­gyarország kikerülésével 374—405 km-rél liosz- szabb. utat kell megtenni, mint a magyar vona­lak használatával. Csehszlovákia és Belgrád közt pedig az egyetlen közvetlen összeköttetés Magyarországon keresztül vezet A fiatalember előbb a leánnyal végzett, azután pedig maga ellen fordította a fegyvert. A szil­veszteri mulatság nagy zajában senki sem hal­lotta a revolverlövéseket és az öngyilkosságot csak másnap este fedezték fel. A rendőrség ér­tesítette a hozzátortozókat a megrendítő sze­relmi tragédiáról. Sf®f IsHiadsi! a maiméi mkmmmwélállásról Páris, január 2. Steeg szenátor, Marokkó főkormányzója beadta lemondását. A főikor­mányzó visszalépését azzal indokolja, hogy a francia parlamenti szokások értelmében par­lamenti ember hat hónapnál hosszabb ideig nem viselhet külföldi megbízatást. Sokáig ha­bozott, hogy két rangja közül melyiket tartsa meg- a főkormányzóit, vagy pedig a szenátor- ságot, míg végül a szenátus javára döntött. Steeg a legközelebbi postahajóval Franciaor­szágba utazik anélkül, hogy megvárná hivatali idejének leteltét. A marokkói főkormányző elhatározása francia politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert általában úgy vélik, hogy a visszalépésnek politikai háttere van és a kedvezőtlen marokkói viszonyokkal áll összefüggésben. I Gazette du Franc Imrnm Páris, január 2. A ma reggeli sajtó újabb meglepetéseket igér a Gazette du Franc bot­rányában. A letartóztatott Amard tegnap ál­lítólag oly szenzációs vallomást tett, hogy a hatóságok nem merik nyilvánosságra hozni azt. Az Action Francadse tudomása szerint Caillaux szintén súlyosan kompromittálva van a botrányban. Vadai, a Journal sportrovatve- zetője, tegnapi kihallgatásánál kijelentette, hogy Hanau asszonytól pénzt nem kapott, csak ígéretet bizonyos összegek folyósítására. Rassaif Mmls a feiőififárássri Budapest, január 2. Budapesti szerkesztősé­günk telefon jelentése: Rassay, a demok­rata párt elnöke, akit az újév alkalmából párt­hívei üdvözöltek, válaszbeszédében kijelentette, hogy Magyarországnak két főproblémát kell megoldani és pedig a békeszerződés revízióját és a gazdasági helyzet stabilizálását. A reví­zió kérdésében a kormánynak az eseményeket még kel! előznie, hogy megfelelő atmoszférát teremthessen. Éhez míndonképen szükséges a nemzeti egység helyreállítása és a királykérdes kikapcsolása napi politikából. Kívánatos vol­na, hogy megegyezés jöjjön létre, amely az or­szág politikai fényezőit arra kötelezi, hogy a királykérdés megoldását bizonyos .időpontra tolják ki London, január 2. Minit ismeretes, Ldjtvinov külügyi népbiztos újév napján jegyzékeit in­tézett Lengyelországhoz, amelyben azt ajánl­ja, hogy Lengyelország. és Szovjetoroszorsiziág saját- eibMározáisuikiból külön is ratifikálják a Keilogg-pakitumót és határozzák el az egy­másközti háború örökös elkerülését. Angfliiiábain Litviuov váratlan lépése nagy föltűn ést keleti s a lapok igyekeznek megta­lálni azokat a rugókat, amelyek Szovjetorosz- országot ennek a lépésnek megtételére vit­ték. A Daily Tetegráph diplomáciai munka­társa szerint angol diplomáciai körökben nem látják tisztán Litviuov szándékait. Oroszország azt ajánlotta, hogy a két állam ismerje el egymásra nézve kötelezőn ele a Keűilogg-paktum határozatait, még mielőtt a többi hatalom a paktumot ratifikálta volna. Oroszország mindenesetre arra igyekszik, hogy Amerikával, Washingtonnal és a Wallstreeítcl egyaránt jó viszonyba kerül­jön, annál is inkább, mert Hoover állítólag igyekezni fog a diplomáciai viszonyt hely­reállítani az Unió és Szovjetoroszország között. Oroszország szempontjából mindennél fonto­sabb,' hogy a Wulíilptreelten kedvező hangula­tot teremtsen és kölcsönhöz jusson. Oroszor­szág azt reméli, hogy Lengyelországhoz ha­sonlóan, a WaliLstreeten kölcsönt fog kapni. Jellemző, hogy Litvinov Finnországnak, Lett­országnak és Észtországnak ugyanazt az aján­latot tette, mint Lengyelországnak, de Romá­niát kihagyta. Ebből a tényből nyilvánvaló, hogy Litvinov alá akarja aknázni a lengyel—román szö­vetséget. A Daily Télegraph értesülése szerint Romá­nia, orosz állítások ellenére, több Ízben aján­latot tett Szovjetoroszországnak a támadást kizáró paktum megkötésére^ de Szovjetorosz- orsaág semmi olyan román—orosz szövetség­be nem ment bele, amely a mai territoriális status quot tekinti a szerződés alapjának. Merénylet a tmmm. cseh­szlovák loiiii Sín iMiO Raguza, január 2. Birinisa csehszlovák vicekonzul háza ellen tegnap bombame­rényletet követtek el, amely szerencsére semmiféle kórt sem okozott. A rendőrség egyelőre nem találta irieg a merénylők nyo­mát, feasec ma adta fea lemondását Belgrád, január 2. Korosec dr. miniszter­elnök ma délben audiencián jelent meg a királynál. A király közölte a miniszter- elnökkel, hogy elfogadta a kormány lemon­dását. Ugyanakkor megbízta Korosecet az­zal, hogy az uj kormány megalakulásáig az államügyeket tovább vezesse. lefejezték a vizsgálatét Radics gyilkosai elei Belgrád, január 2. A vizsgálóbíró Raeics, | Popovics és Jovanprvics képviselők ellen be- I fejezte a vizsgálatot és az iratokat áttette a ' törvényszékhez. Rasitpsot. az ügyészség gyiil- j kórsággal, Popoviosot és Jovanoviosot pedig j gyilkosságban való bünrészessiéggel vádolja. Bombamerénylet egy bolgár haiármeiiti városban Belgrád, január 2. Caribrod bolgár határ- menti városkában szilveszter éjszakáján bombamerényletet követtek el a kerületi elöljáró ellen. A bomba azonban nem rob­bant fel s igy senkiiben eem tett kárt. Az is­meretlen tettesek után erélyesen nyomoz­nak. Olasz-lugosiláv tárgyalások indeinaEc üss legközelebb Róma, január 2. Az olasz lapok közlése szerint Jugoszláviával legközelebb meg fog­nak indulni a tárgyalások, még pedig bel­grádi kezdeményezésre. A jugoszláv kor­mány azt kérte, hogy az 1924. évi barátsá­gos szerződést hosszabbítsák meg. A lapok szerint Mussolini az ajánlatot előbb meg •fogja fontolni, szó tehet azonban egy uj egyezmény megkötéséről. A Magyar mteil’gen- jr x w n « P X 4 e?» nélkülíízíietetieR ItfSlfiJjk p |J| barátja a ^aiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuifiiiiiiHiHiiiiiiim Egy poprádi gyermekember-pár tragikus szerelmi drámája a nmgy-\ szombati Szilveszter-éjszakában j Nem lehettek egymásé, ezért a halált választották — Pezsgő­vel és mámorban búcsúztak az éesziendőtot és nem várták be az újnak hajnali derengését Nagyszombat, január 2. Nagyszombati tudó­sitónk telefonjelentése. Szilveszter éjszakán megrendítő kettős öngyilkosság történt az Im- perial szálló 14. számú szobájában. Egy szerelmespár közös elhatározással azért ment a halálba, mert a fiú szülei nem egyez­tek bele a gyermekember házasságába. Porubszky István 24 éves poprádi járásbírósági tisztviselő és Sefcsik Hona, a poprádi sörgyár gépészének 18 éves leánya, december 29.-én este 8 órakor a zsolnai gyorsvonattal Nagy­szombatba érkeztek. A pályaudvarról egyenesen az Imperial szállóba hajtattak, ahol kétágyas szobát vettek ki. A fiatal pár még aznap este lement a szálló vendéglőjébe is, ahol megvacso­ráztak. Viselkedésükben nem volt semmi külö­nös. Rövid vacsora után felmentek a szobájuk­ba. Másnap a fiatalok a Nagyszombat melletti Lines községbe rándulftak át, ahol Pornbszky j István nagybátyja- kajntortauitó. Sy) vesztei' napján délután öt órakor érkeztek vissza Nagy­szombatba. Szilveszter este lementek a kávé­háziul, ahol reggel két óráig tartózkodtak és í rész tvettek a szilveszteri' mulatozásban, i Két óra után a szerelmespár felment a szo­bájába és másnap este öt óráig nem mutatko­zott. A szálló személyzetének feltűnt hosszú elmara­dásuk, zörgettek az ajtón, azonban választ nem kaptak. Ekkor feltörték az ajtót és bor­zalmas látvány tárult eléjük. A díványon átlőtt halántékkal, egymást át­ölelve már kihűlt testtel feküdt az ifjú pár. A dívány körül hatalmas vértócsa terjengett. Az asztalon négy levelet találtak, amelyek kö­zül az egyik a fiú szüleinek, a másik a leány szüleinek, továbbá a csendőrségnek és a szálló portásának szólt. Az öngyilkos fiatalember a portáshoz irt levelében megírta, hogy a zsebé­ben 470 koronát találnak, ebből rendezzék a szá llóbel i adóssá gát. A fiatalembernél négy rendkívül értékes bril- lisnsgy üríti találtak, a Helyeknek értéke mint­egy Ötvenezer korona és .ez arra mutat, hogy Porubszky jómódú csa­lád gyermeke volt. Á fiatal pár az öngyilkos­ságot azért követte el, mert a fiú szülei nem egyeztek bele a házasságba és igy nem lehettek egymáséi. Búcsúlevelükben megírják, hogy közös elhatározással mentek a halálba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom