Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-15 / 12. (1935.) szám
8 — Kinevezések. A kormány MLkoia Gyula dr. tiábliabirót a huszita törvényszékihoz ikiLne- veate a VI. szoilgótLailn osztályba. — Az igiaiz- ságügyminisziber Koszíacsetk Béda dr., Bobut Jenő, Trötscher Ferenc és Vágás Béla dr. bíró jedölitaket a .kassai óiból őtábda területére a bírák második csoportjába osztotta be. — A kormány Fenol Ferenc mérnököt a ruszin- szkói állami építkezési hivatal technikai tanácsosává nevezte iká, továbbá Schmalz Károly Selmecbányád, Jaincsy Imre köomöcbá- nyaii bányaméirnököL Peroián Károily eperjesi, Lende Géza sosJiesryi és Pütneir Vilmos breznód mérnököt technikád tanácsosokká léptette elő. — Magyar Írónő yerte meg a német Kleist irodalmi diját. Berlinből jelentik Most került nyilvánosságra a Kleist irodalmi dij tárgya-' bán a zsűri döntése, amelynek értelmében a dijat ezidón Seghers nevű író „Aufstand d.4 Fisohetr von St. Barbara" című regénye kapta. Csakhamar kiderült, hogy az író neve álnév, amely név mögött Radványi Netti Berlinben élő huszonnyolcéves ^magyar leány rejtőzik. Az előkelő német iroda1 mi dij magyar írónőnek való odaítélése egész Németországban agy feltűnést keltett. — Be akart törni egy pozsonyi könyvelő, mert napok óta nem evett. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi rendőnség tegnap éjszaka egy gyanús embert fogott el, aki a Steíamik-Ulon a Filiedeoher-féle papiriizilet előtt ólá’kodott. Az illetőt Vils- navsztoi Lajosnak hívják, 28 éves könyvelő és beismerte, hogy be akart törni, mert már napek óta nem evett xx érelmeszesedést gyógyít a iőd. A gyógyszerbe a patikus adja, a Cigelkai vízbe a természet juttatja! (7) — A Pozsonyban letartóztatott Kardos Béla nem volt a Nemzeti Sport munkatársa. Né-1 hány nappal ezelőtt hírt adott a P. M. H. arról, hogy Kardos Béla budapesti könyvügynököt, áki a Nemzeti Sport munkatársának mondotta magát, a pozsonyi rendőrség politikai osizíálya letartóztatta, néhány napig fogva tartotta és azután 'kiutasította a köztársaság területéről. A Nemzeti S^ort szerkesztősége fölkért bennünket annak közlésére, hogy Kardos Béla nevű munkatársuk, vagy alkalmazó ltjuk nincs, nem is volt soha és így Kardos Béla, aki sportenciklopédiát áruit, a könyv árusítása érdekében visszaélt a lap nevével. — A szezon első magyar bálja Pozsonyban. Fozsonyi szerkesztősé Tünk jelenti: Szombaton éjjel zajlott le a Royai összes termőiben az idei farsang első magyar jeil'legü bálja, a Toldv-Kör zártkörű táncmulatsága. A Toldy- Kör bálja vezeti be minden évben íulajdoo- foé^oen az őslakos-farsangot és az minden évben a teljes siker jegében folyik le. A Royai nagyte-rme tíz órakor, amikor a bált Buga Miska cigányprímás zenekarának ropogós csárdása melleit megnyitották, már telve volt ragyogó szép asszonyokkal és leányokkal. Táncosokban sem volt hiány. A fiatalság a szó szoros értelmében ki világos-•ki vinradtlg ropta a táncot. Mindvégig magyaros hangulat uralkodott a mulatságon, amelyen a Csallóköz több urd magyar családja is résztvett. A Toldy-Kör részéről Jankóvics Marcell dr. elnök és Aix'inger László dr. áléinak jelent meg a bálon. — Az idei farsangnak még báró mmagyar jellegű mnlateága lesz: a keresztén ysraooLaiIiisba párt országos fehérbálja, a MAKK-bá! és a magyar diákkisasszonyok Harlekin -bálja. — Zárt ülésen elutasította a Petőfi -Társaság Koroda Pál indítványát. Budapesti ezsTkesztős/égünik tenelanálja: Hírt adtunk arról, hogy a Petőfi-Társaságban Koroda Pál, a társaság egyik tagja, akciót indított a komimün után kizárt tagok visszafogadása ügyében és Pékár Gyula efncítóhöz ajánlott levélben tette meg indiitványát, aime'lyl/en zárt ülés összehívását leérte. Polkán* Gyula az indítvány értelmében mára össze ts hívta a zárt ülést, amelyen felolvasták Koroda Pál indítványát, miszerint a Petőfi - Tár sasáig a márciu&i közgyűlés tárgysorozatára ne tűzze ki az esedékessé vált tag választást, hanem az elhalálozások folytán megüresedett helyeket a Petőfi-Társaságnak a proletár- diktatúra után k'zárt tagjai iközül Babits Mihállyal, Móricz Zsigmondidal és Pailáigyi Lajossal töltsék be. Az indítvány fölolvaisását éles vita követte, végül Pékár Gyula figyel- mezlette az ülést, hogy aa alapszabályok ór- telméíben Koroda Pál indítványa elifogadha- tatlan, mert az alapszabályok a tagválasz- fárnafk, illetve tagvlsszahivásnak olyn módt- ját, amilyet a Koroda-féle indítvány tartalmaz, nem ismerőik, tehát a tagét alapszabályszerűen csak ajánlás utján választással lehet i fölvenni. Hosszabb vita után a zárt ülés az elnöki indítványt fogadta el, kmondva, hogy ha a társasáénak a komrnün után kizárt tagjai közül bárki is vissza kívánna jutni a Petőfi-Tár saságiba, uvy ez csak alapsza- báfyszerü ajánlás után történhetik meg. Fizessen elő a '4MH dót Képes Hét-re j í f/ón070lnn Kűl-ésöeIMmesterak eredeti alkotásai. nilhmiÍP7hi Mustra !\ö|Jd£d!UI! Kiyánságra körutamon bemuatás bárhol. UUUUVIufclvj, IvylllU. I n Salocrtor forrás I feloldja és e?fáoo*ítía a szer- oezetjen lerakódat* sao altat Üasmentes emésztést elő- g segítő, kellemes üdítő ital H Hassa város közgyűlése áKalásességbaa elfogadta a költségvetést Nagy vita a Keietszhnrenszkói Villamossági ügyében leérkezett miniszteri leirat felett Kassa, január 14. (Kassai szerkesztőségünk leleíonjeientése.) Kassa város képviselőtestülete szombaton délután folytatólagos közgyűlést tartott, amelyen folytatta a költségvetés tárgyalását. Nagy vitát váltóit ki a keletszlovenszkói villamossági rt. ügyében beérkezett miniszteri leirat, amely szerint az igazgatóságban a minisztérium csak négy helyet biztosított Kassa városának a közgyűlési határozatban megállapított nyolc igazgatósági taggal szemben. A bejelentés nagy konsternációt keltett, Kas- i sa városa, amely az 5 millió korona alaptőkéhez 2 millió koronával járult hozzá, nem jut megfelelő képvisel tetőshez, mert az igazgató- sági tagok többségét a kormány nevezi ki és előre látható, hogy a villamossági rt. vezetésében a városnak kevés beleszólása lesz. A megindult vita folyamán Halmi Béla dr. magyar nemzeti párti tiltakozott ez ellen a megoldás ellen és ragaszkodott a nyolc igazgatósági tagsághoz, amit arányosan kell a pártok képviselőivel betölteni. Ocsenásek dr. cseh nemzeti munkapárti helyesnek tartja a minisztérium leiratát s bejelenti, hogy a csehszlovák pártok két tagságra tartanak igényt számarányuk következtében. Az ellenzék hevesen tiltakozott Ocsenásek álláspontja ellen és Wirth Gyula országos keresztén^szocialista párti, majd Halmi Béla dr. megállapították, hogy az arány 81 az őslakosok javára, tehát szó sem lehet arról, hogy a csehszlovák pártok a négy igazgatósági tagságból kettőt kapjanak. Nagyon heves jelenetek közben a polgármester kénytelen volt a közgyűlést felfüggeszteni. Szünet után a megejtett szavazás során huszonhat szavazattal győzött az őslakos pártok álláspontja és az őslakos pártok részéről Tost Barna kereszíényszo- cialistát, Halmi Béla magyar nemzeti pártit és Hudák József kommunistát választották meg, póttagoknak pedig Wirth Gyula keresztényszocialistát és Smrz nemzeti szocialistát. A felügyelőbizottság tagjai lettek Wirkmann dr. magyar nemzeti párti, Rubes szlovák néppárti és Mizsik József kommunista. A költségvetés általános vitája során nagy vihart keltett Kosik József kommunista városatya, aki a proletárdiktatúrát éltette. Ezeknél a szavaknál fülsiketítő Iámra támadt a teremben: „Le vele! Abzug!“ kiáltások hangzottak minden oldalról. A polgármester kétségbeesetten rázta fejét, a városatyák percekig ütötték a padokat és a karzat is beleszólt a tüntetésbe. Helyei Gyula, magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag ezután éles szavakkal kritizálta a városi gazdálkodást. A kommunisták kirohanására válaszolva kijelentette, hogy a kommunisták nem lehetnek elégedetlenek, amikor a költségvetésben tizennyolcezer koronás évi fizetéssel rendelkező napszámosok és kilencezer korona évi fizetéssel bíró tisztviselők szerepelnek. — Farkas Zoltán dr. szociáldemokrata ugyancsak a városi tisztviselőket veszi védelmébe, akik rosszabb helyzetben vannak, mint a fogházlakók. A költség- vetést papiroskölíségvelésnek tartja, aipely- lyel komoly dolgokat csinálni nem lehet. Erős kezet kíván a városi politikában. A közgyűlés a költségvetést általánosságban elfogadta és annak részletes tárgyalására a ma délutáni folytatólagos közgyűlésen került sor. Feltámadt halottaiból a tömeggyilhosságért elitéit Haarmann egyik áldozata Fatális tévedés irta nevét az áldozatok lajstromába — Öt év után jelentkezeti az eltűnt fiatalember Berlin, január 14.. Még élénken él az emberek emlékezetében a német kriminalisztikának az a szomorú szenzációja, amely a tömeggyilkos Haar- mann nevéhez fűződik. A hannoveri bíróság halálra ité'.te az egykori mészárost, akinek fejére a legszörnyübb bűnöket olvasták. AA rendellenes hajlandóságú ember fiatalembereket csábított a lakására, egyideig jól tartotté őket, azután bűntársa, Grans segítségével meggyilkolta és kifosztotta. Az egész bünkomplexumban a legvisszataszilóbb mozzuat áldozatai holttestének eltüntetése volt. StubnyafűrcSö szép melej gyógyvizfürdö a magas Fátra tövében. Téli szezon Ab emberi mivoltából kivetkőzött fenevad mészárosi szakértelemmel darabolta fel a szerencsétlen fiatalemberek holttestét és a búst a piacon gyanútlan embereknek adta el. A rendőri nyomozás, amely egyébként bővelkedett a szabálytalanságokban, a gonosztevő özeiméiről minden képzeletet felülmúló részleteket hozott nnpvilágra. Kiderült többek között, hogy a bűnügyi rendőrség egyik tisztviselője gyakori vendége volt Haarmannak, aki jó házigazdának bizonyult és kétes eredetű gulyásokkal traktó.lta vendégét. A nyomozás során elővették az utóbbi idők va- valennyi eltűnési bejelentését, de az ügyészség ! csak azokban az esetekben emelte a gyilkosráfi j vádját, melyekben tárgyi bizonyítékok voltak, j Még Így i« tíz ember életét keresték az emberbestián, liz olyan fiatalemberét, akiknek ruhája, értéktár- j gyai átmentek Haarmann kezén. Természetes, j hogy az áldozatok személyazonosságának megái- ! lapitása a holttestek ilyenmódszerii eltakarítása mellett szokatlan nehézségekbe ütközött, sa .rendőrségnek legtöbb esetben meg kellett elégednie tanuk és ruhadarabok nyújtotta bizonyítékokkal, így került az áldozatok lajstromába Erieh Müb- le berlini fiatalember, aki 1923-ban eltűnt szülei lakásáréi és többé nem adott életjelt magáról A Harmann által áruba bocsátott ruhák között találtak egy olyan nadrágot, melyben a szülök Mühle tulajdonára ismertek. Azok az adottságok és az a pszichózis, melyben akkor a nyomozóhatóságok dolgoztak, érthetővé teszik, hogy Mühlét minden további nélkül besorozták Haarmann áldozatai közé. A tömoggyilkost a honpoveri bíróság által kimondott halálos ítélet alapjánkivégezték s a nagy bflnper azután már csupán társa, Grans perujitási kérelme következtében került Ismét a biróság elé. Haarmann tehát életével lakolt bűneiért, köztük azért Is, mert gyilkolta és kirabolta Érlch MUliIéL Hogy az igazságszolgáltatás mennyire vakon :m- bolyog még bizonyosságok közepette is, arra Intő példa a német rendőrségek legújabb megállapítása. öt év múltán most. derült csak ki, hogy Mühle, szülei moggyászoltak és akinek halálát is a bíróság TTaarmann kivégzésével torolta meg, életben van és jé egészségnek örvend. 1929 január 15, tedd. Az „áldozat" önként jelentkezett a berlini rendőrségnél Mecklenburgból irt levelet és megkérdezte, élnek-e még szülei, akiket öt évvel ezelőtt Berlinben hagyott. Könnyű dolga volt most már a berlini rendőrségnek megállapítani, hogy a váratlanul jelentkezett Erich Mühle azonos Haarmann vélt áldozatával. A hannoveri rendőrség és biróság ténymegállapításaiból mindössze annyi igaz maradt, hogy a fiatalember elhagyta szülei házát, vándorútra kelt és útjában Hannovert is érintve Mecklenburgba vetődött Ott meglelepedett és nemtörődömségből abba hagyta a levelezést szüleivel. Ezért dondol- ták, hogy eltűnt és ezért jelentették a rendőrségnek a fiatalember nyomtalan elvesztél. Ez az uj fordulat mentesítette ugyan a kivégzett ember emlékét egyik bűne alól, de bizonyos, hogy Haarmannal szemben érdemében még sem tévedett az igazságszolgáltatás, mert többi bűneire kétségtelen bizonyítékok voltak. Ez az eset azért jellemző arra,, milyen könnyelmű felületlenségre hajlamosak az emberek akkor, ha feltevéseiket egy bűnsorozat egymásbailiő láncszemei támasztják alá. A halóit, ahI azért támadt let, hogy becsukják Páris, január 14. Franciaországban elbúcsúzhattak a régi haditörvényszéket. Ez a haditörvényszék kizá- ráan katonákból állt Uj formájában polgári elnöke lesz, egy polgári biró, tehát jogász szakember. A régi haditörvényszék érdekes „eset“-tel búcsúzott el a katonai törvénykezés színpadától. Maga az eset is érdekes, de úgy lehet, még érdekesebb az Ítélet, amelyet a francia haditörvényszék hozott. Marsaudon ügyvédről volt szó, aki a háború kitörése idején Spanyolországban időzött és nem jelentkezett katonai szolgálatra, mert beteg volt. A világháború egész során külföldön maradt az ügyvéd és csak 1926-ban téri haza Franciaországba. Ekkor kitűnt, hogy Marsaudot hivatalosan holttá nyilvánították. Ennek a holttányilvánitásnak megint egész külön magyarázata, hogy ezrede, amelyben őt is sejtették, a háború első hónapjaiban teljesen megsemmisült Marsaudonnak nem akarták sehol elhinni, hogy él. Ám, az ügyvédnek fontos volt, hogy éljen és élőnek fogadják, őt el, mert bizonyos jogait csak igy tudta érvényesíteni. Hiába élt, hiába mozgott, hiába beszélt és hiába mutogatta az okmányait, csak nem akarták az élethez való jogát elismerni. Valósággal úgy járt-kelt Páris uccáin, mint egy élőhalott. Végre hosszas küzdelem után sikerült kiverekednie, hogy hivatalosan is feltámasztották. Marsaudon boldogan Jélegzett föl. Végre mint hivatalosan is élő ember szívhatta magába a Szajna levegőjét. Am egy napon nagy meglepetés érte." Az államrénd bosszút állt rajta azért, amiért nem akart belenyugodni abba, hogy holttányilvánitották. Katonai törvényszék elé állították, büntetőeljárást indítottak ellene, mint ekkori katonaszökevény ellen és a katonai törvényszék egyévi börtönre Ítélte. Marsaudonnak tehát azért kellett fé^óvnadni, hogy becsukják. És azért ítélték csak egyévi börtönre, mert enyhítő körülménynek vették, hogy már elözöen hivatalosan holítányilvánitoííák. Hogy is mondja a költő: „Akit eltemettek, magát megbecsülje, Ne akarózzék fel napfényes derűre .. Ám Marsaudon nem volt költő, hanem csak egyszerű ügyvéd, aki nem értette meg a költőt. Néger a kórházban — Jaj, doktor ur, csak most látom, hogy milyen csúfságot, csinált velem. Fehér cérnával varrta be a sebemet! (Le Péle-Méle.) Javíthatatlan — Borzasztóan költekezel, barátocskám és semmit sem keresel. Mit fogsz csinálni ha jó atyád meghal? — örökölni fogok ... (Le KireJ Vannak még bírák! Az elnök: Nagysád, először mondja meg, hogy hány éves, aztán tegye le az esküt, hogy csak a tiszta igazat fogja vallani... (L'l ntrans igeunt.,) Vadászok egymás közt — Miért van olyan hosszú füle a kutyád- nak? — Ez egy nyulimitMor. Ha nem sihi riUt egy nyulai se leieritenmn, hetes: (in o vad ás;: tarisznyába és mindenki az hiszi, hogy nyalat VHtem in* (Cyrano.)
