Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)
1929-01-12 / 10. (1933.) szám
többá 13 ázűovák megyének vidéki lakossága, igy elsősorban a keletsalaven^kói megyék. Husdk v-égüil h'aaugsáignaik miuositi ast az áJütóiSt, hogy a .turóeszeatmántoni deklaráció-: nak itírnos (klauzulája (Lett volna. S ebben arra : a becsíHMséntésá pörre hivatkozik, melyet a: Slovák egyik szerkesztője indított Husek el- j len, merít Huseik őt ugyanezen ájlMtáééírit ha-{ zugnak nevezte. Miután Husek ellenfelének i nem sikerűit, a bíróság előtt; bebizonyitíinia a j klauzula létezését, Husdk most már följogosi-' tottnaik érzi magsát, hogy hasonló állításért Steier történetírót is hazugnak uyilvániitbassa. A turócszeratmártom deklaráció ténye azonban oly közeli tönténékni esemény, hogy annak dacára, hogj* a bíróság ebben a kérdésben mán' Ítéletet hozott, a történelem itélő- széífee előtt azonban még nem fejeződött be a kétoldalú hkouyitásá eljárás s a kérdés egy- őítailábam nem mondható történelmi szempontból lezártnak és vitathatatlannak. Husek nagyjában érzékét a „hamisátósoka;!" nagadja iki Steier könyvéből. Nem ismerjük részletesen Steáer miivét, de Husek cikkének tükréből íláthatjuik. hogy ha Husek minden gyűlölködése dacára csupán ilyen ..hamisító- sokai t“ tud kiragadni belőle, akikor a.többi. Huseik által nem idézett áölHtása mag 'kevésbé vitatható, mint ezek. Huseik magyanságsártó brutális nyilatkozatával nem tett jó szolgálatot sem az igazságos kritikánaik, sem a nemzetiségi békének. Sitrájk 3 SEeskaHnya melletti Anitán Temesvár, január 11. Steieriak Anína bányavároskában a szénbányászok sztrájkba léptek. A sztrájk oka az alacsony bérek. Előbb két tárnában szüntették be a munkát, de már néhány óra múlva valamennyi munkás csatlakozott a sztrájkhoz, úgy hogy ma már közel háromezer munkás áll sztrájkban. Az igazgatóság a sztrájk kitörése miatt megtorlásképpen kizárta az aninai csavargyár és vád anyai ü vek munkásait. á>to:<?AiA^As^.'mRiise 1929 január 12, szamba! Barangolás az u Gyanús mozgolódás a Gibraltár-szorostól a Bengál-öbölig —- Német munka Délnyugat-Ázsiában — Perzsiában újra kitermelik Dárius kincséi — ■ Vasútvonal, amely versenyképessé teszi Kelet terményeit — és amely egyesiti a mohamedán népeket — A radikális Mohamed Ali - Musztala Kemal, Európa védelmezője — Hogyan szerveződik a nagykalifátas — Á történelem a világháborúval uj lendületet vett. a civilizációt a fehér európai elterjesztette és megtelepitelte az egész világon, a civilizáció pedig magával szokott vinni útjára egy másik jelenséget is: az önállóságra való törekvést. Az eurázi kontinens, a voltaképpeni. Nytlgateurópa, honnan ez a civilizáció kikerült, szinte- nem is más e hatalmas kontinenshez viszonyítva, mint annak nyugati, sziget- és félsziget-nyúlványa.• A hatalmas déli összekötő öv tengerbe meredő nyúlványai: az Indiák és Arábia jóegynéhányszor magukba zárhatnák egész bölcsőjét az uj civilizációnak. Az iráni fensikon fekszik Perzsia s az iráni fensik Kisázsiát köti össze Perzsián, Afganisztánon át az Indus folyó vidékével keleten, míg északon a Káspi-fénger vízrendszerét határolja és déli Oroszország természetes kapuját adja. Mi történik itt? A Fekete-tenger, a Káspi-tó, a Földközi tenger és a Perzsa-öböl között igen jelentős történelmi mozgalmak viharzottak már el évezredek óta és hogy mást ne említsünk, itt van Perzsia, mely már az ókori Görögországnak okozott súlyos gondokat és világhatalom volt, amelyben Dárius élt kincseivel, Xerxes kormányzott, ez a Perzsia, ha pillanatnyilag nem is „világhatálöm", ma is legalább háromszor akkora, mint Franciaország s bár egyelőre nem számit nagyhatalomnak, van. hozzá elég hasznos és nemes érce. petróleum és egyéb igen fontos terméke, amelyek révén bizonyos gazdagsággal dicsekedhetnék. Áz anglo- perzsa kőolajtársaság mindenesetre tudna róla beszélni, hogy Perzsia északi halárához közel hány ezer font értékű kincs folyik ki havonta a földből. Talán nem jelentéktelen felidéznünk azt a aia már elfeledett politikai eseményt sem, hogy libben Perzsiában királyválasztás volt: alkotmányos királyt választott az azóta partementté átalakult perzsa nemzetgyűlés. Reza Pablaíi. a perzsa vezérkar főnöke nyerte el \ ezt a közjogi méltóságot és azóta a birodalom képe gyökeresen megváltozott. Az északkelet- délkeletnek húzódó sósivatag nem közlekedési akadály már, a sivatag nemes hajója elvesztette közlekedési monopóliumát: ma már nagy szerű automobil utak kötik össze Perzsia nyugati részét & keletivel, * Káspi-tenger part- ; ián komoly kikötők tartják fenn a kereskedelmi ; forgalmat, az automobilt!tak pedig Taurislut • visznek, a transrkankáxusi vasút végállomásáig, j Az autóutak más oldalon Törökországig kiépültek, j más részük Mezopotámiával érintkezik, Perzsia j kiépítette útját a ..semleges zónáig", mely csak j névszer int „semleges", a végeredményben angol. ! Perzsia parlamentje nem sokat fog’aikozhatoít a j házszabályrevizióval, mert a második ülésen le-, tárgyalták, elfogadták, törvénybeiktatták és szer- I ződéssel Tuegnecsételték a transzperzsiai vasút építésének j tervét. A koncessziót német érdelkeltség kapta, mely | bizonyos „baráti érzelmektől" indíttatva jobbnak j látta az ijesztő siker rizikóját angol és francia j érdekeltségek bevonásával háromfelé osztani. Az angolok és a franciák ugyanis jobban „itthon" vannak itt. semhogy ajánlatos volna őket üzletileg mellőzni, még akkor sem, ha az ember különben konkurrálni tudna velük. A vasút Bendergaz-ból. a Káspi-tenger mellől indul, Mislak—Teheránon át, a sóspusztát elkerülve Kasvin-ba megy, ezzel a dél oroszországi utakba torkollik. Innen Hamadan-ba, Bulujvid-en át Ahvar-ba visz. majd Muhamars-nál a Perzsa- öbölhöz vezet. , A vasút 1933-ban fesz kés*, össaesen 1W km. távolságot szel át, helyenkint igen nehéz, alpesi terepen. Költsége körülbelül 3 millió frank, melyet a perzsa királyi kormány tea- és cnkoradókkai fedez. Ha a költségeket ez az adó nem teremti elő, ebben az esetben már van ia kínálkozó amerikai tőke, • mely a vasutat rentábilisnak tartja és szívesen hajlandó a hátralékos részt kölcsönözni. Körülbelül öt év múlva tehát lokomotiv száguld majd a. Demavend hires legtőin és szakadékai fölött, amely a perzsa hitrege szerint az istenek vára és ! uazája és Bisszulun-ban a vendégek európai kényelemmel berendezett szállókban laknak, sétáikon pedig I. Dárius sziklákba vésett naplóját olvashatják és Százában is vasútállomás, blokkház jelzi, hogy valamikor a népvándorlás legforgalmasabb helye volt ez a hely F.z a vasul összeszedi majd vagőnjaiban a Káspi-tenger vidékének fémásványait, Elbniazból a szenet, a nagyszerű elbruezi „porosz" szenet, Asztrabad bői a fát, a gyapjút és a töméntelen gabonát. Teherán-ből és Kaszvin-ból, ÍRzpahán-ból a szőnyeget és'3 temérdek jószágot és. hogy a. vonat rakománya teljes legyen, az uj adjnsatálásu üaconokban pedig ott csillog majd a csodálatos airéMí *a.mik itUata* leik**, » tg\’ les* *b öt-bat év múlva és Perzsia Dárius kincseivel jelenik meg újra a világ szinpadán. Ma még csak 100 millió aranyfrankot keres évente exportjával. De mi lesz akkor? Ügylátszik, elsősorban Franciaországnak tetszik Dárius örököse, meri Franciaország remél súlyos aranyfrankokat ettől az üzlettől... Ámhái, amióta a világ annyira megváltozott, hogy Perzsiában, a zsarnokság hazájában, alkotmányos uralkodó, felelői; kormány és alkotmányos parlament van, azóta nem válnak be olyan biztosan ezek a számítások. Azelőtt, amíg Franciaország is kolóniának nézett mindent, ami politikai határain kívül esett, azelőtt, amikor még a szomorú 1918—19-ben egy francia alezredes Budapesten császári, sőt mond- ha.^ujtí bonapartei szerepkört irt elő magának, azelőtt, nem is olyan régen, az ilyen számítások be is váltak. Ma már más szellők fujdogálnák: az euráziai kontinens déli földöyén, Kifiá»siától Indiáig egy hatalmas mozgalom készít uj kapcsot kialakuló államok közt. Ez, a mozgalom az Indiák nemzeti mozgalma... Mohamed Ali, aki Gandhival együtt az indiai nemzeti ellenállás vezetője, nemrégiben bejárta a kelet előországait és a beiruti (Palesztina) „El Ahrar" újságban beszámolt utazásának céljáról. Ismeretes, hogy az indiai nemzeti mozgalom legalább is kétféle komponensből áll: x radikális mohamedánok kíméletlen fegy veres akciót sürgetnek, mig a buddhisták a gazdasági bojkott és a passzív rezisztálás mellett vannak. Gandhi és Mohamed Ali a bét meg- szeméiyesitője ennek a taktikai ellentétnek és nem könnyű dolog ar ellentéteket mindig kiegyenlíteni. A mozgalom ennek ellenére ma mégis egységes vezetőség tervei szerint folytatódik s talán nem véletlen, hanem politikai törvényszerűség, hogy a buddhista „liberalizmus" minden látszólagos vezető helyzeté ellenére is 'rögtön megbukik, mihelyt gyakorlati kérdésekről kell dönteni. Ázsiára te megáll az a végzetes políikai törvényszerűség, .hogy a humanista párt és a radikális terror párt fúziója esetén mindig a kisebb számú terror párté marad az igazi hatalom a párton belül. Mohamed Ali kíméletlenül ortodox Ás nyilatkozatában Ibu Szaud királyt éppen úgy elítéli, mint ahogy elitéli Musztafa Kemáit. Mohamed Ali nincs megelégedve Idsázsiai és déli Előázsía mohamedánjaival: Musztafa Kemál európai és ez még hagyján volna, de vallási tekintetben megbízhatatlan Mohamed Ali számára. Érdekes ebben a nyilatkozatban, hogy Mohamed Ali a mohamedánizmust egyenesen az európai kultúra alapjának mondja, szerinte nem kell európainak lenni ahhoz, hogy a mohamedán hivő kuHurember legyen, hiszen Európa kultúrája is mohamedán tradíciókon épült fel. Musztafa Kemal a nyilatkozat szerint nem az az ember, akinek mi az ő kétségtelenül nagyjelentőségű alakját látjuk: Mohamed Ali szerint * Musztafa Kemal csak a török kisebbség véleményét jelenti, ha ezt a kisebbségi véleményt imponáló erővel kép- I viseli is. Mohamed Ali szerint Musztafa Kemal antiizlámita i és Mohamed Ali, az ortodox izlámila ezt szemére ! lobbant ja a törököknek. Hivatkozik arra, hogy a k alif á t us -mozga 1 o m érdekében India izámhivői súlyos véráldozatot hoztak, mert a világháborúban egymillió önkéntest küldöttek Anglia oldalán harcba. Anglia megígérte akkor, hogy rekompenzációk éppen megszervezi az autonóm kalifátust, azaz a világ mohamedánjainak egységét és a kalifátus székhelye India lesz. Természetesen ezt az ígéretet Anglia nem teljesítette, mert a saját gyöngitését jelentette volna és igy ma sincs meg a kalifátus, csak kallfátusmozgalom van. 1926-ban tartották Ibn Szaud védnökségével az olső kalifátus kongresszust és azóta Mohamed Ali képpen kinek a részére épül? hntned Ali látogatása éppen ezért jelentős, mert az ’ indiai mohamedán-komité megbízásából tette, amit tett és mondta, amit mondott. Ac indiai mohamedins&g számaránya döntő tényezővé teszi az indiai komitét és Mohamed Ali mostani propagandául ja propaganda körút India mellett, Musztafa Kemal és Ibn Szánd elten. Mohamed Alinak akkor sem tetszenék Musztafa Kemal politikája, ha , Musztafa Kemal történetesen szintén ortodox izlámita lenne és nem újító, mert e kijelentések mögött India szervezkedését lehet kitapogatni. India mohamedán lakossága fanatikusan gyűlöli Nyugateurópát, mi valameny- nyien hitetlen kutyák vagyunk Mohamed Aliék számára és ahogy ez az indiai kisebbség az indiai többséget terrorizálni tudja, ugyanúgy és ugyanolyan mértékben terrorizálja majd Kié ázsiót, Szíriát és * uram mohamedán ALLunokát is, amelyek Európa és India között fekszenek. Mg már joggal kérdezhetjük, hogy a német—angol—francia perzsiai vasút végsőképpen kinek a részére épül? Mohamed Aliék terve szerint és reménye szerint az ő számukra, a nagykalifátus számára. Mohamed Ali elég súlyos dolgokat mondott Kisázsiában a Boszporusztól a Perzsa-öbölig minden ókori történelmi fórumon és a legkevesebb ezek közül az, hogy Szíria a sziriaiaké, Egyiptom az egyiptomiaké. Amit igazában gondolt és érzett, azt nem mondta ki. de ez rr ortodox-iriám-fenye- gefés kiérzik a sorok közül: halálos ítélet a keresztény kultúrára. Lesz-e be’őle valami? Ez a jövő történelem titka, egyelőre úgy kell néznünk Musztafa Kemal heorikus erőfeszítését és nagyjelentőségű munkásságát, mint az európai kultúra újonnan épült déli sáncát, Musztafa pedig ennek a sáncnak valóban „védő szelleme", akinek joga van arra. bogy megbecsülje őt az az Európa, mely & saját érdekeit sajátmaga védeni nem tudja. Európa, persze, nem tudja elfelejteni azt, hogy Törökország nagykorusitoíta magát, de végeredményben ez a legkevesebb, amit rekompenzáció- képpen Musztafa Kemál elvárhat Európától és mindazok a híresztelések, diplomáciai legendák, melyek köréje fonódtak, abban lelik magyarázatukat, hogy Musztafa Kemalnak ma két oldalra kell védelmeznie: a rövidlátó Európával és a messzelátó. helyesebben nagyralátó Kelettel szemben. Nekünk, magyaroknak, mintha ismerős lenne ez a történelmi konjunktúra, a régi Sztambul, s régi Becs és a régi Róma idejéből... P. F. PARACELSUS, d modern természettudomány úttörője Boldog hétköznapokat mindazoknak, akik igényt tartanak a jókívánságokra. Az újévi elszámolást előbb-utóbb meg kell csinálni. Össze kell adni az örömöket, a nevetéseket, a kis és nagy vágyakat és ki kel! vonni az elakadt hangokat, a hirtelen támadt hidegséget a szív tájékán, a félbemaradt dolgokat, a sóhajt, a sírást és mindent, ami volt Marad valami? A leltár kész. Fel van mérve minden lépés, amit tettünk; ellenőrizni lehet minden porté- kát, azt is, ami elment, azt is, ami megvan még. Főnök ur, nézzen utána, készen vagyunk. Mindegy, hogy mi van meg a múlt évről, a lő, hogy értéke legyen. Precízen meg lehessen állapítani, hogy a pá- hoiyülés, az ötödik fizetési osztály, előételei ebéd, címszerep a nagy drámában, végre egy nap, mikor a gyerek á falu dia as écc&kát, » sürrealizmus megismerése, milliomos nagybácsi, felfedezés, hogy nincfe ránc a bőrünkön és jó a gyomrunk, neukantizmus és dupla feketekávé, Klári lerjhezadása, előre köszönés a polgármester ur részéről, végre egy állás, ahol ame- rikázni lehet, kibékülés Tamással, perzsabunda, első szippantás a csókból és a munkából, hideg fürdő, meleg fürdő, megfontolt körmondat adó- leszállítás ügyében. — szóval tudni kéne, hogy ez a sok lim-lom, ami évről-évre felhalmozódik s amit egyesek bóvliként kezelnek, mások viszont túlértékelnek, jelent-e tényleg valami pluszt, valami luegnyngvá-sfélét, amiért érdemes tovább huzni a verklit Csak a költők és a bolondok koronázzák meg magukat naponta — mi, ép és finom szimattal érezzük, hogy az ünnepek békcillata fanyar és néha pecsétet is hagy maga után, mint a pancsolt otkolony. Seperjük le magunkról az álmokat és számoljuk meg, hány ünnepnapunk volt valóban. Elég az egyik kezed, Barátom. Egy, kettő, három, négy, öt... öt az nagyon sok, nem érzed? Volt öt ünneped? Husvét? — Nem, akkor lakoltattak ki az uj törvények értelmében ... Születésnap? A gyerek baja nem akart elmúlni és orvosért lolioltattunk egész délután. Karácsonykor alakult úgy a dolog, hogy az egyik szobát feltétlenül ki kell adni, mert a házbért különben nem tudjuk kifizetni. Szilveszterkor jöttem rá. hogy vége az esztendőnek, egy uj kezdődik és hogy tulajdonképp mulatni illik, mert üunep vau ... Boldog hétköznapokat! B. Palotai Boris. Az ös Gőgös hölgy: Volt az ön ősei között valami nevezetes ember? Fiatalember: Hogyne. Volt egy admirális ősöm, aki as egész világ hadseregének parancsnoka volt. Gőgös hölgy: Igazán? Ki volt az? Fiatalember: Noé. (Dór gomütiieke SackzoJ } Vizkereszt napján volt. négyszáz esztendeje, j hogy Paracelsus Philippiis Auroleus Theophras- j tus Bombastus nyilvánosságra hozta azt a tu- j Sományos tételét, hogy a kémiának el kell sza- j kadni a babonától, a misztikus célok koré- J eésétől és azokat a törvényeket kell kikutatnia, j amelyek a gyógyszerek megszerkesztése felé j vezetnek. Paracelsus a baseli egyetem tanára; volt. Gyógyító tanszékéről azt hirdette, hogy j a természetet gyakorlati kísérletek utján tud- j Ijuk csak kiismerni Ez a tétel ma a nem mű- j veit emberek szemében is természetesnek Iát-; ezik. De abban az időben, négyszáz évvel ez- j előtt, amikor Paracelsus élt, még a müveit emberek is azt hitték, hogy az elméletileg kigon- j dőlt és misztikusan megsejtett elméletek révén : lehet kiismerni a természet törvényeit. Látjuk \ tehát, hogy amidőn Paracelsus ezt a tételét ki-; mondotta, szembe került az akkori világfelfo- j gással, amely főképpen a keleti mágikus tudó- j mány-okból eredt. Paracelsus csak a helyes utat ismerte föl, de , tételeinek megfogalmazása téve 8. x-t'L t a rész- j •Jetekben való tévedéseit azonban megmagya-; rázza az a körülmény, hogy az ö kora teljesen t tűjjával* volt a gyakorlati kisérletezés eszkö- j zeinek. Az ő tudományának nagyságát legjob-} bán bizonyítja, hogy alapelveit csak a legin.o- • dernebb természettudomány dolgozta ki és igazolta. ö volt az. aki először megsejtette, hogy ! a táplálék legfőbb tartalma kémiai terme- j szetü. Ma ezeket röviden és népszerűén vitaminoknak nevezik. Ma már az elemi iskolák bán is azt tanítják, hogy a táplálék az az emberi szervezet számára, ami a szén a gőzmozdony számára. De amikor Paracelsus ezt fölfedezte, akkor még a müveit közönség is fantasztának tartotta. Tudományos munkássága kvantitásban Is: rendkívüli volt. Több mint háromszázötven kötetet tesznek ki tudományos dolgozatai. Ezek j a könyvek sok kiadásban jelentek meg. j Történeti vonatkozása Paracelsusnak rend- í kívül sok van. Ma már köztudat, hogy Goethe! [Faustjának szellemi őse Paracelsus Philippus, í Magyar szempontból rendkívül érdekes, hogy | Paracelsus családja Magyarországba szárma- j zott el az ő halála után. Utódai Felvidéken él-1 tek. Háromszáz évvel ezelőt Eperjes egyik fő-1 jegyzője Paracelsus volt és a krónikák egy má- j eik Paracelsusra. mint orvosra emlékeznek. í — Több mint 50.000 lámpa világítja meg Párisi. ; ^áriából jelentik: Az Intransígeant jelenti, bogy ! Pária város költségvetésének adatai alapján meg- ! ál lapítható, hogy a városban 51.900 lámpaoszlop van, amelyből 7700 villany-, 37.000 gáz- és 6600 magasnyomású gázlámpa világit. A párisi uccákon közlekedő autók általában naponta egy lámpaoszlopot döntenek ki. 1928-ban Pária világítása 55,500.000 frankkal terhelte a város költségvetését ér, ebből az összegből 4-1,200.000 frank a gáz- f.9 11 360.000 a villanyvilágításra esik. ———— i "T-rr .i ** "" —— » ■ , Siess©** előfizetni o Képes Hétre i
