Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-01 / 1. (1924.) szám

IÜ3fl juatár t, fceédL

13

'PR5CGAlAWitARHlRliAPí

ea

)( Vieana győzött Karlsrnheban az ottani PhöBix ellen 5:0 arányban. A becsiek fényesen szerepeltek.

)( Gyorskorcsolyázó verseny Oslóban. Eredmény: 500 méter: Petersen 43:5. — 2. Ballangrud 44.1. — 1500 méter Ballangrud 2:22.3. — 2. Lar- sen és Evensen 2:33.7. — 5000 méter Ballangrud 8:54.8. — 2. MJölde 6:49.4. - 3. Larsen 8:51.2.

)( Magyar futballcsapatok vasárnapi eredményei. A Hungária Génuában játszóit Ladiminante ellen és győzött 5:1 (1:0) arányban. Újpest Firenzében szerepelt Fiorentine ellen., győzött 6:0 (3:0) arányban. Cremonában pedig a Budai 83-as játszott U. S. Cremonese ellen 2:2 (1:2 eldöntetlenül A Bocskay Sza’onikiben az ottani válogatott ellen vesztett 1:2 arányban. A Ferencváros gyönyörű győzelmet aratott Lisszabonban Sporting ellen 6:0 (4:0) arányban.

A PTE nemzetközi uszőversenye

Pozsony, december 30. A PTE vasárnap tartotta nemzetközi uszóversenyét, amely a siker teljes jegyében folyt le. A versenyen pozsonyi, bécsi, prágai és brünni üszők vettek részt. Az eredmények a következők:

100 m. ifj. gyors: 1. Blabs (Aegir Brünn) 1.11.5,

2. Stumpf (Austria), 3. Reiner (PTE). — 4X100 m. mellstaféta: 1. PTE 5.45.6 p. sch. o. csehszl. rekord. — 100 ni. gyors: 1. Steiner (PTE) 1.04.4, 2. Goldberger (Hakoab, Wien), 3. Medrich (Slavia). — 100 m. hát: 1. Biclik (Slavia Prága) 1.17. csehszl. rekord, 2. Dworschak (Austria), 3. Landau (Hagibor, Prága). — 100 m. ifj. mell.: 1. Kupcsik (Austria) 1.26.1, 2. Strakata (Austria), 3. Báhr

(PTE). — 100 ifj. hát: 1. Heiling II. (PTE) 1.21.7, 2, Luekendorfer (Austria), 3. De Conti (Austria). — 4X25 m. jub. staféta: 1. PTE A és B 1.10.4. -— 8X50 m. ifj. vegyes-staféta: 1. PTE 1.47.3, 2.

Austria A, 3. Austria B. — 4X50 m. gyorsusaó- staféía: 1. PTE (Schier, Krotz, S'chmuck, Steiner) 1.56.2 p. csehszl. rekord, 2. Austria. — 100 m. hölgy úszás: 1. Doppler (SK Bratislava) és F'.eiseher (Danubia. Wien) 1.38 p. — 100 m. mellúszás gyermekeknek: 1. Schwartz (PTE) 1.33.9, 2. Zeehmeister (Bratislava), 3. Mácsay (Slavia, Pozsony). — 4X50 m. gyors-staféta: 1. PTE 2.09.4,

2. Austria 2.11.2, 3. PTE/B. — Vizipoló: PTE— Austria 8:5 (3:2). Kemény küzdelem.

)( A CsAF rendkívüli közgyűlése. A legfelsőbb íutballfórum Csehszlovákiában vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontja volt a fegyelmi szabályzat módosítása, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Elfogadta a közgyűlés a cseh szövetség ama indítványát is, hogy a jövőben az országos amatőrbajnokságot az eddigi egy fordulós helyett két fordulósán fogják lebonyolítani. Az erre vonatkozó szabályzatot, valamint a játékszabályzatot is, amely eddig oly sok kellemetlenséget okozott, a játékosbizottság készíti elő a rendes közgyűlésig. Már most figyelmeztetnek a nemzetiségi szövetségek, hogy rendes bajnokságaikat úgy rendezzék, hogy azok julins végén befejeződjenek, mivel az országos amatőr- bajnokságok minden valószínűség szerint már szeptember elsején kezdődnek. A CsAF Sindelár volt kerületi elnököt kizárta tagjainak sorából. Tudomásul vette a cseh szövetség megegyezését a cseh bírák testületével. Most tehát vég’eg megszűnik a bírák szövetsége s minden labdarugó szövetség önálló birótestülettel rendelkezik, amelyek legmagasabb fóruma a CsAF biróbizottsága lesz.

)( A Kassai Sport Club hagyományos tátrai nemzetközi téli sporthetének versenyei nagy körvonalakban bontakoznak ki és az eddigi érdeklődés és leadott nevezések ulán Ítélve, — messze felül fogja muhi az előző évek versenyeit. A versenyrendezőség mindent elkövet, hogy a versenyzőket a legnagyobb kényelemmel lássa el s a versenyeknél elkényeztetett közönségnek a legszebb j sportot adja s azonkívül társadalmi részében is \ kellemes szórakozást nyújtson. Fekete Béla a verseny és a klub e’nöke máris fenn tartózkodik ótátrafüreden, hegy a verseny sportbeli és társadalmi részét gondosan készítse elő, hogy ezen tátrai verseny is a klubnak e'ismerést, értékes nemzetközi összeköttetéseket és sok őszinte jó : barátot szerezzen. A verseny pontos programja: i Január 7-én a ródli (szánkó) és bobsleigh ver- | seuyek női és férfi egyes, vegyes páros és férfi i páros versenyekkel, január 8-án si-futás 18 km-es j távon az I., II. osztályú és s°niorversenyek, valamint a női verseny 4 km-es távon és az ifjúsági versenyek korhatár szerint. Január 9-én a siugrő- versenyek a tátraszéplaki Guhr-sáncon. Január

9 én kezdődnek meg a jéghockey körmérkőzések;

10 cn a jéghockeyversenyek folytatódnak és a műkorcsolya-versenyek kötelező gyakorlatai és 11-én a műkorcsolya szabadon választott gyakorlatai (Kür) és a páros műkorcsolya-versenyek. A versenyzők és a versenyre feljövő hozzátartozók megkapják a vasúton a visszautazásnál az 50 százalékos vasúti kedvezményt, valamint a tátrai villamoson a 67 százalékos kedvezményt. A belföldi honosok tartoznak az elindulásnál a jegy pénz'áránál a Tátrába való utazást be* je'entő igazolvány! kérni, amely alapján fogja a fürdőígazgatóság a kedvezményes jegy megválásához szükséges igazolványt kiállítani. A versenyzőknek és hozzátartozóiknak a napi ellátás 25 korona és a szoba személyenkint napi 10 korona.

)( A kassai MLSz kerület uj vezetősége. Elnök: Táncos József dr. (K Törekvés); társelnök: Ko- rach Sándor (KAC); pénztáros: Levente Zsigmond (KAC); előadó: Varga János (KAC); ellenőrök: Rubin (Perjes), Metzner; jegyző: Zinner Gyula (Kassai Törekvés); szövetségi kapitány: Heidecker Lajos (KSC); bizottsági tagok: Toporcsák (KMSE), Kalafoni (Kassai Törekvés), Hu dák (KMSE), Árva (KAC), Stark (Kassai Törekvés), Löffler. — Póttagok: Böhm dr. (ETVE), Kandrács (Eperjesi Törekvés). — Ifjúsági előadó: Adamkovits István (KMSE). — A választások általában simán zajlottak le, csak a szövetségi kapitányi tisztségnél egy szavazattal előzte meg Heidecker Kalafonit. Pár szavazatot kapott még mint társelnök Toporcsák. Az uj vezetőség nevében Táncos dr. elnök köszönte meg a bizalmat és kérte a kiküldötteket a további lelkes támogatásra, mert csak igy lehet a szövetség munkája eredményes. — A szövetség és a Birótestület közötti barátság kimélyitését hangoztatta Czmk Dezső.

A beérkezett indítvány alapján Levente Zsig- mondnak sok évi pontos és lelkiismeretes munkájáért köszönetét szavaznak és jutalomképpen egy értékes tiszteletdijat fognak adományozni neki. Ezzel a jutalmazási akkorddal befejezést nyert a minden tekintetben példás rendben és simán lezajlott MLSz évi közgyűlése.

)( Riviériai tennisz. A Hyers-turné döntőjében győzött Brugnon az osztrák Matejka ellen 5:7, 4:6, 8:6, 6:4, 6:2 arányban.

)( Jéghockey-cretlmények. Davosban a SpengIer-kupa verseny alkalmával győzött a Berliner Sohliitschuhclub EHC Milánó ellen 2:0 (0:0.0:0.2:0). St. Moritzban az EHC, St. Moritz győzött a Wiener Eislaufverein ellen szombaton 3:2 arányban és vasárnap vereséget szenvedett 3:4 arányban.

)( A Biackburn Rovers második helyre került az angol ligában. Részletes eredmények. 1. liga: Arsenal—Sheffield Wednesday 2:2, Aston Villa— Leeds United 1:0, Biackburn Rovers—Derby County 3:1, Bury—Liverpool 2:2, Cardiff City— Newcastle United 2:0, Everlon—Bol'on Wanderers 3:0, Huddersfield T—Portsmouth 3:1, Leicester City—Manchester U 2:1, Manchester City—Birmingham 2:3, Sheffield United—Westham United 3:3, Sunderland—Burntey 2:1. — II. liga: Black- pool—Preslon 3:2, Bradford—Barnsley 2:1, Clap- ton Orient—Westbromwich Albion 0:2, Grimsby Town—Bristol City 3:2, Middlesbrough—Reading 0:0, Millwall—Notts County 5:4, Oldham Athletic —Tottenham Hotspur 3:1, Southampton—Hull City 3:2, Stoke City—Nottingbam 1:1, Chelsea— Swansea Town 1:0, WTtamplon Wand.—Port Va- le 4:0. — A bajnokság élcsoportja most a következőképpen fest:

1. Sheffield Wednesday 21 mérkőzés 30 pont

2. Bhckburn Rovers 22 „ 27 „

3. Derby County 21 „ 26 „

4. Sunderland 21 „ 24 „

5. Leicesler 21 „ 24 „

6. Aston Villa 20 „ 24 „

7. Everton 21 „ 24 „

8. Leeds United 20 „ 23 „

^Kozgazm ^AgT' .

III m Szlovenszkó hiteEéletéból

Irta: SCüMT MM

Pozsony, december vége.

A köztársaság tízéves fennállása alatt nagy ■ politikai és gazdasági átalakuláson mentünk keresztül. Az összes gazdasági tényezők közül különösen Szlovenszkó hitelélete az mely nagy erőpróbát állott ki, fényesen beigazolva elleniállóképességét és mindazon vádaknak tarthatatlanságát, amelyek minket a történelmi országrész pénzügyi politikusai részéről ércek. Ez az átalakulási folyamat, mely különösen a részvénybankok számát 240-ről ennek alig egy negyedére szállította le, mindenesetre súlyos kockázattal járt. S ha ez újabb gazdasági válság nélkül aránylag ily rövid idő alatt elérhető volt, ez csak azt bizonyíthatja, hogy a mi pénzintézeteink mégsem voltak oly „betegek44, ha közel 180 részvénybank megszűnése beolvadás, fúzió által történhetett meg és igy elérhető volt, hogy az azok által képviselt tőkeerő egy pillanatra sem vonatott el gazdasági életünktől.

Az államfordulat előtt a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területén közel 600 kisebb hitelszövetkezet mellett 240 részvénybank működött 150 millió alaptőkével és 80 millió tartalékkal, melyek 1200 millió takarékbetétet kezeltek. Tiz év után a részvénybankok száma 77-re zsugorodott össze, melyek azonban 380 millió részvénytőke és 160 millió tartalékalap mellett 2400 millió takarékbetétet gyümöl- csöztetnek. A betétállomány e jelentékeny gyarapodása kétségtelenül a tőkék csoportosulása által megnövekedett bizalom hatásának tulajdoni tható, de nem jelentéktelen mérvben előidézője a betétállomány emelkedésének az is, hogy közönségünk úgy az értékpapír vásárlás Lói, mint az egyéb kihelyezésektől visszahúzódott. Különösen az érték- papirvásárlásíól tartózkodik a közönség mi- nálunk, mely azelőtt milliókat helyezett el éveibe állampapírokban, záloglevelekben és egyéb pupiliáris értékekben. Hogy ez a jelenség más államoknál is megállapítható, ez vajmi gyenge vigasz és sok idő fog eltelni, amig a hadikölesön kedvezőtlen megoldása által előidézett bizalmatlanság leküzdhető lesz. A magánosok ezen idegenkedése a kamatozó papíroktól, természeLesen kihatással van a pénzintézetek értékpapirállományára is, melyet nem gyarapithaínak oly mérvben, amint ezt mobilitásuk kívánná, azon egyszerű oknál fogva, hogy csak a nagyközönség bizalma és vásárlókedve jelentheti azt a mobilitást, amit az éríékpapirállománnyal a pénzintézetek elérni vélnek.

Igen érdekes tünete a statisztikának, hogy amig 1918-ban részvénybankjaink az 12C0 millió bevétellel szemben 410 millió értékpa- pirállománnyal bírtak és igy a betéteknek 30 százalékát tartották átlag ebben elhelyezve, addig ma a 2400 millió betétből összesen csali, körülbelül 14 százalék, vagyis 340 millió van értékpapírokba fektetve. Igaz, hogy ez az 1918. évi értékpapirállomány legnagyobbrészt hadikölcsönökből állott és ezt a háborús időkben a más reális kihelyezések nehézségei is előidézték, mindazonáltal nem menti a kormányok ama hibáit, melyeket a hadikölcsö- nökkel szemben elfoglalt álláspontjukkal előidéztek. A banktörvények újabb megszorításával lehet a. pénzintézetek értékpapirállományának gyarapítását elérni, ez azonban nem a természetes és egészséges fejlődés útja, mely célra vezethet. Rasin idejében a „kényszerköl- csön“ indokolt lehetett; ma más, oly eszközökre van szükség, melyek a kényszergazdálkodás helyett az állam hitelét helyreállítják és a közönséget pupiliáris papirok vásárlására indítják.

További érdekes jelensége hiteléletünknek, hogy míg 1918-ban a pénzintézeteink betétállományának alig 30 százaléka volt folyószámlái követelésekben és közel 20 százaléka jelzálogos követelésekben elhelyezve, addig a mai kép a folyószámlái kihelyezések jelentékeny megnövekedését és ezzel szemben a hosszabblejáratu, jelzálogos követeléseknek csaknem teljes összezsugorodását tünteti fel. A pénzintézeteink folyószámlái követelése meghaladja az 1700 milliót. Hasonlóképpen erősen megnövekedetí a pénzintézeteknek váltótárcája is, mely ma 900 milliót tesz ki, bizonyítékául annak, hogy pénzintézeteink inkább a mobil kihelyezésekre törekednek. A pénzintézetekhez hasonlóan a hitelszövetkezetek is inkább a rövidlejáratu kihelyezésekre törekednek. Az ezek által kezelt betétállomány 350 millió, melyből 50 millió esik az iparos-hitelintézetekre, 130 millió a földművelők kölcsönös bitelpénztáraira, 150 millió az Ustredné Druzstvo tagjaira, mig 20 millió a többi hitelszövetkezetek között oszlik meg. Ezek főleg a kisemberek hiteligényeinek kielégítésére vannak hivatva és ennek a célnak igyekeznek is megfelelni.

Bármily örvendetes jelenség is hitelintézeteink gyarapodása, ez magában nem volt elégséges a gazdasági válság leküzdésére. A békeévek statisztikai adatai szerint a mai Szlovenszkó évi szükséglete hosszúlejáratú köl- csönökben meghaladta az 50 millió aranykoronát. A háború és az ezt követő forradalom pusztításai fokozottabb mérvben szükségéssé tették az újabb beruházásokat, nem emlitve azokat, amelyeket uj fogyasztási területek szerzése és a városok megnövekedett szociális j terhei tettek szükségesekké. S miután pénzintézeteink csak átmeneti jellegű és rövidlejáratu kölcsönök alakjában nyújthatták a szükséges tőkét, a kormány kénytelen volt ennek kielégítésére uj hitelszervek felállításáról gondoskodni. így jöttek létre a városi takarék- pénztárak, melyek ma 8 helyen működnek és a betéti állományuk meghaladja a 200 milliót, melyből fele van hosszuleájratu kölcsönök- ben kihelyezve. Ezt a célt szolgálta az Országos Bank (Zemská Banka) és a Cseh Jelzálog- bank (Iiypoíecná Banka Ceská) szlovenszkói fiókjainak a felállítása is. E két pénzintézet által folyósított hosszúlejáratú kölcsönök ösz- szege meghaladja a 330 milliót. S ha ezek a számadatok igen tekintélyesek is, az eddig összesen rendelkezésünkre bocsátott körülbelül 500 millió hosszúlejáratú kölcsön még messziről sem elégítheti ki a mi hitelszükségletünket, mely alig felel meg értékben a békeévek egy évi szükségletének. Két megoldást emlegetnek erre. Az egyik egy szlovenszkói jelzálogbank alapítása volna, mig a másik a két említett állami emissziós bank tevékenységének fokozása. Mindkét megoldás lehetősége azonban szorosan összefügg a záloglevelek elhelyezésével. Ez csak akkor valósítható meg, ha a közönség régi kedvelt tőkeelhelye- zéséhez, a záloglevelekhez visszatér, és addig is a kormány nem állja útját annak, hogy intézeteink záloglevelei a külföldön is elhelyeztessenek.

A gazda jövedelemadó vallomása és a gazdasági könyvelés

Az 1927. évi 76. számú törvény a gazdát

arra kötelezi, hogy minden adóévben elért | bevételekről és kiadásokról, vagyonrészeiről,

| vagyis az aktívák és passzívákról, valamint az elért jövedelméről a nyereség- és vesztesógté- telek egybevetésével kimutatást adjon, szóval a gazdálkodásáról mérleget, számadást felmutasson, egyben súlyos büntető rendelkezésekkel sújtja a gazdát abban az esetben, ha az elért jövedelméről elszámolni nem tudna és ezért a gazdáknak sok fejtörést, kellemetlenséget és gondot okozott a múlt évi adó- vallomásának elkészítése.

A gazdáknak legnagyobb része ezen jövedelmi adóvaÜomás adására berendezkedve nem volt, a jövedelem átalányozása és igy a felbecslés által beadott vallomások legnagyobb része helytelen, a gazdákra nézve káros, mert megfelelő feljegyzések nélkül 'részben az adót kivető bizottság, részben az illető pénzügyigazgatóság a vallomás helyességét elfogadható adatok hiányában el nem ismerte és igy a törvényben megállapított és megengedett levonásokat teljes mértékben ki nem használhatta, mivel pontos elszámoláts, megfelelő számadással igazolni nem volt képes. Tekintve, hogy a gazdák türelmetlen könyvelők, a vallomásból tételek kimaradtak, amely esetben a kincstár súlyos büntetéseket alkalmazhat, igy tehát szükséges, hogy ilyen felesleges kellemetlenségek elől a gazda kitérjen.

A közép-, valamint a kisbirtokosok tulajdonosai és bérlői rendszerint nem tarthatnak számadó és könyvelő alkalmazottat, mert a birtok maga nem viseld el az ezzel járó költségeket. Azért a kulturkülföldön már évtizedekkel ezelőtt létesültek oly intézmények, melyek a gazdasági közép- és kisüzemek könyvvezetését központilag intézik, (számviteli irodák, úgynevezett ,,Bu.chstelle“-k). Ily intézmény a mezőgazdát a számvitel terhes szakmunkája alól mentesiti, azt helyette, — hetenként vagy havonként szolgáltatandó feljegyzések alapján — szakértők által elvégezteti és a számtartással összefüggő minden egyéb (üzemi-, adó-, pénzügyi-, stflb.) kérdést szakszerűen megold és elintéz, avagy ezek elintézésére véleményt, tanácsot ad.

A mai rendkívül nehéz gazdasági és főleg súlyos és bonyolult adóztatási viszonyok nem- csak a kisebb, hanem a nagy mezőgazdát is * legnagyobb takarékosságra és számtartásának a modern kor követelményeinek teljesen megfelelő berendezésére szorítják, ezért még a mull évben elhatározta az Országos Gazdasági Szövetkezet, hogy ezen általános szükségletnek megfelelő központi számviteli irodát létesítsen mely iroda a legjobban bevált, mert elsőrar.gr szakemberek vezetése alatt áll.

Az Országos Gazdasági Szövetkezet tudatában van annak, hogy a reá bízott ügyek ellátása körül ügyfelei bizalmát élvezi és az.ért ezt részéről a legszigorúbb és feltétlen titoktartással kell viszonoznia. Erre nézve az Országos Gazdasági Szövetkezet vezető személyiségei nyújtanak feltétlen garanciát, mert csak ezen garancia elvállalásával vé’i kitűzött feladatát a legtökéletesebben meghódítani és megbízói bizalmát elnyerni.

A központi könyvelés évi dija csekély. Nagyobb birtokok, melyek részletes elszámolást és jövedelmi kimutatást kívánnak, ária? magyar holdankint 4 koronát fizetnek. Ki-ebb gazdaságoknál, ahol a könyvvezetés részletezése nem kívántatik, alacsonyabb díjtétel jön számításba és ebből látható, hogy lényegesebb megterhelés az egyes gazdaságra nem háramlik a központi könyveléssel, a vele elért eredmények lényegesen kárpótolják a központi könyveléssel járó kiadásokat.

Az Országos Gazdasági Szövetkezet ezen számviteli irodájának megszervezése által az eddigi tapasztalatok alapján már ebben az évben is megnyerte a közép- és kisbirtokosok tetszését és erre a bizalomra támaszkodva felhívjuk mindazon érdeklőjdoket, hogy saját érdekükben forduljanak minél előbb ebbeli megbízásukkal az Országos Gazdasági Szövetkezet központi irodájához (Pozsony — Bratislava, András u. 15.).

Az olasz—csehszlovák külkereskedelemben megduplázódott az aktívum. Az elmúlt év első kilenc hónapjában az olasz kereskedelmi statisztika szerint Olaszország Cseh Szlovákiából 30 millió koronával több értékű árut rendelt, ezzel szemben Olaszországnak Csehszlovákiába való szállításai 149 millióról 129 millióra csökkentek. A passzív-szaldó 55-rő.l 107 millióra emelkedett. Az aktívum megduplázódott.

KÉMÉNY GÉZA, KASSA, Fö-utca 32-34. *23*

Gyapjú, szövet, selyem, fehérnemű, sifon és fenvászonáru állandóan raktáron; menyasszonyi kelengyék, külön szőnyeg- és függönyosztály. Alapítási év: 1854 Takarók és matrácok — Linóleum — Reverenda-szövet Alapítási év: 1854