Prágai Magyar Hirlap, 1929. január (8. évfolyam, 1-26 / 1924-1949. szám)

1929-01-11 / 9. (1932.) szám

6 ________________________________ ________________________________________________ laagjyafe 11, A köaleked ésügy tételeinek összfedezeée 369.200 K., összsaüfcségifet 431.822 K. A közlekedésügyi fedezetnél egyébkéné 1,214.840 K hiány mutatkozik, amely az egész költségvetés hiányának 41 százaléka. Erre való tekintettel több munkát félbe kell hagyni. A közgazdasági fejezet öss zs züiks églete 18.571 koronával kevesebb lesz. A szociális gondoskodás fejezetének összfe- dezete 14.000 K, összszükséglete a tavaly* 156.221 K-val szemben 295.350 K. A városi tanács a ruszin népkonyha építé­sére 50.000 K-t javasol, mig a munkásház épí­tésére 30.000 K-t és egy Masaryk szociális in­tézet létesítésére 10.000 K-t javasol. Az iskolaügyi fejezetben az összférkézét 99.700 K. azaz 37.700 K-val kevesebb, iráni tavaly. Ez a különbség azért van, mert a városi tanács elhatározta, hogy a színház bért eltörli s így a társulatok közvetve 37 ezer korona szubvenciót kapnak a be nem, | fizetett szinházbérekben. ' Az összszükséglet 364.725 K vagyis 110.013 ; K-val több, mint tavaly. A színtársulatoknak I szánt szubvenció összege 5000 koronával rsök- | kent. A városi adósságok fejezetének összfedeze- i te 891.483 K, mig öeszszüikséglete 1,881.906 K. Az 1929. évi rendes költségvetés tehát | 7,761.093 K összszüikségeletei mutat ki, ezzel ! szemben a rendes fedezeti fejezetek összege i 5,700.018 K. ! A fedezetlen hiány 2,061.057 K. I A rendkívüli költségvetés összszükséglete: | 1,649.324 K, fedezete: 723.532 K hiány: ! 925.792 K. Ezt kölcsönfelvétel, vagy állami ! szubvenció utján fedezné a. város. Megalakult a Csallóközi Muzeumegyesület vainak, pusztáinak elhelyezkedése érdekes te­lepülési történetet mutat. Szóval mindenképpen érdemes terület a tu­dományos kutatás számára. , A Csallóközi Múzeum azzal a célzattal léte- i sült, hogy az egykori Aranykertnek tájjeüe-! gü múzeuma legyen. Ennek a múzeumnak továbbfejlesztésére aia-j kult meg Somorján a Csallóközi Muzeumegyesület. Az alakuló gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel választották meg a muzeumegyesület vezetősé­gét, melynek névsorát itt közöljük: Elnök: Benyovszky Rezső, alelnök: Bittó Lipót, igaz­gató: Kinn Antal, titkár: Szmertniz János, ügyész: Zelligei Ernő dr.. pénztáros: Bozó Je­nő, ellenőrök: Baranyay Rezső dr., Bozó Sán­dor, Szántó Mátyás. Választmányi tagok: Jankó Zoltán, Holovics József dr., Koncsek Jenő dr., Bresztyák Sándor, Parais Árpád, Oberhoffer Ignác, László Kálmán dr., Mark- wart Gábor dr., Winkler Nándor, Marczel Kál­mán, Tyukoss Ev. János, Bártól Iván, Walner Antal dr.. Földes György dr., Kardos Zsig- inond dr., Vörös Vinpe, Priviczky Ernő dr., Hejczeg József dr., Erdödy Tivadar, Szeiff Gé­za dr.. Varjú Mihály dr., Molnár Dániel, Baráth Benő, Németh Ferenc, Baranyay Sándor. Leho- tay Károly, Grasel Károly, Hnszágb Ernő. Bog­nár Gergely, Balhéim József. Csallóköz egyike a legérdekesebb magyar vidékeknek. Ma azt a földdarabot értjük rajta, mely az Öreg-Duna, Kis-Duna ób Vág-Duna ál­tal van körülvéve. Kerek számban 300 ezer kát. holdat foglal magában. Ezer év óta él itt a magyarság egységes tö­megben. Sem tatár, sem török nem sokat tudta hábor­gatni, bár egyes falvai szenvedtek tőlük. Ma közel 200 község és puszta van c. szigeten. Népe a legrégibb magyarsághoz tartozik. A hagyo­mány a Kuma vidékéről származtatja őket. \ Kuma-fólyó pedig ott van, ahol a magyar­ság első történelmi hazája volt: a Kaukázus vidékén. A folyó a Káspi-tóbá ömlik s akkora, mint a Maros-folyó. Csallóköz lakóinak ős foglalkozása a halá­szai. melynek itt páratlan történeti múltja van. Egyesek még ma is foglalkoznak aranymosás­sal vagy aranyászattal, melynek szálai talán még a Kuma vidékére nyúlnak vissza. Persze, ez már kipusztult majdnem egészen. Van még itt töredéke a régi pásztoréletnek is. Érdekes a nép ősi hitvilágának maradványa, melynek egyik-másik vonása ősi Keletre mu­tat vissza. Vannak ódon templomai, melyeknek omladozó vén faláról az Árpád-kor szelleme beszél. Fál­Az asszony, aki miattf a maharadzsa elvesztette koronáját London, január 10. Rövid hir érkezett Bom- bayból Londonba, amely arról számol be, hegy Mumtaz Begum asszony, az indorei maharádsa volt háremhölgye elvált férjétől, egy gazdag mohamedán kereskedőtől. Azért kellett a ira­tai párnak elválnia, mert a nő szülei nem voltak hajlandók tűrni, hogy leányuk egy mohamedánnal éljen együtt. Mumtaz Begum ma 24 éves. Karrierje akkor kezdődött, amikor mint táncosnő bekerült az indorai maharádsa háremébe. A maharadsa nagyon megkedvelte, ő azonban nem szerette a maharádsát és egy Pawla nevű fiatal és gazdag kereskedő­vel megszökött. Ami ezután következett, arról néhány évvel ez­előtt igen sokat Írtak a lapok. A moharádsa szörnyű bosszul esküdött. Három gárdatisztjét megbízta, hogy hajtsák végre bosszúját. Ez néhány nappal később be is következett. Amikor Mumtaz Begum és sze­relmese Bombay forgalmas uccáján autójukkal végigrobogtak, a három gárdatiszt egy másik autóból több revolverlövést adott le rájuk, Pawla meghalt, a fiatal nő pedig súlyosan megsebesült. j Ez az ügy azután a muhara díva koronájába került. ; Az angolok a legszigorúbban félszóllitották a : maharádsát, hogy mondjon le a fia javára. Ez meg is történt- Azóta a- maharádsa Páriőr ; bán él és mint ismeretes, nemrégiben feleségül vett egy Nancy Mikler nevű gaz­dag amerikai lányt. Mumtaz Begum lassan kiheverte az eset izgal- | mait. Elfelejtette a maharádsát, Pawlát és beleszeretett Abdui Reman gazdag mohame­dán kereskedőbe. | Titokban házasságot kötöttek, most azonban, j amikor a. házasság kiderült, a hindu lányt vakbuzgó szülei elválasztották férjétől. • Azt mondják a szemtanuk, hogy amikor a vá­lóper után a fiatalok eltávoztak, sírva szoron­gatták egymás kezét és alig tudtak megválni egymástól. — Egymillió spanyolbeteg van Berlinben. Ber­linből jelentik: A berlini spanyoljárvány várako­zás ellenére még mindig nem érte el tetőpontját. A járványos megbetegedések száma egyre növek­szik s a járvány méretei meghaladják az utóbbi évek valamennyi járványos • betegségének ará­nyait. A lapok a- spanyolbetegek számat pontos számi fások alapján egymillióra, becsülik, ami azt jelenti, hogy Berlinben minden negyedik ember spanyolnáthnbau fekszik. V járvány a berlini tör­vényszéken súlyos zavarokra vezetett. Tegnap kellett volna megkezdődnie az uj esküdtszéki pe­riódusnak, mithogy azonban az esküdték nagyré- * sze spanyolboteg, az uj törvénykezési periódus megnyitását, el kellett halasztani. Az egyik tarto­mányi törvényszék 12 bírája közül január elseje | óta öten betegedtek meg spanyol járványban. jft magyar inteHwn f/Anm* PAf ciá ntlMIffzhfltoifen IftjPCgí ff 01 1 barátja a ^itiiimiiiuiijBiiiiiiiüiiiiiimüiiki&uiiiviiB V-tA w désse-il. Az aHh&íng.zötit panaszok alapos voltát j pé'kláiklfoail illusztrálták. A gyűlés határozatot hozott, amely szerint j az egyesület memorandummal fordult a j pozsonyi rasuíigazgatósághoz, kérve a me-1 netreud hiányosságainak pótlását. A merniortandum főleg a Zsolnáról 2 óra 27 : pereikor induló vonatnak egy órakor va/ló in-i di'íásátt kéri, ami egyáltalában nem befolyá-, soJná a peitsőc—lévai voaial csailakozásai'i. el-! lenben azaal a nagy előnnyel bírna, hogy a Prágába utazók még elérhetnék Pozsony- \ bán a lt. sz. gyorsvonatai. A memorandum másik fontos kívánsága az. i hogy a Nyitráről kora reggel induló vonatot 4 órakor kellene indítani, hogy a nagysurá- nyi csatlakozást elérhesse. Ugyancsak kérik, hogy a nagytapolcsány—nyitrai vonalon járó reg­geli iskolavonat, mint rendes vonat, Érsek­újvárig közlekedjen. Kívánják továbbá Nyiíinaanalk Lipót várnai egy gyakrabban közlekedő motorvon-aititaJl való összeírapcs olását, mert a mai menetrend sze­rint a Mipótváiri állomáson órák hosszat leéli várni a csajtílaikozó vonatra. A memorandumot már föflíküMlélk a vasul- igazgatóságnak és most türelmetlenül vár ják annak érdemleges eCimtézését. Nyitra, januar 10. i (Saját tudósitónkitól.) A legutóbb életbe- j léptéiéül; uj vasúti menefirend efflien számos j esetben emelteik panaszt a Nvitiravölgy lakói, j rámutatva azplkra a fogyatékosságokra, ame- j •lyek nyíltra völgyi csatlakozásait jeilM-mzik. Az uj menetrend sokká;! rosszabb csatiákozástoíkaft; biztosit, mint a régi, amely szintén a nyiltína-j völgyi lakosság érd.elkeinek figyelembevételie nélkül készült. Az ui menetrend a csatlakozási pontokon többórás várakozásra kényszeríti az utaso­kat s emellett azonban a gyakori vonatké­sések alkalmával még sem marad idő arra. hogy « postát is átszállítsák a csatlakozó vonatra, aminek a következménye azután az, hogy az egész uyaArajvöiigyi posta, úgy a li-pól vár.— nyitnaii, mint m érsGkujvár—pnivjgyé—né­met prónai vonalion lemarad. Ugyanilyen ano­máliák észlelhetők a nagysurány—nyiknai ut- :-/aka;s7.on is, ahonnan viszont a zólyomi posta maradhat le. A benyújtott panaszok minded­dig ne,m nyerteik kedvező elintézést. A nyLírai kereskedők társulata már hetek­kel ezelőtt 'n’erveniálst ismétejiteo ebben a •nyitravölgyi lakosságra nézve nagyfon-losságti kérdésben, az elintézés azonban ©qrvre késik. ; A késedelem indította az „Unió" utazók és j kereskedelmi •alíkaimazobtak nyílnád e^vesüle- | lét arra, hogy gyűlésem fogdállkozzom a kér­. n.........."irffif i " in in Imi ■mini mi ■iiihiib I üfltrii iitiiéli, kereskedelmi aRmimizoltak ilüi a mritraviigyi vasatí tneselrená meglavHásáért Ungvár 1929. évi köStsé§¥@té$e a képviselőtestület elüt — Hárem millióval passziv a költségelőiránvzaf — K. fedezete pedig 777.702 K. Évi deficit 127.000 K. A községi adókróíl szóló fedezetiben a vigalmi ódából 80-000 koronára! nagyobb összegei, remél a város. A söradó 10.000 koronával emelkedik. A vil­lanyáramfogyasztás utáni községi illetékből 70.000 K-t számit á város, ez azonban elesik, mivel az erről szóló szakáiyirendeletet a kép­viselőtestület a napokban elvetette. A házbéradó 030.000 K-val fog többel ered­ményezni. A pénzügyigazgatóság csekély 384.748 K be­szedett pótadóvail tartozik a városnak, melyre eddig csak előlegeket adott. Az öeszfedezet 902.500 K-val lesz több a ta­i valyánál. Az állami járulékokból 308.000 korona emelkedést remél a város, mig a szükséglet 300.000 K. A közbiztonság ködtségvelésének összíede- zele 641.186 K, mig az őeszszülkséglet 388.776 korona. Az egészságügyi kiadások összfedezete J 301.120 K csökkenésit mutat, miig oz összszlifk- i ságiét 341.974 K. Patkó nyiirtásia 40.000 K-t vett fel a város j A -IraridfiÜrdő'fejlesztésére 20.00o K.. mig sportcélokra mindössze 5000 IL Ungvár. január 10. (Ruszinszikód saeitkesztő- .légiinktől.) A napokban kezdte meg az ung­vári képviselőtestület a városi kőditsíégnetés tárgyalását. A költségvetés tizenhárom fejezetre oszlik és annyiban tér el ez eddigi költségvetésektől, hogy a rárősi üzemek (vágóhíd, mozi) külön kiftt- ségvelés alapján fognak a jövőben működni, m-ig a milliós kölcsönökké 1 fedezendő városi : beruházásokról rendkívüli költségvetés ké- ! szült. A rendes k&ltségvetésbon a városi köz­igazgatás vezetése 71.100 korona fedezetet mulat ki. A tavalyihoz mérten 10.711 k-val kevesebbet. Az összszükséglet 106.680 K. Csak kö!csomóikért való prágai utazásokra 30.000 koronát állított be a számvevőség. Ajz elnöks-'-g .vreprezentáci(Vs“ kiadásainak miini- i inujma 5000 K lesz. A katonai elszállásolások csekély 20.000 koronába kerülnek, A főjegyzői hivatal összszükséglete ebben az évben 37.970 koronával gyarapodik. A városi gazdálkodás összszükséglete Í56.608 l\. 'Ez 164.422 koronával több, mint tavaly volt. A városi mozgószinlház összfedezete 527.446 K-b;u) vau előirányozva, mig a szükséglet. 518.598 K a tiszta jövedelem 18.848 K tenne. A váiroh-i vágóbinl összsaülkségjlete 900^302 egyrészt a szenzációhajhászás felburjánzásá­ban, másrészt kevésbé ártatlan motívumokban rejlik. Bár magától értetődő, hogy a közvéle­mény idegességének legjobb orvossága a sajtó és minden közéleti tényező nyugalma, de ami­kor olyan messzireható jeelntöségü ügyről van #só, valóban nehéz elejét venni a hírek, kombi­nációk és találgatások keletkezésének. A lap szerkesztője kérdést intézett egy ki­emelkedő szlovenszkói jogászhoz, ki egyúttal politikus is, hogy vájjon a közvéleménynek nem kívánatos és mesterséges idegesitése nem lesz-e befolyással az események további folyá­sára. A szlovák jogászpolitikus a következőket válaszolta: Magától értetődik, hogy minden vizsgálat s nevezetesen Tuka dr. ügyének át­vizsgálása is megkívánja az érdekelt tényezők nyugalmát. A szlovenszkói közvéleménynek nincsen szüksége külső impulzusokra, mert természetszerűleg kíváncsi minden jelentés­re, amely az esettel összefüggésben van. Ez már á mérhetetlen jelentőségű ügy termő szeléből folyik. Mindamellett fennáll a sajtó, a politikai tényezők és mindazok felelőssége, akik i az üggyel valamelyes vonatkozásban vannak e ez előírja azt, hogy bízzanak meg a pártatlan bíróság eljárásában és döntéseiben és egyáltalában kerülniök kell mindazt, átmen­nek az ügynek a kivizsgálását lassítaná, kom­plikálná és egyáltalában megzavarná. :A'lap informátora szerint egyik oldalon arra mutatnak rá, hogy Tuka előzetes letartóztató- ea csupán oly intezkedé svolt, amely azt céloz­za, hogy a bíróság pártatlan és igazságos Ítéle­te biztosittassék. De ennek az oldalnak erősebben kellene igye­keznie arra, hogy a közvéleményt megnyug­tassa, ' ' ' t.; . ... • fA másik oldalon /viszont.nagyon káros, hogy a sajtó „újabb .részietekkel" főlfujja az ügyet. Eltekintve átlók hogy senkinek nincs jogában vizsgálatba beleavatkozni — folytatja a szlo­vák jogászpolitikus — a két tábor közötti vi­szály a vizsgálatot csak megnehezíti. Ha valaki‘a vizsgálat érdekében valamit mondani akar. úgy az illetékes hatósághoz forduljon és ne tüntesse föl magát fontos sze­mélyiségnek az újságokban. 'Az uszítás csak azon köröknek használ, ame­lyek nem Szívesen látják, hogy az ügy végre a a pártatlan • bíróság' elé' került, amellyel szem­ben minden polgárnak bizalommal kél! visel­tetnie. Itt elsősorban az újabb leleplezésekről szóló ujságszenzáoiókra 'gondolok. Nagyon jól tudom, hogy énnek nagyon is csekély gyakor­lati értéke ván- *éá á közvélemény megnyugta­tásához nem járul hozzá. Van annyi ügy, amely- lyel egyes szenzációéhes újságíró. íoglalkozha- tik, úgy hogy teljesen fölösleges komplikálni ezt az áru úgy is bonyolult és nehéz ügyet. Az ideális helyzet az volna, hogy most, amikor az ügy a pártatlan hiróság elé került. hallgasson el valamennyi pro és kontra hang a rendes bíróság végleges Ítéletéig. Ha ezt az ideális helyzetet nem tudjuk elérni, úgy legalább el kell nyomni a szenzációkat. Po­litikai szempontból ez az affér nagyon fájdal­mas eset, de éppen ezért valamennyi pártnak meg kellene magyaráznia, hogy aránylag rö­vid időn belül, igy vagy amúgy elintézést nyer a sajnálatos Tuka-ügy s érdemes volna, hogy politikai tényezők legalább a döntő pillanatok­ban egy kis rezerváltságot tanúsítsanak. A bi- róság fiígetlénségét nem lehet kétségbevonni és nem szabad, hogy bármelyik oldal is aláássa. !RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT: PRÁGA: 11.15 Gramofon-zene. 12.00, 12.15 Po­zsonyi és brünni műsor. 12.30 Zene. 13.40 Keres­kedelmi és ipari jelentések. 13.55 Tőzsdejelenté­sek. 15.45 Ifjúsági előadás. 16.10 Női divathírek. 16.30 Délutáni hangverseny. 17.30 Kulturelöadás. 17.50 Mezőgazdasági előadás. 18.00 Német előadás. 22.00 Legújabb hírek. — KASSA: 12.00 Harang­játék. 12.05 Hjranyag. 12.15 Szimfonikus hangver- íeny. 17.30, 18130 Gyermekelőadás. 20.10, 21.05 Szímfóuikus hangverseny. 22.00 Magyar hírek. — BRÜNN: 12.30 Déli hangverseny. 14.30 OlmÜtz! terménytőzsde. 17.45 Német hírek. 19.00 Átvitel Prágából. Orpheus az alvilágban. — BUDAPEST: 12.20 Zene. 16.00 Novellák! J7.10 Hírek. 17.45 Oramoíonzene. 18.50 Cserkészelőadás. 19.30 Elő­adás. Részletek József főherceg most megjelent háborús naplójából. 20.00 Puccini: Madame Butter- 11 y, 22.00 Cigányzene. — BfiCS: ll.Oo Délelőtti zene. 12.00 Délutáni hangverseny. 17.30 Mesék -■> kicsinyes és nagyok számára. 18.00 Kainarazne. 19.25 Siegfried- Trebiteoh szemelvényeket olvas fel. saját müveiből. 20.15 Az óra. Leó Féld három egy- felvonásosa. Zenéjüket K. Lafite szerezte. • - BERLIN: 16.30 Az in házi élmény. 17.00, 18.85 Zene. .18.40 Teodor you Leteli: Vadászat télen. 19.05 Kasner dr. előadása. 1.9.30 Esőn dr. orvostudomá­nyi. előadása. 20.00 Gerhard Pohl közgazdasági előadása. 21.00 8-zórakoztató zen". Utána 24.80-ta Tánczene. --- BRESLAU: 16.15 Délutáni zene. 17.46 Előadás a moziról. 18.35 Fitz Heemann előadása: Rádió és operetté. 18.55 Minde-Poue tanár elő­adása: !>.s>iipg, a költő, 19.20 Bevezetés a német gyorsírásba. 19.50„Négy fiatalember az idő folyó sáról cseveg. 20.15 A bucsuvacsora. Rádióoperet: három felvonásban, l ibrettó Kari Ovarícara. zene Tritz. Aoemann, 22,80, 24.00 Táuczenc. FRANK IflRT: 10,85, 18.05 Marig verv ny. 18.10, 18J30 Rész letek ,b;a<i ’páují rc v'úiyérőb 2Q.15 A ház imiőy V"gjá*-!''. jiiM TáW/:zeVrv ' EDNÍG8BERG: 20.0; Nidári) Uxt- rjftár*.* ity'iwb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom