Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-04 / 277. (1904.) szám

4 ^RKGAlAWitoR-HTIUiAP ■Etmai 1928 december 4, fce&fl. Hotnap megkezdődik a munka a Ruhr-vidáken A szakszervezetek és a munkaadók elfogadták Severing bíráskodását — A belügyminiszter issenbe utazott - A muHkásdelegáiusok viharos illése MOZAIK írja: Zólyomi Dezső Budapest, december 3. A természet és a történeteim fcttyásában aem különböztek©tjük meg a kezdeteit a foly­tatástól és a céltól, mert az örökös körforgás­ban minden önmagához tér vissza. De hogy a végtelen láncnak melyik szeme vonul el előttünk, azt meg tudjuk állapítani, mert e«z a szem: a kor szelleme. A korsaeHemet ma — úgy látszik — demokráciának, a nép ural- inánafk hívják. Ennek a tabunak, ennek a va- lázsszónák a nevében tépik, marcangolják, öliiik, becézik, szeretik, szidják és átkozzák egymásat a világ népei — és ebtől remölnek és várnák mindent, még — a demokráciát is. Mindez azért jut az ©szembe, mert a régi Maoyarország területéből gazdagodott álla-1 mck a mai Maigyaroirszágoit a reakció feflteg-1 váraként igydk'e®ne!k odaállítani a világ köz­véleménye elé. Nem múlik el hét, hogy hol itt, hol ott föl ne bukkanjon az a vád, hogy Magyarország az a sziget a demokrácia ten­gerén, ahol tobzódik és dőzsöl az elnyomás. Ideje volna már, fölhagyni ezzel a hamis játékkal, mert amilyen igaz, hogy Magyaror­szágon nincsen reakció abban az értelemben, amilyenben ők hirdetik, éppen olyan igaz, hogy náluk nincsen demokrácia abban az értelemben, amint azt elhitetni szeretnék. Nem reakció az, ha egy magárahagyott kis j ország védekezik — mondjuk — a bolseviz- mus ellen, amelyet már egyszer végigszen­vedett és nem demokrácia az amely különb­ségeket tesz a polgárok között. A szovjet is demokratának hirdeti magát, holott valójá­ban a legvérengzőbb zsarnok, viszont a fa­sizmus ezeknek a szemében a legsötétebb reakció megtestesülése, a valóságban pedig a legnemesebb, a nemzet egyetemét felölelő és fölemelő demokrácia. Ne játszunk hát a szavakkal és ne ámítsuk a közvéleményt Mert — és ezt jól jegyezzék meg azok, akiket illet —, aki a közvéleményt akarja megcsalni, az — önmagát csalja meg. # Láttam, ifJteitöeai megnéztem Erdélyi Bélát, aki hibvesgyiűkcissággal vádol tan áll bírái ©jött. Nem tudom, valóban megölte-e Forgács Annát, de ahogy nézem — nem tehetek róla —, elhiszem azt, hogy megtette. Pedig ő vál- fög tagadja. Nevetve, fölényesen, hangoskod­va száll szembe a rettenetes váddal. És mégis... Mit gondoljak ériről a pirospozsgás, huszonhaté vés, pápaszemes, cinikusan nevet­gélő párbajhösről, erről a „dr.“ Erdélyi Bé­láról, akiről kiderült, hogy váltét hamisított, j hamis doktori diplomával grasszált és mind­ennek a tetejébe most kisült, hogy hamis érettségi bizonyítványt kapott Röseréknél? Mii gondoljak felőle, amint ott izeg-mozog a vádlottak padján, lelkileg pőrére vetik őz tét ve, amint figyel, elsápad, majd újból kipirul, reszket és kiabál és mosolyog és megdöbben ez az — Erdélyi Béla, ez a pszichopatológiai fen ómén? Sajnálni nem tudom, mert nem érdemli meg. A fölényeskedése inkább neveletlen­ség, a pökhendisége inkább éretlenség és a mosolya csak álarc, amely mögött ott gub­baszt a rossz leukiismeret. Néha, amikor vég­sőkig feszül a húr, ez a mosoly, ez a maszk egy-egy pillanatra Leszakad róla és ilyenkor, igen, ilyenkor elhiszem róla, hogy minden­áron hozzá akart jutni a — bisztositásd ösz- szeghez. A bünpöT tárgyalása különben külön szen­zációt is neveiéit. Scbadl Ernő tanácselnököt, aki nagyszerű erővel, mindent átfogó, a leg­kisebb részletekre is kiterjedő körültekin­téssel a klasszikus tárgyalásvezetést jeleníti meg. Erre különben jellemző az az elmés párbeszéd, amely e napokban a Fészek-klub­ban folyt Le. Valaki a legnagyobb elismerés és elragadtatás hangján beszélt Schadl tár­gyalás v ez© léséről. — Igazán brilliáns, szenzációs ez a Schadl a mám szerepében! — mondotta az illető. — De a darab is jó! — jegyezte meg álta­lános derül keltve a kitűnő"Stella Adorján. # ... És ha már a darabnál tartok, hadd mondjak el egyet-mást a budapesti színhá­zakról is. Csodálatos és szinte érthetetlen, bogc ma Budapesten — a Nemzetit és az Operát kivéve — alig van jólmmiő színház. Pedig a termés nem rossz. A ’ Vígszínház, amióta a bérleti rendszerre tért át, nem ké­pes egy-egy sikerét kiaknázni, mert minden hónapban újdonságot kell hoznia. Csak a Molnár-ciklus vált be nagyszerűen. A Magyar Színházat üldözi a bajisors. A szezon eleje óta minden darabja megbukik. Hiába a nagysze­rű gárda minden erőlködése. A Belvárosi Színház kis nézőtere sem telük meg Zágon ki­tűnő vígjátékéra, amelyet bniilüiáns előadás­ban hozott ki a színház. A Városi Színháznak csak az idegen-vendégszereplés hoz kassza- sikert. A Király Színházban az „Eltörött a hegedűm" című Zerkovitz-operettet félház hallgatja. A Fővárosi Operéttezioház és az uj életre támasztott Uj Szinház az a két magán- színház, amely megy. Amott Az utolsó Veré­béi!y lány, emitt pedig Földes Imre hatásos drámája: a Tüzek az éjszakában nap-nap ipelielt telt házat vonz. A.z ck?! Talán a nehéz gazdasági viszo­nyok, Pillén a mozi nagy népszerűsége és — arányiagos — olcsósága, tatán a kritikába ve­tett hit csökkenése. A .közönség ma már nem,. Essen, december 3. A rulirvidéki három fémmunkásszervezet tegnap tertotta Essen- ben delegációs konferenciáját, melyen elhatá­rozta, hogy elfogadja a birodalmi kormány ajánlatát és aláveti magát Severin birodalmi belügyminiszter megfelebbezhetetlen dönté­sének. A ruhrvidéfci munkaadók, akik, mint ismeretes, már a berlini tárgyalásokon elfo­gadták a kormány ajánlatát, a konferencia döntése után azonnal intézkedtek, hogy az üzemeket azonnal megnyithassák. i Jólinformált körök értesülése szerint az i üzemekben holnap mindenütt megkezdő­dik a munka. Egyedül a vasbányákban fog néhány napig tartani, amíg minden a régi kerékvágásba Prága, december 3. Egy pozsonyi magyar nyelvű lap a napokban minősíthetetlen táma­dásokat intézett a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok prágai központi irodája s annak igazgatója: Flachbarth Ernő dr. ellen, amely támadások a kisebbségi ma­gyar politikai körökben általános visszatet­szést szültek. Ebből az alkalomból a pozso­nyi Híradó megbízta prágai munkatársát, hogy látogassa meg a központi irodát s kérje meg annak vezetőjét, hogy a nyilvánosság előtt is ismertesse az iroda eddigi munkában és eredményeikben gazdag működését. Flachbarth Ernő dr. készségesen válaszolt a föltett kérdésekre. Az említett támadások­kal kapcsolatban kijelentette, hogy ezek egé­szen hidegen hagyják. Pozsonyi ügyvédje ut­ján azonnal megindította a sajtópert, hogy módot nyújtson a támadónak állításai valódi­ságának bizonyítására s meg van róla győ­ződve, hogy a támadó a bíróság előtt el fogja venni méltó büntetését. A Flachbarth dr. sze­mélye ellen indított hajszának politikai jelle­ge egyébként csak annyiban volt, hogy a vá­lasztások előtt indították meg és ily módon is ártani akartak a magyar ki­sebbség jógádért küzdő pártoknak. Flachbarth dr. a leghatározottabban visszauta­sítja á támadók azon állítását, mintha a köz­ponti iroda csakis a magyarság egyik pártja érdekeit képviselné. A központi iroda pártok feletti intézmény és célja azoknak a törekvéseknek előmoz­dítása, amelyeket a kért párt közösen követ. Flachbarth Ernő egész működésében szigo­igem hisz a kritikában és — sajnos — sokszor igaza is van. A — tisz/teltettem élté kivételtől eltekintve — a mai kritikát, illetően a mai kritikusit nem mindig a tárgyilagosság vezeti. Apró veílteltásiok, akarások, célok, szívessé­gek, kívánságok, szimpátiák és antipátiák (szerzővel, direktorral, színházzal szemben) befolyásolják a tiszta ítéletet. És ©miatt sok érdemes munka és sok-sok művészi ambiojó vész kárba... Ha rajtam állana, nem engedném meg, ho<rv darabirás- saíl, vagy fordiü'ássail foglalkozó író kritikus legyen. Mert a kritikus is csak ember, külö­nösen, ha az ő darabjának elfogadásáról, vagy elutasításáról van sző. tg'. ... . . ...■■■■SS kerül. A vaskohók és az egyéb kohömüvék- ben legalább nyole-íiz napra van szükség, amíg a produkció eléri a normális magassá­got. Az üzemek nyersanyagellátása a raktá­ron levő anyaggal biztosítva van. A szakszerevezeti konferencián a delegá­tusok huszonöt szavazattal tizennéggyel szem­ben határozták el a kormányjavaslat elfoga­dását. A szavazatok arányszáma mutatja, hogy a döntést komoly küzdelem előzte meg. Amint a kormány hivatalosan értesült, a munkások és munkaadók határozatáról, Seve­rin belügyminisztert azonnal hivatalosan megbízták a konfliktus elsimításával és telj­hatalommal ruházták fel. Severin még nra a Ruhrvidékre utazik s nyomban megkezdi a tárgyalásokat. ruan ehhez az alapelvhez tartotta magát. Soha egyik pártba sem lépett be. A központi iroda tisztviselői kara sem tartozik egyik párt köte­lékébe sem és soha a nyilvánosság előtt nem tett, — vagy nem mondott soha olyasmit, ami bármelyik párt jogos érzékenységét sért­hette volna. Miiidg, amikor a nyilvánosság előtt szerepelt s a központi irodát képviselte, állandóan az egyetemes érdekeket tartotta szem előtt és soha egyoldalú pártédekek kép­viseletére kapható nem volt. A központi iroda célját Flachbarth Ernő abban látja, hogy a szlovenszkói magyarság és általában az őslakosság jogaiért küzdő pártoknak legyen egy szervük, amely a napi politiká­tól függetlenül és annak tytreai fölé emel­kedve, elvi szempontból —ék azok­kal a kérdésekkel, amelyeket a kisebbségi élet felvet. Ezt a célt tűzte ká 1922 elején PetrogaUi Oszkár, akinek vezetése alatt megalakult a központi iroda. Flachbarth dr. ma is a legna­gyobb hálával s szeretettel emlékszik vissza PetrogaUi Oszkár nagy és nemes egyéniségé­re és legfontosabb feladatának tartja, hogy az ő politikai végrendeletét erejéhez és tehetsé­géhez képest végrehajtsa. Flachbarth igazgató a föltett kérdésekre ezután részletezi, hogy mit végzett a központi iroda belpolitikai téren. Többek között a vá­lasztások alkalmával azokat a tövrényteieu- ségeket tartotta nyílván, amelyeket párt­jainkkal szemben elkövettek, ezek ügyében a kormányhatóságoknál közbenjárt, a törvény­telenségek ellen tiltakozott s azok ellen a kül- és belföldi sajtóban harcolt. Az iroda a pártok törvényhozóinak, valamint különböző szerve­zeteinek mindenkor a legkészségesebben a rendelkezésére állott minden közérdekű ügy­ben, interpellációkat és törvényjavaslatokat szövegezett. Ugyancsak a nagyközönség ren­delkezésére is állott elsősorban állampolgár- sági, illetőségi és nyugdíjas-ügyekbea, Külpolitikai téren is igen sokoldalú a köz­ponti iroda működése. Flachbarth dr. Igazgató ügyvezető alelnöke a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligának s ebben a minőségben Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a liga diszelnöke oldalán résztvesz mindazok­ban a nemzetközi mozgaImaköan? amelyek a kisebbségi kérdés megoldását és a kisebbsé­gek helyzetének megjavítását tűzték ki célju­kul. A népszövetségi ligák évről-évre meg­tartott kongresszusain, valamint a Géniben megrendezett kisebbségi (nemzetiségi) kong­resszusokon részt szokott venni és ismételten felszólalt a napirenden szereplő kérdésekhez, A rendszeres összeköttetést Flachbarth dr. tartja fenn ezekkel az intézményekkel. Eb­be a munkakörbe tartozik a népszövetséghez intézett petíciók elkészü tése is, amelyeket eddig két pártunk közösen nyújtott be a népszövetségnél. Állandó összeköttetést tart fenn a csehszlovákiai népszövetségi ligákkal. Velük együtt rendezte a magyar li­ga a Prágában október elején tartott világgaz­dasági konferenciát és a magyar liga kezde­ményezésének eredménye az az emlékirat, amelyet a csehszlovákiai népszövetségi ligák (a Stávovedeeká Spolecnost kivételével) az állami jubileumot megelőző napokban az ál­lampolgársági kérdésben a köztársaság elnö­ke elé terjesztettek. A központi iroda rend­szeres információkat ad mindazoknak a kül­földi intézményeknek s magánegyéneknek, politikusoknak, tudósoknak és publicisták­nak, akik a csehszlovákiai magyarság iránt érdeklődnek és örömmel állapítható meg. hogy ezeknek a száma nőttön nő. A központi iroda igazgatójának politikai munkaköréhez tartozik a Prágai Magyar Hír­lap politikai Irányának irányítása. Ezt mint a lap szindikátusának tagja és admdnisztra- teur de-egué-je végzi. Emellett hetenként leg­alább két vezércikket ír a lapnak. Az igazga­tó továbbá rendszeresen cikkezik (kisebbsé­gi bélyezetünkről) a belföldi és külföldi la­pok egész sorában. A központi iroda több könyvet adott ki magyar, francia és angol nyelven úgy a belföldi, mint a külföldi köz­vélemény tájékoztatására a magyar kisebb­ség helyzetét illetőleg. A központi iroda másik hatalmas munka­köre: a csehszlovákiai magyar kisebbség kul­turális, társadalmi és gazdasági életét nem­zetünk nagy érdekeinek megfelelően meg­szervezni, illetőleg a szervezkedés munkáját elősegíteni. Ezt a célt szolgál ja a központi iro­da kulturreferátusa, amely Szifclay Ferenc dr. vezetésével Kassán működik. A központi iroda és a kulturreferátus kulturális éle­tünk minden terén kifejtett széleskörű tevé­kenysége során kezdeményezi, előkészíti és támogatja az országos kulturális egyesülete­ink működését Flachbarth Ernő dr. végül nyilatkozatában megemléfeszik a központi iro­dának az ifjúsági mozgalom érdekében kifej­tett hasznos és eredményes tevékenységéről. Ezzel teljessé is vált a kép ennek a központi magyar intézménynek sokoldalú, a szloven­szkói és ruszinszkói magyarság egytemes ér­dekeit lelkes odaadással és önzetlen munka­készséggel szolgáló tevékenységéről. „Majd megrostálunk...1“ A kassai magyar tannyelvű gimnázium egyik osztályában hangzott el a következő kijelentés az egyik „tanár" ajkáról: „majd megrostálunk, nem lesz jövőre belőletek parallel osztály, nem fogunk délután is bejárni!" Ez a kije’entés élénken rávi­lágít a ..tanár ur“ lelkűidére s mentalitására. Az itézetnek kevés a tanterme, úgy, hogy az egyik osztály délutánonként jár előadásra. Tanár ur! A diáknak sem kellemes a délutáni bejárás, miért akarja hát „atyai" bosszúját a diákon ki­tölteni? A kassai premontrei gimnáziumban soha­sem hangzott el a magasztos kijelentés, hogy , majd megrostálunk!", hanem a tanár a legnagyobb sze­retettel, igazi apai jóakarattal bánt a diákokkal. Ott nevelték a kiválóbbnál kiválóbb üsrvvéd iket, orvosokat, mérnököket, országos hirü emberek kerültek ki a gimnáziumból! Ök „csuhások" vol­tak. de nem volt kasztrendszer és felekezeti kü­lönbség. ott a liberális szellem volt az uralkodó, a tanulás és tudás szelleme! A mai kassai mag>ar gimnáziumban tombol a zsidógvülöiet s a szadiz- mussal telített vallási türelmetlenség! Szepiember elején a pótvizsgákat cenzor nélkül intézték el, de odavittek alibi-igazolás végett cen­zort azon zsidó diákok pótvizsgáihoz, akiket .el akartak" buktatni! El is buktattak két diákot a pótvizsgán, egy zsidót és még egy — zsidó1! Ki- záró’ag zsidóságáért külön tételt kaooft a zsidó diák s mert ki volt vetve rá a háló, el kellett buk­nia! Talán cé’szeriibb lenne, ha az intézet igazga­tója s a tanári kar már most összeülne s elhatá­roznák. hogy kinek „tanácsolják az elmaradást az intézetből", semhogy egy évi költség és fáradság után kénytelenek legyenek szárnyuk-szegetten, ke­serűséggel távozni az intézetből a liberalizmus na­gyobb dicsőségére! Igen tisztelt Iskolaügyi Miniszter Ur! Ilyen esz­közökkel nem lehet zsidó szavazatokat a kormány részére biztosítani! Mi, apák, liberális szellemben nevelkedtünk, ilyen iránnyal mi nem tudunk és nem fogunk soha megbarátkozni, ha pedig ez nem az ön szelleme, úgy űyuljon be a darázsfészek­be!... Egy hithü zsidó. A Képes tiét előfizetési di'a Praha II., Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő Rövid beszámoló a prágai Központi Iroda közérdekű tevékenységéről — A Híradó interjúja Rachbartli Ernővel — uj amerikai borotválkozási módszer mx liter >MztaÉPvisÉ" ““ÉéÍÍWmngei. KB BRATISLAVA KAPHATÓ MINDEN SZAKÜZLETBEN GKÖSSLING 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom