Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-11 / 282. (1909.) szám

1928 december II, tedd. 9 ■wau«a MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A depresszió tovább erősbödött, a kontinens fe­letti íehüiés folytatódik. — Időprognózis: Több­nyire felhős, részben csapadékos, viszonylag hi- j deg idő várható. — Gután is megalakult a sriovenszkdi ma­gyar kulturegyesiilet Gúláról jelenti tudósí­tónk: A napokban itt Í3 megalakult a szloven- szkói magyar kul túregyesület helyi csoportja, melynek elnökévé Bognár Gergely dr. plébá­nost választották. Nyomban a megalakulás után közel ezer tag jelentkezett felvételre. — A dunaszerdahelyi műkedvelő gárda de­cember 15 és 16-án saját színpadán hozza színre Kacsőh-Pongrácz kedves meséjü és bű- i bájos zenéjü régi operettjét, a „János Vitéz“-t. A dunaszerdahelyi és a környéki publikum ! nagy érdeklődéssel várja az előadást. xx Dr. Berger Alfréd fogorvos, Praha, Premyslovská 2G., Bio Flóra mellett. A leg­modernebb fogtechnikára berendezett rende­lőben fogad egész nap. Sz'ovenszkóiaknak kedvezmény. — Veszedelmes tiiz egy pozsonyi parkett- gyárban. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap reggel egynegyed kilenc órakor a Segner-uccuban levő parkettgyárban tűz ütött ki. A tűz az egyik szári lóban keletkezett s csakhamar átterjedt a másik két száritóra is. A tűzoltók kivonultak a gyárba s egyórai meg­feszített munkával lokalizálták a veszedelmet, de a kár így is meglehetősen nagy. — A leomlott bányafa.1 halottja. Nyitrad tu­dósítónk jelenti: A privigyei Englás Alájős­ié! e kőbányában az 'elmúlt délután halálos következményű bányafalomlás történt. A munkások mélyen aláásták a bánya falát, amely több helyen megrepedezett, majd ha­talmas robajjal beomlott. A munkások Klopáu József kivételével idejében észrevették a ve­szedelmet és elmenekültek. Klopáu azonban a helyén maradit és a beömlő hányadai sziklái alá került. Mintegy harminc vagonnyi kő ros­tád! rá a szerencsétlen munkásra, aki nvom- lán szörnyethalt, Társai teljes huszonnégy órán át bontották a kőhalmazt, óimig felszínre tudták hozni a munkás szétroncsolt tetemét. A tragikus bányaomlás színhelyére hivatalos bizottság szállt ki. I xx Korcsolyák, ródlik, kályhák és tűzhe­lyek, valamint alkalmas ajándéktárgyak leg­nagyobb választékban Neurath S. és Fia, Bra- tislava, Köztársaság-tár 14, Telefon; 202 és 446. — A halálraítélt asszony rágalmai. Pisák­ból jelentik: Annakidején bővein foglalkoz­tunk a piseki fogház botrányával és megír­tuk, hogy a hitvesgyilkosságért halálra ítélt Lepeska Mária feljelentésére letartóztatták Poíensky Rudolf fogházifelügyelőt. Az asszony bűnvádi feljelentést tett a felügvelő ellen azért, mert az hivatali hatalmával visszaélve kedvezésekkel halmozta el őt, esténként sé­tálni vitte az utcára, korcsmákba ment vele és szerelmi ajánlataival ostromolta. A fogház- felügyelő ellen fegyelmi vizsgálat, majd bűn­vádi eljárás indult, amelynek során őrizetbe vették és tegnap a piseki bíróság elé állítot­ták. A zárt ajtók megtartott tárgyaláson a tör­vényszéki orvos szaÍrvéleményt terjesztett elő, amely szerint a halálra Ítélt Lepeska Mária magasdoku hisztériában szenved és vallomá­sának nem lehet hitelt adni. Az orvosszakértő véleménye alapján a bíróság felmentette a megrágalmazott fcgházlelügyelőt. xx Uj vezetés alá került az ótátrafiiredi Grand Hotel. Munkatársunk jelenti: Az ótátrafüredi Grand Hotel, mint minden esztendőben, úgy idén is már e hó 15-én megkezdi három hónapra tervezett téli szezonját, melynek teljes sikere érdekében a leg­messzebbmenő előkészületek megtörténtek. — A Grand Hotel üzeme a téli szezon kezdetével Vo- rácsek János szakavatott vezetése alá került, aki­nek egy évtizedes tátrai gazdag tapasztalatai biz­tos garanciát nyújtanak arra, hogy a vendég' k kényelméről és szórakoztatásuk magas nívójáról gondoskodás történik. Magától értetődő, hogy a Grand Hotel éttenni üzemének aj vezetősége a legkényesebb franciás ízlés kielégítését elsőrendű feladatául tűzte ki. A teadélutánok, tánceBték és táncjátékok rendezésére az uj vezetőségnek sike­rült nagy anyagi áldozattal a külföldön is kitűnő hírnévnek örvendő Kemény testvérpárt lekötnie, akik az utolsó négy esztendőben Marlcnbadban, Berlinben, Lipcsében és a Riviérán tevékenyked­tek. Miután a Tátrát már a hó eleje óta magas hó fedi és enyhe időjárás uralkodik, az idény meg­kezdésére pedig valamennyi szobát lefoglaltak már a vendégek é-s az uj vezetőség részéről fogadásuk­ra megtörtént minden előkészület, biztosra vehető, hogy az idei szezon nivó tekintebán meBítys felül fogja múlni az eddigiekgá. Negyedmillió® cse bukkantak nyomárcs prágai csekkhivatalban — Három csekket váltóit be az ismeretien hamisító — Prága, december 10. A prágai csekkhivatai ebenőrz-öoszíáiya az utóbbi időben beváltott csekkek fölülvizsgálása alkalmával egy két­száz ötvenezer koronára kiállított csekket ta­lált, amelyről megállapították, hogy jól. sikerült hamisítvány. A hamis csekk bevallója után tüstént beve­zették a nyomozási, amely azonban, tekintet­tel a nagy időhátrányra, nem végződött ered­ménnyel. A bűnügyi rendőrség szemlét tar­tott az év első hónapjaiban beváltott hami- e,jjcványok fölélt és kons tálába, hogy az ismeretlen tettes az utóbbihoz hasonló módszerrel júliusban cs augusztusban meg két hamis csekket értékesített, amelyek egyike 5800, másika pedig 4500 ko­ronára volit kiállítva. Az egyik esetben a tet­tes egy már érvényét vesztett és visszavont csekkfüzetből szerzett meg rejtélyes módon egy lapot, s másodízben szintién érvénytelen csskklapot állított ki és mutatott be. A két előző csekkui lalváiiytt Benesauban, illetve Kiadnóban váltotta be. A rendőri nyomozás egyelőre csak odáig tudott eljutni, hogy a hamis csekkek bevallója egy asszony tár­saságában jelentkezett a pénzért ős úgy Kiadnóra, mint Benesauba egy nrágaí iaxáantón érkezeit, amiből arra köyeiikezlet- nek, hogy a tettest Prágában kell keresniük. j falusi házában keres oltalmat; ők nevelték, I ők adták férjhez, ők tegyenek igazságot. A I három néni: Zsani, Pepi és Mina a magyar I vigjátékirásnak három klasszikus alakja. Zsa- j ni csupa energia, Pepi csupa lágyság, Mina csupa tehetetlenség'. Zsani mindjárt ki akarja i dobni a fiatal asszonykát, Pepi dédelgeti, Mi- ! na folyton kérdez, de nem ért semmit, mert si- | két a szegény. Ahogy Móricz Zsigmond ezt a három vÓLÚeányt a mulatozó felvonás után két felvonáson keresztül beszélteti, mozgatja: a legtisztább művészi élmény, amit író és színpad együtt tud nyújtani. A játék nagyon egyszerű, de annál mulat­ságosabb. Balázs a cigányokkal megrakott ko­csin Póiiika nyomában van és a naovtermé­szetű ember betoppan az oroszlánbarlangba, ■az aggszüzek házába. Zsani őt is ki akarja dobni, de Pepi a keblére öleld. És Pókká? Dacos, ment Balázs nem akarja belátni, hogy hibázoit és különben is Zsani tüzeli a kis menyeseikét, sötét képet festve neki a szo­morú jövőről egy ilyen férj oldalán. Balázs dühödten távozik és cigányaival befészkeli magát a Zsani ék házával szomszédos korcs­mába. Itt dorbézol hét napig. Pepi megható kedvességgel titokban ételt küld Balázsnak,, ami Zsianit éktelen indulatba hozza, — hoigy- ne, hiszen az „ostoba1* Pepi az „ellenséget*1 élelmezi. A lármás dáridó nemcsak a vén- . leány-triászt, hanem Lajost, a leányokkal hu- . szónkét év óta hadilábon álló ea-yeílen fivért : is kihozza a sodrából. Lajos beállít a nővé­reihez (nagy sor ez — húszónké Lpsztendős harag után) és föltett süveggel, bundában : követeli, hogy csináljanak rendet a garázda ■ Balázs körül. Egy remekül megírt jelenet- ; ben Zsani és Lajos egymáshoz szívesednek, A IC I ff ép’* P? A Nem élhetek muzsikaszó nélkül! Móricz Zsigmond aj vígjátéka a Kamara Színházban Mai MOLNÁR JENŐ Budapest, december 10. A főpróba után melegen szorongatom Mó­ricz Zsigmond kezét. Mellette a felesége, Si- monyi Mária és a családja. — Tudod, Zsiga, mit mondanak a dara­bodról? — mondom. — Na mit? — kérdezi. — Azt, hogy „édes** meg „cukros", meg hogy „aranyos". —- És te?... — függeszti rám a szemét. — Hogy magyar Író ilyent „A bor1* óta, Mó­ricz Zsigmond a „Sári bíró" óta nem irt. Aprókat hunyorgót a magyar toll Nagymes­tere és azt mondja: — Hevesi Sándoré minden érdem. — De hiszen Móricz Zsigm'Ond irta a dara­bot! — igyekszem meggyőzni, hogy a nagy­szerű Hovesin kívül neki is része van a dia­dalban. — Hát igaz, — mondja — én irtaim. De He­vesi gondolta bele azt a sok mindent, ami tetszik. Micsoda ember!... Úgy van, ahogy mondtam: hosszú, hosszú idő után újra megszületett a magyar vígjáték. Az a virágillatból és földmagből, verejtékből és vérből kevert életképe a magyar uriosz- lálynak, amelyet annyiszor hamisítottak meg olcsó hatások és még inkább drámakmteli szempontok kedvéért. Mióta Gárdonyi elné­mult, Móricz a magyar polgári társadalom és a paraszti világ egyetlen elhivatott irómüvé­sze. Zola naturalizmusa és Dickens könnyek­ben megtörő humoros szemlélete magyar in­strumentumokra hangszerelve, a valóságnak művészileg transzponált lenyomata, olykor da­rabosan, olykor salakosán, de mindig a tiszta meggyőződés kristályforrásában megfürdetve: ez Móricz Zsigmond egyéni nagy irodalmisá- ga. Aki a művészet útjait járja, az élet igaz­ságait keresd, aki pedig igazságlesen van, az gyakran áll útjába az önzés fanatikusainak, akik az igazságot csak akkor fogadják el', ha nekik jelent előnyt. Móricz Zsigmondot ide­stova tíz esztendő óta nem akarta meghallgat­ná egy meggondolatlan, elfogult irodalompoli­tikái irányzat. Az osztatlan magyar közvélemény hatalmas elégtétele nyilvánult meg abban a babéros elismerésben, amely most Móricz Zsigmond- nak abból az alkalomból jutott, hogy a „Sári biró" óta most először léphetett ki ismét az állami színház deszkáira. A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" bemutatójából így nem­csak irodalmi és művészeti, hanem társada­lompolitikai esemény lett. A magyar regény­író újra elfoglalta díszes helyét a nemzeti színpadon, amelytől rövidlátó,, pártoskodás és egy — reméljük, végérvényesen letűnt — pajtáskodó dilettantizmus csak ideig-óráig tudta távol tartani. A „Nem élhetek muzsikaszó nélkül** a leg- bájosabb, legzamaiosabb színpadi játék. Nem olyan, mintha regényből írták volna. Mintha Móricz fantáziája színpadra elgondolt képek sorozatát fűzte volna csokorba hasonlócimü regényében: minden figura, minden jelenet, tréfa, fordulat, a komolynak tetsző, de men­ten vidámságba torkolló epizódok hosszú sora friss életszagot áraszt. A népszínművek mü- levendulaillata, fülsértőén szentimentális ök­lendezése, erőszakolt magyarkodása és az uritársadalom felszínes, látszatokat lényeggé hazudó rajza után üdítő ital a Móricz Zsig­mond bűvös szellemforrása. Aid csak mozog a színpadon, az élet fuvallatát érezteti. A mu­latozó, napokig cigány szó, önérzeti tultengés- ben szenvedő, de alapjában jólelkü fiatal férj a zsíros nyírségi földből kiszakított karakán- típus. Felesége a hü és odaadó, a férje min­den passziózásában részes, de a veszedelmes túlzásoktól ösztönösén óvakodó magyar asz- szony képviselője. Ez az emberpár: Balázs és Pólika a vígjáték két főszereplője. Pőlika ki­adja az útját a házában három nap, három éj­jel mulató vendégeknek, Balázs megorrol emiatt és részeg fővel tovább duhajkodik mu­zsikaszó mellett. Az asszony otthagyja. Három néniké jenek, három vén ki sas szón yu a k csöndes ATAUSKY cél most már összes osztályaival uj helyiségében — Nyerges-utca 7., souterrain, földszint és az első emeleten — helyezkedett el. A ka­rácsonya árak ez alkalommal feltűnően olcsón vannak megszabva, Flaneüek ..... most már K€ 4,50401 Gyapjúszövetek • • „ „ „ 25.— „ Crep de sSun© . . . §$ vv f> 25.— u Az összes cikkek jó minőségben t em megtalái'iják testvéri szivükéit és Lajos ötleté­vel rábírják Balázst, hogy szöktesse meg — a feleségét, áld már nagyon unja a visszaíáir'O- soöoílt rab életet a vónkisasazony c.k aranyba- Hibájában. Balázs kötélnek áll és elrabolja a menyecskét, akinek alapos cka volt arra, hogy hazakerüljön, mert egy faiujabeid véu- asszony szöralyü képet festett elölte arról a pusztulásról, ami távozása óta a házában végbem érv. Hogy ezt a vénasszonyt Balázs fogadta föl és küldte a hamis mesével Póllká- hoz, ez csak a negyedik föl vonósban derül ki, amikor a duzzogó asszonyka teljesen megbo­csát az ő karhely, bővérű urának és már maga is hajlandó táncba mén ni vele — muzsi­kaszó mellett. De most már megembereli magát Balázs és elkergeti a cigányokat. — Itt ugyan nem lesz többé muzsika! — kiáltja utánuk és erős karjaiba zárja a bol­dog menyecskét. Ennek a játéknak minden apró mozzanatát derűs arccal, áradó lélekkel figyeli és élvezi a néző. Móricának sikerűit leküzdeni azokat a természetes nehézségeket, amelyek az író számára a valóság vetítése közben adódnak. Hogy mindvégig élerthü maradjon és mégse durvuljon el a játék irodalmi szövése: ezt a kettős föladaitot mintaszerűen oldotta meg. Színházi produkciónak különb ez a darabja, mint a sok részletében pazar „Úri muri", mert nem ütközik ki belőle élesebben a ten­dencia és mégis kiér ezz ük belőle. A regé­nyes terjengőssógnek, részleteknél való e'l- időzésnek, kanyargós kitéréseknek színpadi útvesztőjét is szerencsésen elkerülte a szer­ző. A mulit század nyolcvanas éveinek hangu­lata árad a darabból, annak az időnek min­den látszólagos boldogságával, aranyos vi­dámságával együtt. És egv uj erényét is föl- fedezheikük Móricz Zsigmondinak, a színmű­írónak: frappánsui kihegyezett ötletek, jóízű mondások rakélézó raja röpdös, kigvődzik és incsiéfflvediik a pompás dialógusokban. A vén- leányok második fölvonásbeili nagy jelenete moliérei erőtől duzzad. A Nemzeti Színház igazgatója megérezte, hogy „A tábornok" melleit az évad döntő csatájára indul Móricz vigjátékával. Rengeteg játékötileitei tűzdelte tele az előadást, amely a Kamara Szánház kedves keretében a legfi­nomabb stílus zománcát kapta. Olyan sálba vitte győzelemre az újdonságot, amilyent csak a legnagyobb szinész-gairníturávai ren­delkező állami színház tud frontba állítaná. Valamennyien kiválóak, de az első hely — príma initer peres — Vízvári Mariskát illeti, aki Zsani szerepében az előkelő művészet csillogó színeivel kápráztatta el a hallgatósá­got. Minden néző fölfedezte benne a maga véwleiány-ismerősét, vagy a maga harcias né­niké jét. Vaszary Piroska a süket Mina alak­ját ellenállhatatlan komikummal a klasszikus színjátszásig fokozta föl Gömöry Vilma a jó­ságos Pepi néni szelíd körvonalait megha­tóan rajzolta meg. Somogyi Erzsi, mint Péti- ka, a durcásságában is imiádnivailó, gőgiesélé­sével elragadó, pityengésével mosolyra fa­kasztó teremtést a fiatalos asszonyi báj üde tónusaival érzékeltette. A kis Vándory Mar­git egy kotnyeles kislány, Kiss Teréz egy parasatasszony szerepében elsőrangú. PetheŐ Attila, minit Balázs, a megtestesült magyar dzsentri, abból a fajtából, amelynek a károm­kodása is imádságnak hallatszik. Mint em­CtÖBHCiÖA írflbíSI !Z<,PI°- wá'fol'. pattan*, ét, mio- M5ESb€3 dencemü arckiütés ellen biztos r.atásu SZNISTSáK-'éte tocnöc**, Moppan és poater. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mukaüevo. Szállítás egész Europsba és a 'engerentúlra is. fl macjyar intelligen' ff A w A « ff A 4 cin nélkülözhetetlen SlfiPBw I^ 151 baráiia a iiiiiiiiiiiiihíiiiiiiiiiiiuiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiib I Saloator forrás I feloldja és eltáooMtla a szer- oezefjer* lerakódott saoahat üasmsntes emésztést elő- p seg; ö, ketismes üdítő ital ^ mi mm i i ■ —r—i—^ n~'i r nriini—nTrni iiT~r~ini n innnmrTBTiri •iTiirrTiTTAliriTfltfrTrilHT'WI¥li*F,T''‘M—n i SZANATÓRIUM ! >CARITAS< POZSOXY, TORNA-U. 18. | i ©l. 2S-D5. Tel. Z8-0S. Saölésaeí.-sebésael.-íjőgi'öcjy ászát.- j uroloyla és laryn olorjía. ; !. jailiiy napi 80.— K6., II. osztály napi 60.— Kft. Szabad orvosválasztás! | faülési pausalé 8 napra I. osztály Kft. 1600.— m • t • lt* , • , 1000.—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom