Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-07 / 280. (1907.) szám
Mai iiSnmK 12 oraai Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egye* szám ára 1 *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztőDZURANY1 LÁSZLÓ fORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panska ulice 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hirlap, Praha Jítcmáliának1* bélyegzi Benes miniszterségét az agrárpárt sajtója (fi.) Prága, december 6. Az elanult hetekben a választások kölökék le figyelmünk legnagyobb részét és ezért sajiónk .neim méltathatta kellőképpen a kül-! földi eseményeket. Most, hogy a válasz iá-sok lezajlottak, szükségét látjuk annak, hogy a legutóbb bekövetkezett néhány tonlosaLb külpolitikai történésről e helyen is beszámoljunk. i # I Waűlko Lajos magyar külügymrinisziter Varsóban járt -és aláírta a m agyair-lengyel ■döntőbírósági szerződést. „A lengyel és a magyar két' testvér", mondja a lengyel népdal és Nagy Lajostól Báthory Istvánon át Bem apóig a történelem számtalanszor igazolta a lengyel népnek ezt a közfelfogását. Mielőtt a békeszerződések újból' élelretámasztolták a három nagyhatalom között feloszlott Lengyelországot, a magyar nemzet tettekkel is ( többször tanú jelét adta a lengyel szabadság-' mozgalmak iránt • érzett rokon-szén vének, amely a világháború alatt és azután sem szűnt meg. A lelki rokonság mellett a döntőbírósági szerződés megkötése voltaiképpen ceak ujjafbb aláhúzása és hangsúlyozása a két testvérnép ama meggyőződésének, hogy sohasem fog egymás ellen háborút viselni., hanem a netalán felmerülő vitákat, amelyeknek valószínűsége a nagyfokú -érdekközösség és az érdekellentétek hiánya mellett persze a legminimálisabb, békés utón akarja elintézni. , Magyarország szempontjából a varsói szerződés mégis nagy értékkel bír, mert demonstrálja, hogy az ország az európai diplomáciában immár nincsen többé elszigetelve, hanem a háború utáni éveikben bekövetkezett magár aihagyatottsága után most már eredményes külpolitikai akciókat képes lefolytatni és mindenfelé barátokat szerezni magának. Prágában feltűnő baliga- ’ tás kísérte a varsói eseményeket Vájjon miért? Talán azért, mert a hagyományos magyar-lengyel barátságnak e legújabb megnyilvánulásától a lengyel-csehszlovák lieson bensőségét féltik? Az itteni iskolákban hivatalosan is megünnepeltették a Polonia Restituta fiziéves jubileumát, mert mindent elkövettek, hogy a -lengyel közvélemény előtt népszerűsítsék a két kormány között fennálló hivatalos kapcsolatokat. Nagy kérdés azonban, hogy ez a törekvés fogé sikerrel járni, mert a lengyel -közvélemény nem nézi jó szemmel a csehszlovák külpolitika ukrán-barát akcióit. Prága következetesen Tokonszenvével tünteti ki az ukránokat, akik Galícia keleti részét a megalakítandó Nagy- -ukraijna részére igénylik és el akarják szakítani Lengyelországtól. Természetes, hogy Varsóban ennék senki sem örül. * Zágráb házain gyászlobogók lengtek az SHS királyság tizedik születésnapján. Tiz esztendővel ezelőtt még ujjongtak a horvátok, hogy nyolcszázéves együttlét után elszakadhatnak Magyarországtól, de örömüket csakhamar fekete bánat váltotta fel. A zágrábi házakon lengő fekete zászlók arra figyelmeztették egész Európát,- hogy a horvát nép elkeseredése határtalan és csak azért nem rabban ki forradalomban, -mert a szerb katonák és csendőrök szuronyaival szemben a fegyvertelen nép nem számíthat sikerre. Ki ne ismerné Mikszáth . Kálmán együk posthuimus regényét, a ..Fekete város“-t. Vagy kétszáz évvel ezelőtt Lőcse város tanácsa bosszút esküdött Görgey alispán él-len, aki egy vadászat alkalmával agyonlőtte a város túráját és elrendelte, hogy minden polgár gyászruhát hordjon mindaddig, araiig MlisSszter, akivel a kormánytöbbség legerősebb pártjának mlnisstsfgl is veiéül nem érintkeznek — „III helyzet, mely a legközelebb! napokban fiitól" Prága, december 6. Tegnapelőtt! számunkban terjedelmesen beszámoltunk a Benes külügyminiszter és az agrárpárt vezérel között kitört kényes altér ki-szélesedéről s akkor úgy jellemeztük a helyzetet, hogy „vagy Benes mond le, vagy az agrárpárt lép ki a kormányból, hogy uj -helyzetet teremtsen". Közlésünket a helyzet további alakulása teljesen igazolja, mivel már az agrársajtó bejelentése szerint ez az alternatív helyzet máris a döntés stádiumába jutott. A Venfcov által bejelentett Benes-elle- nets politikai -és társadalmi bojkott hirét a szocialista sajtó komolytalannak igyekezett föltűn telni s úgy állította be, hogy nem egyéb, mint a Venkov szerkesztőségének egyéni akciója, amit az agrárpárt vezetősége -bizonyára dézsmálni fog. A hradzsini körök és a szocialisták eme föltevése azonban tévesnek bizonyult, mert a Venkov mai száma a várva-vánt dezavuálás helyett azt jelenti be, hogy az agrárpártra nézve „uj helyzet" következett be, vagyis a párt az afférból az összes konzekvenciákat le akarja vonni. A lap „Uj helyzet" című cikkében a következőket Írja: — A köztársaságnak van egy sajátossága, ami valósággal anomália és aminek egyetlen más állaimban sincs párja. A csehszlovák köztársaság kormányában m ellenzék egyik tagja foglal helyet, A republikánus párt, mivel megértéssel van bizonyos stabilitás iránt, hozzájárulását adta ebhez a maga nemében páratlan sajátossághoz. A republikánus párt türelmesen szemlélte, hogy Benes miniszter pártja a választási agitáció során egész hónapon át támadta a kormány többség legnagyobb pártját és általában az egész koalícióit olyan hangnemben, amit nehéz a társaságban használható kifejezésekkel jellemezni. Mikor azonban Benes miniszter hivatalos orgánuma szombati cikkében „Az agrár telhetetlenség a maga teljes -ragyogásában" címmel a republikánus pártot és annak vezérét olyan kifejezéssel illette, amely még a mi pártharcainkban -még a legvadabb viszálykodások közt is olyan támadás, hogy fölülmúl minden elképzelhető mértéket és a cseh politika történetében még »oha nem volt ilyenre eset — ....... a hatalmas Görgey a bakó kezére nem ke -rül. A lő-osetek meg -is tartották fogadáltmu kát és az általános gyász osak akkor szün meg, aimükor évek múlva sikerült letartó® tátrai az alispánt -és vérpadra vinni a büszke nagyurat. Mintha Horvátország is bosszút es küdött volna Radi-cs halála miatt és meg' fogadta volna, hogy néma gyászt visel mind addig, amíg a belgrádi rendszer el nem ve szí megérdemelt büntetését. Ki tudná m; megmondani, hogy meddig tart a gyász é: mikor ölthet Horvátország megint ünneplő ruhát? Lőcse városa évekig volt „-fekete vá ro§“, de vájjon föltételezhető-e. hogy eg] egész ország évekig -gyászba tudja fojtani él keveredését és lefékezni a benne dúló indú latokat? sót nálunk már sokkal mérsékeltebb támadásokból is levontak igen komoly konzekvenciákat — 8 most a politikai együttélés viszonyai annyira kiélesedtek, hogy az eddigi állapot tarthatatlan lett s a republikánus párt a föníemlitett anomáliára más szemmel kell hogy tekintsen, mint eddig. — Ezzel uj helyzet állt elő — fejezi be a Venkov — mely a legközelebbi napokban döntés alá kell hogy kerüljön. A Venkov ezzel félreérthetetlenül azt fejezi ki, hogy az agrárpárt a Benes-aiflfért kenyér- törésig szándékozik vinni. A párt hivatalos lapjának bejelentése azért, bi-r nagy súllyal, mert a cikk megjelenését megelőzően a párt elnöksége nagyttontosságu ülést tartott, mely a választás eredményeivel foglalkozott. Az elnökség a* üléséről kiadott kommünikében osztentatáve köszönetét mondott a pártsajtónak. A kommüniké többek közt azt is elárulja, hogy a párteinöks-ég „megfelelő tárgyi és taktikai határozatokat hozott". A sajtónak mondott köszönet nyílt kifejezése annak, hogy a pánt vezetői azonosítják magukat a Venkov szerkesztőségének azon bejelentésével, hogy az agrárpárt a nemzeti szocialisták vezetőivel, tehát közöttük Benessel is megszüntetnek mindennemű érintkezést, tehát a társadalmi érintkezést is. Az agrárpárt újabb állásfoglalása után egy olyan miniszter, kivel a legnagyobb kormánypárt miniszterei és vezetői nem hajlandók érintkezni, aligha maradhat hivatalában. Értesülésünk szerint a H-radzsin tényezői még megkísérlik a súlyos affér elsimítását, de az agrárpártnak a konfliktus nagyon jó alkalom árra, hogy hatalmi körét a kormányban még egy miniszteri székre kiterjessze e ezért a párt valószínűleg minden ■eszközzel igyekezni fog kiaknázni mostani helyzetadita előnyét Vagy — vagy Parlamenti munkatársunk az affér legújabb fejleményeiről a következőket jelenti: Az agrár körökben Hodzsa és Vrany szeBeues külügyminiszter helyzete még sohasem volt olyan labilis, mint a napokban. Az agrárpárt egyes vezető tényezőinek elle- ! ne indított ostroma óráról-érára erősebb | lesz, míg a konifliifctus békés elsimításának I valószínűsége mindinkább csökken. Lehet, hogy a legközelebbi órák már meghozzák a döntést, amely a ■ köziár sas-ág elnökének kezében van. Maisarykró-1 köztudomású, hogy valamennyi munkatársa között Reraest be esüli a legtöbbre és eddig is mindig ő volt az, aki Benes-megmaradásához a leginkább ragaszkodott.' Nagy kérdés persze, hogy az államfő a köztársaság legnagyobb pártjának rohamát ez alkalommal ki akarja-e parírozni és továbbra is tartani azt az embert, aki egy ellenzéki párt vezére és mégis a kormányban fogdái helyet. Annyi bizonyos, eennátor a legnagyobb ellenfelei Benes külügyminiszternek s az ő müvük, hogy az agrárpárt választási sikerének hatása alatt minden eszközzel Beleesnek a kormányból való eltávolítására határozta el magát. Az agrárpárt elnöksége Banest két alternatíva elé állította : vagy kilép a. nemzeti szocialista pártból és akkor a kormányban maradhat, vagy azonosítja magát pártjával és akkor távoznia kell a kormányból. Hodzsa Benes-elen.es akcióiában kitűnő fegyvertársakat talált a koalíción belül a nemzeti demokratákban és a cseh néppárt egyik frakciójában, nemkülönben az agráriusok járszalagján mozgó iparospártban. Akcióiéi egyedül Hliinkáék zavarják, ameny- nyiben pillanatnyilag nem Benes, hanem Hodzsa ellen fordultak és sajtójukban őt támadják. A Hradzsin közvetít Benes távozásának valószínűségéről tesz tanúságot a szocialista körök lehangoltsága, amelyek most már úgy igyekeznek beállítani a dolgot, mintha Benes külügyminiszter maga is már régebbi idő óta foglalkozna lemondási tervekkel s az agrárok most csak azt a látszatot igyekeznek kelteni, hogy Benes önkéntes távozása az ő érdemük. A szocialisták híred szerint Benes belefáradt a tízéves diplomáciai munkába és pihenésre vágyik. Benes lemondásáról azonban a Hradzsin hallani sem akar és közvetítő s zerepet vállalt a két viszálykodó csoport között. A Hradzsin úgy képzeli el a válság megoldását, hogy először a Ceské Slovo, azután a Venkov vonná vissza támadásait és úgy a nemzeti szocialista, mint pedig az agrárpárt kijelentené, hogy az egész affér a sajtóorgánumok ügye volt, mellyel a pártok nem azonositják magukat. A hradzsini irányadó körök azzal érvelnek, hogy Benes a külügyminiszteri székben pótolhatatlan mindaddig, amíg a népszövetség lefegyverzési bizottsága be nem fejezi munkáját. (Ez ugyan örökkévalóságig eltarthat! — Szerk.) A leszerelést előkészítő bizottság munkájába ugyanis csehszlovák részről egyedül Benes külügyminiszter és Veverka washingtoni csehszlovák követ van beavatva. Az elképzelhetetlen, hogy Veverka minden bizottsági ülésszakra Amerikából Európába ha-jcikázzék. (Ugyancsak jő messzire helyezték! — Szerk.) Viszont nem ki sem nélkülözhetetlen és így Benes sem az. Akad elég ember, aki szívesen felváltja a külügyminisztérium tizesztendei birtokosát, akinek rendszere a mi nézetünk szerint a csehszlovák köztársaságnak ártalmára volt, mert útjában állott a Magyarországgal való nMcegvez ásnék. Benes minden a lkai animál bwFsot szeretett volna törni Magyarország orra alá 'és ha ez az ország a hradzsini külpolitika minden cselszövése ellenére is gyors tempóban ki tudott lábalni az elvesztett háborút követő nehéz helyzetéből, úgy ez csak megint azt bizonyította be. hogy Benes felesleges módon tör olyan célok felé, amelyek a rendelkezésére álló erővel neu- állacak arányban.
