Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-01 / 275. (1902.) szám

1A28 ttooemiber 1, apómba! Háromszázezer koronát sikkasztott a pozsonyi Tátra bank egyik fiatal tisztviselője, akit párórai nyomozás utánBöhmisth Trabantban elfogtak Az elsikkasztott pénzből 67.000 koronát találtak nála — A sikkasztó fiatal­ember barátnőjével együtt szökött meg Pozsonyból, akit szintén letartóztattak Pozsony, novemiber 30. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A pozsonyi rendőrség bűnügyi osztályán tegnap este a Tátrabank igazgatósága feljelentést tett sik­kasztás büntette tinién Penkala Károly 23 érés tisztviselő ellen. Penkala a bank kárára 300.000 koronát sikkasztott és megszökött. A rendőrség tüneményes gyorsasággal, a táviró és a rádió segítségével alig pár óra alatt a csehországi Böhmisch-Triibauba® elfogta a sikkasztót, akinek társaságában volt barátnő­je, Führbacher Rózsi húszéves morvaországi születésű pozsonyi leány, aki a fiatalemberrel együtt szökött meg Pozsonyból. Az elsikkasz­tott 300.000 koronából csak 67.000 koronát ta­láltak a szerelmes párnál. Átadták őket a böhmisch-trübaui járásbíróságnak és még ma vagy holnap Pozsonyba hozzák őket. Az ügy előzményei a következők: Penkala Károly bét év óta áll a bank szol­gálatában. Besztercebányai jómódú szülők gyermeke; kereskedelmi iskolai érettségit lett. Rokoni összeköttetéséinél fogva az iskola elvégzése után nyomban a Tátrábanklioz ke­rült, ahol a számfejtési osztályon dolgozott. Nagyon megbízható tisztviselőnek tartották, teljesen megbíztak benne, úgy hogy fontos ügyeket is intézett. Szerdán, 28-án délelőtt egymillió koronás csekket kapott, hogy azt a bank szolgájával küldje el a Nemzeti Bank pozsonyi Stukr-iiceaj fiótkjaha és vál­tassa azt be. ;A szolga 'be is váltotta az összeget és ebből 700.000 koronát a városban a bank különböző ügyfeleinek megbízás folytán ki is fizetett. A 300.000 korona készpénzzel a szolga a déli órákban visszament a bankba. Penkala Károly a szolgát ezzel fogadta: — Adja már gy orsan ide azt a pénzt, hiszen ügy várom magát. Ezzel elvette a fiatal és tapasztalatlan bank­szolgától az egész összeget, jóllehet, ezt a pénztárosnak kellett volna átadnia és nem Penkalának, aki a számfejtésnél volt alkal­mazva. Penkala a pénzt magához vette és nem szolgáltatta he a főpénztárba, hanem ma­gánál 'tartotta. Másnap, csütörtökön reggel, mintha misem történt volna, bement a 'bank­ba és délelőtt 11 óráig rendesen végezte mun­káját. Ekkor már sejtette, hogy bűnére ha­marosan rájönnek, miután a Nemzeti Bank pozsonyi fiókja délelőtt 11 óra tájban értesí­tette a Tátoabankot, hogy ott egymillió koro­nás csekket váltott be a bank szolgája. Mi­előtt még Penkalára gyámakodhattak volna, akinek tudnia kellett a hiányzó 300.000 ko­ronáról, a banktisztviselő feltűnés nélkül elhagyta, » bankot. Azonnal ideáljához, Führbacher Ró­zsihoz ment, aki a Sulek-utca 15. szám alatt lakik, azután hazament Szénatér 5. szám alatti lakására. Itt hevenyészve összecsomagolt és eltávozott. A leány még tegnap a déli órákban a vo- . natra ült, Penkala pedig Karner Ernő pozsonyi soifőr autöiaxijáva'i a főpályaudvarra hajtatott, itt kiszállt, de néhány perc múlva visszajött, és azt mondotta, hogy az a vonat, amellyel el akart utazni, már elment és ezért nyomban ■vigye őt Zoknira, ahol a vonatot még utolér­heti. Karner az autótaxin el is vitte Penkalát Zo- horra, aki kiszállt az autóból és néhány perc múlva beszállt az állomásra befutó prágai gyorsvonatba. A pozsonyi rendőrség ezeket az adatokat rendkívül gyorsan állapította meg, mert a de­tektívek a bérautótaxi tulajdoné sok között va­ló nyomozás során csakhamar ráakadtak Kar­ner Ernőre, aki a Penkala,ról adott személy- leirás után ráismert utasára. A rendőrség azonnal táviratokat küldött szét a megjelölt irányba, és az éjszaka folyamán Böh misek-Trüban egyik szállójában, ahol Penkala a saját ne­ve alatt volt bejelentve, a csendőrség el is fogta a sikkasztó banktisztviselőt, Eleinte tagadott, de a keresztkérdések után bevallotta a nagyarányú sikkasztást. Mindössze 67.600 koronát találtok uála, az elsikkasztott összeg nagyrészét, ugylátsziik, Pozsonyban elrejtette. Barátnőjét, aki vele egvütt volt, szintén letartóztatták. Pozsonyi munkatársunk ma délelőtt felke­reste Penkala lakásadónőjét, aki elmondotta, hogy a banktisztviselő tavaly május óta lakott nála. Általában nagyon keveset tartózkodott otthon, igen zárkózott, életet éilt. Ivét év előtt is ugyanitt lakott, de három hónappal később elköltözött, egy nyomdásszal lakott, együtt. Később újból visszatért, ment amint mondot­ta, egyedül akar la leni é* o maga fizette a hónapos szoba havi négyszáz koronás bérét. Igen gyakran előfordult, hogy három hétig is távol volt. Krdekes, hogy Penkala Karolának nem volt útlevele sem, minden előkészület nél­kül követte el a sikkasztást és valósággal beleszaladt a rendőrség karjaiba. A rendőrség most azirányíban is nyomoz, hogy a Tátrabankiban elkövetett régebbi kisebb sikkasztásoknak ne,m ő volt-e a <tette*se. A sikkasztó már a lőtárgyaláson wmegbánta tettét** Pozsony, november 30. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk tetfelowjeleniése.) A nagyarányú sikkasztás ügyében a következő adatok kerül­tek még napfényre: Mielőtt Penkala megszö­kött volna Pozsonyból, a főpályaudvarról ex- presszlevelet adott fel Gábris igazgatónak, amelyben megírta, hogy háromszázezer koronát sikkasztott, de jó­módú családja meg fogja téríteni a kárt és hogy már megbánta tettét, Ez a levél vezette tulajdonképpen nyomra a rendőrségeit, mert ebből a levélből a rendőr- ségnek rögtön az volt a gyanúja, hogy a sdk- j kasztó bankiIisztviselő a főpályaudvarról uta- ( zott el és valószínűleg Prága felé vette útját Tulajdonképpen két csekkről van szó, egy! hétszázezer és egy háromszázezer koronás I csekkről. Bubenecs József szolga Penkala. megbízásából a hétszázezer koronás csekket a Zemská Bankában vette fél és aat befizette a! Nemzeti Bank pozsonyi fiókjába, a másik há-j rom százeze r koronás csekket beváltotta és a i készpénzt bevitte a Tatrabanlkba, amit azután í Penkala vett magához. Penkala barátnőjét, Führbacher Rózsit egész Pozsonyban ismerték. Feltűnően szép, szőke, magastermetü leány, i akit a fiatalember havi összegekkel támoga- j tott, a menyasszonyának tekintett és mindenütt azt háresztelte, hogy már szeptemberben lesz1 az esküvőjük. Erről a fiú szülei is tudtak. Pen-, halának a bankban 2300 korona fizetése volt, de havonta 4000 koronát is elköltött, úgy bovv minden valószínűség szerint már hóna­pok óta űzte sikkasztásait a Tátrabunkbaai. Az aj művészet lánglelkü, makulátlan erkölcsi prófétája, vagy gyermekrontó vadállat Loos Adolf bécsi műépítész ? A bécsi bíróság ma kezdte meg az erkölcsi botrányper tétek tani rejtélyé­nek kibogozását - nTiszta lelkimmeretiel, nyugodtan állok biráim elé* Bé«Sj november 30. Az az őszülő hajú, szelíd ; arcvonása, emberszeretetet és rendkívüli intelli- j genciát sugárzó ember, akit a bécsi államügyész- ; ség ma a büntetőíörvényszéki tárgyalóterem vád- 1 lottpadjára ültetett, tagadhatatlanul egyike a lég- ! markánsabb, érdekesebb és jelentősebb egyénisé- j geknek, akik az Uj-Európa művészeti, társadalmi | és közéletében szerepet játszanak. Az ellene emelt j vád rendkívül súlyos: gyermekrontás. Az ügyész azt állítja, hogy Loós Adolf miiépi- ; t«sz magához csalogatott és megrontott két ; nyolcéves és egy tízéves leánygyermeket. A feljelentést a gyermekek szülei tették meg. s j a rendőrség Loós Adolfot letartóztatta, a bíróság j hosszabb időn át vizsgálati fogságban tartotta és : csak kaució ellenére bocsátotta szabadlábra. A vád ; meg a letartóztatás a műépítész európaszerte is­mert személye és egyénisége miatt heteken át fog­lalkoztatta. az európai sajtót. Általában alig akadt ember, aki elhitte volna, hogy ** a pnrifánéletü, makulátlan múltú, próíétás mű­vészi meggyőződéstől fütött ember képes lett volna az inkriminált bűncselekmények elköve­tésére. Az áttérnek ezt az érdemi részét a közvélemény hamar elintézte azzal, hogy a bűncselekmény fel- tételezése pszichológiai lehetetlenség, amelyre kár szót vesztegetni. Lángész Ellenben mindtöbben akadtak as uj európai szellem fáklyahordozói között, akik a kínos affér kapcsán megállapították Loés Adolf jelentőségét az uj európai szellem, az épít­kezés, a lakás s a mindennapi élet esztétikájá­nak kialakításában. A kösvétomény képviselőinek nagy szavazattöbb­ségével mondták ki, hogy Loós Adolf egyike a legjobb européereknek. Művészi hitvallása nem a reformerek, hanem ** úttörők, az ujitók maroknyi csoportjába sorozta. Lengyelország ünnepli a magyarbarattágot Waiko magyar külügyminiszter Varsóban — II román-magyar közeledés lehetőségei ? — A román külügyminiszter is Varsába jön Varsó, november 30. Ma érkezik a len-j gyei fővárosba Walkó magyar külügymi-! niszter, akinek utazását a világsajtó már előzetesen bőven kommentálta. A lengyel lapok teljes rokonszenvrel és baráti szere­tettel üdvösük Magyarország képviselőjét a fővárosban. A legtöbb lap rámatat a két ország közötti évszázados tradicionális ba­rátságra és kifejezi azon óhaját, hogy ez a barátság továbbra is megmaradjon. Az Epoca, a kormány hivatalos lapja, amely­nek minden nyilatkozatát hivatalos kor­mánynyilatkozatnak kell fölfogni, kijelenti, hogy a tervezett magyar—lengyel szerző­dés éle egyetlen harmadik hatalom ellen sem irányul. A Krakkóban megjelenő Czas, amely szintén a kormányhoz közelálló konzervatív orgánum, világosabban beszél és rámutat a magyar revíziós törekvések­re, amelyeket érthetőnek talál és amelyek­ről Lengyelországot célirányosabban kel­lene tájékoztatni. A lap szerint a lengyel külpolitika szempontjából rendkívül fontos volna, ha Románia és Magyarország között enyhülne a feszültség. Pillanatnyilag a két ország között legföljebb bizonyos részlet- kérdésekben indulhatnak meg a tárgyaló-í sok. A lengyel kormány remélhetőleg min­dent elkövet, hogy a szövetséges Románia j és a baráti Magyarország között közvetít­sen. Általános felfogás szerint a magyar ! tuiugy miniixfo* te a vezető lengyel puliti knsok közötti tárgyalásokról két hét múlva tájékoztatni fogják az nj román külügymi­nisztert, aki a közel jövőben szintén Var­sóba érkezik. A magyar és a román kül­ügyminiszterek föltűnően egy időbe eső varsói utazásának általában komoly jelen­tőséget tulajdonítanak Lengyelországban. Waiko külügyminiszter nyilatkozata Budapest, november 30. (Budapesti szer- kesatőségiüinik telei oEnjetentese.) Walkó ma­gyar külügyminiszter az IHustrovany Ku­rier Codzienny ciroü varsói lap tudósítója előtt a következőképpen nyilatkozott a ma­gyar-lengyel szerződésről: A nemzetek között fölmerülő vitás kérdések békés és barátságos elintézése érdekében kötött szerződések összhangban vannak a nemzet­közi élet legújabb irányú fejlődésével. Lengyelországot és Magyarországot népeik jellemének, nemzeti sorsuknak annyi ha­sonlósága és ezenkívül számos kulturális kapcsolat fűzi össze. Magyarországon Len­gyelországgal szemben mindig általános meleg szimpátia éli. Különös örömömre szolgál, hogy személyesen Írhatom alá ezt a szerződést Varsóban és alkalmam lesz a lengyel politika egyéb vezető egyéniségei­vel rr*cv-v*Tii»<'i»kedDÍ­Haroolt, fanatikus hittel, as elhivatottak izzó meg* győződésével a holt formák kultusza s a minden uj törekvést megbénító „szörnyű veszedelem'*: * majomi utánzás ellen. Ab uj életből, az uj életigénjekból a lelkiség és szellemiség változásából fakadó uj formák, harmóniák érvényesülési jogát hirdette. A ma emberének testi, szellemi és lelki szükség­leteihez kell gyakorlatlan hozzáformálni nem csak a lakóháznak architektonikáját és berendezését, hanem kalapját és fehérneműjét épp úgy, mint bú­torainak és üvegedényeinek alakját is. Ént taní­totta Loós Adolf, ez volt a világnézete, amelynek hirdetésére és megvalósítására nemcsak a katedrát a szakértekezletek szónoki asztalait használta, ha* nem a vakolókanalat s az építőm esterember kala­pácsát is. „Uj szépséget kell vinnünk a Ma éleiébe, adu­dén ember életébe se** szépség ne pasztán dekoratív legyen, hasén eélsaerS « as anyai­hoz idomuljon, Ne zavarják lemásolt cicomák és cirádák s moihsza lakóház architektúrájának egyenes vonalú, exafci; tisztaságát és nyugalmát.'” . «• vagy őrüli? Egy magávalragadő művészi egvéniség aaindose szinpompájáva! és ötletgazdagságával fáradozott ál= mai és tervei megvalósítási®. Már eljutott odáig,, hogy nevének az építőművészet és a lakásberendezés művészetének nemzetközi relációjában is külön­leges súlya volt. És amidőn úgyszólván csak lépések választották el tanításainak népszerüsödésétől, az élet egy szalmaszálat vetett a lábai elé, amelyen áttmkoiL A gonosszal összejátszó körülmények úgy akarták, hogy mindennapi életünk uj esztétikájának tanítómes­tere egyetemi katedra helyett a vádlottak pad­jára kerüljön. A bécsi botrányper ma megkezdett tárgyalásán as államügyész azt a vádat emelte Loós Adolf ellen, hogy ex év augusztus 28-ika és október S-ika kö­zötti napokban lakására csalt két nyolcéves és egy tízéves leánykát azzal az ürüggyel, hogy modeltt állnak akt-vázlataihoz. A vádirat azt állítja, hogy Loós Adolf modelljei ellen erkölcstelen merényletet követett el, il­letve kísérelt meg. A törvényszék a bünper főtárgyalására számos tanút idézett be, köztük a művészet, a publicisztika és a pszichológia ismert neveit. Schwarzwald Eugénia doktornőt, a gyermekiélek európai nevű. tudományos buvárlóját. Miután előrelátható volt, hogy a tanúvallomások és a tárgyalás nagyrésze esek zárt ajtók mögött hangozhat el, » védelem kívánságára bizalmi-férfiakként kí­vánták bevonni Kari Kranst, a „Fackel‘‘ idő­szaki lap szerkesztőjét és Karéi Capeket, * vf. tághirfi eseh drámaírót, iCapek még * főtárgyalás előtt lemondta a megttL m Lsr&s müápiiié«sh«B teftéwM tevéiéből ® 7 HAMBURG* I AÜEBIKA I B.IMIE | HAMBURG Személy és podgyász szál ütási szolgálat K 8 z é p « Amerikába, Trinidadba, I Venezuelába, Cura^aoba, Colura- I hiába, Panamába, Costa Ricába és Guatemalába az uj „Oriooro'” I raotorsőzösselésa„Ruiga'“, „T©u- I tonía" és „Galícia" gőzhajókkal. j Délamerikába, Rio de I i laaeiroba, San Francisco da Sálba, I I Montevideóba és Buenos A.ireob- 1 i a „Baden“B „Bayem", .Würtem- | berg*’, „General Belgramo**, „Gén.. I j Miire*1 és „Hóim* gőzhajókkal. I | Vezérképviselet Ceebselovákia I | részére Prp-a TI., Hyberntka 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom