Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-06 / 279. (1906.) szám
Mai számunk 12 oldal jQT JHP I vn.évf. 279. (1906) szám « Csütörtök 1928 december £ ™™hwam c Előfizetés! ár: évente 300, félévre 1.50, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő; DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulicss 12, II. emelet. Telefon: 30311 Kiadóhivatal: Prága UM Panská ul 12/IU. — Telefon: 30311-— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Bécs, december 5. Az osztrák parlament ma választja meg a köztársaság uj elnökét, de a jelentős nap reggelén Bécsben még senki sem tudta, ki lesz Ausztria uj elnöke. Ma reggel a legtöbb lep, — az információs és a párt- orgánumok egyaránt, — ama véleményének ad kifejezést, hogy ép úgy, mint nyolc évvel ezelőtt, a parlament ma .sem fog dönteni tudni az elnökválasztás ügyében. Az első választási menetekben minden párt külön jelöltet állít s igy egyik párt sem fogja megkapni a szükséges többséget. A választások kilátásta- lanságának hatása alatt a nemzetgyűlést elnapolják, mert igy remény van arra, hogy időközben mégis megegyeznek. Mint ismeretes, iusziria elnököt keres . A mai eSeSkvSlasztás óriási bizonytalansággal bezMti — Az első választási menetek eredménytelensége — Elnapolás? — Hainísch vagy egy közéleti személyiség? az osztrák szövetségi tanácsnak 215 tagja van (165 képviselő és 50 szövetségi taná?sos). Ebből 98 keresztényszocialista (73 és 25), 91 szociáldemokrata (71 és 20), 14 ngyném.t (12 és 2), 12 Landbund (9 és 3). A köztársaság elnökévé csak azt választhatják, aki megkapja a leadott szavazatoknak ötven százalékát. Még mindig szó van arról, hogy uj elnöknek mégis Hainisch Mihályt választják meg. Egy órával a szövetségi tanács megnyitása előtt ugyanolyan bizonytalanság uralkodott a parlamentben, mint eddig. Az első választási menetben a keresztényszocialisták Miklas Vilmost állították jelöltnek, a nagynémetek We- ber dr.-t, a szociáldemokraták Renner dr.-t. A pártklubbok egész délelőtt tanácskoztak, hogy közös elhatározásra jussanak. A tanácskozások eredménytelenül végződtek. A keresztényszocialisták állítólag semmiesetre sem egyeznek bele Hainisch uiabb megválasztó á- ba. Délben ismét több parlamenten kivül álló egyéniség neve került kombinációba, igy többek között Weítstein dr. egyetemi tanár, aki azonban sajnálatos véletlen folytán mm tartózkodik Bécsben. Szcbakerült Oswald Red- lich dr., az osztrák tudományos akadém'a elnöke is. Mindazonáltal a meglepetések nincsenek kizárva s kormánykörökben mindeddig a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. A trianoni békeszerződés ügye a francia kamarában Briand uj retorikai remekműve! védelmezte külpolitikáját és Poincaré kormányát A francia radikálisai: és szocialisták Trianon ellen — Francois Albert beszéde — A csatlakozás kérdése — Chamberlain a rajnai kiürítés hiányzó jogalapjáról — Parker Síikért és Poincaré uj konferenciája — Az olaszok visszaküldik francia rendjeleiket Köiitaf váJasztöinknök' Irta: SZUL1Ő GÉZA dr.. az országos kereszeáRyszoxiaüsta párt országos elnöke Prága, december 5. Az időközi választások egy ország ételé- ’ ben olyanok, mint amikor orvoshoz megy j valaki idődként és megvizsgáltatja magát. A ] mostani vizsgálat a csehszlovák rapmbiliká-; nál betegséget állapított meg, s csak az a kérdés, hogy a szüle lésnél szerzett szervi hiba kifolyása-e ez, vagy akut betegségről, van ezó. Az kéteégtelen, hogy a közvélemény nagy többsége nyilatkozott ímeg a mai kormányzattal szemben, amelynek egyik beöegség- okozó miazimája a sovinizmus, a másik pedig a korrupció. Az, hogy a választásokból az országos keresztény szocialista párt megerősödve s majdnem egyharmadnyi szavazattöbbséggel meg- j erősödve került ki az 1925-ös választásokhoz képest, nekem igen nagy elégtételül szolgál. De elégtételül szolgál az is,v hogy,! almikor a magyar nemzeti párttal a kapcsolást elfogadtam e mérlegeltem, hogy a két párt közösem menjen-e egy listám, vagy a ‘ kapcsolással segítse éld a választások sikerét, a kapcsolás taktikája bevált 1 Mert, ha a választás statis^ikáját nézzük, látjuk, hogy i sokkal többen szavaztak igy a két pártra | külön, mint együtt szavaztak volna, e má- j sód szór a kapcsolás által a magyar nemzeti I pártot a sk rutin rumban a harmadik mamdá- J ■búmhoz pártunk hozzá tudta juttatni, ami-j nek azért örülök, mert azt hiszem, hogy ezek után mindenki előtt világosan látszik az, hogy az együttműködés, az egyoéluság a páTtok között megvan s meg tudjuk végre teremteni azt az atmoszférát, amelyre igazán szükség van! Újból hangsúlyozom: „Gé- treunt marsdhieren, zusammen sebkgen", ’ külön menni, de együttesen ütni, e újból hangsúlyozom. hogy remélem, eljött az ideje, hogy betol tjük az ollónak a szerepét: a ’ két szár együtt nyír egy harmadikat, nem pe-a-ig egymást s Rá kell mutatnom arra, hogy a lelkeket, megejtő mily nagy korrupcióval dolgozott j az agrárpárt s mily kicsinyes eszközökkel áskálódott a néppárt, hogyan igyekezték ( mindenfelé — ellen tétben a demokrácia 3a.hr- j detéeével — megakadályozni • a gyűlések! megtartását, de minden poklokon keresztül j velünk jött közönségünk, amiért mindig hálás vagyok a lelkészkedő papságnak, a nép vezetőinek, pártszervezeteinknek s válaiszté- közönségünknek. Külön ká kell emelnem azt a megható * megnyilvánulását a szlovák népnek, amely-s lyel demonstrálta a magyarság iránt való szimpátiáját, s azt a megható szimpátiáját a | magyar népnek, amellyel szintén mindenütt; hangoztatta a szlovákság irániti testvéries] érzését. Az az ezeresztendős kapocs, amely j jótan-rosszban összefűzte a szlovákságot a! magyarsággal, az együtt ontott vér, a közös i emlékek, mindezek a szálak elszafcithatat- ] tanok, s hiába próbálják és hiába akarják! egyesek szétszakitani a fonalat, hiába akar- ’ nak széthúzást teremteni: ezekre is áll az a i francia közmondás, hogy ,.a széthúzás által a csomó még szorosabbá válik'4. Éppen ez a szimpátia serkent arra, hogy7 annál melegebben ápoljuk ezt a régi tradíciót, meirt meg vagyok győződve arról, hogy az autonómia kivívása éppen oly érdeke a szlovákságnak, mint a magyarságnak, s hogy ezt csak szoros testvéri egyesüléssel tudjuk igazán élérni A szent lelkesedésnek, Páris, december 5. A kamara tegnap kezdte meg a külügyminisztérium költségvetésének tárgyalását Pernotnak, az újonnan megválasztott kamarai elnöknek vezetésével. A vita legjelentősebb szónoka Francois Albert, a radikális párt egyik legkiválóbb és közismert képviselője volt, aki elsősorban a középeurópai problémával, Franciaország elhibázott középeurópai politikájával, az Anschluss kérdésével és a trianoni békeszerződés tökéletlenségével foglalkozott. Miután a keleteurópai Looarno szükségességét hangoztatta, áttért a trianoni szerződés kritikájára: — A trianoni szerződés elleni heves reakció mindenképpen indokolt. Ez a szerződés sokkal rosszabb, mint a versaillesi, ámbár a magam részéről a versaillesit sem becsülöm sokra. Azt hiszem, miniszter ur, ön is csatlakozik véleményemhez? Briand: Az én kötelességem, hogy a szerződések betartására ügyeljék. Francois Albert: Köszönöm, hogy azonosítja magát álláspontommal. (Nevetés.) Briand: A szerződések tökéletlen emberi munkák. . . Francois Albert e rövid szócsata után tovább folytatja a trianoni szerződés kritikáját. — A német veszedelem kikerülése céljából Versaillcsben szét akarták darabolni a birodalmat. A Habsburgok monarchiáját tényleg szét is darabolták, holott ettől a középeurópai alakulattól ügyesebb politika alkalmazása mellett nem kellett volna félni. Most Európa közepén holttest fekszik, jobban mondva egy halvaszületett gyermek 8 ilyen tüze, s ilyen impozáns támogatás melleit lehetetten, hogy mi, itt élő különböző fajok váltveteitten ki no küzdjük azt, amiért dolgozunk, hogy meg tudjuk teremteni: a szabad répuiblikában szabad népek lakjanak! örök betegség-gócpont, amely megfertőzi Európa testét. A népszövetség mindent elkövet ugyan, hogy a nagy veszedelmet kikerülje ... Briand: Amihez Franciaország adta az iniciativát. Francois Albert: Tudom, de e törekvést eddig még nem koronázta siker. Az egyik megoldási módról, a dunai államok vámuniójáról, a legtöbb érdekelt fél hallani sem akar. így tehát a kétségbeesett közópeurópai népek egyike, Ausztria, automatikusam a csatlakozás eszméjéhez jutott el. A radikális szánok ezután hosszabban beszélt a csatlakozás kérdéséről, miközben több szellemes és izgatott szócsatát vívott a külügyminiszterrel. Beszéde végén a baloldal és a szocialisták, azaz a kamarának csaknem fele, hosszantartóan ünnepelte Francois Albert-!, ki a csatlakozásról és a trianoni szerződésiről mondottakban a hatalmas erejű baloldal teljes bizalmát és aprobáoióját élvezi. Briand expozéja Francois Albert előtt Cachirf kommunista képviselő beszélt a jóvátétel kérdéséről. Majd Braoke szocialista képviselő után Briand emelkedett szólásra, aki nagy beszédben válaszolt az elhangzott kifogásokra. A külügyminiszter beszédének nagy részét a csatlakozás kérdésének taglalása foglalta le. Szerinte a csatlakozás a versaillesi békeszerződés 88. pragrafusának végrehajtása nélkül lehetetlen. A St Germain-i békeszerződés viszont nyomatékosan kijelenti, hogy Ausztria a népszövetség beleegyezése nélkül nem fosztható meg függetlenségétől. Amennyiben különböző kis ravaszkodással fait accompli elé akarják állítani Európát a csatlakozás hívei, ez olyan következménveikkel járna, amelyeket szinte nehéz elképzelte!. Mindenekelőtt a német szocialisták köteHeis- 1 Bégé, hogy a helyzet rendkívüli súlyosságára. gondoljanak. Igaz, hogy minden népnek megvan az önrendelkezési joga, de ahhoz nincs joga, hogy öngyilkosságot kövessen el. Ha egy országban a lakosság kilenc tizede öngyilkos akar lenni, de egy tizede nem, a hatalmak följogosítottaknak érezhetik magukat az öngyilkosság meggátíására. Szerencsére ilyesmiről szó sincs. Franciaország segítségével Ausztriát sikerült életképessé tenni s Ausztria szomszédos államai azóta is állandóan hozzájárulnak Ausztria életképességének fóti ozásához. A német .katolikusok talán szívesen látnák a csatlakozást, de a Vatikánnak nem igen esne jód, ha a katolicizmus egyik legerősebb vára eltűnne a föld saimérol. Briand ezután a békeszerződések tökéletlenségét főikánytorgató elégedetlenek etilen fordult. Meggyőződése szerint a német birodalmi kancellár Genfben nem látta oly tragikusan a dolgokat, mint egyes francia képviselők. A németek csalódtak Locarnóban? De Locar- nót sohasem volt szabad olyan bűvös kalapr» /xfv\ f* PANHARD& LEVASSÖR szelepnélkűii 7 TEHER-AUTOK Autóbuszok LAUFER S.,Braiisfava Qndrejská 11., Tel. 29“22.
