Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-28 / 294. (1921.) szám
1928 december 28, péntefc. 5 Utolsó szó a békési csetepatéban Dr. Dewidér Dmrányi a Süorcnsky Den- nikben kö'zölt replikájában, amely hü tükre egy elferdült, mániákus léleknek, azt írja, hogy testvérem. Kijelentem, hogy ez csak a természetnek irtózatois tévedése lehet. Prága., december 27. Dzurámi László. üyugdii helyett Isgjrdlj Ho!9!3 kép¥isaSő e3,®?fe€*s3ifs$ intervenciója egy eSbocsátott postás érdekében Kassa, december 27. Hol óta János dr. magyar nemzeti pánti nemzetgyűlési képviselő többek között Torhány Mihály kassai elbocsátott postaailtiszt érdekében is inberpel- lációft nyújtott be a kormányhoz. Az interpellációra Nősek dr. postaügyi miniszter most a következő választ adta: >,Torhány Mihály volt magyar postai altiszt a postai alkalmazottaknak 1919. évi sztrájkján részt vett s minthogy felszólításra a szolgálatba nem jelenetkezett, a szolágiatból el- bocsájtatott. Emez intézkedés, minthogy nevezett vele szemben panasszal nem élt, jogérvényes lett. Amikor a szlovenszkói volt magyar alkalmazottak viszonyainak rendezéséről szóló 1920. április 15.-i 269. gy. sz. törvény meghozatott- Torhány is benyújtotta a csehszlovák állami szolgálatba való visszavétele vagy nyugdíjaztatása iránti kérvényét. E kérvény azonban alutas itatott az okból, mert Torhány a postai szolgálatból jogérvényesen már el volt bo'csátva s következőleg áz időben, amikor az idézett törvény életbe lépett, t i, 1920. május 1.-én, a csehszlovák álammal már semmiféle viszonyban nem állott, úgy hogy e törvény reá egyáltalában nem vonatkozhatott. Ez ellen Torhány a legfelsőbb közigazgatási biróságnál panasszal élt. E panasz, mint indokolatlan, nevezett bíróságnak 1927. november 10.-én kelt határozatával elutasifatott. Torhány utóbb 1928 január havában kegydij engedélyezése iránt folyamodott. A kérelemnek hely adatott. A köz- társasági elnök ur 1928 október 12A határo- zatáml nevezettnek a határozat keltétől számított három évre> vagy közelebbi ellátásának idejéig évi 2400 korom kegyadományt engedélyezetté ■■■ .. A iwziinzfcói ügyy&Hzöyettég beregszászi közgyűlése Beregszász, december 27. (Saját tudősitónktól.) A ruszinszkói ügyvédszövetség vasárnap tartotta Beregszászon évi közgyűlését, melyet Brascsajkó Gyula dr., a ruszinszkói ügyvédszövetség elnöke nyitott meg. Brascsajkó Gyula dr. beszámolt a közgyűlésnek az ügyvédszövetség működéséről és bejelentette, hogy az országos ügyvédkamara a ruszinszkói szövetség működését elismerte és a ruszinszkói ügyvédi ügyek elintézésére illetékesnek nyilvánította. Brascsajkó dr. évi jelentése után a napirendnek a ruszinszkói magyar ügyvédekre nézve igen sérelmes pontiát tárgyalták, amely az ügyvédi rendtartás tervezetére vonatkozó véleményadásról szólt. Az igazságiigyminisz- térium ugyanis véleményezés céljából le- küldte a ruszinszkói ügyvédszövetségnek is az ügyvédi rendtartás tervezetét, amely szerint az ügyvédszövetség vezetőségének 50 százaléka csakis cseh és ruszin nemzetiségű lehet. Ezzel szemben Ruszinszkó ügyvédeinek legnagyobb része magyar nemzetiségű. A magyar ügyvédek a közevülésen tiltakoztak az ügyvédi rendtartás e tervezete ellen, amely ellenkezik az alkotmánytörvénnyel, amely a jogegyenlőséget vallásra, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítja. Brascsajkó dr. bejelentette a közgyűlésnek, hogy az ügyvédszövetség intervenciója az állampolgársági kérdésben sikerrel járt, ameny- nyiben az érdekelt ügyvédek folytathatják gyakorlatukat akkor is, Íja csak az állampolgárság iránti kérvény beadását igazolják. Bejelentette továbbá, hogy értesülése szerint a kassai tábla ruszin tanácsát Ungvárra fogják áthelyezni és hogy a beregszászi törvényszéket nem szüntetik meg. Igen nagy vihart váltott ki a zugirászat és a hatóságilag engedélyezett „Inkassant“-inté- zet kérdése. Az ügyvédek egységes álláspontja szerint a zugirászat és az „Inkassant“ súlyos károkat okoz az ügyvédeknek és ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a zugirászat és az „Jnkassant“ működése ellen az illetékes helyen tiltakozni fog. Siessem előfizetni a Képes s*é£r@ Az amerikai magyarok minta 15-én „nemzetgyűlésre" ülnek össze Maiéban Newyork, december 27. Március 15-én Buffalóban nemzetgyűlést hívnak össze az Amerikában tartózkodó magyarok, amelyen az amerikai magyarok minden egyes szervezete résztvesz. A nemzetgyűlés célja az amerikai magyarság tömörítése, a magyar helyzet megismertetése az amerikai közvéleménnyel és annak megvitatása, hogy miben lehetnének segítségére az anyaországnak és miként tehetnék mélyebbé a kapcsolatot Magyarországgal. A nemzetgyűlés meg akarja teremteni az úgynevezett „Ma- gyaramerika parlamentjét", amelyben minden magyarlakta községnek és magyar közösségnek delegáltja lenne. I Padit műiniiet pisi i párisi szenátusban nem engedik szilig Iliász síüáferü fatimt állapota iohbraforduit — á ftomámASrSk az autonomista mozgalom vezetőit teszik felelőssé — Wm Csalom Elzászban hatás nélkül és ezek az argumentumok a kevésbé erős politikai ós erkölcsi érdekkel együtt arra fognak vezetni, hogy a német terület, megszállását, a világháboruuak ezen utolsó kator nai csökevényét véglegesen kiküszöböljék. Páris, deoeiniber 27. Faehot volt colmaori álla mügy ész állapotában, aiki ellen tudvalevőleg az elmúlt hét végén merényletet követtek el, javulás következett be, úgy hogy remélik, miszerint az állam ügyész rövidesen felgyógyul. Ezzel szemben egyáltalán nem csökkeni az izgulom, amelyet a merénylet a közvéleményben keltett. Mindenfajta pártiráay- 'zsatu lap felszólítja a kormányt, hogy a legerélyesebb intézkedéseket tegye meg. Ennek az agitációnak következményét nem lehet előre látni, de máris jellemző csel fordult elő a szenátusban, ahol Elzász képviselőjét, Mülier abbét, a költségvetés vitájában nem is engedték szóhoz jutni ós percekig tartó lármával meg a gyalázkodó kifejezések özönével arra kényszeritették, hogy a tribünt elhagyja. Elzászban is íorrpontra jutott az általános izgalom, amely most mér rendkívül veszedelmes méreteket ölt. Haegy abbét, akit Parisban a merénylet erkölcsi szervezőjének tartanak, fenyegető levelekkel árasztják el. Az abbé lapjának tegnapi számában élesen kikel és tiltakozik a rá- galmaarási eljárás ellen, amelyet a francia kormány müvének nevez. Kijelentése szerint illetékes helyen a merénylet szomorú alkalmát arra akarják felhasználni, hogy őt ártalmatlanná tegyék és ezzel az autonóm! sta mozgalomnak megadják a. kegyelemdöfést. Ez a spekuláció azonban haBerlin, december 27. Stresemann dr. külügyminiszter a Baltimore Sun munkatársával a karácsonyi ünnepek alkalmával hosszabb beszélgetést folytatott a rajnai terület kiürítésének kérdéséről. Stresemann abból a tényből indult ki, hogy a világ közvéleménye gyakran barátságtalanul áll azzal a ténnyel szemben, hogy a birodalmi kormány jogi álláspontját tulerősen hangsúlyozza. Erre vonatkozólag a külügyminiszter szó szerint a következőket mondotta:-— Egy ilyen életbevágó fontosságú kérdésben nem szoríthatjuk egyszerűen háttérbe azt a tényt, hogy a Versailles! szerződés a német kormánynak meggyőződése szerint jól megalapozott jogigényt nyújt a kiürítés követelésére. Nem szubtilis jogi dedukciókról van itt szó, hanem a versaillesi szerződés egy rövid, de annál fontosabb határozmányának észszerű és lojális kifejtéséről. Ennek a szerződésnek 431. fejezete kimondja, hogy a megszálló csapatokat azonnal ki kell vonni a rajnai területről, ha Németország a tizenöt évre megszabott szerződésszerű megszállási határidő előtt „coxnplies áll the undertakiings resulting from the present Treaty.“ Stresemann ezután megállapítja, hogy Németország lefegyverzését a régebbi szövetséges hatalmak iránytadó körei befejezettnek ismerték el, már pedig ez alkotta a német szerződési kötelezettségek első csoportját. Ezután különösebb hangsúlyozással tért át a mértékadó angol részről hangoztatott azon állításra, hogy a Dawes-tervben létrejött 1924, évi most érvényben lévő londoni megegyezés és annak Németország részéről pontos teljesítése nem elegendő arra, hogy a 431 fej. előfeltételeit teljesit- tetteknek tekintsék. Ezen kijelentések szerint a 431. fejezet teljesítése csak akkor képzelhető el, ha Németország az. egész reparációs adóságát maradók nélkül kifizette volna. Ez a felfogás — folytatta Stresemann -— a szó szerint idézett szöveggel ellentétben áll, mert ebben nem arról az esetről van szó. hogy Németország ösz- szos kötelezettségeit teljesít,tette, hanem arról, az esetről, hogy ezeket a kötelezettségeket teljesiti. Lehetetlenség, hogy a rajnai terület időmis. Az elzászi nép a merénylő tettéit a legélesebben elítéli, nem tartja szolidárisnak magát vele és ha Párásban úgy hiszik, hogy a merényletből kötelet hurkolhatnak az autonomista mozgalom vezéreinek nya- l ra. alaposan tévednek. Paris, december 27. A lapok mühlhau- seni jelentése szerint hétfőn a rendőrség az autonomista körökben házkutatásokat tartott. így átvizsgálták a mühlhauseni autonomista lap főszerkesztőjének, Junk- kernek, és a kommunista párt titkárának, Wall is érnék lakását. Ezenkívül Brogily elzászi autonomista képviselőit is kihallgatták, aki Benoilnak, Faehot merénylőjének, a képviselői kamarába két belépőjegyet szerzett. A képviselő kijelentette, hogy semmiféle részletet nem tud a merénylőről moaídáni, akit nem ismer. Párás, december 27. Az Havas hivatalos jelentése szerint az igazságügyminiszter elrendelte, hogy Roos dr. autonomista képviselőnek bűnügyét biztonsági okokból az alsórajnai kerület esküdtbirósága elöl egy más esküditbiróság ügykörébe utalják. Azok a fenyegetőzések, amelyeket julius !2-ike óta a bíróság emberei ós az esküdtek ellen intéznek, nemcsak olyan agitá- cics állapotot teremtettek, amely ellenkezik a szabad és pártatlan igazságszolgálta- tássail, hanem az államügyész elleni merényletre is vezettek. előtti kiürítését az egész német reparációs adósság effektiv kifizetésétől teszik függővé. Tényleg senki sem gondolt arra a lehetőségre, hogy Németországnak módjában lesz a. reá kivetett reparáeiókat 1935 előtt megfizetni, mert hiszen a versaillesi szerződés maga is kifejezetten a törlesztésre vonatkozólag harmincéves határidőből indul ki. A miniszter rámutat Francia- ország 1871. évi ós Németország 1911. évi helyzetének teljes különbözőségére és a német felfogás helyességére, amely szerint Németország a reparációkra vonatkozó előfeltételeket máris teljesítette, a következő pontokat hozza fel: A Dawes-terv a szabályszerű fizetésekre a megállapított annuitásokban effektiv zálogokat teremtott, melyek a hitelezőknek teljes biztonságot nyújtanak. Németorsz. ezeknek a zálogoknak nyújtására a versaillesi szerződés értelmében nem volt kötelezve. Reméli, hogy a tervezet uj szakértői bizottság létesitése a reparációs kérdés végleges és teljes szabályozására vezet. Ha ez várakozás ellenére nem is sikerülne, a Dawes-terv keretében megkötött és 1935-ön messze túlterjedő egyezmények hatékonysága teljesen elegendő arra, hogy a 431. fejezet lojális értelmezésével az összes előfeltételeket teljesítetteknek tekintsék. Stresemann ezután rámutat arra a nyilatkozatra, amelyet 1919 június 16.-án a német területek megszállására vonatkozólag Wilson, Clemenceau és Lloyd George alájogyeztek és amely kijelenti, hogy ha Németország 1935 előtt jóakaratának bizonyítékát nyújtja és kielégítő' garanciákat ad a szerződésekből reá származó kötelességek teljesítésére, az érdekelt szövetséges hatalmak készek arra, hogy megegyezzenek a megszállási periódus korábbi befejezésére vonatkozólag. Feljogosítva érezzük magunkat, — mondotta Stresemann —, hogy felállítsuk azt a kérdést, cl akarják tőlünk vitatni azt. hogy Németország jóakaratának bizonyságát adta é.-: ennek a nyilatkozatnak értelmében kielégítő garanciát nyújtott. Stresemann ezekkel a. szavakkal zárta fejtegetését: Mindezek, után jogosan elvárom, hogy jogi argumentumaink végre is nem maradnak j Egy soproni firaélskslsl iarar tragikus halál! Sopron, december 27. A soproni Széchenyi i István főreáliskolának voll tanára Winkler Ele- ( mér dr., akinek tragikus körülmények között be- I következett halála nagy izgalomban tartja Sopron j városát. Csendesen visszavonultan élt özvegy i édesanyjával. Csak akkor hallatott magáról, ha j valami uj tudományos munkája jelent meg. Tör- J ténelemtanár volt. Többet élt Sopron múltjában, mint jelenében. Megírta a soproni céhek történetét, az elmúlt századok igazságszolgáltatását. Búvárkodásai annyira lefoglalták minden idejét, hogy nem ért rá társaságba járni, szórakozni. Nőtársaságban sohasem látták, csupán édesanyjával járt, akit bálványozásig szeretett. Pedig fiatal voli. 32 éves. A szünetnélküli szellemi munka annyira megtámadta idegrendszerét, hogy végül is orvoshoz kellett mennie. Az orvos súlyos neuraszténiát állapított meg nála, amelyet a túlfokozott szellemi munka okozott. Hogy Winkler dr. elnyűtt idegzetét meggyógyítsa és főleg neuraszténiás kényszerképzeteit legyőzze, az orvos hormoninjekciókat adott a betegnek. A hormoninjekció anyagát különböző állati alkatrészekből nyerik. A mesterséges hormon izgatja az idegrendszert és újabban a csiramirigyek hormonja által akarja SteinaCh és Voronov professzor az öregedő testei megifjitani. A soproni orvos ilyenfajta iíjitó hormoninjekciót adott Winkler- nak. A múlt hét péntek délutánján járt lenn utoljára a tanár orvosának rendelőjében, hogy a kilencedik injekciót megkapja. Az orvosi kezelésnek ekkor már szemmeüátható eredménye volt a tanár külső viselkedésén. Míg azelőtt zárkozott természetű volt. aki idegenkedve járt az emberek között, most felifjult,, vidám és beszédes lett. Másnap Winkler dr. átutazott Győrbe, ahol két napig tartózkodott, hétfőn visszatért Sopronba. Délutánra már elhívta kezelőorvosát, mivel rosszul érezte magát. Az orvosnak szédülésről s általános rosszullétről panaszkodott, helyi fájdalmakról nem szólt. Mivel szemei ködösek voltak, szívműködése rendetlen, ajkai vértelenek és azt is előadta, hogy rengeteget dohányzott a két nap alatt, az orvos nikotinmérgezést állapított meg. A beteg állapota ettől kezdve pereröl-percre rohamosan rosszabbodott, úgyhogy estére be .kellett szállítani a soproni Erzsébet-kórházba. Ekkor a beteg már testének ama részén érzett fájdalmakat, ahol az injekciókat kapta. A kórházban megoperálták a beteget, segíteni azonban már nem tudták rajta, mivel késő volt. Vérmérgezést állapítottak meg a betegen. Ez végzett vele még a hajnali órákban. Az operáció után a haláleset a hatóságokat is foglalkoztatni kezdte. Ekkor derült ki, hogy egy teljesen szokatlan, ritka és orvosi szempontból is igen nehéz esettel állnak szemben. A rendőrség, illetve az ügyészség most már azt kutatta, hogy mi okozta a vérmérgezést. A csaiád ellenkezése dacára is elrendelték a halott felboncolását. A boncolás eredményeltép Király dr. igazgatófőorvos vallomása szerint a vérmérgezést anaerob baktériumok idézték elő. Ez a vallomás kizárja azt, hogy a vérmérgezést esetleg a kezelőorvos tisztátalan tűje okozta volna. Az anaerob baktériumok ugyanis tisztán csak oxigén és igy levegő hozzájárulása nélkül tenyészhetnek, ellenfélben az aerob baktériumokkal, melyek csak a levegő hozzájárulása mellett élnek. Az orvos tűje nincs elzárva a levegőtől, ellenben légmentesen zárt az a fiola, mely az orvosságot tartalmazta. Ezenkívül az operatőr orvos azt is vallotta, hogy az esetben, ha a tü fertőzött lett volna, úgy az injekció helyén lokális genyedés állt volna elő. így azután ne-in maradt más feltevés, mint az, hogy a fiolában levő hormon volt fertőzött. A további nyomozás egyelőre megakadt, mivel most már a bakteriológus szakorvosokra hárul az a .feladat, hogy megállapítsák, milyen fertőző baktériumot tartalmazott a végzetes fiola. Ennek megállapítása végett Szilvási Gyula dr. soproni bakteriológus és urulógus, a hullának minden olyan részéből, mely elváltozást szenvedett, mintákat vett és ezeknek egy részéi felküldte Budapestre, ahol Preisz professzor tenyészti ki a fertőző baktériumot, a másik részből pedig Szilvási dr. mint ellenőrző orvosszakértő tenyészti ki azokat a baktériumokat, melyek Winkler Elemért 48 óra leforgása alatt megölték. A tragikus haláleset utórezgéseként megemlítjük, hogy Sopronban azóta mindenki fél az injekcióktól és nem egy esetben a kezelőorvosok úgy védekeznek ezzel az idíoszinkraziával szemben, hogy a betegek előtt előbb saját maguknak adnak injekciót. A légres*ólyleJenebb egvcUíudere? rakéta-autó } Stresemann karácsonyi nii Németország jogalapját In lesieti itábin tatja Németországnak szerződésszerű joga van a kiürítés követelésére
