Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-28 / 294. (1921.) szám

1928 december 28, péntefc. 5 Utolsó szó a békési csetepatéban Dr. Dewidér Dmrányi a Süorcnsky Den- nikben kö'zölt replikájában, amely hü tükre egy elferdült, mániákus léleknek, azt írja, hogy testvérem. Kijelentem, hogy ez csak a természetnek irtózatois tévedése lehet. Prága., december 27. Dzurámi László. üyugdii helyett Isgjrdlj Ho!9!3 kép¥isaSő e3,®?fe€*s3ifs$ interven­ciója egy eSbocsátott postás érdekében Kassa, december 27. Hol óta János dr. magyar nemzeti pánti nemzetgyűlési képvi­selő többek között Torhány Mihály kassai el­bocsátott postaailtiszt érdekében is inberpel- lációft nyújtott be a kormányhoz. Az inter­pellációra Nősek dr. postaügyi miniszter most a következő választ adta: >,Torhány Mihály volt magyar postai altiszt a postai alkalmazottaknak 1919. évi sztrájk­ján részt vett s minthogy felszólításra a szol­gálatba nem jelenetkezett, a szolágiatból el- bocsájtatott. Emez intézkedés, minthogy ne­vezett vele szemben panasszal nem élt, jog­érvényes lett. Amikor a szlovenszkói volt magyar alkalmazottak viszonyainak rendezé­séről szóló 1920. április 15.-i 269. gy. sz. tör­vény meghozatott- Torhány is benyújtotta a csehszlovák állami szolgálatba való visszavé­tele vagy nyugdíjaztatása iránti kérvényét. E kérvény azonban alutas itatott az okból, mert Torhány a postai szolgálatból jogérvényesen már el volt bo'csátva s következőleg áz idő­ben, amikor az idézett törvény életbe lépett, t i, 1920. május 1.-én, a csehszlovák álam­mal már semmiféle viszonyban nem állott, úgy hogy e törvény reá egyáltalában nem vonatkozhatott. Ez ellen Torhány a legfel­sőbb közigazgatási biróságnál panasszal élt. E panasz, mint indokolatlan, nevezett bíró­ságnak 1927. november 10.-én kelt határoza­tával elutasifatott. Torhány utóbb 1928 január havában kegydij engedélyezése iránt folya­modott. A kérelemnek hely adatott. A köz- társasági elnök ur 1928 október 12A határo- zatáml nevezettnek a határozat keltétől szá­mított három évre> vagy közelebbi ellátásának idejéig évi 2400 korom kegyadományt en­gedélyezetté ■■■ .. A iwziinzfcói ügyy&Hzöyettég beregszászi közgyűlése Beregszász, december 27. (Saját tudősitónktól.) A ruszinszkói ügy­védszövetség vasárnap tartotta Beregszászon évi közgyűlését, melyet Brascsajkó Gyula dr., a ruszinszkói ügyvédszövetség elnöke nyitott meg. Brascsajkó Gyula dr. beszámolt a köz­gyűlésnek az ügyvédszövetség működéséről és bejelentette, hogy az országos ügyvédka­mara a ruszinszkói szövetség működését el­ismerte és a ruszinszkói ügyvédi ügyek elin­tézésére illetékesnek nyilvánította. Brascsajkó dr. évi jelentése után a napi­rendnek a ruszinszkói magyar ügyvédekre nézve igen sérelmes pontiát tárgyalták, amely az ügyvédi rendtartás tervezetére vonatkozó véleményadásról szólt. Az igazságiigyminisz- térium ugyanis véleményezés céljából le- küldte a ruszinszkói ügyvédszövetségnek is az ügyvédi rendtartás tervezetét, amely sze­rint az ügyvédszövetség vezetőségének 50 szá­zaléka csakis cseh és ruszin nemzetiségű le­het. Ezzel szemben Ruszinszkó ügyvédeinek legnagyobb része magyar nemzetiségű. A magyar ügyvédek a közevülésen tiltakoz­tak az ügyvédi rendtartás e tervezete ellen, amely ellenkezik az alkotmánytörvénnyel, amely a jogegyenlőséget vallásra, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítja. Brascsajkó dr. bejelentette a közgyűlésnek, hogy az ügyvédszövetség intervenciója az ál­lampolgársági kérdésben sikerrel járt, ameny- nyiben az érdekelt ügyvédek folytathatják gyakorlatukat akkor is, Íja csak az állampol­gárság iránti kérvény beadását igazolják. Be­jelentette továbbá, hogy értesülése szerint a kassai tábla ruszin tanácsát Ungvárra fogják áthelyezni és hogy a beregszászi törvényszé­ket nem szüntetik meg. Igen nagy vihart váltott ki a zugirászat és a hatóságilag engedélyezett „Inkassant“-inté- zet kérdése. Az ügyvédek egységes álláspont­ja szerint a zugirászat és az „Inkassant“ sú­lyos károkat okoz az ügyvédeknek és ezért a közgyűlés elhatározta, hogy a zugirászat és az „Jnkassant“ működése ellen az illetékes he­lyen tiltakozni fog. Siessem előfizetni a Képes s*é£r@ Az amerikai magyarok minta 15-én „nemzetgyűlésre" ülnek össze Maiéban Newyork, december 27. Március 15-én Buffalóban nemzetgyűlést hívnak össze az Amerikában tartózkodó magyarok, amelyen az amerikai magyarok minden egyes szer­vezete résztvesz. A nemzetgyűlés célja az amerikai magyarság tömörítése, a magyar helyzet megismertetése az amerikai közvéleménnyel és annak megvitatása, hogy mi­ben lehetnének segítségére az anyaországnak és miként tehetnék mélyebbé a kapcso­latot Magyarországgal. A nemzetgyűlés meg akarja teremteni az úgynevezett „Ma- gyaramerika parlamentjét", amelyben minden magyarlakta községnek és magyar kö­zösségnek delegáltja lenne. I Padit műiniiet pisi i párisi szenátusban nem engedik szilig Iliász síüáferü fatimt állapota iohbraforduit — á ftomámASrSk az autonomista mozgalom vezetőit teszik felelőssé — Wm Csalom Elzászban hatás nélkül és ezek az argumentumok a ke­vésbé erős politikai ós erkölcsi érdekkel együtt arra fognak vezetni, hogy a német terület, meg­szállását, a világháboruuak ezen utolsó kator nai csökevényét véglegesen kiküszöböljék. Páris, deoeiniber 27. Faehot volt colmaori álla mügy ész állapotában, aiki ellen tudva­levőleg az elmúlt hét végén merényletet követtek el, javulás következett be, úgy hogy remélik, miszerint az állam ügyész rö­videsen felgyógyul. Ezzel szemben egyáltalán nem csökkeni az izgulom, amelyet a merénylet a közvé­leményben keltett. Mindenfajta pártiráay- 'zsatu lap felszólítja a kormányt, hogy a leg­erélyesebb intézkedéseket tegye meg. En­nek az agitációnak következményét nem lehet előre látni, de máris jellemző csel fordult elő a szenátusban, ahol Elzász kép­viselőjét, Mülier abbét, a költségvetés vi­tájában nem is engedték szóhoz jutni ós percekig tartó lármával meg a gyalázkodó kifejezések özönével arra kényszeritették, hogy a tribünt elhagyja. Elzászban is íorrpontra jutott az általá­nos izgalom, amely most mér rendkívül veszedelmes méreteket ölt. Haegy abbét, akit Parisban a merénylet erkölcsi szerve­zőjének tartanak, fenyegető levelekkel árasztják el. Az abbé lapjának tegnapi számában élesen kikel és tiltakozik a rá- galmaarási eljárás ellen, amelyet a francia kormány müvének nevez. Kijelentése sze­rint illetékes helyen a merénylet szomorú alkalmát arra akarják felhasználni, hogy őt ártalmatlanná tegyék és ezzel az auto­nóm! sta mozgalomnak megadják a. kegye­lemdöfést. Ez a spekuláció azonban ha­Berlin, december 27. Stresemann dr. külügy­miniszter a Baltimore Sun munkatársával a ka­rácsonyi ünnepek alkalmával hosszabb beszél­getést folytatott a rajnai terület kiürítésének kérdéséről. Stresemann abból a tényből indult ki, hogy a világ közvéleménye gyakran barát­ságtalanul áll azzal a ténnyel szemben, hogy a birodalmi kormány jogi álláspontját tulerősen hangsúlyozza. Erre vonatkozólag a külügymi­niszter szó szerint a következőket mondotta:-— Egy ilyen életbevágó fontosságú kérdés­ben nem szoríthatjuk egyszerűen háttérbe azt a tényt, hogy a Versailles! szerződés a német kormánynak meggyőződése szerint jól megalapozott jog­igényt nyújt a kiürítés követelésére. Nem szubtilis jogi dedukciókról van itt szó, ha­nem a versaillesi szerződés egy rövid, de an­nál fontosabb határozmányának észszerű és lo­jális kifejtéséről. Ennek a szerződésnek 431. fe­jezete kimondja, hogy a megszálló csapatokat azonnal ki kell vonni a rajnai területről, ha Németország a tizenöt évre megszabott szerződésszerű megszállási határidő előtt „coxnplies áll the undertakiings resulting from the present Treaty.“ Stresemann ezután megállapítja, hogy Német­ország lefegyverzését a régebbi szövetséges hatalmak iránytadó körei befejezettnek ismer­ték el, már pedig ez alkotta a német szerződési kötelezettségek első csoportját. Ezután külö­nösebb hangsúlyozással tért át a mértékadó angol részről hangoztatott azon állításra, hogy a Dawes-tervben létrejött 1924, évi most ér­vényben lévő londoni megegyezés és annak Né­metország részéről pontos teljesítése nem ele­gendő arra, hogy a 431 fej. előfeltételeit teljesit- tetteknek tekintsék. Ezen kijelentések szerint a 431. fejezet teljesítése csak akkor képzelhető el, ha Németország az. egész reparációs adóságát maradók nélkül kifizette volna. Ez a felfogás — folytatta Stresemann -— a szó szerint idézett szöveggel ellentétben áll, mert ebben nem ar­ról az esetről van szó. hogy Németország ösz- szos kötelezettségeit teljesít,tette, hanem arról, az esetről, hogy ezeket a kötelezettségeket tel­jesiti. Lehetetlenség, hogy a rajnai terület idő­mis. Az elzászi nép a merénylő tettéit a legélesebben elítéli, nem tartja szolidáris­nak magát vele és ha Párásban úgy hiszik, hogy a merényletből kötelet hurkolhatnak az autonomista mozgalom vezéreinek nya- l ra. alaposan tévednek. Paris, december 27. A lapok mühlhau- seni jelentése szerint hétfőn a rendőrség az autonomista körökben házkutatásokat tartott. így átvizsgálták a mühlhauseni autonomista lap főszerkesztőjének, Junk- kernek, és a kommunista párt titkárának, Wall is érnék lakását. Ezenkívül Brogily el­zászi autonomista képviselőit is kihallgat­ták, aki Benoilnak, Faehot merénylőjének, a képviselői kamarába két belépőjegyet szerzett. A képviselő kijelentette, hogy semmiféle részletet nem tud a merénylő­ről moaídáni, akit nem ismer. Párás, december 27. Az Havas hivatalos jelentése szerint az igazságügyminiszter elrendelte, hogy Roos dr. autonomista kép­viselőnek bűnügyét biztonsági okokból az alsórajnai kerület esküdtbirósága elöl egy más esküditbiróság ügykörébe utalják. Azok a fenyegetőzések, amelyeket julius !2-ike óta a bíróság emberei ós az esküd­tek ellen intéznek, nemcsak olyan agitá- cics állapotot teremtettek, amely ellenke­zik a szabad és pártatlan igazságszolgálta- tássail, hanem az államügyész elleni me­rényletre is vezettek. előtti kiürítését az egész német reparációs adós­ság effektiv kifizetésétől teszik függővé. Tény­leg senki sem gondolt arra a lehetőségre, hogy Németországnak módjában lesz a. reá kivetett reparáeiókat 1935 előtt megfizetni, mert hiszen a versaillesi szerződés maga is kifejezetten a törlesztésre vonatkozólag harmincéves határ­időből indul ki. A miniszter rámutat Francia- ország 1871. évi ós Németország 1911. évi hely­zetének teljes különbözőségére és a német fel­fogás helyességére, amely szerint Németország a reparációkra vonatkozó előfeltételeket máris teljesítette, a következő pontokat hozza fel: A Dawes-terv a szabályszerű fizetésekre a megállapított annuitásokban effektiv zálogokat teremtott, melyek a hitelezőknek teljes biztonsá­got nyújtanak. Németorsz. ezeknek a zálogoknak nyújtására a versaillesi szerződés értelmében nem volt kötelezve. Reméli, hogy a tervezet uj szakértői bizottság létesitése a reparációs kérdés végleges és teljes szabályozására vezet. Ha ez várakozás ellenére nem is sikerülne, a Dawes-terv keretében megkötött és 1935-ön messze túlterjedő egyezmények hatékonysága teljesen elegendő arra, hogy a 431. fejezet lo­jális értelmezésével az összes előfeltételeket teljesítetteknek tekintsék. Stresemann ezután rámutat arra a nyilatkozatra, amelyet 1919 jú­nius 16.-án a német területek megszállására vo­natkozólag Wilson, Clemenceau és Lloyd Geor­ge alájogyeztek és amely kijelenti, hogy ha Németország 1935 előtt jóakaratának bi­zonyítékát nyújtja és kielégítő' garanciákat ad a szerződésekből reá származó kötelessé­gek teljesítésére, az érdekelt szövetséges ha­talmak készek arra, hogy megegyezzenek a megszállási periódus korábbi befejezésére vo­natkozólag. Feljogosítva érezzük magunkat, — mondotta Stresemann —, hogy felállítsuk azt a kérdést, cl akarják tőlünk vitatni azt. hogy Németor­szág jóakaratának bizonyságát adta é.-: ennek a nyilatkozatnak értelmében kielégítő garanciát nyújtott. Stresemann ezekkel a. szavakkal zárta fejte­getését: Mindezek, után jogosan elvárom, hogy jogi argumentumaink végre is nem maradnak j Egy soproni firaélskslsl iarar tragikus halál! Sopron, december 27. A soproni Széchenyi i István főreáliskolának voll tanára Winkler Ele- ( mér dr., akinek tragikus körülmények között be- I következett halála nagy izgalomban tartja Sopron j városát. Csendesen visszavonultan élt özvegy i édesanyjával. Csak akkor hallatott magáról, ha j valami uj tudományos munkája jelent meg. Tör- J ténelemtanár volt. Többet élt Sopron múltjában, mint jelenében. Megírta a soproni céhek történe­tét, az elmúlt századok igazságszolgáltatását. Búvárkodásai annyira lefoglalták minden idejét, hogy nem ért rá társaságba járni, szórakozni. Nőtársaságban sohasem látták, csupán édesany­jával járt, akit bálványozásig szeretett. Pedig fiatal voli. 32 éves. A szünetnélküli szellemi munka annyira megtámadta idegrend­szerét, hogy végül is orvoshoz kellett mennie. Az orvos súlyos neuraszténiát állapított meg nála, amelyet a túlfokozott szellemi munka okozott. Hogy Winkler dr. elnyűtt idegzetét meggyógyítsa és főleg neuraszténiás kényszerképzeteit legyőzze, az orvos hormoninjekciókat adott a betegnek. A hormoninjekció anyagát különböző állati alkat­részekből nyerik. A mesterséges hormon izgatja az idegrendszert és újabban a csiramirigyek hor­monja által akarja SteinaCh és Voronov professzor az öregedő testei megifjitani. A soproni orvos ilyenfajta iíjitó hormoninjekciót adott Winkler- nak. A múlt hét péntek délutánján járt lenn utoljára a tanár orvosának rendelőjében, hogy a kilencedik injekciót megkapja. Az orvosi keze­lésnek ekkor már szemmeüátható eredménye volt a tanár külső viselkedésén. Míg azelőtt zár­kozott természetű volt. aki idegenkedve járt az emberek között, most felifjult,, vidám és beszédes lett. Másnap Winkler dr. átutazott Győrbe, ahol két napig tartózkodott, hétfőn visszatért Sopron­ba. Délutánra már elhívta kezelőorvosát, mivel rosszul érezte magát. Az orvosnak szédülésről s általános rosszullétről panaszkodott, helyi fájdal­makról nem szólt. Mivel szemei ködösek voltak, szívműködése rendetlen, ajkai vértelenek és azt is előadta, hogy rengeteget dohányzott a két nap alatt, az orvos nikotinmérgezést állapított meg. A beteg állapota ettől kezdve pereröl-percre rohamosan rosszabbodott, úgyhogy estére be .kel­lett szállítani a soproni Erzsébet-kórházba. Ekkor a beteg már testének ama részén érzett fájdalma­kat, ahol az injekciókat kapta. A kórházban meg­operálták a beteget, segíteni azonban már nem tudták rajta, mivel késő volt. Vérmérgezést álla­pítottak meg a betegen. Ez végzett vele még a hajnali órákban. Az operáció után a haláleset a hatóságokat is foglalkoztatni kezdte. Ekkor derült ki, hogy egy teljesen szokatlan, ritka és orvosi szem­pontból is igen nehéz esettel állnak szemben. A rendőrség, illetve az ügyészség most már azt kutatta, hogy mi okozta a vérmérgezést. A csaiád ellenkezése dacára is elrendelték a halott fel­boncolását. A boncolás eredményeltép Király dr. igazgató­főorvos vallomása szerint a vérmérgezést anaerob baktériumok idézték elő. Ez a vallomás kizárja azt, hogy a vérmérgezést esetleg a kezelőorvos tisztátalan tűje okozta volna. Az anaerob bakté­riumok ugyanis tisztán csak oxigén és igy levegő hozzájárulása nélkül tenyészhetnek, ellenfélben az aerob baktériumokkal, melyek csak a levegő hozzájárulása mellett élnek. Az orvos tűje nincs elzárva a levegőtől, ellenben légmentesen zárt az a fiola, mely az orvosságot tartalmazta. Ezen­kívül az operatőr orvos azt is vallotta, hogy az esetben, ha a tü fertőzött lett volna, úgy az in­jekció helyén lokális genyedés állt volna elő. így azután ne-in maradt más feltevés, mint az, hogy a fiolá­ban levő hormon volt fertőzött. A további nyomozás egyelőre megakadt, mivel most már a bakteriológus szakorvosokra hárul az a .feladat, hogy megállapítsák, milyen fertőző baktériumot tartalmazott a végzetes fiola. Ennek megállapítása végett Szilvási Gyula dr. soproni bakteriológus és urulógus, a hullának minden olyan részéből, mely elváltozást szenvedett, mintákat vett és ezeknek egy részéi felküldte Budapestre, ahol Preisz professzor tenyészti ki a fertőző baktériumot, a másik részből pedig Szil­vási dr. mint ellenőrző orvosszakértő tenyészti ki azokat a baktériumokat, melyek Winkler Elemért 48 óra leforgása alatt megölték. A tragikus haláleset utórezgéseként megemlít­jük, hogy Sopronban azóta mindenki fél az injek­cióktól és nem egy esetben a kezelőorvosok úgy védekeznek ezzel az idíoszinkraziával szemben, hogy a betegek előtt előbb saját maguknak adnak injekciót. A légres*ólyleJenebb egvcUíudere? rakéta-autó } Stresemann karácsonyi nii Németország jogalapját In lesieti itábin tatja Németországnak szerződésszerű joga van a kiürítés követelésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom