Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-28 / 294. (1921.) szám

1928 aeeemfteir 28, péntek. 3 Magyarország jSvőie a magyar államférfiak! karácsonyi megnyilatkozásainak tükrében Bettiién üzenete az amerikai magyarokhoz — Apponyi szerint a kisebbségi kérdés minden különös incidens nélkül, belső sólyánál fogva aktuálissá vált — Klebeisberg, Vass, Mayer, Scitovszky és Pestiig miniszterek nyilatkozatai Budapest, december 27. A magyar politika karácsonyában kiiamel- Kedilk Bethlen István gróf mmiszterelnöknek az „Az EiSt“ számára a dalt nyilatkozata és az amerikai magyarságnak küldött üzenete. Az Az Est számára adott nyilatkozatában a mi­niszterelnök két 'külföldi útjáról adott beható fölvilágosátást. A miniszter-elnök ugyanis az el múlt hetekben Genfben folytatott tárgyalá­sokat, majd Lugiánót kereste föL, ahol Brdamd- nal, Chamberlainnel és Stresemannail folyta­tott tárgyalásokat. Genfi utjának célja az volt, hogy ott a pénzügyi emberekkel az európai pénzügyi helyzetet megvitassa, tájékozódjék, mi vár­ható ebből a szempontból a közeli, vagy a távolabbi jövőben, milyen kihatással lesz­nek a jóvátételi tárgyalások a pénzügyi helyzet várható kialakulására és viszont, hogy tájékoztatást nyújtson a vezető finánc- politikusoknak Magyarország pénzügyi helyzetéről és arról a programról, amelynek alapján a magyar kormány dolgozik. A miniszterelnök újból föl akarta venni azrt a kontaktust, amely évekig fönnállóit a sza­nálás idején közte, a magyar pénzügyminisz­terek és a népszövetség pénzügyi bizottsága között. Még ha a kormány-nem is akar egy állami kölcsönt kontrahálni, akkor is fontos, hogy a pénzügyek vitelét olyan keretekbe illessze bele, amelyeket a várható általános európai pénzügyi helyzet a közel jövőben nyújtani fog. — Hogy kölcsönről nem lehetett szó folytatta a miniszterelnök —, ezt az az egy­szerű meggondolás is bizony Úja, hogy Magyarországnak külföldi hitele nem szo­rul rá többé, hogy egy külföldi kölcsönt a népszövetségen keresztül vegyen föl. Még ha arról is lenne szó, hogy a magyar ál­lam egy kölcsön fölvételével foglalkoznék, abban az esetben sem lett volna szükség arra, hogy a népszövetség pénzügyi bizottságához forduljon, ment Magyarország ma már kül­földi kölcsönt fölvehet a népszövetség támo­gatósa nélkül is, föltéve, hogy a jóvátételi bi­zottsággal a kérdés előzetesen elintézést nyert. Mindezzel a miniszterelnök annak a híresz­telésnek abszurditását akarta kimutatni, amely szerint kölcsön kérésével fordult volna a népszövetséghez. Magyarország, ha köl­csönre van szüksége, azt közvetlenül a pénz­piacon fogja keresni. Lugánói tárgyalásairól Betűien gróf igy nyilatkozott: — Lugánói tárovailásaiim nem pénzügyi ter­mészetűek volltak. Szükségét éreztem annak, hogy a nagyhatalmak vezető áliLamférfiaiival a személyes érintkezést újból fölvegyem, mi­után egy év teílt el már azóta, hogy a külföl­dön jártaim és a dinedet érintkezés ez év alatt szünetelt. Ennek az érintkezésnek is informatív céljai voltak. F.o-vfelől, hopv mamam tájékozódást szerezzek azokról a politikai kérdésekről, amelyek a közel jövőben napirenden lesznek és ame­lyeknek megoldását a nacrvhafalmak tervezik. Másfelől, hogy tájékoztassam’ugyanezeket az államférfiakat arról a politikáról, amelyet Magyarország nemzetközi viszonylatokban a jövőben is folytatni kíván. Megcáfolt rágalmak-- Hangsúlyozni kívánom, hogy nyomaté­kosan volt alkalmam megcáfolni mindazon rágalmakat, amelyek a legutóbbi időkben is velünk szemben a világsajtó egyik-másik or­gánumában napvilágot láttak. Magcáfoltam azt a hirt, mintha Magyaror­szág a királykérdés sürgős megoldásával bármilyen formában foglalkoznék, vagy mintha Magyarország titokban fegyverkez­ve, erőszakos módon kívánná megoldani azokat a problémákat, amelyeknek megol­dását minden magyar ember oly nagyon óhajtja. Ezáltal biztosítani kívántaim azt, hogy bevág­juk az ajtót jövőben is a hasonló híresztelések előtt, amelyek, ha nem is találnak osztatlan hitelre, mégis alkalmasak bizonyos nyugta­lanság főik öltésére Magyarország politikájá­val szemben, alkalmasak a bizalmat csökken­teni és ennek folytán ártalmára vannak azok­nak a problémáknak a megoldása szempont­jából, amelyeknek a megoldását valóban ter­vezzük és amelyek az élet praktikus követel­ményeiből folynak. — Megbeszégléseimk tanúbizonyságot tettek arról, hogy Magyarország iránt a külföldön a bizalom és az értékelés egyáltalában nincs csökke­nőben, sőt hovatovább Magyarországot mint a Duna- medenoe jelntős tényezőjét ismerik el mind­azok, akikkel alkaámam volt beszélni. . Magyarország nyugodt, céltudatos, kalan­doktól magát távoltartó irányát — de amel­lett önérzetes politikáját — értékelni tudják és szimpátiával tekintenek Magyarország uj- jáébredósére, amelyet nem hátráltatni, ha­nem előmozdítani és alátámasztani készek az összes tényezők. A magyar kormány gazdasági programja A magyar belpolitika kérdéseiről szólva, először a gazda,sági viszonyokkal foglalkozott a miniszterelnök. Nem látja indo&oltnaik a gazdasági élet jelenségeinek megítélésében mutatkozó túlzott pesszimizmust. A magyar mezőgazdaság rossz helyzetben van, mert az 50 milliós fogyasztási piac elvesztése folytan nehezen értékesítheti terményeinek egy ré­szét. Most már nemcsak program van kidol­gozva ezeknek a bajoknak megszüntetésére, hanem gyors egymásutánban gyakorlati lépé­sek fognak következni ennek a programnak magvalósítására. Ezeknek a segítségéved *a magyar mezőgazdaság újból megjelenik árui­val azokon a piacokon, amelyek azokat köz­vetlenül föl tudják venni. Ehhez megfelelő organizmusra, a tarifapolitika revíziójára, az i exporthitel fejlesztésére, bizonyos állami tá­mogatósra van szükség. A kormányzat foko­zatosan törekszik a mezőgazdasági hitel ol- csóbbátéteiliére. Az export fejlesztésénél a kor­mánynak karöltve .kell haladni a kereskede­lemmel is. Az iparfejlesztés torén a kormány gondoskodni kíván arról, hogy a természetes fejlődőképeissóggel bíró iparágak ezentúl is moghonosittaissanak, ezt megfelelő iparpárto- lássail fo<ria a kormány lehetővé tenni. Direkt adócsökkentésről a jelen helyzetben nem lehet szó, de minden adónem behajtásá­nál gondoskodni kell arról, hogy ez a behaj­tás mentes legyen minden zaklatástól. A kor­mány gondot fordát arra, hogy azok a nagy terhek, amelyek a községekre és az autonóm testületekre nehezednek, csökkentessenek. Ezt a kérdést a kormány törvényes utón ren­dezi és gondot fordít arra, ha^v a községek közérdekű kiadásai kölcsön for­májában, nem pedig a pótadó perccntuális emelése révén, fedeztessenek. A parlament munkarendjét ismertette ez­után a miniszterelnök. A háznak februárban már a költségvetéssel kell foglalkoznia. Addig talán elintéződik a közigazgatás reformja és a sajtónovella. A sajtótörvény elfogadásával megszűnik a kormány lapbetiltási és lapengedélyezési joga. A kulturális programiban kiemelte a nyolc- osztályos elemi iskola fontosságát. Karácsonyi szózat az amerikai magyarokhoz A Budapesti Hírlap karácsonyi száma közli Bethlen István gróf karácsonyi üzenetét Észak- és Délamerika magyarságához. Ezt az üzenetet valamennyi amerikai magyar lap közreadta karácsonyi számában. Bethlen Ist­ván gróf üzenete a következő: Amerikába szakadt véreinket nemcsak test­véreinknek, hanem munkatársainknak tud­juk, akikkel még szorosabbá forrasztjuk lelki kapcsainkat és érzelmi közösségünket. Meg­osztjuk velük a nemzet újjáépítésének és a modern Magyarország kialakításának munká­ját: itthon a magyar nemzet öntudatos és bé­kés munkája szerzi meg a magyarságnak a nemzetközi tekintélyt és az újjáépítéssel a belső megizmosodásnak biztonságát, kinn, a messzi amerikai kontinensen, az erőtényezővé fejlődött magyarság kell, hogy szembevesse a maga munkájával és hü állampolgári életével megszerzett tekintélyét a magyar állami gon­dolat ellenségeinek. Mi az amerikai magyarság feladata a nem­zet újjáépítésének munkájában? A magyar probléma a nemzetközi érdeklő­dés homlokterébe került s ezt a helyzetet kell kihasználni a tengerentúli magyarságnak. Adjanak hü, igaz és elfogulatlan képet Ma­gyarország helyzetéről, segítség megnyerni a világ szimpátiáját és szánjanak szembe a magyarellenes propagandával. Ennek a nem­zetnek az a tragédiája, hogy nem cselekede­teinek mértékével, hanem az ellenséges pro­paganda hamis mérlegén mérték. Ezzel szem­beszáll au i ma már nem lehetetlen: minden magyar ismertesse és hangoztassa nemzeté­nek nagy múltját, történelmi szerepét, kultur- értékét, céljait és jellemét. Hangoztassa min­den magyar, hogy Magyarország nem a kalan­dok, hanem a békés fejlődés eszközeivel, to­vábbá a Nemzetek Szövetségének és a döntő­bíráskodás gondolatának eszközeivel akarja elérni céljait. Balsorsát férfias lélekkel vi­seli, nem hallgat a kétségbeesés riasztó sza­vára, hanem tűr, szenved és munkával gyűjti azokat a nagy gazdasági és erkölcsi értéke­ket, amelyekből ki tudja építeni jövendőjét. Ezt hirdesse minden amerikai magyar 1 Apponyi a kisebbségi kérdésről Apponyi Albert gróf a Pesti Naplóban ír vezércikket “A magyar igazság utja“ címen. Ebben a cikkében a jelennek legsúlyosabb problémájával, a kisebbségi kérdéssel is fog­lalkozik, amely a népszövetségben most ha­talmas erővel emelte fel fejét. A nemzeti kisebbségek sorsa minden kü­lönös incidens nélkül aktuálissá vált, csu­pán azon belső súlyánál fogva, amelyet sa­ját természetétől bír. Apponyi fejtegetésének az a lényege, hogy ennél a kérdésnél a gyökeres orvoslásig csak a tünetek gyógyításáról lehet szó. Az Alföld kulturszerepe Klebeisberg koncepciójában Klebelsberg Kunó gróf magyar kultuszmi­niszter a Pesti Naplóban nagyszabású kultur- progiram jónak lényegét ismerteti, amelynek lényege a Magyar' Alföld kulturális felébresz­tésében kulminál. A szellemi tartalommal mindinkább telített Alföldiről fogja a kipat­tanó kulturszikra felgyújtani az életerőt a többi, ma még inkább pangó, tengő, szenve­dő országrészekben is. Vass József a katolicizmus uj világgondolatáról Vass József dr. népjóléti miniszter, kalo­csai nagyprépost a katolikus egyház uj világ- gondolatáról adott interjút a Pesti Naplónak. A katolikus egyház belső életében most ha-, talmas folyamat megy végbe, ez a munka a tridenti zsinat nyomán teljesen rendbeho- zott szervezet belső életének teljes kimélyité- sét és az evangélium tartalmával való tökéle­tes megtöltését tűzte ki céljául. Itt nem a po­litikai demokrácia ^eszméjével való szemibe- helyezkedésről van szó, hanem arról, hogy a katolicizmus belső erőinek minél nagyobb mértékben való kifejtése utján a társadalmak életére elmaraöhatatlanul kedvező hatás és befolyás gyakoroltassék. Az egyház tehát a hit és erkölcs magas értékeit iparkodik minél nagyobb mértékben kitermelni és ezzel ma­gát az emberiséget megnemesitve, a boldo­gabb fejlődésre alkalmasabbá tenni. A magyar mezőgazdaság és a terményértékesités Mayer János földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság' problémáival foglalkozik a Pesti Naplóban megjelent cikkében. A ma­gyar mezőgazdaság legfontosabb problémája az értékesítés. A termények forgalombahoza- talát olyan kereskedőkkel és szervezetekkel kell végrehajtani, amelyek át vannak hatva attól a tudattól, hogy az egyéni hasznon tul­Zágráb, december 27. Hétfőn este a Korzó-kávéháziban Grauer Alfréd detektí­vet a telefonhoz hívták. Mikor a detektív a telefonfülkébe lépett, egy ismeretlen em­ber négyszer rálőtt. Az egyik golyó a de­tektív tüdejét, a másik golyó a lábát fúrta keresztül, míg a további két golyó célt té­vesztett. A merénylő nyomtalanul eltűnt. Grauent eszméletlen állapotban szállítot­ták a kórházba. Állapota életveszélyes. Grauer a városban rendkívül gyűlölt egyé­niség volt. A parasztpárt elleni rendőri akciókban a legnagyobb szerepe neki volt. Belgrádban nagy izgalmat váltott ki a me­rénylet. Kormánypárti politikusok a pa­rasztpárt vezetőségére is kiterjedő nyomo­zást követelnek. Zágráb, december 27. A Márkius-teret tag nap nagy ünnepségek köziben Radics István-téruek keresztelték át» Az ünnepség után a tömeg hatalmas menet­ben kivonult á temelőbe, ahol megkoszorúz­“i Figyelem! duzzadt nyaföai és go&jjvút legkönnyebben úgy akadályozhat és gyo- 8 gyitfiat meg, ha naponta egy kis szelet Gefke-féfa jód-csoAofádét fogyaszt el. A Gehe-jéle jód-csokoláde használata elővigyázatossági szempontból egészségeseknek is ajánlható a duzzadt nyak es golyvaképződés elkerülesere. A ké­szítmény a legújabb és legideálisabb gyógy­szere a golyvakeze Lésnekés vele jádmérgezes nem állhat elő. A csokoládénak semmijeié mellékize nincsen, úgyhogy annak haszná­lata beteg gyermekek kezelésére is kiválóan alkalmas. Kapható minden gyógyszertárban, vagy pedig közvetlenül: GEHE-WER&E A,-0L AUSSSG, menőleg tevékenységükkel a magyar nemzeti termelés érdekeit is szolgálják. A kereskedő­nek és a gazdának meg kell találnia egymást, ezt a folyamatot kell megindítani a magyar mezőgazdasági életben. A bürokrácia lebontása a közigazgatásban Scitovszky Béla belügyminiszter a Magyar- ország hasábjain adott interjút a magyar köz- igazgatás problémáiról. A közigazgatásba bele kell vinni a legteljesebb közvetlenséget és általában a közigazgatást közel kell hozni a néphez. A felesleges aktazást meg kell szüntetni, be kell hozni mindenütt a rövid utón való elin­tézési módot. Közvetlen érintkezési módot kell meg valósi tani nemcsak az egyes hivata­lok, hanem az egyes minisztériumok között is. A bürokrácia lebontása magasabb kuitur- fokot igényel. A közigazgatásnak barátságos­nak és szívesnek . kell lennie a közönséggel szemben. A rendőrség nem lehet megkövese­dett intézmény, együtt kell haladnia az élet­tel. A sajtónovella és az uj polgári törvénykezés Pesthy Pál igazságügyminiszter a Magyar- ország hasábjain ismertette programját. A miniszter szerint az uj sajtótörvénytervezet a réginek rendszerét nem, érinti és igy a sajtójogot tulajdonképpen nem bolygatja meg. Rendezni kellett ellenben a sajtójogi felelős­ség problémáját, a szerzőség kérdését, amely­ben eddig nagy anomáliák uralkodtak. A fo­kozatos felelősség rendszerét fentartja az üj sajtótörvény s tulajdonképpen csak a felelős­ség kiépítéséről van szó. Igyekeztek megrövi­díteni azt a hosszadalmas eljárást, amely ed­dig a sajtóügyekben fennállott. A sajtótörvény után a miniszter minden idejét az uj polgári törvénykönyv végleges megalkotására kívánja szentelni. Az esküdt- bíráskodás tekintetében változatlanul az az álláspontja, hogy próbaképes, főleg politikai ügyekben az esküdtbiráskodást be lehet hoz­ni. Nem lehetetlen, hogy ennek a kérdésnek ták Radics sírját. A városban ezután viharos tüntetések voltak a pairaszípárt mellett és Belgrád ellen. Nagyobb rendzavarás sehol sem történt. Szerbia háborús „vérvesztesége** Belgrád, december 27. A ezkupstina ülé­sein a horvátoknak állandóan szemükre ve­tették a szerbek a háborúban hozott véráldo- zatukat Ismeretes, hogy Radics annak ide­jén felháborodva kiáltotta oda: Mondják meg, mi az ára a véráldozatnak, mert kifizetjük, ka bele is pusztulunk. Most Petrovics iábor- nok a Ratnik cimü katonai lapban közzé­teszi a szerbek véráldozatára vonatkozó ,.ár- kalknláciőját“, amely szerint Szerbia a há­borúban 1,800.000 embert veszített, ami 7 8 millió liter vend jelent. A kórházak által vér­átömlesztés esetén fizetett összegek ala-pián megállapítja, hogy 7.8 millió liter vér ára 7.8 milliárd arany franknak f£lel meg, vagy­is végeredményben Szerbia vérvesztesége 338 miiliárd dinár. megoldására rövidesen sor kerül. Zágrábban revotveresmerényletet követtek el egy gyűlölt szerb detektív ellen A detektív a kórházban haldoklik A zágrábi Márkus-feret Radics István térnek keresztelték át

Next

/
Oldalképek
Tartalom