Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-02 / 276. (1903.) szám

1338 'flatwmBqr 3, ntsármp. ll A gyermekek legszebb ajándéka Leporelló képeskönyvek Pajkos Peti 36.— Világszép képeskönyv 34.— Virágos réten 36.— Tündérvdilág 36.— Eszem-iszom 36.— Világjáró Palkó 36.— Nagy cirkusz 32.— Szerecsenország 36.— Nagy Állatkert (vászonkötés) 30.— A mi háziállataink 30.— Nagy ABC 41— — kisebb kiadás 30.— Utazás a holdba 30.— Mókás állatok • 28.— Világutazóik 28.— Ezermester 27.— Játékvilág 27.— Anya fiacskái 27.— Gyermekek öröme 27.— Képes-versek 26.— Babaország 27.— Állatok között 25.— Jő mutatást 24.— A kis család 24.— Boldog napok . 24.— Vidám élet 24.— Mint a szélvész 24.— Hetedhétország 23.— Borzas Peti 19— Borzas Peti huncut 19.— Terülj meg asztalkám 19.— Csizmás kandúr 19.— Két gézengúz 17.— Aki pajkos 17.— Tik-Tak 17.— Erdön-mezőn 17.— Furcsa világ 15.— Kedves állatok 27.— Esztendő gyermekei 15.— Mesemondó képek 15.— > Állatország 15.— Barlangi talpas 15.— Háziállatok 14.— Vadállatok 14.— Állatvilág 14.— Kis cirkusz 14.— Vidám cirkusz 14.— Számoljunk 14.— ABC 14.— Képes verses ABC 14.— Mesék népe 13.— Mit tudok ? 13.— Ki jön velünk ? 13— Hasznos képek 13.— Gyermekvilág 13.— Kis pajtások 13.— ■ Jé gyermekek 11.— Apró emberek 11.— Apró állatok 8.— A mi állataink 8.— Kócos Peti 8.— Muki 8.— Első ABC 8— Kis ABC 8.— Mókás képek 7.80 Tréfás képek 7.80 Tessék besétálni 7.80 Törpe világ 7.80 Utazzunk 7.80 Mulató állatok 7.80 Játszva számolunk 7.80 Képes számoló 7.80 Mi van benne 7.80 Kis tudós 7.80 , Állatkönyv 7.80 Áll a tképek 7.80 Apróságok örömei 7.80 Kis emberek 7.80 Mesevilág 7.80 ( Babavilág 7.80 ? FIGYELEM! Késedelmes szállítás elkeni- i lése céljából pótrendelés csatolását kér­jük a netán hiányzók azonnali kiegé- 1 szitésére. ^ Kapható és megrendelhető a Prágai Magyar \ Hírlap könyvof?ztályában, Praha II, Pansfcá 12, III. Portó K 5.—, 7.—. ' xx Alapittatott 1863-ban. — A legna­gyobb és legdusabb raktáru Fornheim- szönyegház, Bratislava, Mihály- kapu 26. Souterrain, földszint, I. emelet, há­rom terem karzatokkal, 16 árusitóhelyiség, 20 kirakat, óriási áruraktár mindennemű belső díszítési cikkekben. Közvetlen impor­tálása perzsa szőnyegek, bútorszövetek és szőnyegek. Minthogy a cég készpénzzel óriási mennyiséget vásárol úgy a ktil-, mint a bel­földön, nagy választéka van és versenyen kí­vül áll. Mintákat és ajánlatokat azonnal ingyen és bérmentve küld. 1, Pichíer mitlstattiorvos, az Erdélyi-per koronatanúja eskü alatt vallja, hogy Anna nem természetes halállal halt meg Pichíer jelen volt, mikor Forgács Anna azt mondotta Erdélyinek: Kedves Béla, mégis az volt az érzésem, hogy meglöktél Budapest, december 1. Az Erdélyi-per tárgyalá­sán ma nagy várakozás után megjelent Pichíer Antal millstatti körorvos, aki vallomást tett. Pich- ler vallomásában elmondotta, hogy többször ren­delt idegcsillapitő szereket Forgács Annának és pe­dig medinált és veramont, de az asszony rend­szerint visszautasította ezeket. Úgy látszott, hogy Erdélyi felesége nem akart erősen ható or­vosságot bevenni. Forgács Anna állandó jellegű idegességben szen­vedett, ami álmatlanságban és izgatottságban nyil­vánult meg. A szikláról való lezuhanás után Pich- ler megvizsgálta Annát és bekötözte sérüléseit. Ezek azonban nem voltak súlyosak. Nyakán sem­miféle sérülés nem volt, ellenben a füle mögött fájdalmat érzett. Daganat ott sem volt akkor. Kon­statálta, hogy Forgács Anna veszedelmesebb sérü­léseket nem szenvedett és egy hté alatt feltétlenül fel fog épülni. Mikor a lezuhanás után először lá­togatta meg Erdélyiéket, ott volt Erdélyi és Gáldy is. Az asszony izgalom nélkül montotta többek között: — Kedves Béla, mégis az volt az érzésem, hogy meglöktél. Pichíer érdeklődött, hogyan gondolja ezt, erre azonban senkisem vá­laszolt Anna ezeket a szavakat teljesen ért­hetően és öntudatosan mondotta. Piohler az asszony sérüléseire semmi orvosságot sem rendelt, még priznicet se, csupán tetanuszin­jekciót adott, hogy megakadályozza a fertőzést. Két nap múlva ártalmatlan gyógyszert rendelt. Ugyanaznap Erdélyi Veronáit kért tőle. Tizenöt­ször fél grammot irt fel neki. Másnap, mikor meg akarta látogatni a beteget, Erdélyi feltartóztatta őt, hogy hagyja a beteget aludni és ne menjen be hozzá. Ezért nem is ment be Erdélyiné szobá­jába. Csak halála után látta újra Forgács Annát. A nyak oldalán gyanús, a szerencsétlenséggel sem­mi összefüggésben nem lévő horzsolást konstatált. Erdélyi erre azt mondotta, hogy semmitsem jelent ez, ez a horzsolása halála előtt is meg volt. A halála igen rejtélyesnek látszott előtte. Első véleménye az volt, hogy szivbénnlásban halt meg Anna. A második halottszemlén már zsine­gelésre gondolt, mivel a nyak horzsolása ekko­rára már sokkal feltűnőbb volt. Ezután az elnök kérdéseire Pichíer kijelenti, hogy Erdélyi nem ‘mondotta azt, hogy Anna egy napja nem evett és hogy régóta megszakítás nélkül alszik. Erdélyi Pichíer vallomása alatt rendkívül izga­tottan kipirulva, egészen előrehajolva öl és úgy figyeli az elnök kérdéseit és az orvos válaszait. Pichíer a Veronáira nézve kijelenti hogy tízszer félgramm veronál a szokásos adag, de ha ezt egy­szerre beveszi valaki, az elég arra, hogy az illetőt megölje. Erdélyinét, minthogy gyenge szervezetű nő volt, már három és fél gramm veronál is megölte volna. Az elnök ezután az exhumálás és a boncolás rész­leteiről érdeklődik, majd ismét felolvassák a bon­colásról felvett jegyzőkönyvet. Pichíer mindenben megerősíti a jegyzőkönyv tartalmát. A boncolás alkalmával megállapítást nyert, hogy Anna nem természetes halállal halt meg. Először kézzel való megfojtásra gondolt, majd sállal és kézzel való kombinált fojtogatást tar­tott a halál okának. Azonban lehetségesnek tart­ja azt is, hogy Anna a kézzel és sállal való foj- togatás behatása alatt beállott i)?egsokk követ­keztében halt meg. Erdélyi és Gáldy felkeresték őt Anna halála után és befolyásolni akarták, hogy mit nevezzen meg a halotti bizonyítványban a halál okául. Erdélyiné ellenszenvvel viseltetett az erős kábítószerekkel szemben. Elnök: Tehát nem tartja valósiznönek, hogy Forgács Anna öntudatosan bevette volna a ve­ronál t. Pichíer dr.: Ezt kizártnak tartom. Gál védő: Ha az volt a véleménye, hogy Anna természetellenes módon halt meg, mért nem tett feljelentést? Miért ment bele abba, hogy a teme­tési engedélyt kiadja? Pichíer erre megfontoltan a következőket mondotta: ■>< í — Nehéz egy bűncselekményt bebizonyítani, kétszeresen nehéz egy orvosnak, aki felelősséggel tartozik egy ember társadalmi becsületének. Gál védő állandóan irónikus hangon ad fel kér­déseket Pichlerhez, de az elnök többször és eré­Évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy a „SULTÁN" forrás vizének kiváló gyógyhatása van vese- e's hólyagbántalmaknál, valamit esuznál és légzőszervek mindennemű hurutos bántalmaznál. Feloldja és a szervezetből eltávolítja az ártalmas savakat s azok­nak a szervezetben való káros lerakódását meg­akadályozza. — Dús lithium és természetes szénsav- tartalmú, kellemes izü ital úgy tisztán, mint borral keverve. Használata Gditöieg hat a szervezetre s fokozottabb testi és szellemi munkára teszi képessé. Megrendelhető „Cigelka" és „Sültén" forrás köz­ponti irodájában BARDEJ0V (Bártfa) Slovensko. | lyesen figyelmezteti, hogy csak komoly kérdéseket adjon fel. Pichíer ezután határozott hangon a következő­ket mondja: Eskü alatt állítom, hogy Forgács Anna fulladá- sos fojtogatás és sokk következtében halt meg, | tehát nem természetes halállal. ÍA klinikai orvosok is mind ezt bizonyítják, í Gál védő többek között Kenyeres Balázzsal és Minnioh professzorral is vitába keveredik. Gál ugyanis azt kérdi Pichlertől, hogy mikor a nyakat felvágták, nem nézte-e meg a timuszmirigyeket? Kenyeres Balázs és Minnioh Károly ö-sszemoso- lyognak. Minnich közbeszól: — A tiniuszmirigy nem a nyakban vio, hanem a mellben. A védelem rosszul tudja ezt. Gál Jenő erre felpattan és ezt mondja: — Tessék csak rámbizni ezt és azokra a köny­vekre, amelyekből a tanár ur is tanulta ezeket. A tárgyalási ezután félbeszakították és azt ked­den folytatják. maradékbirtokhoz! A Slovák leleplezi Haiiarik kékkői iárisfőnök maradék- birtokszerzéséssek történetét Prága, december 1. A Slovák feltűnő helyen ismerteti Maliarik Pál kékkői járási főnök kis- szalatnai maradékbirtokának esetét. — 1922-ben, amikor Alsósztregován parcel­lázták a Madách-birtokot, melyből a helyi evan­gélikus egyházközségnek nyolcvan holdnyi szán­tóföldet és rétet kellett volna kapnia, — Írja többek között a Slovák, — Maliarik addig ké- rencsélt az egyházi férfiaknál és Lázár dr.-nál, mig végre sikerült ezt a nyolcvan holdat bagatell 83 ezer koronáért magának megvásárolnia, ezt is azonban csak azért, hogy a birtokot nemi egész négy év múlva a saját volt híveinek adhassa tovább kétszázhatvanezer koronáért, azaz kerek százhetvenötezer korona „rebách“ mellett — írja a Slovák. — Megjegyezzük, hogy az igy rászedett egyháziak egytől-egyig földmivesek és még most is a republikánus ag­rárpárt tagjai, mely körülmény, úgy véljük, nem kevéssé működött közben abban, hogy Maliarik az agrárpárttól elismerő oklevelet kapott. Ma­liarik további érdeme bizonyára 'az volt, hogy 1919-től, egyészen 1925-ig, tehát esztendőkön keresztül járási főnök volt és egyidejűleg az al- sósztergovai evangélikus lelkész hivatalát is el­látta, amiből a föntebb említett diplomán kívül azt a hasznot húzta, hogy — amennyiben az al- sósztergovai lelkész évi járandóságát, mint egyik legjobb nógrádi parókiáét, 35 ezer koro­nára tesszük — kerek kétszázezer koronát ka­pott „véres verejtékkel kifejtett munkájáért'*, amihez azonkívül az államkincstár is hozzájárult egy kis csekélységgel, hogy szegény ne szűköl­ködjék: 38 ezer korona pótdijat adtak neki a hiva­tali időn felüli elfoglaltságáért. E pótlékot bizonyára csak azért kapta, mert tisztességgel megosztotta idejét lelkészi és já­rásfőnöki tisztje között, azaz a hat év alatt a két egyik felét Sztergován, a másik felét a kék-, kői járási hivatalban töltötte. Mikor 1926-ban si­került oly előnyösen túladnia a sztregovai bir­tokon, helyesebben mikor lelkiismeretlenül sike­rült rászednie egykori híveit, az igy szerzet 175 ezer koronához hozzászámította a kétszázezer koronát tevő hatévi lelkészi járandóságát, vala­mint a 38.000 koronányi pótlékot, s hozzászá­mította még a kékkői házának 150.000 korona-; nyi értékét, valamint pozsonyi házának árát, látta, hogy csaknem egymillió korona érték fö- lőtt rendelkezik. Több esztendős hosszú munkái jának ilyen vigasztaló eredményét látván, elhatározta, hogy ezt a milliócskát maradék- birtokba fekteti bele. S ez a terve a republikánus gárda segítségével az érdekelt földmivesek számtalan deputációzá- sa ellenére Zoch hathatós támogatása mellett teljességgel sikerült is neki. A földhivatal fel­oldotta a lefoglalás alól Kisszalatnát, vagyis kétszáz hold vizes rétet és száz hold elsőosztálvu szántóföldet, gyönyörű kastéllyal, parkkal, kar­bantartott gazdasági épületekkel és malommal. „Elfogadható árat“ szabtak neki: csekély nyolcszázezer koronát, holott a kis földmive­sek népe ezért mintegy háromszor annyit aján­lott föl a kastély és a gazdasági épületek nélkül. A Slovák ezután elmondja, hogy a kisszalat- nai birtok ebben az időben Horn bérlő kezében volt, aki még a háboruelőtti időkből és akkori föltételek mellett bérelte a birtokot. Maliarik azonban nem riadt vissza a nehézségtől az agrárpárt segítségével egy másik ötszáz holdas maradékbirtokot juttatott Horn kezére a szalat- nai bérletről való lemondásáért. — Milánóban is színre kerül Bethlen mi­niszterelnök feleségének színdarabja. Buda­pesti szerkesztős égünk telefonálja: Bethlen Margit grófné, a miniszterelnök feleségének színdarabját, amelyet a Vígszínházban „Szür­ke ruha** címen fognak bemutatná, a jövő hé­ten Milánó egyik színháza szezonnyitó darab­ként hozza színre. — Rövidesen helyreáll Rákosi Jenő egész­sége. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Rákosi Jenő napok óta lázmentes, szívverése normális. Az elmúlt éjszakát nyugodtan töl­tötte. Az agg publicista állapota minden jel szerint rövidesen helyreáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom