Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-20 / 290. (1917.) szám

1928 deeom'ber 20, esti törtöd. <t»R^GAI-A\AC^A'R-HtRLAP 11 ICözxí a/zpii^ÁGP. Megjegyzések a prágai adókonferenciához /. Irta: T&KáTS BÍUL •Végre az első megmozdulás. Nem ismer­jük a koherencián leiárgyalt ügyeket részle­tesen, sem az elfogadott határozatait, csak amennyit a lapok számára kiadott kivonatos kommüniké mondott. Így azokhoz részleteseb­ben hozzászólni csak akkor lesz módunkban, ha az egészben nyilvánosságra kerül. Maga a tény, hogy a pénzügyminisztérium is belátta egy ilyen konferencia összehívásá­nak szükségességét, ígreolja az adózó közönség részéről fölhang­zó panaszok jogosultságát. A bajok főoka, amint arra már november 13-iki cikkemben i.s rámutattam s amit most a konferencia is elismer, a fogalmazói karban tapasztalható hiány. Csakhogy ez a hiány nem mostani keletű. Kezdőitől fogva fennáll. Nagyon szomorú, hogy ennek megállapításához 10 esztendő kellett Eniryl idő óta oly sok sérelem és panasz merült fel, hogy azok többé jóvá nem tehe­tők. A konferencia leszögezte azt is, hogy az uj adóterv ínyek rendszeres és igazságos végrehajtása a fogalmazói kar megfelelő ki­építése nélkül nem biztosítható. Mit jelent ez? Hogy amíg a megfelelő kiépítés megtörténik, ad­dig ne várjunk egészséges, egyöntetű eljá­rást és kielégítő adóigazgatást. Miért volt hát oly sürgős az uj adótörvények életbeléptetése, ha nem volt kellőképpen elő­készítve az alap: a gazdasági viszonyok, s a legfőbb kellék: a megfelelő szakképzett tiszt-* viselői-kar? A törvényjavaslat tárgyalása so­rán képviselőink figyelmeztették a kormányt mindezekre. De hál szavuk a pusztában el­hangzó szó volt csupán. A ház elkészült. A talaj azonban, melyre építették, nem elég szá’árd. Így vagyunk az adókivetésekkel is. Ha jók a kivetési javasla­tok s ha az elsőfokú adókivető bizottságok ko­moly munkát végeztek volna, elkerülhető len­ne a sok fellebbezés. A téves és igazságtalan kivetések hibáit a fellebbezési eljárások so­rán jóvátenni kívánatos és helyes. De nem lett volna-e egyszerűbb dolog ennek a munka- szaporulatnak az elkerülése? Ami alapjában nincs jól megcsinálva, azt később hiába tol­dozzák, az nem lesz már többó tökéletes. A prágai kereskedelmi és iparkamara a kor­mányhoz intézett panaszában kifejti, hogy az összes adókivetések 80 százaléka helyte­lelj. Igazan nem irigylendő a másod- és harmadfo­kú fellebbezési fórumok helyzete, ha ilyen nagymennyiségű fellebbezési anyaggal kell megküzdeniük. Mindenesetre az adófél viseli a rosszabb következményeket, őt ugyanis fellebbezése dacára végrehajtják és el is ár­verezik. Mire valami orvoslás jönne, — már késő. Nem elég annak ígérete, begy a sok sérel­mes kivetést a fellebbezési eljárás során fog­ják rendezni, hanem méltányos cs igazságos lenne olyan irányú rendelet kiadása is, hegy a sérelmesnek tartott adótöbbletekre a végrehajtási eljá­rás a fellebbezések jogerős elintézéséig füg­gőben tártassók. Nem arra kell törekedni, hogy az adókivetési eljárás minél gyorsabb módszer szerint tör­ténjék, hanem hogy az minél alaposabb le­gyen. A régi adókivetési iratok és adótárgya­lási jegyzőkönyvek, melyek bizonyára még megtalálhatók a pénzügy igazgatóságok irat­táraiban, a .legjobb irányijó. példákat mutat- hatják;fel.,Uj irányelvek bevezetés© nem min­dig válik be. Különösen nem az adóigazgatás­ban. Évtizedeken át jól bevált rendszerről min­den átmenet nélkül uj irányelvekre áttérni ugrás a sötétbe. Nem hiszem, hogy a megtar­tott konferencia eredménye teljesen orvosolni tudná azokat a mélyebb gyökerekben rejtőző bajokat, melyeket odafent tán nem is ismer­nek. A lengyel sertést?’lmstaf bariálezásiaak feiriise Prága december 19. A gazdasági miniszte­reik konferenciáján, amelyen a lengyel sertés­betel Motelnak kon fin gén tálás és a behozatali forgalmi adó fölemelése utján való korlátozá­sáról tárgyaltak, elsősorban Kovák kereske­delmi miniszter tiltakozott ezen- követelés ellen s rámutatott arra, hogy a kormány a jeéeniegl kereskedelempolitikai helyzetben egy ilyen nagy horderejű kérdésben nem hoz­hat határozatot. A miniszteri konferencia el­fogadta azután a miniszter azon indítványát, hogy a politikai pártok megegyezéséig adják viasza a javaslatot a kezdeményezőknek. A koalícióban viszont a nemzeti demokraták és az ; parospártlak ellen {állása miatt n e m lehet ezidcszerint egyezséget létrehozni. Ebtől és a miniszteri konferencia „eredmény iétől füg- gcOlenül, a pénzügyminiszter technikai szem­pontból fog a kérdéssel foglalkozni. Az államvasutak számBegremíeléséaak elosztása Prága, december 19. Hétfőn irta alá a vas- utügyi miniszter a csehszlovák államvasutak igazgatótanácsa ülésének legutóbbi határoza­tát a csehszlovák államvasutak 1929. évi szén- szükségiletóre vonatkozó megrendelések el­osztásáról. összesen 5309.000 tonna szenet rendelnek 623 000.000 kor. értékben, ugyan­annyit, mint 1928-ban. Ebből a mennyiségből 3:275,000 tonna barnaszenet, 2,034.000 tonna kőszenet, 9000 tonna kovácsszenet és 6000 tonna kokszot és félkokszot rendeltek. Az ár­lejtésen 46 cég vett részt, ezek között 14 olyan vo.it, amely tavaly még nem pályázóit A meg­rendeléseket körülbelül olyan arányban osz­tották el, mint tavaly. Az ajánlott árak nagy­részt megegyeztek a tavalyiakkal. A kassai igazgatóság részére ismét 10.000 tonna felső­sziléziai lengyeL szenet rendeltek. A handlo- vai bánya a pozsonyi igazgatóság számára 170.000 tonnát fog szállítani, legutóbb 120.000 tonnát, mivel vagononkint 60 korona, enged­ményt, tett. A csákányhá2i bányának 21.000 tonnás rendelés jutott. Az ipar jövendő organizációja. A prágai ke­reskedelmi' kamara iteetekes helyen ázt az indítványt terjesztette elő, hogy az ipartör­vénynek az ipar. szervezetere vonatkozó ren­delkezéseit olyér telemben változtassák meg, hogy a kereskedelmi kamarák körzetében, vagy az országok területén kötelező szakszö­vetségeket létesítsenek, amelyek saját szak­májukat összállami szövetségbe tömöri lsek külön-külön. Ezen indítvány szerint a járási vegyes ipariársulatokat a vegyes ipartársüla- tok országos szövetségeiben kell egyesíteni, amelyek azután összállami szövetségbe tömö­rülnének. A jelenlegi járási vegyes ipartár- sulatokaf tanácsadó testületekkel kell’ kiegé­szíteni, amelyekbe nemcsak a helyi körzet, hanem a szélesebb környék képviselőit is ki­küldik. ÍMP.) Januárban folytatják a német-lengyel gaz­dasági tárgyalásokat. Német körökben nem ítélik meg pesszimisztikusan a német-lengyel kereskedelmi tárgyalások alakulását. A tár­gyalások jelenlegi állását úgy jellemzik, hogy mindkét részről fennáll az a kívánság, hogy a tárgyalásokat szélesebb alapon tovább épít­sék ki és pedig oly módon, hogy a lengyelek­nek a német követelésekre vonatkozólag pon­tosabb és határozottabb választ kell adniok s azután január elején ezen az alapon a dele­gációk tovább folytatják a tárgyalásokat Megváltoztatták a kartelltörvény tervezetét. A kartelltörvény tervezetéről az illetékes kö­rök és tényezők szüntelen tárgyalásokat foly­tatnak. A tervezet további sorsa a gazdasági miniszterektől függ, akiknek azt jóváhagyás végett előterjesztették. A tervezeten igen sok változtatást eszközöltek s kivált azon rendel­kezéseit változtatták meg, amelyek a modern gazdasági szellemmel ellenkeztek. Érdekes, hogy legutóbb az alkolmányíevél szempontjá­ból is megtárgyalták a tervezetet, merj az al­kotmány szerint kartellek alakítása tilos. Januárban leállanak a magyar malmok. Bu­dapested! jelentik: A magyar malmok szoká­sos téli üzembeszüntetése az idén igen korán fog bekövetkezni, mert közös megállapodás szerint már januárban leállanak. A budapesti malmok már hosszabb ideje féltízemmel dol- j goznak, de még így is sokkal több lisztet ál- {Utállak elő,'mint amennyit most a fogyasztás i álvesz tőlük. Egy szlovcnszkói malom szanálása. A szenei. Eszieriiázy Károly-féle mümaíom rt. 1.2 mil­lió koronáról 12 000 koronára szállítja le alaptőkéjét s azután 3 millió koronára emeli fel. Ez a malom azelőtt a budapesti Viktoria- konszern tulajdona volt s 1926-ban, amikor a konszern súlyos pénzügyi válságba jutóit, szintén nehézségekkel kellett megküzdenie. A malom közvetlen szanálása nem volt lehet­séges .és csak amikor a Viktoria-konszern le­mondott a vállalattal szemben fennálló köve­teléséről, uj részvényesek léplek be a társa­ságba s uj tőkét bocsátottak rendelkezésére azzal a feltétellel, hogy az eddigi alaptőkét a minimálisra csökkentik. A 2 988 000 koroná- nyi alaplőkeemelést készpénzben azonnal le­fizetek s igy lehetővé, vált a malom rekon­strukciója, újbóli üzembehelyezése. Az ere­deti 2400 darab 500 korona névértékű rész­vényt 5 koronára bélyegezték le és száz dara­bot 300 korona névértékű egy részvénybe ál­lítanak Össze, tehát összesen 120 részvényre redukálják az eredetieket. Azután 3976 darab 500 K névértékű uj részvényt bocsátanak ki. Olcsóbb leit a magyar liszt. Budapestről je­lentik: A magyarországi alacsonyabb búza­árral lépést tart a liszt is. A budapesti és vi­déki nagy malmok tegnap félpengővel szállí­tották lé az árakat. A szlovenszkái kedvezmény ügye. A szlo- venszkói kereskedelmi és ipari körök a leg­utóbbi napokban ismét előterjesztették azon követelésüket, hogy az állami szállítások ki­adásának rendes statisztikáját vezessék be. A kormány ezzel a követeléssel szemben eluta­sító álláspontra helyezkedik, azonban hajlan­dó olyan intézkedéseket tenni, hogy vala­mennyi állami numkakiadóhely a kiadás után azonnal hozza nyilvánosságra a kiadott mun­kálatokat s igy bizonyos evidenciát lehessen életbeléptetni. Azonkívül a szlovenszkói ked­vezmény érvényét a jövő évre is meghosszab­bít ják. Az utódállamokba irányuló készárukivitel csökken. Csehszlovákia Jugoszláviába, Romá­niába és Lengyelországba irányuló készáru- kivitele ez év.első kilenc hónapjában 71 mii-' lió koronával kevesebb volt, mint 1927 első kilenc hónapjában. Ez.zel szemben Ausztria ugyanezekre a piacokra 51 millió koronával többet, Németország 646 millió koronával töb­bet exportált készáruban. Ennek főoka a cseh­szlovákiai nagy konjunktúra, vagyis a belföld abnormálisán nagy szükséglete. Az osztrák piacon Csehszlovákia tavallyal szemben 135 millió korona többletre tett szert, Németor­szág viszont 3222 millió koronára. Magyaror­szágon Csehszlovákia s még inkább Ausztria vesztett, a németek viszont Magyarország leg­nagyobb készáruimporlőrjei lettek. Lengyel- országban Csehszlovákia 40 milliót vesztett, az osztrákok 69, a németek 500 milliót nyer­tek. A romániai piacon Csehszlovákia 1 mil­liót nyert, az ősz rákok 48, a németek 95 mil­liót. Jugoszláviában Csehszlovákia főképpen a politika támogatásával még mindig az első helyen áil. A Csehszlovákiába irányuló osz­trák készáru-import 16 százalékkal emelke­dett, a német 27 százalékkal. Aki a vizűin-tilalma ellenőre Magyarorszá­gon munkát vállal, annak nincs joga bírái jog­segélyre. Budapestről jelentik: A budapesti kír. törvényszék, mint munkaügyi felebbviteli bíróság, kimondotta, hogy nem vállalhat Ma­gyarországon munkát az, akinek útlevelén munkavállalási tilalom van feltüntetve. Az állástvállaló lényegileg kihágást követett el, amikor állást vállalt, tehát követeléséhez a bíróság jogsegélyt nem nyújthat. Megtörtént a zománcgyárak koncentrációja. A Sphinx egyesült zománc- és fémárugyárak rt. tegnapi közgyűlésén jóváhagyták a Haardt és Társa rt. neschwitzi zománc- és í'émáru- gyárral, a Füleki zománc- és fémárugyárral s a bodenbachi Graba-müvekkel való fuzioná­lást. Ennek a fúziónak a végrehajtására az alaptőkét 25 millió koronáról 37 millió koro­nára emelik fel. Az uj részvényeket becseré­lik a fuzionáló társaságok részvényeire. Az oroszok az orosz angol kereskedelmi kapcsolatokért. Ernest Ronnant, az English Review kiadója, egy interjúban az orosz-angol kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvételére vo­natkozólag kijelentette, hogy az orosz kor­mány ez év folyamán közölte Angliával, hogy Moszkvában örömmel üdvözölnék az angol nagyipar és kereskedelem küldöttségét s minden kérdésről tájékoztatnák. Ronnant en­nek a küldöttségnek a megalakítását magára is vállalta. A párisi szovjetképviselők kijelen­téséből arra lehet következtetni, hogy Orosz­ország az angol pénzköröket bizonyos mér­tékben meghívja, hogy Oroszország pénzügyi helyreállításában vezető szerepet töltsön be. összesen 460 millió font sterling (74 mililárd korona) kölcsönt vennének fel, amelyet ..kü­lönböző gazdasági üzemek fejlesztésére for­dítanának. Uj ccllulozcgyár Morvaországban Az észak- morvaországi Lukavicében e napokban kezdte meg működését az újonnan létesített eellu- iozegyár. A gyár egyelőre 10 0G0 kilo^ram cellulózé gyártására rendezkedett be és ötveu munkást foglalkoztat. A vizerőadóró! száló törvény novelfizálása. A cseh nemzeti demokrata párt képviselői klubja tegnapi ülésén elhatározta., hogy a vi- zierőadóroi szóló törvény novellizalására vo­natkozólag törvénytervezetét fog kidolgozni és kezdeményező javaslatot nyújt be. A gyapjuüzleíet hivatalosan is bevezetik a prágai terménytőzsdén. A minisztériumok jóváhagyták a terménytőzsde tanácsának azon határozatát, hogy a prágai terménytőzsdén a gyapjuüzlelet hivatalosan is bevezessék. Nem hivatalosan már néhány év óta folyik eyap’u- üzlet a prágai terménytőzsdén. A gyapjuüz- leire vonatkozó szokványokat a tőzsdei ka­mara az indítványok elkészülése után állapít­ja meg. iMTlilTÖlSSl Többnyire szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, december 19. A tőzsde ma ismét bar ráteágos volt, amihez elsősorban a tegnapi kormánynyilatkozat járult hozzá. A spekulá­ció számos visszavásáriásoikia't eszközüít s. a koütörmán is elintézte függő kötslezettségédi, úgyhogy sok esetben áruhiány mutatkozott s az árfolyamok részben erősebben szilárdul­tak. Á kedvezőbb üzletial&kuuásnsik azonban az a külföldi jelentés állott az útjában, hogy a londoni diszkontemelés lehetősége igén valószínű. Ennek ellenére az alapirányzat nyugodt üzlet mellett végig barátságos vélt, úgyhogy az árfolyammórteg csaknem általá­nosan aktív volt. Kivételt képezett etekin tét­ben a Soío, amelynek árfolyama esett, mert állítólag ezen papír technikai pozíciója előny­telen. Ezzel összefüggésben a bécsi Soío is gyöngült a 7. exótaforgailomban. KuMszban élénkebb érdeklődés nyilvánult meg a’Pa!di- pa pi.rok iránt. A bankpiac is a szilárdul ás felé hajlott. A beruházási piac továbbra is el­hanyagolt maradt. Az ipari részvények piacán szilárdult: Cha­motte 55, Cseh—Morva és Bong és Iiüken 45, Cseh Kereskedelmi 35, Aussi.gi Vegyi 29 Kö- nigsholi 30, Prágai Vas és Északi Vasút 25, Biteseire 20, Nesíomítzi, SelMe-r. Prágai Mal­mok, Brünn.i Sör és Zetióiitzí 1.0, Poldi 8, Röth- kostalaizi és B enigmán n 6, Hete manó, Rkig- ■ koffer és Rézmüvek 5, Skoda 4, Kolitete Mű­trágya. Olítesehaui és Krizáik 3 koronával. — Gyöngült: Sete 45, Motallvvalze 30, Orion 10, Rothau 7. Dux—Bodenbachi 5, Egyesült Vil­lanyos-sági 3, Egyesült Gyapjú 2 koronával. — Á bankpiacon Nemzeti 25, Sporo 2, Zslvno. Országos és Cseh Union 1 koronával javult. — A beruházási piacon a 4%-os pót és az 5.5 %- os negyedik 10, a népszövetségi 5 fílérjrái javult, a hadseregszáliteási 35 fteLlérreü esett. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. A mai tőzsde nyugodt irányzattal nyitott ;ürfe.Ueten for­galom mellett Nagyobb árr-lfo’ódások csak egvee favorizált papteckban következtek be. Később, amikor a berlini piacról kedvezőbb jelentések ér­keztek, itt is barátságos irányzat keletkezett úgy­hogy a nyitási veszteségeket be tehetett hozni. Az átlagos nyereségek azonban nem haladták, r.-rx az 1 százalékot. Csak a favorizált papírok tettek szert nagyobb nyereségre, igy Gummi 5, Ma-mozit 3 százalékot nyertek. Az alaphangúit mégis vé­gig egyenetlen volt. A forga'om nyugodt keretek között folyt le. Devteák és valuták-valamivel 'ba­rátságosabbak voltak. Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jVenlésében nem szerén*ő értékek kö­zül a Moktár 84 Pestszentlőrinci 28, Részvénysűr 134 és Felien 213 5 pengős árfolyamot értek eL 1 MOST I | I VESYII KB® 1 I WSLMI A'agy világtörténetét I meSÉSI”* boltiár helyett, féláron I csak ESLg ÜF$£®— ért. J Lapunk fypnyvosztáIgában. Portó 6~& Ke. jl Banka CeskosEotfenskích Lssli ’ • ’ jf Alap'cke: 70,000.000 Kí. 4 kirendeltség Píógában és 11 Hők Cseh- és Morvaországban, Távirati cím: „LEGIQ3ANKA” fi Tartalékalapok: 40,2 0.003 Kő. $XJ©Vei*S*Bcdn 9 OtíliájátSUái KüSI # Fiók obi Berehovo (Beregszász'.BratisIava, N’ové mesto n. Váhom, Pesíany, Poprád, Zvolen. Alüliáil Intézetek: Cbnst, Hron^lcy Sv Kr^, <. ez mar ok, Komarno, Krom’-ac'->y. LuCnnec, Micha'oyre, Múl aé<_vo, Csüny, 1 árkán, Rim Pzobota, Rozr.ava, Spísská Nova Vés, Spifské Podkradie, fi (Ipolysági, l’ecevo, Torual’a, ireijiáov, Vráble, Zlaté Moravce, ^eliez >vce és Zil na d íny beli váJtőfizleteka Spisské Vlachy, Sahy Poprad-áliomás, Lubochna. Sliac-furdő, Stary Smokovec, Strbské P!eso és Tatranská Lomnica Külföldi affilíáit Intézetek AUSZTP.IAPAN: Svobor’a és társa bankháza, betéti társ., Wien f„ Scbottenr'ng 18., fUGC S7LAV!/ajBAN Komcrc ja na Panka d. d. Zagreb és Liublana., A BALT! ÁLLAMOKBAN: La^vijas Privatbank a.Ríga |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom