Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-20 / 290. (1917.) szám
2 *928 december 20, csütörtök. *l^Ca,T.mAGgflR-HIRIiAP ■unnia—i■ ii«ibi mm mim iiiiiiiiiiiiniii—iirriiinnmim nm I moslis vivendi végrelialtását előkészítő bizottságok munkája esik lassan halad előre fi Maradni Lfsty az egyházmegyék határkérdéseinek nehézségeiről A szentszék teljes szuverenitást kap? Ráma, december 19. A hétfői titkos kon- zi.iatóniuinban egyetlen uj bibornokot nem neveztek ki. A pápa rövid beszédet mondott, amelyben megelégedéssel nyilatkozott a Sid- n33;bén tartott fényessLkerü eucharisztikus koügiresszusról. A konzisztórium után bire terjedi a Vatikánhoz közelálló körökben, hogy a római kérdés közeledik a végleges ni; 'áldáshoz. Állítólag ezt a kérdést olyképpen" fogják szabályozni, hogy a Szentszék va- tentelyen kis területen teljes szuverénitáshoz jut és szabadon gyakorolhatja ezt a szuverenitást. Az 1929. esztendő tehát esetleg meghozhatja az olasz állam és a Szentszék között 1870 óta fönnálló konfliktus végleges megoldását Egyre javul ¥. György állapota London, december 19. Az angol király állapotáról tegnap este nem adtak ki jelentést. A ma reggeli lapok szerint a beteg állapota napok óta javul. Az orvosi szakértők optimizmussal nyilatkoznak a király betegségéről és véleményük szerint akut veszedelemtől többé netm kell tartani, A megvalásuiás előterében a magyar mezőgazdáiig) faiskola Prága, december 19. A Národni Listy vezető cikkben foglalkozik a modus vivendi végrehajtásának előkészítésével megbízott állami, illetve egyházi bizottság munkájával. A cikk szerint a párhuzamosan működő állami és egyházi bizottság november végén tartott együttes ülésén kezdte meg érdemben működését Ezen az ülésen kiosztották Machát igazgató elaborátumát, mqly javaslatot tartalmaz az egyházmegyék ha tárrendezésé re vonatkozólag. A bizottság kél főfeladata, a halárrendezés és az egyházi vagyon elosztásának kérdése közül az első könnyebb, mert az állami határok eleve megszabják az egyházmegyék határait Bonyolulttá teszi azonban a kérdést az egyházmegyék belső határainak megállapítása, mert az állami bizottság a közlekedési és földrajzi szempontokra való hivatkozással e tekintetben korrekciókat javasol, sőt egyes kis egyházmegyék megszüntetésére gondol. Az állami bizottság munkája már előrehaladt, az egyházi bizottság, bár mérsékeltebben, szintén eredményesen dolgozik. Az utóbbi szerv tárgyalásai azért igényelnek nagyobb körültekintést és több időt, mert az egyházi bizottságba a külföldi egyházmegyerészek képviselői is helyet foglalnak. Megjegyzendő, hogy mindkét bizottság csak előkészítő hatáskörrel bir s ha munkájukat akár azonos, akár eltérő eredménnyel fejezik be, a döntő tárgyalások ismét csak a Szentszék és a prágai kormány között fognak lefolyni. Megvan a remény, hogy a két bizoílság hamarosan befejezi munkáját és a modus vivendi végrehajtásának kérdése a Szentszékkel való újabb tárgyalások felvételével döntő stádiumba kerüL vagy a vallásos kegyeletet sértő, nemzetiségek, társadalmi osztályok, hitfelokezetek ellen sértést tartalmazó kijelentések. Mi érdek fűződik ahhoz, hogy ilyen kifejezések nyilvánossági jogot nyerjenek? A parlament méltósága követeli meg, hegy ilyen kifejezésekkel ne lehessen kifelé lejáratni a parlament tekintélyét, hegy azt ne tekinthessék olyan fórumnak, ahol a büntetőjoggal ellentétben álló kijelentéseket büntetlenül és megtorlás nélkül lehet megtenni. Nyugodtan húzza a magyar közvélemény Ítéletére ázt, hogy szükség van-e ilyen intézkedésekre, vagy se. A képvicelőház ezután a szakaszt eredeti szövegezésben fogadta el A „Király BikkSRCiaí** működésből Páris, december 19. A király rikkancsai tegnap tüntetést rendez’ek Hemessy ÍÖ’d- m? vetés ügyi miniszter ellen, akre a Gaztette du Franc ügyéből kifolyólag régé'a haragszanak. Kétszáz fiatalember hirtelen behatolt a fÖMimive’ésügyi miniszlérum palotájába, lefegyverezte a rendű rposziot é? a szolgákat, betörte az ablakokat, öc?zeron- gálta az irodák bútorát, behatolt Hene-sy szobájába és gva’ázkodó kifejezésekkel illette a minisztert. A tüntetés mtedöasze öt percig tartott s diadalmas lefolyása után a kirá’y rikkancsai elüntek a föf^mlve’ésüevi mmiPTíérium táláról. A rendőrök már csak hült hegyüket találták. I magyar itépviseKbáz az angol tárgyalási rendszert is beiktatta a házszabályokba Dadapest, december 19. (Budapesti szerkesztő ségünik teIeifonjele-nt'éö&.) Egyetemi és politikai körökben úgy hírlik, hogy napok óta folynak tárgyalások arról, hogy a köz- gazdasági egyetemet összekapcsolják a műegyetem közgazdasági fakultásával. Ezzel kapcsolatosan előtérben áll az ősteremlési, az z a mezőgazdasági főiskola mindjobban sürgetett tervének megvblósi'lása is. Körme nm M:ksa kereskedelemügyi miniszter nyilatkozott ez üggyel kapcsolatban és ki jel-etet te, hogy ő a maga részéről örömmel fogadja ezt a tervet és mindenképpen azon tesz, hogy ez meg is valósuljon. If2szeőelm93 inflaenzaiárvány Északamerikában Washington, december 19. Az influenzajárvány az Egyesült Államokban napról- napra kataezlroPálisabb méreteket ölt. Az elmúlt bélen 379 ember halt meg a járvány köve'kéziében, míg a múlt héten a napi megbetegedések száma 2840-re rugóit. Pillanatnyilag több mint nyolcszázezer ember fekszik influenzában az Amerikai Egyesült Államokban. í Etet&íca minlszterelnSk állási foglalt a háselafik ceazura]csa mellett Budapest, december 10. (Budapesti szerkesztőségünk teleianjelentése.) A képviselő- ház mai ülésének eseménye volt, hogy a ház kompromisszumos tárgyalás után az angol rendszert is beiktatta az uj házszabályokba. Arról van sző ugyanis, hogy eszerint a törvényjavaslatokat a ház általánosságiban letárgyalja, ezután kerülnek a bizottságokba és csak ott lehet módosításokat benyújtani, öriiy Imre e’őadó felszólalása után a házszabályokat a 180. szakaszig vita nélkül fogadták el. E szakasznál Rassay Károly szólalt fel. Ez a szakasz ugyanis kimondja, hegy a ház elnökének javaslatára a plenum minden vita nélkül elrendelheti azt. hogy bizonyos elhangzott kijelentést a ház naplójából töröljenek. E rendelkezés nem akadályozhatja meg a sajtót abban, hogy az ilyen kijelentést közölje. Rassaynak az a véleménye, hogy ez a szakasz csali bevezetése o’yn későbbi módosításnak, amely lehetővé teszi majd, hogy végérvényesen töröljenek bizonyos kijelentéseket az elhangzott felszólalásokból, úgy hogy a saj'.ó- nak sem lesz módjában azokat közölni. Indítványozza, hogy ezt a rendelkezést töröljék. Olyan kijelentéseket, amelyek sértők a ház valamelyik tagjára, nem lehet a többség határozatára bízni. Bárkinek joga van például a kormány valamelyik tagját hűtlen kezeléssel vádolni, aminél nagyobb sértést már elképzelni sem lehet. A jövőbon előfordulhatna az is, hogy az ilyen vádat a többség egyszerűen meg nem történtté deklarálhatna. Bródy Ernő csatlakozik Rassay indítványához. örffy Imre felszólalása után Bethlen miniszterelnök emelkedik szólásra és fejti ki elvi álláspontját A nyilvánosságra szükség van — mondotta — azért, hegy a választóközön- ség ellenőrizhesse az országgyűlés működését. De azért is, hogy minden irányzat visszhangot találjon az országban.'Kérdi, fenfe- rog-e valamilyen érdek abból a szempontból, hogy nyilvánossági jogot nyerjenek olyan nyilatkozatok, amelyek, ha a ház falain kívül hangzanak el, többé-kevésbé a büntetőtör-; vénykönyvbe is ütköznek. í A szakasz precízen körülírja azokat az eseteket, amelyeknél a házelnöknek joga van j a cenzúrára. Ilyenek a ház méltóságát, a közcrköJcsisfget, a nemzetközi illemet, I — A Rozsnyói Müve1 őrlési Egyesület sz^ iionzárása. Roz^nvői tudósi 'ónk jetenti: A Rozsmvói Művelődési Esésűiét most vasárnap délután tartotta idei őszi ciklusának nvol- ca-dk. hete te 7Ő felolv?cását a várossá 71 zsu telt nagvtermfben. Az előadó asztalról S!|ainher- cner Ede dr. orvos ült, aki nérsrerü stiterhon. nraktikusan ismertette a fer’őrő betegségeket. a rolenek tüneteit, lényevét. kéz Véső t s .°z el1 énük va'ó védekezés módját. Tanulságé előadását sziveden hah vatta a közönség. Né- mefhv Itenk-a Szalnv Mátyásnak ..Ote’ia uteteő éneke” cinrü megindíió ezépsérrQ költeményéi szavalta el me’eg átéléssel. Szép szavatetá1 a vö7önsóv zctes tapsokkal jutalmazta. Szk-tos Emit, a r. m. E elnöke pár közvetlen sz^al bezárta az egyesület ő=ti ciklusát s a közönség további szeretedébe és érdek lődé-só^o a fán tette az e°yesütet munká^ávé t, a te^el- bVsehh sikerrel zánilt ciklus ismét e~v te’°n- fős 1 őpés vo11 az, Égve síi let és állandó lel1'-0? közönsége közötti kapcsotet megerpcyffgeére és további folytatását nyeri majd az einrelá'ha- tólog áprilisban kezdődő tavaszi ciklusban. A ICépes Mit előfizetési di a Praha H„ Panská 12 sz. Hl. emelet címre küldenpö Bu&saszSBB S €& K.’M’€© IW Q Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JA3N0 JÓZSEF (37) Átadta a levelet és elment. Frledmann reszkető kezekkel tartotta a borítékot, melyet a gondnoki irodában má: felnyitottak és cenzúráztak — nem merte kivenni belőle a levelet. — Tudtam, hogy nagy baj van, sopánkodott, — olvassa el, Alpár ur . . . Én nem tudom... Alpár átvette a levelet, de ő se tudott rögtön nekikezdeni az olvasásnak. A négy e ziher részvéttel nézett Friedmannra, aki megtörtén, üveges szemmel bámult maza elé. .Végtelenül hosszú pillanatok múltak végre olvasni kezdett a diák: — Kedves Gyuszus! Ne haragudj, hogy nem tudtam bejönni. Ma nagyon sok do'gunk volt: 'délelőtt nyitva tartottuk az üzletet. Elkéstem és mire ide értem, már vége volt a beszélőinek. Könyörögtem, de nem akartak beengedni. Végre, nagynehezen, megengedték, hogy Írhassak neked. Tudom, hogy nagyon nyugtalankodtál. Jövő vasárnap okvetlen bejövök. 'Millióskor csókol a te Kicsikéd. — Látja, hogy nincs semmi baj! — kiáltott Tel Darimovics. — Nem, hála Istennek, nincs ... — hőnyin yebbüli meg Friedmann, — szegényke agyondolgozza magát és ezek a kegyetlen go- nősz emberek nem egediik be, mert néhány perccel elkésett . . . — Ez a bürokrácia, — dühösköd ött a diák, — a dolgozó emberiség rendezkedjen be a hivatalnokok akarata és kényelme szerinti A mai világban minden kedvezmény az ingyen- élőknek jut: azok bezzeg nem késnek el seri önnön, — hiszen mindenre van idejük! . . . — Bizony, — sopánkodott Frledmann, — szegény asszony, mennyit dolgozik . . . Még vasárnap délelőtt «e tud elszabadulni! Szenteseiben dühös undorok émelyegtek. Maga előtt látta Friedmannéí, amint az uj se. géddel — ölelkezik . . . Esküdni mert volna, hogy az üzlet, Fridemann üzlete, nem vo’t nyitva ezen a vasárnap délei öttön. A gondolatai dühös ököllé sűrűsödtek: ,— Aljas! ... A férje itt rohad, mert pénzt, vagyont akart szerezni — neki ... A férje csalt vagy lopott, mert neki szőrmebunda és gyöngysor kellett . . . Néhány bét múlt csak el azóta, hogy a férjét lecsukták . . . Miatta csukták le, — s ő már ezt az egy vasárnap délelőttöt se á’dozza fel egy látogatásra . . Elkésett! . . . Milyen ostobán buta és milyen bárgyún gonosz kifogás! — Az üzlet miatt ké sett el! . . . Tudja, hogy a férjének, — rajta kívül, — csak az üzlet szent, — hát ezzel védekezik . . . Még szép, hogy azt nem Írja* „Fiacskám! Ne haragudj, de be kell tanítani az uj segédet”! Düh öntötte el és acélosodó ököllel csapolt rá az ágya mellett álló asztalra, — mintha a hűtlen asszony fejét akarná azétlapitaní . . . A négy ember felfigyelt az ütés zajára; — Mi az Szentesei ur? — kérdezősködött szelíden Friedmann. — Semmi . . . Megütöttem kissé a kezemet ... — hebegte Szentessi zavartan és fülig vörösödött Mintha rajtakapták volna valamin. A hétfő délelőttie izgatott várakozásban telt el: Friedmann bodogan készülődött a szabadulásra, melyet ügyvédje beígért. A zárka többi lakója Is osztozott, az izgalomban. Ménessi tiszta szívvel kívánta Friedmannak a szabadulást: ő link volt, aki szükségszerű kellemetlenségnek érzi a börtönt, nem esik kétségbe, mikor letartóztatják és nem veszti el jókedvét, mikor becsapják a háta mögött a vtasajtót, de szereti a szabadságol annyira, hogy akkor Is tud örülni, írtkor más szabadul. Darimovics és Alpár jó képet váglak a dologhoz, minden szavuk szerető jókívánság volt, de tulajdonképpen mindketten felvetették magukban a nagyon emberi kérdést: „Igen, ő szabadul már, de miért ő s miért nem én?” Szentessi nagyon figyelő szemekkel nézte Friedmann készülődését Rokonszeavet kéz dett érezni a nagy, kövér ember iránt, ak« minden groteszk&ége dacára emberi jóságot hozott magával a zárkába is. — Odakint meg fogja tudni! — állapította meg sajnálkozva, őszinte részvéttel képzelte el, hogy a szerencsétlen Friedmann milyen gyerekes zokogással fogja siratni elvesztett feleségét, ha kiikerül . . . Aztán különböző lehetőségek jutottak eszébe: talán uem is fogja megtudni ... A felesége, mint annyi más asszony, elég ügyes les? ahhoz, hogy hűséget szinészkedjen, szeretetet pózoljon, mikor a férje elé kerül. Lassanként azt is észrevette, hogy szereti ezt a kö*vér Friedmannt . . . Fájdalmasnak érezte, hogy ez az ember belekerül a vígja- tékférjek aggancsos seregébe . . . Igyekezett dühre korbácsolni magát, hogy a feltörő sajnálkozást visszahengerelje. — Már mindenkit „jó emberinek Iátok, aki börtönben van! ... Ez a „jó ember” is nyugodtan csalt és lopott kint ... Ez az a típus, amelyik gondtalanul szállította a háborúban a papírba kkancsot és a lefagyott katonalábakon gazdagodott meg! . . . Persze azért „jó ember” volt, hiszen néha alamizsnafii. lért osztott a szegények között . . . Üzleti tranzakciókkal nyugodtan nyomorított meg ezer embereket és aztán a bűnnel szerzett pénz egy százezred részét eljótékonykodta, hogy a tömegek szemében továbbra is „jó ember” maradjon . . , A gondolatai dühösen vádoltak, de a szeme szeretettel simogatta meg Friedmannt, aki most odalépett, hozzá: — Szentessí ur, maga nagyon jó ember... Keveset beszélgettünk itt, de ón érzem, hogy ' maga nagyon jó ember . . . Szivesen e’.teté* zeni, ami dolga van odakint, ha szabadulok-^ Amíg maga is kijön ... _ Köszönöm, Friedmann ur, de nekem nincs kint semmi elintézni valóm . . . Friedmann zavarodottan hallgatott el. A szemei most nagyon meleg tűznek, nagyon em- berieu testvérek voltak. Kezeivel a ruhája szegélyét tépdeste. Szentessi érezte, hogy Friedmann még akar valamit mondani, csak nem tudja, hogy hogyan kezdjen hozzá mon- dókájához. Felállt, megszorította Friedmann kezét és nagyon meleg hangon mondta: — Én is megszerettem magát, Friedmann ur . . . A szeretetszikra, mely Szentessí szavaiból csapott elő, lángralobbantotta Friedmannban a tüzet: — Szentessí ur, én látom, hogy maga nagyon szeret olvasni ... Én szívesen hoznék be könyveiket is ... Én egyszerű zsidóember vagyok, nem igen érek rá az olvasásra . . . 'Nincs időm . . . Nem értek hozzá, nem tudom, hogy milyen könyveket szeretne . . . Ha összeírna nekem néhányat, — minden héten hoznék be magának egyet-kettőt . . . Zavartan hallgatott el. Szentessi úgy érezte, hogy most magához kellene ölelnie ezt az embert, de feltörő érzéseit egyszerű kózszoritásba szeréuyi tette. — No, urak, még ne érzelegjenek! — vágta ketté az eiézékenyülés hangulatát Ménessi. — Friedmann ur még nincs kint . . . Bár én kívánom, hogy kikerüljön ... De m^st kezdjünk neki a munkának, urak, — várnak a törzskönyvek és Darimovics ur már alig tudja fékezni a munkakedvét . . . Az őt ember lassan nekiszeielozködötl a mindennapi munkának. Friedmann leült az egyik törzskönyv mellé és diktálni kezdett. — négy társa pedig lassú, kai (grafikus tahikkal kezdte Írni a kimutatást (Folytatjuk.)
