Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-16 / 287. (1914.) szám

W88 december 16, vaslraap. 15 'PRAXíH-MAC^SR-TmetiS^ SzroHÁzKörrWKoLTüRA. ^gWWBiMW!HMBMBlllLUL.lJ. haMPffmimil I Atapy Gyula dr.: Magyar dicsőség (Történelmi elbeszélések. Spitzer Sándor kiadása Komárom* Ara íő*~ K) A gy érméik ée az if jú szeret olvasni. Olvas­mányai nyomán a létüké benépesül hősi adta­itokkal, kokét az ő .Leilkes fantáziája még cso- dásabbakinak rajzod. Boldog az a gyermek, kinek olvasmányai szépek és nemesek, ki megismerhette nemzete muilttjának pagy alak­jait, mert igy a lelke igazán az erkölcsi nagy­ság hőseivel van tele. Az ilyennél beteljesül az, amit Vörösmarty a Liszt Ferenchez inité- zeöt ódájában annyira óhajt: „az ősök meg­mozdultnak mély sarjaikban és visszaszállnak haiihaitajMan telíkeiilkíked. az unokáikbaAz ilyen gyermek el ezek a szed lemalakok eJkádé- rik az" élet minden tubáin, eszméket su^ailla- nak neki, tanácsadói lesznek és titkos ezer szállal odafüzilk az anyaiak! rögéhez, hói édnl s halni keik A mi boldog gyerekkoranfeban te" kará­csony idején eovinásután jelentek meg a könyvpiacon a szebbmél-szebb könyvek, me­lyek szórakoztatok ée. nevelitek bennünkeft. Ma azonban más a helyzet. Magyarország felé lát hajtaton vámsorompók emelikedaieik, ide­haza pedig kevés a könyv. Pedig az itteni felnövekvő ifjúságnak volna leginkább szük­sége reá. A szelllemailaikokmak őket kellene leginkább vezetmiök, kiket mindjárt idegen vidág vess körül, amint kilépnek a szülői ház kapuján. Mindnyáj u nfenaík gondja és fájdal­ma ez. Ezért ünnep a mi életünk hétköznap­jaiban, ha egy igazán szép és jó könyv megje­lenik. Ezért éreztem naoy örömet, műkor Aiapy dr. könyvét elolvaistatm. őszintén mondhatom, hogy a szíovensZkói roawar szü­lőik szebb karácsonyi ajándékot nem adhat­nak gyermekeik kezébe. A „Magyar dicsőség*'1 11 elbeszélést tartal­maz. Tárgyát legnagyobbrészt a török idők­ből, a végvári vitézek küzdelmes életéből ve­szi (A vicekapitány török rabja, A ma^ar gályaraib, Homonnay Drugeth György, Az okos komáromi Mrd, Lstenáitédet, Két huszár), vagy a kuruc 'korból (A f-ejedeiem szava, Nem balt meg a fejedelem). Egy elbeszélés a testőrök életét eleveníti meg (A legmaga­sabb házasságszerző), egy pedig a szabadság- harc viharaiba vezet (Rózsai! Mátyás). Vain- oa k az elbeszélések k özt igazán érdekfeszi tő regényes történetek, megható, bús hangula­tok és miikor egy-egy névtelen magyair hős­nek ,.farag a szerző elkésett fejtéit*4, akkor is egész korrajzzá szélesül Írása. Mondanivaló­ját az igazi költő művészi erejével és készsé­gével adja edő. A nyelve gyökeres és ékes magyarsésru. A sörök közt mindenütt izzó magyar lélek szól hozzánk, ifjúságunk meg-! ismerheti belőle, mennyit szenvedtek őseink,í milyen nehéz volt mindig a magyar étet és a | magyar sors. A könyv címlap jót nagy művészetté! Har- rnos Káíroiy rajzolta és az eűbeszéléseket Ko­máromi Kacz Endre, B:?3siMdes Bamba, Len- hardit György, Nagy Márton komáromi festő­művészek illusztrálták. A sí&vzö müvét Ta- ikáts Sándornak ajánlja. ALapy Gyulát régóta imserern. Mikor isko­lás gyerek voltom, a híres komáromi mú­zeum igazgatója, a vármegye levéltárosa volt. Tudós dolgozatai a Századokban, Turulban, Archetíliágiiaá és Múzeumi Éfitesáltőben jeileiu- tek meg. Miikor tatniiilmányaipi végeztével visszakerülte/m Komáromba, Atapy a meg- változotit időkben pofliltkus felt és publicista. De igaz a gyöngykagvlo regéje. A fájd altom és szenvedés az ©mbecni telkekben is újabb gyöngyöket és ki nőseket aflakiit és igy lett a 'tudósiből és pubMaktából költő. Miközben a levéltáreik eílsárguM leveteit olvasta, szózatot halton. mint Mózes a caipkebokérból: „Eredj -és vigy el minikéit unokáink telikébe, hogy azok tiszta szivében forró, piros, életet adó veresepp tegyünk.*' Aiapy megtette ezt, há- tenk és köszönelünk érte. Hajdú Lakács dr. zésteljesebb s a szív legmélyrehatőbb elját­szásával hazaszeretetre lelkesített bennün­ket** Írja a szemtanú. Igyekeztem a Reményi-reminiszcenciákat felkutatni még a városban. Lakner László dr„ a lévai kórház igazgatója elmondotta, hogy amidőn a művész ezalkalommal náluk volt lá­togatóban, elmenőben a szobában levő órát megállította. — Hadd emlékezzenek, mikor járt itt Re­ményi Ede, — mondotta. Tehát az elkényez­tetett művész önteltsége ő belőle sem hiány­zott. Reményi eltávozott. Léváról, diadalának egyik ragyogó állomásáról, de eltávozott a vi­lágból is s a megállított óra bár ismét elindult és tovább mérte az időt, de azért lám, a mű­vészről nemzete nem feledkezett meg s nem is fog elfeledkezni, mig egy magyar szív bá­natos elandalodással olvad föl a „Repülj fecs- kém“ szépséges akkordjaiban, bármennyit mutat és bármit is üt az óra... Koperniczky Kornél. Az U§ Auróra Irodalmi almanach 1929-re Pozsony, december 15. A csehszlovákiai és romániai magyarság közös irodalmi évkönyvének, az 1922-ben megindult s azóta évról-évre megjelenő Dj Aurőrá-nak a ki­adói az idén is elhatározták, hogy újra megjelen­tetik az almanachot, amelynek eddigi kötetei oly megértő és telkes fogadtatásra találtak. Ez a meleg érdeklődés bizonyára még fokozottabb mértékben fog megnyilvánulni arra a hírre, hogy az immár Vili. évfolyamába lépő s ez év december havában kiadásra kerülő almanach 1929. évi kötetével az egyetemes magyarság szempontjából is nagyjelen­tőségű esemény közeledik megvalósulása felé. Az a mozgalom, ímiely céljául tűzte ki az utódálla­mok magyar írói frontjának egységes megteremté­sét, teljes sikerrel járt s a jövő évi, Reinel János dr. szerkesztésében megjelenő Uj Auróra hasáb­jain már a Vajdaság irói is képviselve lesznek, akik ezúttal jelennek meg először alkotásaikkal a csehszlovákiai és romániai magyarság előtt. , A Vajdaság Írói közül ezúttal Borsodi Lajos, Csuka Zoltán, Debreczeni József, Farkas Geiza, Fekete Lajos, Szenteleky Kornél és Tamás István vesznek részt alkotásaikkal az Uj Auróra hasábjain. Közü­lük az itteni közönség előtt talán Fekete Lajos, Szenteleky Kornél és Tamás István nevei a legis­mertebbek, akik az egyetemes magyar irodalom­nak is számottevő képviselői. Működési terük fő­képpen a líra Szenteleky Kornél kivételével, aki mint prózairó ia jó nevet szerzett magának, Csuka Zoltán és Debreczeni József egy-egy költemény­nyel, Borsodi Lajos novellával, Farkas Geiza pe­dig kisebb értekezéssel szerepelnek az Uj Auróra hasábjain. Az Erdélyi Helikon írói az idén is újra legjobb alkotásaikkal keresték föl az Uj Aurórá-t s írá­saikkal nemcsak, uj szint és zamatot adnak az év­könyvnek, de érték dolgában is ismét jelentéke­nyen emelik az almanach művészi nívóját. Barta- lis Jánoson, Bárd Oszkáron, R. Berde Márián, Ka­csé Sándoron, Konc* Aladáron, Reményik Sándo­ron, Szabó Márián, Szentimrei Jenőn, Szombati- Szabó Istvánon, Tamási Áronon és Tompa Lászlón kívül az idén Gyallay Domokos és Molter Károly ia csatlakoztak az Uj Auróra gárdájához, akiknek tollából egy-egy szép elbeszélést hoz az almanach. A szlovenszkói és rnszinszkói írók közül Darkő István, Darvaa János, Flachbarth Ernő, Győry Dezső, N. Jaczkó Olga, Jankovics Marcell, Mécs László, ölvedi László, Rá ez Pál, Sebes! Ernő, Sze­re dai-Gru bér Károly, Tamás Lajos, Tamás Mihály, Tichy Kálmán és Wimberger Anna jutnak szóhoz a kötetben, akikhez számíthatjuk a Komáromból elköltözött Bognár Cecilt is, aki egy nívós útle­írással (Északi rokonok) a a Pozsonyból Ameri­kába átszármazott Reményi Józsefet is, aki ügye­sen megkomponált „Honvágy*" című visszaemlé­kezésével szerepel a kötetben. Az almanach hasáb­jain az idén először jelenik meg Sebesi Ernő neve, akinek a budapesti Nemzeti Színház által előadás­ra elfogadott „Haláljáték" cimü 3 felvonásoe drá­májának álomjelenetét közli az évkönyv. Az Uj Auróra már most is megrendelhető a po­zsonyi Concordia könyvnyomda és kiadóvállalat­tól (Kertész-ucca 1. sz.). A famentes papiroson nyomtatott, több mint 200 szövegoldalnyi, ízléses és művészies kiállítása évkönyv ára 20 korona. Vidéki megrendelés esetén 5 korona portó ia be­küldendő. (*) Földes Dezső srintérsnhifci elbúcsúzott Du- naszerdaheljtol. Dunaszerdahelyről jelentik: Föl­des Dezső társulatának kéthetes itteni színi idénye minden tekintetben szépen sikerült. A kellemes estéket, amelyeket a szín társulat a nagy közönségnek szerzett, nem, könnyen fogják elfe­lejteni. (e). (•) Kollár Jőssof festőművész lévai kiállítása. Lévai tudósítónk jelenti: Kollár József Selmecbá­nyái festőművész kiállítást rendezett Léván. A művész Rudnay mester tanítványa volt a a mün­cheni, szegedi éa makói festőiskolákban képezte magát tovább. Nagy előszeretettel festi szükebb pátriájának természeti szépségeit Seknee ódon, barokk levegője leng tájképei felett a a hegyvidé­ki ember borongás lelki világa remeg képein. Szereti a sötét tónusokat, melyekben az erdőko- szorus bércek merednek a világba. Figurális ké­pei közül kitűnik A munkanélküli dmü nagyobb festménye, mely egymagában sokatmondó mély epika. (*) Brdőházi Húgé versei. Most hagyta el a saj­tót Erdőházi Hugónak, a fiatal komáromi poétának verseskönyve, mely a Jós percekben cimet viseli. A csinos kiállítású verskötet címlapját Holczer Ist­E expresszionista rajza díszíti. A szerző mece- inak. Kemény Emilnek ajánlotta könyvét, mely­(*) Szlovéniáké Íróihoz! Egy budapesti előkelő tudományos folyóirat megbízásából összeálRtettaim a sztevenszkói i rodatem tíz­éves tenm'éeónek bibliografiá ját Ez adót! ösztönzési ahhoz a tervemhez, .hogy .a biz év irodalmi törekvéseinek történetét és a szlo­venszkói irók rövid életrajzát és munkássá­gát könyv alakban ie kiadjam, amelyhez az irodalmi termékeknek íróik, irodalmi iúü- fajok és városok szerint való feldolgozását is csatolnám, amely különösen a magyar köny vtáraknak lesz hézagot pótló segítsége. A ezlovenszlkői Íróktól azt kérem, hogy rö­vid életrajzukat, müveik pontos leírását (cim, kiadó, nyomda, alak, lapszám, meg­jelenés évszáma) szíveskedjenek hozzám e hő végéig beküldeni. A szerkesztőket éá a volt szerkesztőket arra kérem, hogy mostani. vagy megszűnt lapjuknak óimét, évfolyamai­nak számlát (alapítási év), könyvnyomdáját, a főmunkatársiak, főszerkesztők stíb. névért, eeeüeg egy lappéldányt kükljenék be oi- memT-e a munka teljessége ée megbízhatósá­ga érdekében. Aiapy Gyula dr. (Komá­rom; Kultúrpalota.) (*) Elsüíyedt világ címen Darvae János verskötetet készül, kiadni. A 96 óddal terje­delmű könyv mindössze t.iz koronába fog de­rülni. Mivel azonban a szerző csak az esői­ben jelentetheti meg könyvét, ha elegendő számú előzetes megrendelést kap rá, ezúton fordul a magyar olvasókhoz, hogy előjegyzés i veikkel tegyék lehetővé könyvének kiadását. | A rendelés összegét csak a rendelt példány, ' bérmentes kikézbesítése után kell majd pos­tai befizetőlap segítségével megfizetni. ,V rendelések közvetlenül a szerző címére kül­dendők (Praha II, Panaká u. 12). A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Vasárnap d. u.: Cigány király. este: Zenebona- Hétfő: Zeuebona. A POZSONYI MOZIK MŰSORA Redoute: Dragonyos szerelem. Átlón: A kék egér. Tátra: A haldokló hattyú. Elité: A halott légionárius. Metropol: A haldokló hattyú­A NAGYKAPOSI URÁNIA-MOZGŐ MŰSORA: Dec. 22-én: Mme. Pompadur bálójainak titka. December 23-án: A sterelem törvénye. Dec. 25—26-án: A lourdesi csoda. (Vallósós.) Dec. 30-án: A fekete nővér. (Világsláger.) Szépségápolás! „IZA" speciális árjegy~ék kivonata Bratislava, Stefániková 19., IL esi Azok a hölgyek, akik a távolság miatt nem látogathatják az intézetünket, közöljék levélben velünk arcuk hibáját s mi azonnal küldünk e baj ellen precíz hatású szereinket kimerítő használa­ti utasítással a pénz előre való beküldése vagy postai utánvét mellett. ,.IZA“ Szeplő és májfolt elleni garnitú­ra, mely 3 kiváló szerből áll . R 37.--* Mitesser, pattanás, zsiroe, paro- zos fényes ar ->őr elleni ga uttea K 37.—* „IZá“ Fonnyadt, száraz, sárg . ráncos arc elleni garnitúra ...................K S0.—* (Ez en szerek 5 darabból állanak és a legjobb anyagból vannak ké­szítve.) „IZA" Bőrujitó garnitúra a legkiválóbb szerekből készítve. Újdonság, mi­után 4 nap alatt meguju! a bőr. anélkül, hogy "átolná a hivatásá­ban, 6 drb. legfinomabb prepará­tum . . . K 120.—» ,IZA“ Szőrtelenitő garnitúra, 2 perc alatt megsemmisíti a hajzatot, anélkül, hogy pirosítaná vagy izgatná a bőrt, avagy más nyomot hagyna vissza.........................................K 37.—* ..!Z A“ Mellhizlaló ás fejlesztő. 3 szerből áll, pontos használati utasítással. Biztos eredmény. Rendeléseknél közölni kell, hogy leány vagy fér­jes asszony részére lesz a szer. TápiáIko ’ai és légzési rendszert mellékelünk.............................K 77.— Teljes bura.......................... K 120.— (Ahol vízvezeték van, appaiátu- mot mellékelünk.) „IZA" Szemölcs, gríz ée dudo-odásokat eltávolító ......... K 37.— „IZA* Mindennapi toilette-garnitufa, 4 kiváló szerből áll . . . . . K 47<—* Dupla, minden rírósággal felsze­relve, bálokat és estélyeket lá­togató hölgyeknek nélkülözhetet­len. Használati utasítással . . K Í20.—i „IZA" H; póló, hajhullás elleni jé gar­nitúra ................................................K 87.—* „IZA" Hajfesték. Kapható minden árnya­latban minta szerint Használati utasítással.................................K 77.— Becses lát ogatás** és cégünk ismerősei köré* ben való ajánlását kérve, maradtunk kiváló tisztelettel jDLk* lOrOBHál HT1.ro' Amikor Reményi Ede Léván megállította az „ Léva, a művész diadalatjának egyik állomása — Hangverseny az Oroszlánban és diszszürei a lévai szőlőtelepen o művész tiszteletére Lén, december 15. (Saját mrmkatámraktól.) Reményi Ede, a nagy magyar hegedűművész születésének szá­zadik évfordulóját ünnepük most A művész szelleme kilép koporsójából és innét bejárja a kis magyar glóbuszt, ahol hajdan kitűntető lelkesedéssel fogadták külföldi diadalai titán­Léva is ezek közé a városok közé tartozik, ahol magával ragadta az embereket csodála­tos játékávaL A XIX. század közepét Írták az emberek. Léva társadalmi élete egy sárgafalu eme­letes épületben: az Oroszlán fogadóban foly- dogált csendes csörgedezéssel, melyre az ab­szolutizmus igyekezett szordinőt rakni. De 1858-ban megjelent Léván a legelső magyar színtársulat, Kétszeri János igzagatő színtár­sulata. Az Oroszlánhoz címzett vendégfogadó szállójában ütött tanyát Eey jutalomjáték után merészet gondoltak a jelenlevő urak és kiadták a jelszót az abszolutizmus alatt el­aludt kaszinó feltámasztására s „kik abban részt venni szándékoznak — a felsőbb helyen eszközlendő helybenhagyásig is 10 pengő fo­rintra menő egy évi részvényesség iránt ma­gukat aláírni szíveskedjenek." És fel is tá­madt a Kaszinó, mely a kis városka szellemi életébe friss vérkeringést öntött az akkori sze­rény, de szorosan összetartó társadalmi erők munkába állitásávaL Első megnyilatkozása volt: Kazinczy Ferenc eentennáriumának megrendezése. Azután Szé­chenyi István lévai szobrának javára készül­tek hangversenyt adni, ezt azonban a ható­ság betiltotta- Ez a hangversenyterv annyira megmozgatta a magyar társadalmat, hogy a lévai híres cigányprímás, Lajos Tóni a ren­dezőségnek kijelentette, hogy szegénységük­nél fogva pénzzel nem járulhatnak hozzá a szoborhoz, ellenben hazafias kötelességüknek ismerik zenekarával együtt díjtalanul közre­működni a hangversenyen. Ezután az éhező borvátok javára rendeztek tánecal egybekö­tött hangversenyt Wilmess, akkori neves zon­goraművész közremüködéséveL Alig egy hónap múlva, 1860 október 5-én pedig inár Reményi Ede fogadtatására készül­tek a Kaszinó vezetői. Mácsai Lukács, Léva volt polgármestere jegyezte ki a Hölgyfutár tu­dósítását és örökítette meg „A Felvidék tár­sadalmi köréből" cimü müvében, hogy Re­ményi, midőn hosszas távoliét után szülőföld­je határait átlépte, első kötelességének tar­totta bemutatni a haza előtt azon magas mű­vészi képzettségét, mellyel külföldön magá­nak babérokat, fényes elismerést, honának pe­dig dicsőséget szerzett Alig van már vidéke Itt ttnágnui |hd ms ksUiha MdnR kiupt* rét, mely az ő kezeiben az emberi érzelmek tündén tolmácsolója. A siró bánat, a zengő öröm, az epedő szerelem, a rajongó szenve­dély stb. édes összhanggá olvadva hatolnak a szívbe, s megtöltik azt esetlen egy érze­lemmel, melyet gyönyörnek nevezünk ... A művész játékát a legmagasabb fokig emelkedett lelkesedés zajos éljenei követik, s az elismerés szép friss koszorúi hullottak lá­baihoz, melyeket ő, arcán a szívélyes köszönet kifejezéseivel, szedett fel onnan. Ezt az extatikus tudósítást irta a Hölgyfutár a hangversenyről, de a tudósítónak még más­nap is volt följegyezni valója, amidőn a pol­gármester: Gyárfás Károly szőlőjében Re­ményi tiszteletére szüretet rendezett. A vendégsereg a polgármester borházában nem fért el s sátrakat kellett felállítani a sza­badban. A dédelgetett művész Várady János, 1848-as honvédőrnagy kíséretében, annak dí­szes fogatán érkezett a szőlőbe. Tiszteletére mozsarakat sütögettek a régi magyar szokás szerint. / Fel van még jegyezve, hogy ezen a szüre­ten a felköszöntök sorát gróf Hunyady László nyitotta meg, a hazára emelvén poharát, a művészt Mácsai Lukács köszöntötte, aki vá­laszul a hazát éltette. Erre ismét Hunyady a magyar népet éltette. Majd táncba kaptak a később a hangulat hatása alatt Reméöyi is elővette hegedűjét A szózatot és a Rákóczit játszotta „bámulatosan művészi, de a legér­SZANATÓRIUM >CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. TOL *»-•». Tel. SS-M. •■aiéiMtHi«Unet'^*r4nrtoMV ■rologla és I«rjrs4*ls,l«. I. Msttiy sápi 90.— K4„ DL o**tálf Ml— U. Iiabad omirálasild*! iadUai patuiU 8 napra I. oestáiy Ki. 1600.— . . . . u. . . 1000.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom