Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-16 / 287. (1914.) szám
1928 december 16, vasárnap. Népek háborúja készül az őserdők világában Bolívia és Paraguay viszályának lényege — 4 íolyammenti ország tükre — Befejező közlemény — zílső cikkünkben ismertettük a két egymással szemben áliló délaanerikai kontinentális ország közül a hatalmasabbiknak, Bolíviának földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait. Ismerkedjünk meg most a 'másik országgal, Paraguayial is, amelyről sokan talán csak annyit tudnak, hogy Uruguay|al együtt kiváló futballcsapata vau. Ha a térképre csak futólagos pillantást vetünk, rögtön érdekes következtetéseket vonhatunk le ennek a kis országnak geopolitikai helyzetére. Folyamik© zi fekvése miatt valósággal Dél- amerika Mezopotámiája, mert nyugatról a Paraguay, délről és keletből a Pairama, délnyugatró] pedig a Pilcomayo határolja és ezek a folyók folyami félszigetté alakítják. Geográfiái fekvése három nagy állaim, Brazília, Bolívia és Argentína közé ékelte. Ezért geopolitikai jellege az ütköző állam, tehát valóságos délamerikai Elzász versengő szomszédai között. Történetének folyamán ez a geopolitikai helyzet nagyon sokszor érvényesült kártékonyán, 1865—1870 között az országnak rettentő háborút kellett viselnie Brazília, Argentína, Uruguay ellen, amelyet úgyszólván mai napig sem hevert ki. Az ötvenes években majdnem másfél millióira becsülték az ország lakosságát, 1873- han pedig csak 229.000-en voltak, azok között is csak 28.000 férfi. A többi mind meghalt a háborúban. Csak lassan tudta visszaállítani az egyensúlyt, amiben segítségére volt a bevándorlás. Különösen sok olasz vándorolt be s az európai nép zömét a fővárosban éppen olaszok teszik. Ma 752.000 emberre tehető a lakossága, ezek közül csak 18.000 a fehér, valami 100 ezer az indiánus, főképpen guaraui, a többi néger és különösen mesztic. Papi áUam m déiamerikm folyók közében Nagyon érdekes ennek a Ms államnak történelmi fejlődése. Midőn Mendoza. 1536-ban Anumció gyarmatot alapította, az országot a guaraník birtokaiban találta. Ezeket először a frnciskánusok, később a jezsuita misszionáriusok nyerték meg a kereszténységnek s a ci- vilizácáönak. 1695-ben jöttek be a jezsuiták, ak?k földművelésre, állattenyésztésre és mesterségekre tanították a bemszülötteket. A spanyol kormányzó engedelmével a jezsuiták valóságos mimkaáliamot alapítottak Ül A XVUI. században negyven virág- só telepen 170.000 indián élt szorgalmas munkában és békében s a rendnek is nagy jövedelme volt a fölös terményekből. A jezsuita rend eltörlése után a portugálok és a spanyolok osztozkodtak a paraguayi telepeken és csakhamar tönkre is tették azokat. Paraguay spanyol része a Rie La Plata kormányzósághoz került, 1811-ben azonban független lett Paraguay, amiért jelenleg csali a városokban és a környékén beszélnek spanyolul, mig a lakosság legnagyobb része a guarani nyelvet használja, amelyet a jezsuiták szedtek nyelvtanba, szóval útját egyengették egy önálló nemzeti művelődésnek, melynek nagy jövője lehetett volna, mivel a guarani nyelv segítségével Brazília ösz- szes indián törzseit egy államba lehetett volna egyesíthetni, Á független Paraguay száz esztendefe Az 1813. évi kongresszus két konzult választott az uj köztársaság élére, azonban Francia ár. konzul 1834-ben diktátornak csapott fel és 1846-ban bekövetkezett haláláig az is maradt. Abszolutizmusa áldásos volt az országra, mert iskolákat épített, utakat, gőzhajókat csináltatott, a hadsereget és a törvénykezést rendibehozta. S a lefoglalt birtokokat tagonként olcsón bérbe adta, azon feltétel alatt, hogy jól megműveljék, vagy marhákat, lovakat tartsanak rajtuk. Az idegeneket kitiltotta az ország területéről, hogy megerősödjék az indián nemzet és jellege. 1844-ben uj diktátor támadt Lopez személyében, aki megnyitotta az országot a külföldi kereskedelem számára. Argentína az ő kormánya alatt ismerte el Paraguay függetlenségét. Halála után 1860-ban a kongresszus fiát, Francisco Solano Lopezt ismerte el elnöknek, aki azonban az ország virágzó helyzetére s megtakarított kincseire támaszkodva nem tudott elleut- állmi katonai ambíciójának és őrületes becsvágyának hazáját dobta oda áldozatul. Beavatkozott Uruguay belső harcaiba, azonban Argentína és Brazília Uruguay segítségére sietett és az egyik véres ütközetben maga Lopez is elesett. Az ország a szövetségesek hatalmába került s hogy visz- nzaadták önállóságát, azt csak kölcsönös fékékenységüíknek és kimerültségüknek keU betudni 1876-ban az okkupáló hadsereg kivonult Paraguayiul, amelyre azután békés idők következtek, bár az ország jólléte tönkrement s a lakosság imegfogyatkozott. 1908 júliusában u.j forradalom tört ki és azóta gyakori Lázadások zavarják az ország nyugalmát. Paraguay anyagi és szellemi kultúrája Brazília közepes hegyágazataiuak láncai átcsapnak Paraguay területére is, nagyobb részét azonban a folyamok melletti síkságok teszik. Az ország száraz, meleg, de egészséges és gazdag vegetációban pompázik. Termékei a növényvilágból jeles fanemeket szolgáltatnak. így vaskeménységü fája. a lapaciho, tele- gráfpóznára használható a palma negra, mü- asztalosságra való a. morosinno, kellemes gyümölccsel ke dveskedik az arahan, alga noha és yaruina, elszakíthatatlan rostot ad a rami- gvökér, amelyből egy hektáron száz mázsa terem, ebből 16 mázsa a rost, továbbá az alce és a guembe nevű felfutó növény. Legnevezetesebb ku! tar növénye mégis a gyapot és a paraguay-tea, amelyen a gaucso-indián majdnem kizárólag él. Jelentékeny a kivitele ebből a teából, azután a narancsból és a dohányból. Paraguayiban mindenki dohányzik >és már a hatéves gyermek is 'vígan füstöl. Állatvilágára, a pekari, strucc, boa, szarvas, pajzsos állat, alligátorok, vidrák, papagályok, foglyok és a. sokfaju énekesmadarak a jellemzők. A szarv a smar haáll ©má n y évröl-órre nő és 1913-ban már mintegy három és félmillió legelészett Paraguay, kitűnő legelőin. Ezért k onzervigyártá sa, amelyben a német töke is érdekelve vau, rendkívül jelentékeny. A marhaienyésztés azonban óriási lendületet fog Tenni, ha az óriási lege Literül etet, a Cluaco-t sikerült pacifikáini és ott telepek létesülhetnek. Meszticek és indiánok lakják, kik a guarani nyelven beszélnek, azonban a hivatalos nyelv a spanyol. A guaranik csöndes, tanulékony, okos nép, mely igen szereti hazáját, vallását. Valamivel fehérebbek, más meszticeknél és nagyobbak az európaiaknál. Patriarchális életet élnek, a hatóságokkal szemben engedelmesek, hallgatagok. Gonosz tettek elő nem fordulnak náluk. Kedvelt passziójuk a dohányzás, gyermekek, lánykák, asszonyok és férfiak folyton szivaroznak, még ebéd közben is. A férfiaknak a munka nem nagy szenvedélyük. A napot teázással, cigarettázással és öltözéssel töltik s a házi teendőket asszonyaikra bízzák. Müveitségük nemzeti exkluzivitásban van. Francia ugyan az utánzott kultúra, de még a miniszterek sem tudnak franciául, a spanyol nyelvet is indiánosan beszélik, s legszívesebben használják a guaraki nyelvet. Népiskolájuk kevés, egyetlen főiskolájuk a fővárosban, Asunción- ban van, melynek 1912-ben 92.000 lakosa volt. A főváros a Paraguay-folyó magas ter- raszán épült, azon a helyen, ameddig a hajók feljuthatnak a folyón. Ez adja meg a jelentőségét. 1859-ben a brazíliaiak tökéletesen elpusztították és lerombolták, de megint felépült. A törvényhozást a kongresszus gyakorolja, amely szenátusból és képviselőházból áll. A szenátus tizenhárom tagot, a képviselőház huszonhat képviselőt számlál. Az államháztartást máig sem sikerült egyensúlyba hozniok. Az ellenséges haderők Európai fogalmak szerint a háborút a nemzet fegyveres ereje, a. hadsereg vívja. Milyen rendes haderőt dobhatnának harctérre a farkasszemet néző ellenfelek? A bolíviai hadsereg hat gyalogos ezredből áll, két ezredet ötszáz katona alkot, a másik négy 1300—1300 katonából áll. Ehhez járul három 300 főből álló lovasezred, egy ezred lovastüzér, amely szintén 300 katonából áll és egy tábori tüzérezred négy üteg francia lövedékkel, A haderő tehát nyolcezer főnyi, de mindenféle technikai eszköz nélkül szűkölködik. Paraguay úgynevezett hadserege még jelentéktelenebb, A katonák mezítláb járnak, mint a köznép általában. A múlt században nagy volt a harcikedvük és erre jellemző, hogy a paraguayiak voltak a legelsők Délamerikában, akik maguk öntötték ágyúikat 1865—1870 között Névlegesen a paraguayi hadsereg állománya 2300 katona és 80 tiszt, azonban hosszabb ideje egy francia katonai misszió tartózkodik Paraguay területén. A Bolívia és Paraguay között kitörő esetleges háború terhét tehát, miután a hadsereg kicsiny, az úgynevezett nemzeti gárda viseli, vagyis az esetröl-esetre felfegyverzen- dö lakosság. A lakosság nagy része természetesen hozzászokott az állandó fegyverviseléshez. Azonban éppen ebben rejlik a legnagyobb veszedelem, mert hiszen ha háborúra kerül a sor, akkor nem katonaság, hanem két felfegyverzett nemzet fog mérkőzni. Ilyenkor a harcot az dönti el, hogy melyik állam bizhatik jobban népességében. A végzetes vita A Paraguay és Bolívia között folyó végzetes vita éppen olyan régi, mint a délamerikai államok függetlensége. Ez a vita az óriási Chacónak nevezett terület legtermékeílenebb része körül folyik, amely a két ollenfél és Argentína között terül el. A Cbacó legnagyobb része Argentína birtokában van és ez az állam rendszeres kolonizáló munkával már meg is nyerte a kultúrának. Az elmúlt félévszázadnak folyamán már hét szerződést kötöttek, hogy a délameikai testvérállamok fegyveres összetűzésének elejét vegyék. A legutolsó ilyen szerződés 1918- ban jött létre, azonban egyik sem lépett érvénybe. Egyszer a bolíviai kamara tagadta meg a ratifikálási, máskor Paraguay kongresz- szusa utasította vissza az egyezmény szentesítését. 1887-ben Lipót belga királyt kérték fel döntőbiráskodási eljárásra, azonban hiába. Uruguaynak 1894-ben történt intervencióját sem koronázta nagy eredmény. Ettől kezdve egyszerűen mindig meghosszabbították a status qiíot, hogy a nyílt ellenségeskedést elkerüljék. A nehézség főleg abban rejlik, hogy a döntőbírósági eljárás tartalmában nem tudnak megállapodni. Bolívia abban a formában akarja a kérdést döntőbírósági eljárás alá vetni, hogy az egész Chacő bolíviai birtok legyen-e, vagy sem, mig Paraguay csupán a Bolíviával szemben húzott határról, vagy legfeljebb a vitatott terűARCKIÜTÉSEK ELLEN THIOSEPT GYOGYSZAPPANT! A legmakacsabb kiütéseket, még ha minden más kísérlet eredménytelennek is bizonyult, biztosan elmulasztja a Thiosept-sszappass. A Thiosept-szappan ára Ke 8 — Kapható minden gyógy- és illatszertárban. VczériÁgynoksóg : Drogcugiofihandlung, Fr. Foutiek, Znaim Képviselő Szlovenszkó és Ruszinszkó részére Váradi Imre Bratislava Postafiók 3oO. let egyrészének átengedéséről akar tárgyalni. 1927-ben egy protokoll unt bán állapodtak meg, amely a konfliktus megoldását uj konferenciára bízta és ennek elnökéül egy argentínai diplomatát választottak. A konferencia az elmúlt nyáron létre is jött Buenos Airesben, azonban szintén meghiúsult és csak abban állapodtak meg, hogy a határövet megfosztják katonai jellegétől. Hogy azonban ez a katonai jellegtől való megfosztás a valóságban mit jelentsen, azt nem tisztázták. Paraguay az összes csapatok visszavonását kívánta, mig Bolívia csupán csapatainak egyrészét akarja visszavonni. Ilyen stádiumban álltak a dolgok, amikor e hónap elején a harcok megkezdődtek. A paraguayi vezérkar főhadiszállását Asunciónból a bolíviai határ közelébe, Concepciónba vitte át, a határerősség körül harc tört ki és ez indította meg a lavinát. A népszövetség, amelynek mindkét ellenfél tagállama, hiába interveniált, tekintélye — ugylátszik — nem terjed át az óceánon túlra. Hogy háborúra kerül-e a sor, vagy sem, az kizárólag Argentína magatartásától függ. Ha Argentína érdektelenségét jelenti be a háborúval szemben, akkor ez elkerülhetetlen, ha ellenben tiltakozó szavát emeli fel a fegyveres összecsapás ellen, úgy Bolívia nem meri vállalni az általános délamerikai háború kockázatát, Véesev Zoltán dr. I gyorssegély ftssistartisa sílift i kommunisták lassítására lépett sztrájkba Stomáitgig fim munkássága A vízmüvek munkásai nem csatlakoztak a sztrálkeléilez — A kenunusiisUt Bárt titkárát kizárták a békéltető tárgyasokból Komárom, december 15. (Saját tudósítónktól.) .jelentettük, hogy a komáromi közmüvek munkássága tegnap sztrájkba Lépett. A mesterségesen szított és sztrájkig fajult mozgalom indít óokairól és helyzetéről az alábbiakban számolunk be: Komárom város képviselőtestülete ez év november 21-ón a kommunista párt indítványára (közvetlen a választások előtt) elhatározta, hogy a városi munkásoknak 10 napi béréi gyorssegély címén kifizeti. Az egész összeg nem volt nagyon jelentékeny, ment összesen 28.000 K-tt tesz M. A határozatot az állami főjegyző megvétózta, tehát végrehajtom nem lehet. Ezen- kiviül felebbe zéssel is megtámadták. A kommunista párt ultimátumot küldözgetett a magyar pártoknak, hogy a felebbezést vonják vissza és fenyegetéseket helyeztek kilátásba. A szövetkezett pártok msszmltasUották a berrorisztikus fellépést, mire a kommunista párt rendkivülK képviselőtestületi ülést erőszakolt ki, amelyet ösz- sze sem lehetett volna hívni, amíg az ügy elintézve nincsen. Csütörtökön délután volt a képviselőtestület rendMvüM közgyűlése, melyen a kommunisták a legélesebben támadták a szórtál demokrata vátrasbirót, akinek a sztrájkolok jó része párthívei közé tartozik. A képviselőtestület többsége elutasította a kommunisták követelését, meri; az ügy feleb- bezés alatt áll és igy annak elintézéséig a gyorssegély űri nem fizethető. Ez a tényállás világos és megérthető, de ennek ellenére a munkások a kommunista izgatás következtében éjjel elhatározták a sztrájkot. Reggel megállt a gázmű és a vízvezetéket is a sztrájkba akarták volna kapcsolni, ez azonban nem sikerült Steiner Gábor képviselő 'fáz főnyi csoporttal megjelent a vízműnél és felhívta a munkásokat a munka abbahagyására. Miivel azonban a vízmű üzemének közbiztonsági és közegészségügyi szempontból megállóm nem szabad, a vízmű munkásai elutasították a követelést és Steinenék fenyegetőzve távoztak. Azóta a vizmüjvet állandóan két rendőr érzi. A délelőtt folyamán semmi sem történt a lakosság érdekében, a hatóságok nem mozdultak meg, hogy a város vízzel és világító- gázzal való ellátását biztosítsák. Délután 3 órakor rendkívüli tanácsülésre hívta össze Csjzmazia városbiró a tanács tagjait., melyen a helyzetet ismertette. Majd a munkások küldöttségével tárgyalt, de a kommunista párt titkárai kiiáasitoiia a tárgyalásokról. A városi tanács egyhangú álláspontja, hogy jóváhagyás esetén a segélyt kifizeti. A komáromi városi, munkásságnak — a pozsonyi >és kassai, munkabéreken kívül — egész Szlovenszkón a legnagyobb bérük van, mely 18 K-náJ kezdődik (öreg munkások), a napszámos 25 K és a szakmunkás 43 K-t keres, mig a mezőgazdasági napszám létszakán 8 korona. Gazdasági okokkal tehát a sztrájkot alátámasztani nem lehet. A sztrájkolok hatalmi kérdéssé tették követelésük teljesítését, melynek a város ez idő szerint, ha akarna, sem tehetne eleget, mert. az ügy felebbezés alatt áll. Remélhető, hogy a sztrájk békés útra terelődik, ha a félrevezetett munkások belátják, hogy követelésük teljesítése nem a városon múlik, így bizonyos: hogy a város lakossága nem nézte rokonszenwel ezt a sztrájkot, mely minden jogalapot nélkülözött és csak egy intézkedés felé sodorja a város lakosságát: autonómiájának felfüggesztése felé, mert a kommunista kisebbség tisztán politikai célokra akarja Idhasználni a komáromi városházát. A városi munkásság képviselői tegnap délután közvetlen tárgyalást folytattak a városi tanáccsal, de hasztalan igyekeztek őket meggyőzni álláspontjuk tarthatatlan voltáról: a sztrájkhoz ragaszkodnak. Ezzel szemben a városi tanács felszólítja, a- sztrájkoló munkásokat, bogi/ szombat délig foglalják el munkahelyüket, a havidíjas kocsisokat pedig, akik illetményüket egész hóra előre felvették, további munkára utasította. Ellenkező esetben a kizárás jogával él velük szemben. A sztrájk tartama igy bizonytalan az ellen- téftee álláspontok távolsága miatt ____9
