Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-14 / 285. (1912.) szám

1928 december 14, péntek. *¥í tjtfjiAi'J * *A&¥AK*rt IKlJÁ£> .SzmHÁz-Köii^-KabTciRA. (Vrrir^ygg^paBip^^jiifrifíípwK^r^^a^'W^^ i-ar K'sspsasssm-'fi ^u^i^j?sreg.gpstgs>«F gBHgtgw«pig^gy A túlbuzgó fiatalember Vitéz Miklós vigjátéka a Kamara Színházban Irta: MOLNÁR JENŐ MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A mély légnyomás területén fellépett zavarok kö­vetkeztében a köztársaság területen is túlnyomó' részt felhős, csapadékos időjárás uralkodik. —- Időprognőzis: Többnyire felhős, helyenkiut csa­padékos, hideg idő várható. — Egy besztercebányai személyvonat moz­donya elé vetette magát egy életunt öregasz* szony. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A napokban borzalmas módon vetett véget éle­tének Nemec Zsuzsanna egy 69 éves farkas- íalvai asszony. Az öregasszony megunta az -életét és elhatározta, hogy öngyilkosságot kö­vet el. Elment a község mellett húzódó vasúti pályatesthez s a Besztercebánya felé haladó személyvonat mozdonya elé vetette magát. A mozdony kereked darabokra tépték, — Belgiumban zátonyra futott a budapesti Polgár Sámuel világjáró konfliskocsija. Buda­pestről írják: Polgár Sámuel, a világjáró ma­gyar konPliisikoosis utjának állomásairól eddig csupa optimizmustól duzzadó leveleket irt, moet azonban egy szomorú eseményről ad számat. Legutóbbi levelében azt írja, hogy Belgiumban a népek csak kinevelik az em­berit, de pénzt nem adnak neki. Már pedig az ő pár koronája kifogyott s Csillag lovával és a fiával a szabad ég alatt koplalva tölti az éjszakákat. A lapok utján kéri most a pesti közönségeit, hogy ne hagyja idegen ég alatt csúfosan eiousztuJná. xx Dr. flcrger Alfréd fogorvos, Prnha, Promvslovská 26., Bio Flóra mellett. A leg­modernebb fogtechnikára berendezett rende­lőben fogad egcsz nap. Szlovcnszkóiaknak kedvezmény. — „Majd megrostálunk!.. Ivaskó Lajos, a kassal magyar tannyelvű állami reálgim­názium iid. igazgatója a következő nyi'atko- 221 köz'éséro kérte föl lapunkat: „Nyilatko­zat. A Prágai Magyar Hirlapnak 1928. évi deomibetr 4-én „Majd megrostálunk!.. cimü közleményére a tanári testület nem tartja helyénvalónak hírlapi utón válaszolni, hanem a maga igazának teljes tudatában az ügyet a felsőbb hatósághoz 'terjesztette föl', kérve a vizsgálat elrendelését, hogy annak lefolytatása után birói utón vegyen elégté­telt. A magyar tannyelvű rgimn. tanári tes­tületé." (A szóban 'levő cikk írója föntartja állításait. Szerk.) — Nagy botrány a berlini szépségkirálynö-vá- íasztás körül. Berlinből jelentik: Németország lá­nyai és asszonyai heteken keresztül érdeklődve fi­gyelték & nagy reklámmal beharangozott válasz­tást, amelynek győztese a Miss Germany címet kapja és a világszépségversenyre Amerikába uta­zik. A választás azonban olyan botrányosan vég­ződött. hogy a hatóságok elhatározták: a jövőben hasonló választásokat nem engedélyeznek, sőt a rendező amerikai bizottság jelenlévő tagja kije­lentette, hogy a döntést nem fogadja el és a nyil­vánvalóan részrehajlással megválasztott csúnya 8zépsógkirálynőt nem engedi Amerikába utazni, il­letőleg az utazási költségeket nem fedezi. Kínos feltűnést keltett a vidéki pályázók csúnyasága. A zsűrit nyilvánosan is megvádolták azzal, hogy ide­gen befolyásoknak engedve döntött. xx Torlódások elkerülése végeit már most szerezze b© karácsonyi játék-, gramofon cs divatáru szükségleteit Rózsa-áruháznál, Pozsony-Bratislava, Venlur-utca 11. Kérjen árjegyzéket díjmentesen. — Halálra rúgta a ló. Nyitrai tudósítónk jelenti: Tegnapelőtt eszméletlen állapotban szállították az érsekujvári kórházba Halob- csdik Felicián 14 éves fiút, akinek fején hatal­mas seb tátongott. A kórházban azonnal mű­tétet végezlek rajta, de,, az orvosi segítség mar nem használt és a gyerek még aznap meghalt. A nyomozás során megállapították, hogy Holobcsikot egy csikó rúgta fejen s vé­letlen szerencsétlenség okozta halálát. — A macedón forradalmi kommité Driná- jmlyban Alexander Tódor szobrára akasztott föl egy árulót. Szófiából jelen tik: A macedón forradalmi kommité frakcióinak egymáskö- zölti véres háborúja változatlan erővel folyik tovább. A kommité két évvel ezelőtt a meg­gyilkolt Alexander Tódor komilácsi vezér tiszteletére szobrot készíttetett, amelyet Dri- nápolyba szállítottak és a Főtéren állítottak föl. Az ünnepélyes leleplezésig, melyet a kö­zel jövőre tűztek ki, a szobrot lepellel takar­ták le. Az elmúlt szombaton Szélül!esi Zóra komltácsivezér pokolgépes merényletet akart a szobor ellen elkövetni és szándékát csak az hiúsította meg, hogy a pokolgép a kritikus időpontban csütörtök öl mondott A komitácsi- veaént e naipokban elfogták, kezéUábát meg­kötözték és fölakasztották a szoborra. Nya­kába egy táblácskát akasztottak a következő föl írással: Minden áruló így jár. xx MIELŐTT KÖTÖTTÁRU-SZÜKSÉG­LETÉT FEDEZNÉ, TEKINTSE MEG RAK­TÁRAMAT VÉTELKÖTELEZETTSÉG NÉL­KÜL. KARP NŐIDIVAT-ARUHÁZ, UNG VAR. Budapest, december 13. November első hetében négy magyar szin- padii újdonság bemutatója eseti időrendben együvé és a színházi tudósító „önhibáján kí­vüli" mulasztást követett el: kihagyta Vitéz Miklós uj darabját, „A túlbuzgó fiuitailembeír" cimü háromföiivonásos „vidám történetet", amely a Nemzeti Színház Kamaraszínházában került előadásra. Pedig éppen ez a játék ígérkezik a lég tartósa bb produkciónak azok közt, amelyek vele egy estén Látták meg a rivalda világát Vitéz Miklós egyáltalán nem újonca a szín­padnak. A Nemzeti Színház legnagyobb sike­rű egyfölvonásosa, az „Öregesen, rangoson" egy sorba emelte a magyar népi élet legkitű­nőbb rajzolóival, sőt a fiatal író bizonyos pluszt is hozott magával: a lüktető drámai- ságnak, a sízinpadi megérzésnek azt az eré­nyét, amely éppen a legjobb népies irómü- vészeínk teh-etségikeliléikejből hiányzik. De volt Vitéz Miklósnak (a „Tiszta munka" cimü pompás egvfölvonásosár61 írem szólva) egy másik emlékezetes színpadi munkája is, a „B. Nagy Gergely" cimü négytőlvonásos pa- rasz'tvígjáték, amellyel a színház körül károgó hollóik -és egyéb ragadozók majdnem széétép- tek mérgükben, mert a szerző negyedfél órán keresztül vagy öt ven szer merészelte harsá­nyan m-egkacagtatni a Nemzeti Színház kö­zönségét Bohózat, durvaság, erőszak! — kiál­tották s még jó, hogy a sarki rendőrről nem ..igazoltatták le" az írót. Pedig annak a ,.B. Nagy Gergelyének csak egy szerkezeti hi­bája volt: négy helyett három fölvonásba kellett volna markolni és akkor még ma is vonzó, mulattató müsordarabja az állami színházaiknak. Ezt a színpadi császármeiíszés- sel egybeikötött föMámadást bátrak vagyunk megjósolná — nem is olyan távoli termi­nusra. Vitéz Miklósnak néhány esztendőre kedvét szegte a kritikának álcázott kritikátlanság és a különféle (jobb- és baá-oildalü) színházi kot- tériák cinikus rosszindulata egy Olyan íróval szemben, aki nem ismeri a bársonyos macs­ka, talpon való járás, ide-odas urnán ás titkait. A ■ hallgatás azonban csak látszólagos volt. A Múzsák nem tagadták meg kegyeiket az író­tól, aki egymásután két-három színmüvek gazdagította — az Íróasztala fiókját. Ezek kö­zül támasztott föl egyet Hevesi Sándor bátorsága. „A túlbuzgó fiatalember" a háborút követő társadalmi hullámzás apály-dagályából egy mindent meg­próbált, mindenből kicsöppeot félmü- velt és szeloburdi, becsvágyó és szeretet­reméltó és mindonokíölöit élni akaró ifjú furcsa karri érj ével ismerteti meg a nézőt. Nincs célzatosság a játékban, de ahogyan a dolgok megtörténnek benne, kiérezzüik annak a lázas kornak a ki-kihagyó lélegzetét, a beteg vér szabálytalan lüktetését. Alakjai sem hordanak szociálpolitikai szálaim okait a szájukon, de a cselekvésük módja a fölforga­tott viszonyokhoz alkalmazkodó, tántorgó, kínlódva születő üj embertípusra vall. Bárány Albert — a túlbuzgó fiatalember. Leszereli katonatiszt. Miután volt már séffőr, pincér, ügynök s mit tudom még micsoda, egyik nénikéje az öreg Münzoi ékszerüzle­tébe protezsálita, ahol nagyon szeretne önálló hatáskörhöz jutni. De az ékszerész lenézi az avatatlan ifjút és az ezüstnemüek tisztogatá­sára szorítja tevékenységét. Münzett beteg feleségéhez hazaikÍvják (a trükk Bárónvtól ered) és most végre kifuthatja formáját a fiatalé mbar. Egy-két vevőt rendkívül üre­sen — s ami fő, nagy haszonnal — szolgál k.i, majd Tolevény bankigazgatót és a feleségét fogadja. Tolevény a barátnőjét, egy művész­nőt drága gyöngysorral akart meglepni, itt vette az ajándékot, de Bárány csak annyit tud, hogy a bankárnak, ha jön, ki kell adni a nyalkáikat. Hiába akarja Teievény a figvel- met elterelni, a felesége boldog, hogy kipat­tant a nagy meglepetés titka (nem gondol arra, hogy a férje másnak vette) és a bankár kesernyés arccal fizet. Pár perc múlva Lo- sonczy Hedda, a művésznő jön a bobba. Kéri az ékszert. Bárány egy másikait, egy „értéke­sebbet" mutat neki. Mit téliét Tele vény? Fi­zet, mint egy lord. Csákhoz Bárány hamis gyöngysort akasztott a szép primadonna nya­kába, mert közben egy női vevője, áld vi­szont hamis gyöngysont kért, de akibe hir­telen beleszeretett, elvitte az igazit, anélkül, hogy tudta volna, micsoda nagy értéket ka­pott nár koronáért.. Losonczy Hedda büszkén mutogatja mindenkinek a száz millión vásá­rolt hamis nyák éket, a másik nő pedig Magda, Teievény titkárnője a bankban —- a valódi nyakéket hordja. Münzel,' mikor meg­tudja a tévedést, elájul És most megkezdő­dik a hajsza az ismeretlen nő (Magda) után. A második f ötvon ás Teievény bankjának titkári előszobájában játszódik. Magda már mindent tud és a meglepett; Heddának vis­szaadja az ő jogos tulajdonát, a valódi nyalk­ákét. Közbeni Bárány valósággal bentlakó lesz a bank ban, olyan o tth on ősim jár-lkel, hogy sémikisem csodálkozik, mikor Teievény álláshoz juttatja. A bank belső életének mu­latságos keresztmetszete ez a fölvonás. Bá­rány szerelőmmel ostromolja Magdát, aki hivatali teendőinek sánc fala mögé vonul vissza, de nem tud ellontálílná a kedves, be­hízelgő módon, minden lében-kan ál, vezér­igazgatót és mindenkit megfőző fialalember- neik és egy nem kevésbé vidám harmadik felvonásban bejelenti főnökiének, hogy ott­hagyja a bankot és.Bárány Albertiéi belép Münzel ékszer bolt fába. ahol szívesen látják a vezérigazgató urat, mint jó kuncsaftot. Mit mondjunk még eev olyan darabról, amelyet rövid egy hónán alatt tizenötször tel! ház kacag és tapsol végiig? Talán csak azt, ho"v a kritika megint — enyhén szólva — tévedett. Vitéz Miklósnak újra szerencséje volt a paitásíkodó-széllém — antipólusához, ahhoz, a vérfagyasztó hanghoz, amelyben a klikkből k;i retkes® telteik részesülnek, vala­hányszor a közönség elé merészkednek. És ismét Vitéz Miklós volt. aki győzött és ismét a klikk vödet az, amely elbukott. És így lesz ez mindaddig, amíg Vitéz Miklós — jó darabo­kat fog írni. Már pedig ő olyan elszánt le­gény, aki nem fogja megtenni a paj.táskodó kritikának azt a szívességet, hogy rossz da­rabot csinál. A Kamara-Színház előadása, egv-foét sze­reposztástól ettek! ni ve, kielégítő, Uray Tiva­dar a címszerepben túlnő az együttesen. Szemfényvesztő sokoldalúsága fölvonásról- fölvonásra fokozza az elragadtatást Hozzá egyedül Hajdú József méltó ew bamkh:valói­nak mesteri karikatúrájával. Bartos, Málray Erzsi, Náday Béla, Tasnády Ilona, Kiss Irén a 'tehetségük javát adják. Farkas Mária nagy sikere a miskolci Reményi-emlékünnepen Miskolc, december 13. (Saját tudósítónktól.) Méltó emlékünnepet ült Miskolc városa, n.agyszü­lötte. Reményi Ede születésének századik évfordu­lója alkalmából. A Miskolci Lévay József Egyesü­leté az érdem, hogy ezt a szép ünnepséget meg­rendezte, mintán előbb lelkiismeretes munkával megállapította, hogy Reményi Ede csakugyan Miskolcon született, nem pedig Egerben, mint ezt a lexikonális adatok mondják. Az emlékünnep szombaton este a Zenepa'otában tartott hangver­sennyel kezdődött, amelyen megjelent a miskolci közélet számos előkelősége és több fővárosi vendég. Liszt Ferenc Epithalamium-ával kezdődött a hangverseny. Ezt a müvet 1872 február 10-re Re­ményi Ede esküvőjére irta Liszt Ferenc, akivel szoros barátság szálai fűzték egybe. A Zenepalota nagyszerű orgonáján Sugár Viktor dr. kormányfő- tanácsos, a Mátyás-tempiom karnagya játszotta az Epithalamiumot, Koncz János hegediijátékával. Ezután Bank Sándor, a Lévay Egyesület igazgató­ja mondott lelkes megnyitóbeszédet, majd toronyai Rigó Csaba hegedűművész játszotta el a hires Repülj fecskémet, Iíubay Jenő átírásában és még két Hubay-darabot zajos tapsok mellett. Érdekes pontja volt a műsornak kőszegi Reményi Ferenc nyug. ezredes, Reményi Ede unokaöccsének „Em­lékezés nagybátyámra" cimü felolvasása. Most egy ősz ur, Plotényi Nándor lépett a pódiumra s vele együtt Farkas Márta, a szlovenszkői magyar he- gedümüvésznő, aki nemcsak Magyarországon, de nemzetközi vonatkozásokban is-elismert hegedü- müvésznő. Mindkettőnek már a személye is külö­nösen érdekes volt. Farka? Márta dédunokahuga Reményi Edének és ugvlátszik, családi örökség náia a nem mindennapi művészet és virtuozitás, amellyel a hegedűn játszik. Plotényi Nándor, aki most nyolcvanöt éves, Reményi Edének tanítványa volt, majd barátja és partnere, aki a nagy mű­vésszel tizennégy évig járta a világot, mint zon­gorák isórője. Az Ungvár melletti Nagylázról érke­zett feleségével, egy angol grófnővel Miskolcra, hogy a centennáriumon résztvegyen- Mindenkit bámulatba ejtett az öregur fiatalos mozgékony­sága és nagyszerű, friss zongorajátéka. Egyformán szóltak neki és a nagyszerű hegedümüvésznőnek a zugé tapsok: Két alkalommal is szerepelt a mű­soron Farkas Márta, akit másodízben Reményi Ferenc nyug. ezredes kisért, bizonyságot téve ő is arról, hogy részese a Reményi-család zenei talen­tumának. A miskolci színház ünnepelt primadonnája, Kolbay Ildikó énekelt több Reményi-dalt Petőfi és Thaly Kálmán szövegére Donálh Lajos, a Lé­vay Egyesület zenei osztálya titkárának zongora- kíséretével. A primadonna nagyszerű hangja és előkelő énektudása hozzájárult az ünnepség érté­kének emlékéhez. Befejezésül a Rákóczi-induló zendült fel. Ambrózy Béla, a fiatal, tehetséges zon­goraművész játszotta el nagy hatássaL Vasárnap délelőtt a Zenepalota csarnokában leplezték le a Reményi-emléktáblát, amelyet a Lévay Egyesület állított fel. Nagy közönség veit részt a felemelő ünnepen. A Miskolci Dalár-Égylet énekszáma után Mikszáth Kálmán főispán, a Lévay Egyesület elnöke mondott költői ünnepi beszédet, amelyben Reményit, mint a magyar zenének misz- sziouáriusát méltatta. A mély hálást keltő beszéd után Farkas Imre szólt a Petőfi-Társaság nevében. Költészet és szel­lem ragyogott beszédében, s amikor befejezte, hosszasan zugolt az éljenzés, ami a szónokon kívül a Miskolcon is népszerű Farkas Imrének, az írónak szólt. Farkas Márta, Plotényi Nándor és a többi szereplők nagy sikeréről a budapesti sajtó is meleg elismeréssel irt. (*) S zlo ven szik ó Íróihoz! Egy budapesti előkelő tudományos folyóirat megbízásából őss&eáli'i'totitam a szlovenszkői irodalom tíz­éves termésének bibliográfiáját. Ez adott ösztönzést ahhoz a tervemhez, hogy a tíz év irodalmi törekvéseinek történetet és a szlo- venszkói írók rövid életrajzát és munkássá­gát künyvalakban is kiadjam, amelyhez az irodalmi termékeknek írók, irodalmi mű­fajok és városok szentet való feldolgozását is csatolnám, amely különösen a magyar könyvtáraknak lesz hézagot pótló ©egilségia, A ezlovenszikói Íróktól azt kérem, hogy rö­vid életrajzukat, müveik pontos leírását (cián, kiadó, nyomda, alak, lapszám, meg­jelenés évszáma) szíveskedjenek hozzám e hó végéig beküldeni. A szerkesztőket és a volt szerkesztő kel arra kérem, hogy mostani vagy megszűnt lapjuknak óimét, évfolyamai­nak számát (alapítási év), könyvnyomdáját, a főműn katársak, főszerkesztők síib. nevéig esetleg egy lappéldányt küldjenek be cí­memre a munka teljessége és megbízhatósá­ga érdekében. A 1 a p y Gyula dir. (Komá­rom , K ui turpalo ta.) (*) Eisülyedt világ dánon Darvas János verskötetet készül kiadni. A 96 oldal terje­delmű könyv mindössze tiz koronába fog ke­rülni. Mivel azonban a szerző csak az eset­ben jelentetheti meg könyvét, ha elegendő számú előzetes megrendelést kap rá, ezúton fordul a magyar olvasókhoz, hogy előjegyzé­seikkel tegyék lehetővé könyvének kiadását. A rendelés összegét csak a rendelt példány bérmentes kikézbesítése után kell majd pos­tai befizetőlap segítségével megfizetni. A rendelések közvetlenül a szerző címére kül­dendők (Praha II, Panská u. 12). (*) Magyar képek és szobrok a svéd múzeum­ban. Budapestről jelentik: A svédországi magyar reprezentatív képzőművészeti kiállításon a magyar alkotóművészeinek újabb dicsőséget szereztek. A leghíresebb svédországi gyűjteményt, a Göíeborgi Nemzeti Muzeum megvásárolta Fényes Adolf Csen­des völgy cimü nagyméretű vásznát és Csánky Dé­nes Ut a város felé cimü olajfestményét Két. szo­bormű is hirdetni fogja á magyar szobrászművé­szet kiválóságát, még pedig: Kisfaludy-StrcM Zsigmond Fésülködő nő cimü márványszobra és Lux Elek Tói lelte cimü ugyancsak márványból faragott szobormüve. A NAGYKAPOSI URÁNIA-MOZGÖ MŰSORA: December 15-én: Harc a hazáért. December 16-án: A királyi gavallér. Dec. 22-én: Mme. Pompadur hálójainak titka. December 23-án: A szerelem törvénye. Dec. 25—26-án: A lourdesi csoda. (Vallásos.) Dec. 30-án: A fekete nővér. (Világsláger.) A SZLOVENSZFÓÍ MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Péntek: Szegény leányt nem lehet elvenni- Szombat: Zenebona. Vasárnap d. u.: Cigánybirály. este: Zenebona. ­Hétfő: Zenebona. A POZSONYI MOZIK MŰSORA Redoute: Dragonyos szerelem. Átlón: A kék egér. Tátra: A haldokló hattyú. - lf Elité: A halott légionárius. Metropol: A haldokló hattyú, METEOR-MOZGÓ, NY1TRA Dec. 15—16: A puszta dobja. Szenzációs sláger, indián-dráma. Főszerepben- Warner Baxter. Dec. 15—16: Délután nagy népelőadás, mérsékelt hely árak kak cssasaagolési k##iü elleiiéfetii ssgliapla m Prégul ilsetsr 1929. évi umw 1 w©da 1 i am I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom