Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-14 / 285. (1912.) szám

1928 december 14, péntek. — M*gy*r kormánypárti képviselők látogatása • scoeiáldemokrata ssaksservetetekben. A buda­pesti Magyarország jelenti: Az egységespárti kép­viselek pénteken délelőtt érdekes látogatásra ké­szülnek a szociáldemokrata szakszervezetekbe. A kormánypárti képviselők ezúttal fogják először megtekinteni a magyarországi siociáldemqkrata szakszervezetek intézményeit, kiépítettségét, vala­mint a szakszervezetekkel Összefüggő kulturális intézményeket is. Peyer Károly, a szakszervezeti tanács titkára és Esztergályos János fogják végig kalauzolni a szakszervezetekben a kormánypárti képviselőket, akik nagy érdeklődést mutatnak a látogatás iránt, úgyhogy meglehetősen nagy szám­ban vesznek részt ezen a kiránduláson. — Agyonlőtte az anyját, aki ki akarta ta­gadni az örökségből. Beszt&roebányaá tudósí­tónk jelenti: Jankó István losonckörnyéki földműves nagyon a lelkére vette, hogy édes­anyja Állandóan civódott vele és legutóbb megfenyegette, hogy kitagadja az örökségé­ből. A napokban ismét összezördültek s a fiú hirtelen gerjedt indulatában revolvert rántott és édesanyjára lőtt. A golyó halálra sebezte az öregasszonyt, mire a fiú önmaga ellen for­dította a fegyvert, de csak könnyebb sebet ejtett magáin. A gyilkos fiút a csendőrség le­tartóztatta. •— „Katasztrofális* szerelem a levegőben, New- yorkból jelentik: Amerika egyetlen képesített női pilótája, Misa Florence Maddock, férjhez megy. A férje ugyancsak pilóta, Monroa Banks, aki New Brunswick és Richmond között végez légipóstai szolgálatot A két pilóta érdekes körülmények között ismerkedett meg egymáeeal Egy alkalom­mal Mies Maddock gépével egy mező felett ha­ladt és látta, hogy nem messze tőle egy másik re­pülőgép lezuhant. Nyomban leszállt és a lezu­hant repülőgép romjai között megtalálta a súlyo­san sérült Monroa Banksot. Felvette a saját gé­pébe, s azután a legközelebbi nagy városba szál­lította s itt kórházba vitte. így ismerkedtek meg s ettől kezdve szoros barátság fejlődött ki köz­tük. Házasságkötésük után mindig együtt fognak repülni. — Egy budapesti notórius betörő elffogatá­sakor hasbalőtte a rendőrt. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Ma hajnalban a Serény-uccában Csizmadia József és Hor­váth Ferenc rendőrök egy gyanús külsejű, at- Vétatermetü embert pillantottak meg. Igazol­tatni akarták, azonban a csavargó menekülés­re vette a dolgot. A rendőrök hosszabb hajsza után elfogták, bilincsre verték és igy vitték be az őrszobára. Mikor az őrezobában bilin-« cseit levették, a csavargó hirtelen revolvert rántott elő. Csizmadia József rendőrt hasba­lőtte, aki eszméletlenül terült el. A csavargó ezután tovább lövöldözött, de az őr szobában levő rendőröknek sikerült ártalmatlanná ten­ni és megkötözni. Kiderült, hogy az illető Dö­mötör Béla asztalossegéd, megrögzött betörő és csak nemrégiben szabadult ki a fogházból. Ezúttal is betörést követett el és a zsákmány-1 nyal menekülni akart, amikor a rendőrök tét temérték. Czizmadia rendőrt a kórházba szállították, ahol haldoklik. — Egy szombathely! törvényszéki bíróról fenyő­fajt neveztek el Franciaországban. Budapestről Írják: Nagy és nemzetközi tudományos világban » ritka kitüntetés érte Gaver Gyula dr. szombat­helyi törvényszéki bírót, a szegedi egyetem bota­nika magántanárát. Gayer Gyuláról ugyanis Fran­ciaországban & botanika terén végzett, alapvető tudományos működésének elismeréséül egy fenyő­fajt a nevéről Pinea-Gayeriananak neveztek el. — Olasz csak olasz tengeri hajón utazhat. Pá­rtéból jelentik: Az Intransigeant értesülése sze­rint Mussolini rendeletet tett közzé, amelyben minden olasz alattvalónak eltiltja, hogy tengeri utón más hajót használjon, mint olaszt. Ez nemcsak az Olaszországból való elutazásra, hanem az oda-r való viszautazásra is vonatkozik. Eddig az Ameri­kában élő olaszok közül sokezren karácsonyra Cherbourgon át utaztak vissza Olaszországba, a tilalom következtében azonban kénytelenek lesz­nek egyenesen Génuába vagy Nápolyba utazni. A Leviathan, mely más esztendőkben ilyenkor ezer vag\r ezrekétszáz olaszt szállított Amerikából Cher- bourgba, most mindössze kél-háromszáz emberrel teszi meg ezt az utat. Mussolini rendelete különö­sen nagy kárt okozott a White Star és a Cunard Line amerikai hajózási társaságoknak. Cherbourg | városa pedig elvesztette azt a nagy jövedelmét, j amelyet abból húzott, hogy az átutazó olaszok egy I éjszakára ott szállottak meg. — Az idő titkai négy fal között. Washingtonból írják: A washingtoni időkufató intézet uj nagy la­boratóriumát most avatlák fel ós még a techni­kai csodák dolgában annyira elkényeztetett ame­rikai közönség is elbámult a felszerelésén. Itt ugyanis nemcsak napsütést és esőt tudnak pompás precíziós műszereikkel tetszés szerinti mennyiség­ben és a legrövidebb idő alatt előállítani, hanem a csapadékváltozásokat, a levegő hőfokát és pára- tartalmát is olyan pontosan és a természeti körül­ményeknek megfelelően tudják utánozni, hogy szinte azt lehetne mondani: ebben a laborató­riumban az időjárás minden titkát felhalmozták. Nagy légnyomást, hőmérsékletváltozást, nagy hi­deget, sőt viharokat ia tetszés szerinti erővel per­cek alatt állít elő a laboratórium, ahol a bemuta­tás napján a sajtó képviselői mulattatására ponto­san egy perc és 40 másodperc alatt sikerült a flo­ridai pusztító orkán pontos mását előállilani, — termék/’fe/en kicsiben. Ebbe a laboratóriumba fogják a jövőben gépeiket elküldeni a nagy ro- pülőgépvállahtok is, hogy a motorok tényleg állandó hőm őrsével- és páratartalom változás mel­lett. igazi viharokban kapják mag a végző kipró­bálást Óriási betűkkel, képpel jelentek meg az első íatintörök újságok A reform óta rosszat megy a lapoknak A moziban is olvasni tanul a közönség Stombol, december 13. A nagy, izgalmas premier lezajlott: a török újságok már latin betűkkel je­lentek meg. Talán igazán csak az újságíró és a nyomdász tudja kellőképpen értékelni, milyen óriá-si jelentősége van ennek a reformnak s hogy milyen rendkívüli nehézségeket kell leküzdenie az újonnan berendezett török nyomdák technikai sze­mélyzetének. Nyugateurópai Bzemmel nézve a dol­gokat, azt hinné az ember, hogy & török nyomdá­szok fellélegzettek, amikor a kacskaringós arab botük helyébe az egyenletes, gömbölyű, a Bzemet kevésbbó izgató latin betűk léptek. De azok a munkások, akik egy életen át a keleti betűk sze­désére, olvasására voltak beidegződve, bizony nem egyszer fejcsóválva álltak meg egy-egy gyorsan odavetett kézirat előtt: az „Ikdam“ munkatársá­nak török betűjét, akármilyen torzak voltak a vo­nások, úgy olvasták, mint a vízfolyást: most a kéz­iratok talán gondosabbak, de azért mégis több fi­gyelmet igényel az olvasásuk, mint a régi, jó időkben. És ugyanúgy meg kell dolgozniok a góp- irókisaaszonyoknak, akiknek a gépén a tabulafcu- rán most végre, valahára latin betűit csillognak b hogy az uj török érában milyen konjunktúrája lesz az Írógépnek, azt bizonyítja a2 Is, hogy az amerikai gyárak valósággal uj telepeket nyit­nak meg mindenütt, ahol gépeiknek kelete lehet. A török újságok képe most élénken emlékeztet a londoni és párisi nagy ujságJepedökre. Hét-nyolc hasábos a lapok beosztása, formátumuk hasonlít a bukaresti, ugyanilyen beosztású lapokra. Az első napon azonban a kiadók szomorúan konstatálták, hogy a lapok árusításában jelentékeny csökkenés ál­lott be. A sztambuli török éppúgy, mint a többi európai főváros olvasói, naponta több újságot íb vett. Az ismert recept szerint elolvasta a kedvenc lapját s megvette az ellenzéki lapot, hogy lássa, mit írnak a másik oldalon. Most azonban egy újság elolvasása is munkát ad a buzgó török előfizetők­nek. Úgy látszik, a szerkesztők is számoltak az uj rendszer nehézségeivel e azért az első latinbetiis számokat ugv szerkesztették meg, hogy rengeteg képet hoztak — többnyire a lap utolsó oldalán — a főbb eseményeket, külföldi szenzációkat pedig a lap első oldalára tettéle, olyan óriási betűkkel, amilyeneket egyébként a legnagyobb világszenzá­ciók alkalmával sem igen mertek volna produkálni. Az újságnak azonban most igazán uj hivatása is lett. Régi igazság az, hogy a külföldi lapok rend­szeres olvasása igen előmozdítja az idegén nyel­vek tanulását: a török lapok most elsősorban azt a célt szolgáltatják, hogy a publikum tanuljon meg — olvasni. Sztambul uccáin sokan nézik tűnődve a lapokat, a hirdetéseket és nem ogy ember akad, aki hangosan silabizálja az uj írást és a felfedező boldog örömével konstatálja, hogy megértette a szöveget. A török kiadók különben cseppet sem szkeptikusok; biztosra veszik, hogy publikum hamar átesik a latin betűk gyermek­betegségein s a lapok fogyasztása megint eléri a múlt hónap színvonalát. Könyvek, füzetek még nem jelentek meg latin be­tűkkel, de az irók eddigi nyilatkozatai szerint az uj rendszer sokkal kevesebb nehézséget okoz, mint amennyire számítottak. Hogy a banküzletek, ke­reskedőházak örömmel üdvözlik az uj alkotást, az magától értetődik, mert a külföldi levelezés, amely addig is latin betűkkel történt, most általános jel­legű lesz és a belföldi feleknek nem kell külön arab jegyekkel irni. Érdekesen változott meg a filmszínházak mun­kássága K Az uj írás óta a programra mintha megrövidült, illetve az előadások tartama meg­hosszabbodott volna. Nem is csoda: a fümszövege- ket is latin betűkkel vetítik a lepedőre és néhány sor elolvasása is komoly fejtörést okoz a nézőnek. Ennélfogva a szövegeket hosszabb ideig vetítik, mint azelőtt, viszont, a filmesek még eddig nem gondoltak arra a természetes megoldásra, ami a film hőskorában megától értetődő volt, hogy a kép tárgyát, a cselekvés fordulatát élőszóval jelentsék be a közönségnek. Törökországban meg kell min­denkinek tanulnia az uj írást, akár török — akár szakad... — Álarcos férfiak bossaugyilkosséga Túr** pole községben. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Turaipole község egyik jómódú gar­dájának, Benyó Pannii Pálnak lakására az efl- m/ult nap hajnalán .két álarcos férfi toppant be. A gazda felriadt a zajra, rémülten ugrott ki ágyából, hogy a szokatlan időben jött Lá­togatók elé menjen. Az álarcos ismeretlenek puskát szegeztek mellének és mindketten golyót eresztettek bestébe. Benyó holtam ro­gyott össze, gyilkosai pedig nyomtalanul ke­reket oldottak. Miután a csendőrség megálla­pította, hogy a merénylők semmit sem rabol­tak, bizonyosra veszik, hogy a gyilkosság bosszú müve. xx Kérje minden nagyobb divatáru­üzletben a Les tissus A. G. B. francia se­lyem- és gyapolkeíliméit. — Szerb földművesek vérbirósági Ítélete a horvát parasztpárí vezérei ellen. Mosztárból jelentik: A mosztóra horvát parasztpánt kö­rében napok ótó reaidkivüli izgalommal tár­gyalják azt a hint, hogy a szerb föld művesek­ből alakult ,,osetnikegyes<üLet“ december o-iki ütésén pálcát tört a moszláni horvát paraszt- párt öt vezetőjének feje fölött. Az ewesület állítólag elhatározta, hogy Preka NLkoíla Ra- dics-párti képviselőt, valamint a parasztpárt négy vezetőjét eltesz! láb alól. Érdekes meg­említeni, hogy a „hatálirailtélit” paraszt párti vezérek nem fordultak a rendőrséghez véde­lemért, hanem a maguk erejével akarnak szembeszállni az omvilkosokkaL xx A valódi angol borotvakések, pengék és borotvakészülékek ismét kaphatók Umíauf R. cégnél, Braftislava—Pozsony, Lőrinckapii- ucea 15. — Pqeufalmetsző Jack garázdálkodik London­ban. Londonból írják: London egyik leghíresebb multszázadbeli bűnözőjének, a hasfelmetsző Jack- nak van most egy utóda az angol fővárosban. Ez az „ur“ azonban már sokkal modernebb, mint nagynevű elődje, ö nem embereket metsz fel. — hanem autópneumatikokat. Az utóbbi hetekben na­ponta átlag 10—12 autótulajdonos tett feljelentést a rendőrségen, hogy mialatt gépkocsija néhány percig gazdátlanul állt az uccán, ismeretlen tettes felvágta mind a négy pneumatikot. A londoni autótulajdonosokat valósággal rettegésben tartja ez a tömlőfclmetsző .Jack. akiről semmit sem sejt egyelőre a rendőrség. Egy magyar vidéki tiszttartó személyében felfedeztél? tüneményes hanga utódját A Városi Szinház négy évre szerződtette a gyönyörű hangú tenoristát, ahi „a gramaiontól tanult énekelni“ Budapest, december 13. Néhány héttel ezelőtt, amikor Budapesten baromfikiáliitás volt, a sok vidéki között egy hatalmas termetű, bekecsei, kerekarcu fiatal­ember is érkezett Budapestre. Megnézte a csirké­ket, válogatott közülük a gazdasága számára. Mert ez a kerekképü fiatalember a sükettanyai birtok gazdatisztje voit. Miután azonban eleget látott a baromfikiállitá- son, olyant tett, ami talán egészen egyedül áll a baromíikiállitásra érkező gazdatisztek budapesti szórakozásai között. Becsengetett a Réühy-féle színházi ügynökség ajtaján. — Lebovits Sándor gazdatiszt vagyok — mon­dotta és összeütötte a bokáját. — Réthy Pál urat keresem. A kedves Réthy bácsi, akinek műhelyéből már számtalan világkarrier került ki s aki megszokta a szinipályára törekvők zuhatagát, rezerváltan nyújtott kezet. — Mi tetszik? — Kérem — mondotta a magas fiatalember —, minálunk odahaza Pátrohán a kántorlanitő azt ; mondta, hogy*nem rossz hangom van. Azért jöt­tem, hogy kipróbáljam. Réthy bácsi leült a zongorához. I Lebovits ur, a barna bőrbekecsben, sárga csiz- í mában, tollas kalapban, belekezdett a Tosca le- i véláriájába. Réthy bácsi kezei megálltak a bilien- j tyükön. J — Mióta tanul énekelni? ’j — Én? Soha életemben nem tanultam. Kint I élek a pusztán, a városban is még csak alig jártam. I — Hát akkor honnan ismeri a Toscát? | — Van egy gramofonom, azon szoktam néha felhúzni a Toscát. Fleta énekli, ő volt az én taní­tómesterem. ! Réthy Pál azonnal felhívta telefonon a Városi Színházat. Sebestyén Géza igazgató, aki tudja, hogy Rétljy bácsi nem szokott ok nélkül felmászni az elragadtatás ilyen magas csúcsaira, azonnal el­küldte az egyik karmesterét, Komlós Pált. A kar­mester meghallgatta és máris telefonált vissza a színházba: I — Nyers, de igen nagy terjedelmű és igen ; értékes hanganyag. 1 A pörgekalapos fialalemhor zavartan mosoly- 1 goit. De már hívták is a telefonhoz, j - Jöjjön be a színházba — mondta Sebestyén i- meghallgatjuk itt is és ha csakugyan olyan jól I énekel, leszerződtetjük. | — Nezn jöhetek — mondta LaboviU Sándor —• vár otthon a feleségem, amúgy is lekéstem már a rendes vonatomat Azzal haza is utazott Nem jelentkezett hetekig. Közben egyre-másra küldözgette neki Réthy Pál a leveleket: „Jöjjön Pestre, fényes feltételekkel szerződteti a Városi Színház." Semmi válasz. Most végre az egyik levélre válaszolt: „Holnap jövök." Kiderült hogy az eddigi leveleket eldugta előle a felesége, aki nem akarja otthagyni a vidéki nyugalmat a szin észpálya izgalmas dicsősége kedvéért. Tegnapelőtt délelőtt a Városi Szinház nagy szín­padján próbát énekelt Lebovits Sándor. Jelen volt a szinház egész vezetősége. Megint a két Tosca- ária került sorra, amelyet a tanyai éjszakában énekelt egy köhögés gramofonon Fleta. A produkciót zugó taps követte. Az igazgató is tapsolt, a pályatársak is, akik az uj fenomén híré­re gyűltek össze a Városi Szinház délelőtti néző­terén. Beszélgettünk a gazdatisztből lett „művésszel", aki az öröm szinte gyermekien naiv pirosságával az arcán beszél az első sikerről. — Amikor felmentem a szinpadra azt gondol­tam: Uramisten, te Lebovits! Tegnap pofonvágtál egy bérest, mert nem tisztogatta ki az istállót A te csizmád is tele volt piszokkal. Most meg egy­szerre a színpadon állsz és reflektorokkal világít­ják meg a fejedet. — ügy történt az egész, hogy a kántortanitó, aki hallott néha énekelni a korcsmában az asztal mellett, Révíy Károlynak hivják különben, nagyam zeneértő ember, rábeszélt, hogy ha Pestre jövök, próbáljak szerencsét. Megpróbáltam. A Városi Szinház azonnal négy évre szerződ­tette a sükettanyai gazdatisztet, akiben némelyek egyenesen Környei utódját látják. Egy évig a szín­ház költségén élhet Budapesten, a szinház költ­ségén tnnitják a legjobb énekmesterek. Szeptem­berre már bárom operát kell betanulnia, holott eddig még a kottákat sem ismeri. — Mi lesz a családjával? — kérdezzük — fel­hozza őket is Pestre, amíg tanul? Elkomorodik az arca. Megvakarja a fejét — Otthon az egészről nem tudnak még semmit. Mit fogok otthon mondani?... HaszrsáJat előtt — használat után A napsugarak s a tavaszt szellő kiszívják a bőr­ben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfol- tokat. Ezm ircot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM elíávol’* minden foltot, pattanást kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét. frisseségét. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában Készí­ti: Dr. Poüá'. gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szétki' dés. Garnitúra 22.50 KŐ.. nappali krém 10 Kő., éjjeli (szeplőirtő) 10 KŐ. Vigyázatl Csak valódit 'ogadjo el! RÁDIÓMŰSOR —- Van már elektromos licgedii is. Két francia mérnök feltalálta az eleid romos önműködő hege­dül.. Ez a hangszer állítólag a legszebb és leg- müvészibb zenei produkciókat nyújtja, önműködő zongora már van, most mér csak az önműködő közönséget kellene feltalálni, hogy a jövő összes zenei problémái megoldási találjanak. SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30, 16.30 és 22.25 Hangverseny. — 19.30 Nemzetközi román est, filharmonikus hangverseny. POZSONY: 18.00 Gramofon. — 18.50 „Jakab, a paraszt", No- vák-Nedbal operája. — 22.25 Tánczene Prágából. — KASSA: 18.50 Kamarazene-est. — BRÜNN; 12.30 Hangverseny. — 17.55 Rita Novák német dalestje. — 20.00 és 22.25 Hangverseny Prágából. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Hangversenyek: Orosz Júlia, Felvinci Takács Alice és Faragó György közreműködésével. — 9.30 Hírek. — 12.00 Déli harangszó, utána hirek. — 12.20 Temesváry- Kerpely-Polgár kamaratrió hangversenye. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hirek. — 16.00 Angyal Pál dr. jogtudományi előadása: A társada­lom megszűnésének törvényei. — 18.45 Pontos idő­jelzés. — 17.10 Rózsahegyi Kálmán előadása Ame­rikáról. Befejezés. — 18.00 Kurina Siml cigány- zenekara. — 18.55 Tannhauser. A magyar kir. Operaház előadása. — 21.20 Pontos időjelzés, hirek. — 22-30 Kurucdalok. Előadják Lugossy István (tárogató) és Teleky Sándor (ének). Zon­gorán kisér: Polgár Tibor. — 23.15 Jazzband. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 22.30 Hangversenyek. — 20.15 Aequinoctium, dráma. — ZÜRICH: 18.00 és 22.10 Gramofon. — 19.00 Harangjáték. —■ 19.17 Vig est. — BERLIN: 17.00 Harmonium-előadás. — 20.00 Esti előadás és zene. — STUTTGART: 12.30 Gramofon. — 16.35 Zenekari hangverseny. — 20.30 Tdnczene. — HAMBURG: 20.00 Házibál, táncest. — KÖNIGSBERG: 22.30 Tánczene. — FRANK­FURT: 22.30 Kedélyes est. — MÜNCHEN: 20.00 Népszerű svájci est. —- RÓMA: Othelo, Verdi operája. — MILÁNÓ: 23.00 Cigányzene. — NÁ­POLY: 17.00 Olga di Napoli énekestje. — 20.55 Schubert kamarazene. — 23.00 Jazzband. MILÁNÓ: 23.00 Cigányzene. - ZÁGRÁB: 17.30 Orosz népdalok. 21.00 Schubert: Es-dur misso. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 16.00 Gramofon. — 20.30 Hangverseny Varsóból. - 22.30 Tánczenei LONDON: 20.45 Schuberl-haugvemny. 22-35 Táaczeno. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom