Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-02 / 276. (1903.) szám

2 pwBxaaaB3BBisaroM A cselt iparospárt „nagy vívmánya" kutbaesett ' — Mégis „száraz** lesz a választás — Aláírlak a tengirei-magyar döntőbírósági szerződést Varsó, dec. 1. A magyar-1 ongy d döntőbiró- Bági szerződést, amelynek aláírása, mint tegnapi számunkban jelentettük, Walkó ma­gyar külügyminiszter Varsóba érkezett, teg­nap délután a két állam képviselői aláírták. Az aláirás utáni sajtófogadtatáson és az esti pohárköszöntők közben a magyar külügymi­niszter kijelentette, hogy Magyarország és Lengyelország között semmiféle vitás kérdés nincs s igy a döntőbírósági szerződés legin­kább csak szimbolikus cselekedet, amellyel a két állam kölcsönös barátságát és jó viszo­nyát akarja dokumentálni & repít bérharc 'Berlin, december 1. A rajnai bérharc ügyié­ben a j élértesüiit BJB. Ztg. a tegnap megindult tárgyalásokról a következőket Lrja: A szabad szakszervezetek tegnap állást foglaltak Seve- ring döntőbírói megbízatása ellen és egyál­talán kifogásolták a kormány egész közvetítő akcióját. Seveniing választása véleményük sze­rint a szociáldemokrata párt megterheltetésót jelenti, mert a belügyminiszter a utómat ikusan kollégájának és párttársának, Wiesel gazda­ságügyi miniszternek ellenlábasául játsza ki- A szabad szervezeteknek állásfoglalása a tár­gyalásokat megnehezítette. Ezek után nem állítható teljes bizonyossággal, ami tegnap már valószínűnek látszott, hogy a konfliktust a vasárnapi tárgyalásokon sikerülni fog elin­tézni és a kizárt munkások hétfőn reggel új­ra megkezdhetik a munkát Egy megakadályozott ker.-szoc. gyűlés Igló, december 1. Az országos keresztény- szocialista párt tegnap délután 5 órakor gyű­lést készült tartani Szepestepíláoem. A gyűlés szabályszerű bejelentését a poprádi járási fő­nők írásban tudomásul is vette, azonban a községi bíró és a jegyző magatartásukkal meg­akadályozták annak összehívását. Ugyanis a gyűlés Iglóról érkezett szónokai doboltatás utján nem hozhatták tudomására a község la­kosságának a gyűlés Színhelyét és idejét, mi­után a községi bíró és jegyző megtiltották a doboltatást, a közhirrététed egyetlen módját. Közben elmúlt a gyűlés kezdetének bejelen­tett 5 óra, s erre való hivatkozással a jegyző a gyűlés megtartását egyenesen megtiltotta. Úgy látszik, a gyülekezési szabadságot igy is le­het értelmezni. Prága, december 1. A koalíció a cseh ipa­rospárt nyomására a nemzetgyűlés mindkét házénak utolsó ülésein elfogadtatta a válasz­tások alatti alkotholtiÜalomról szóló törvény novelláját, amely szerint a tilalmat olykép­pen enyhítik, hogy alkoholtartalmai italokat a választás • napjának reggeléből a választási eredmények kihirdetése utáni két óra eltel­téig vendéglőkben, kávéháza'kban és ital- mérésekben nem szabad kiszolgáltatni. A parlament által elfogadott novella azonban a Bukarest, december 1. A román Nemzeti Bank tegnapi ülésén, amelyen Popovici pénzügyminiszter is részt vett, a Nemzeti Bank kormányzója nyilatkozatot adott át a pénzügyminiszternek, amelyben a román Nemzeti Bank lemond minden esetleges kártérítési igényéről a német Birodalmi Bankkal szemben. Ezzel a nyilatkozattal román részről az utolsó föltételt is teljesí­tették, amely a nemrégiben megkötött né­met-román pénzügyegyezményben meg­állapítást nyert Tehát most már semmi­sem állja útját annak, hogy a német kor­mány haladéktalanul átutalja a német—ro­mán egyezményben Románia javára meg­állapított 35 millió aranymárkát. Bukarest, december 1. Popovici pénz­ügyminiszter nyilialikozott a sajtó képviselői előtt Románia gazdasági és pénzügyi helyze­téről. A költségvetés, amelyet örökségül elődjétől átveti a kormány, jelentékeuy defi­cittel zéruílit. Bét esztendő óta sürgeti a nemzeti paraszt- párt a valuta stabilizációját, amelyet mást már keresztül is fognak vinni. A stabilizáció a nemzetközi jegybankokkal való egyetértésben a lei napi kurzusa alap­ján fog megtörténni, úgy, ahogy ez Fran­ciaországban is történt A kormány meg van róla gvőződve, hogy meg tudja szerezni a külföldi kölcsönt, de ha hi vatalos lapban eddig nem jelent meg s ágy még nem lépett hatályba. Ennek folytán az alkoholtilalmi törvény régi szövegezésében van érvényben, azaz szombat délután két órától a választási eredmények kihirdetés-e utáni két óra le­teltéig nem szabad alkoholtartalmú italo­kat kimérni. Ezzel tehát a cseh iparosrpárt egyik „legna­gyobb vívmánya" kutbaesett s a választás nem „nedves", hanem „száraz" lesz. ez mégsem sikerülne, akkor is annyi belföldi anyagi eszköz fölött rendelkezők, hogy a kor­mány nem juthat kényszerhelyzetbe. Néhány nap múlva Parisba utazik egy román bizott­ság, amely érintkezésbe fog lépni a -külföldi bankkonzorciumokkal. Mamin miniszterelnök fölihataiLmazta a sajtó képviselőit, bogy eré­lyesen cáfolják meg a liberális V iiterulnaik azt a hdirét, amely szerint a kormány a lei kurzusát a stabilizálás előtt 3.12 svájci frank­ról 2.50 svájci frankra akarja leszámítani. Ez a hiír -nem egyéb, mint tendenciózus gyanú­sítás. Kolozsvár, december 1. Az Erdélyi Gazda cimü lap „A romániai magyar mezőgazdák tízéves tragédiája" címmel hivatalé- latisztiíkált közöl. Ez ada­tok szerint az li)_ <. év végéig a törvény alap­ján 5.262.000 hektár földet sajátítottak 'ki, eb­ből Erdélyre és a Bánságra 1,731.768 hektár esett. Ebből azonban csak- 452.567 hektárt osztottak ki a földműveléssel foglalkozók között. A mezőgazdasági szakiskolákat egytől- egyig elvették, még a magyar alapitvány- tevők iskoláit is, sőt jogot kreáltak a házi­állatok, kocsik, lakások rokvirálására, maximáltak, magas adókat vetettek és föl- virágoztatták a baksisrendszert Ami megtakatnitott pénze a magyar mezőgaz­&KVttsxmma I német-román egyezmény értelmében Románia 35 millió aranymárkát kap A leit a napikurzus alapján fogják stabilizálni — A romániai magyar mezőgazdák tízéves tragédiája 1928 december 9, vasárnap. ^ÖeMéRSKATOVARN/W (jA-RUMAUKeRY-Oc-SPoí5 qÖMÖRI • RUM-6 $• U KŐRGVii R- R7 .t -ROZNIAVA* dáknak 1918-ban volt, azt az elmúlt fiz esz­tendőben mind ráfizette a gazdaságra. Kyokvanezer koronás lopás a látra Bőnk kassai fiókjában Kassa, december 1. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A Tatra-Banik kassai fiókjában hétfőn délután hat órakor a pén»- tárzárlat alkalmával észrevették, hogy 116 da­rab ötezer koronás, összesen nyolcvanezer ko­rona hiányzik. Megindult azonnal a házi vizs­gálat, amely azonban nem vezetett eredmény­re. A bank ezután feljelentést tett a rendőr­ségen, amely szántén nagy eréllyel hozzálátott a nyomozáshoz. A bank pénztárosa, Sknaja Mihály vagyonos ember, meglehetősen jÖ anyagi viszonyok között él és a bank maga is kizártnak tartja, hogy ő követte volna ed a sikkasztást. Az a gyanú, hogy egy óvatlan pil­lanatban, amikor a pénztáros eltávozott az asztaltól, valaki elemelte a pénztáros asztalá­ról a bankjegycsomót. Mindenesetre föltűnő, hogy a rendőrség erről a sikkasztásról nem is adott ki jelentést b o SS.H7 ó nr A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JÁR NO JÓZSEF (25) A diák vérvörös lett: megkapta a legna­gyobb sértést, ami húszéves embert érhet, — észrevették éveinek csekély számát. Dühös replikára készült, de Ménessi már a zárka másik sarkában állt és az öregedő kereske­dővel beszélgetett. — Szivart is lehet behozná? — krédezte a kereskedő. — Hogyne, csak érteni kell hozzá . . . Majd kiüzentetek a feleségének, hogy küldjön egy dobozzal . . . Van egy haverom, aki írnok a nagyirodán, az majd átveszi és behozza.... — Mikor lehetne? —• érdeklődött tovább Friedmann, aki vérszemet kapott s már szin­te undorodva szívta a cigarettát, mely csak kevéssé pótolta a megszokott szivart. — Kap ebédet? — Igen. — Akkor még-ma szólok, — felelt Ménessi. Hóna alá kapott egy törzsköaiyvet és meg­indult az ajtó felé. — Hová megy? — csodálkozott Friedmann. — A nagyirodába, szólok a haveromnak... — És minek a könyv? — Presztízst csinálok az irodánknak. Kiment. Szeiutessd a kissé nyitva hagyott aj­tón keresztül látta, hogy „szobaparancsno­kuk" siető léptekkel megy végig a folyosón.. Aztán az őt szavát hallotta: — Hová megy? — A nagyirodába. Dolgom van. —Várjon. Adok maga mellé egy őrt. — A gondnok ur azt mondta, hogy mi, a hármas számú rabirodából, őrkiséret nélkül mehetünk ... De ha akar, adhat mellém egy őrt . . . — Ha a gondnok ur ezt mondta, akkor mehet, — nyugodott meg a foglár. A kövér Friedmann elismerő hangon súgta Szentessánek: — Nagyon ügyes ember . . . — Megszerezte a presztízst... — mosoly­gott Szentesei. A zárka sarkában a hivatalnok diskurált a diákkal. Ailipár tagleijtésén látszott, hogy ő most a maga elképzelt társadalmáról ma­gyaráz. A kövér kereskedő zsíros papixesomagból sonkászseimlyéket csomagolt ki 'és enni kez­dett. Szentesei végighevert az ágyon s az ajtó­nyitás résén ki lesett a folyosóra: egyenle­tes, egvforma lépéseikkel sétált tel s alá az őr ... Szentessi nézte az őrt e most — na­gyon szabadnak érezte magái Megelégedet­tem gondolta el, hogy Ménessi imá.r a nagy- irodám van, — őrkiséret nélkül... Végte­len S7j3ba.dis0gn.ak érezte ezt: kíséret nélkül! Boldogan gondolt arra, hogy ebből a szabad­ságból részei lesz neki is: az iroda presztízse meg van teremtve... Lassan, kényelmes mozdulatokkal gyúj­tott rá egy cigarettára s aztán kinyújt ózott az ágyon. Most nem érezte az unalom szo­rító abroncsait maga körül: az, idő végtelen­sége meg volt törve, — Saenitessd. István megszokta a fogházlevegőt... X. Délután nekiláttak a munkának. A kö­vér Friedmann — neki volt a legrosszabb Írása — leült az egyik törzskönyv mellé; ő diktált, a többiek irtaik. Az első félórában lázas gyorsasággal haladt a miunka: az em­berek, kik betűk közt éltek te évtizedeiket és akiket néhány nap előtt vasajtóval zár­tak el a 'betűktől, most mohón élvezték az írás és olvasás gyönyöreit, melyeket még az is fokozott, hogy állandóan emberi hango­kat hallottak s — ha akartak — hát beszél­hettek is... Szentesei lázas izgalommal nézte a be­tűket, melyeik régi bűnözők neveit, régi bűnesetek dátumait örökitették meg a papi- rom Valósággal -száguldoztak a gondolatai: elképzelései ben minden névhez egy arc pá­rosult is nxikoT leírta a rideg szavakat: lo­pás büntette, csalás büntette, tulajdon elle­ni kihágás, súlyos testi sértés vétsége, szán­dékos emberölés büntette — mindig kis tör­téneteik sorakoztak fel az agyában ... Min­den névhez hozzákültrtbe a történetet, mely — talán — a bűncselekmény elkövetésére hajtotta a név tulajdonosát... Érdeklődve figyelte azokat a bejegyzéseket is, melyek elmondották, hogy ki hányszor és miért volt büntetve már előzőleg is ... Érdeklődés tüzelt a diákban is — csak szárazabb, tudákombb formában. Az egyes „eseteket" latolgatta n ágában Alp-ár iis, de ő „szociológus szemmett? nézett s minden bűmre megtalálta a magyarázatot a teóriák­ban, melyeket vaskos könyveidből szopott magába. Da rimovios szorgalmasan dolgozott: őt n*em érdekelték az emberek, akikre a törzs­könyvi bejegyzések vonatkoztak, S nem ér­zett problémákat, melyeik megoldásira vár­nak s nem esett gondolkodóba akikor s>eim, mikor a bűnesetek 'bárói meghatározását ön­tötte szavakba — őt maga a munka érde­kelte: betű volt... Eleinte, az első percek­ben, idegennek érezte az „uj" foglalkozást, de aztán rájött a nagy hasonlóságra, ami az üzleti könyvek és a fogolylörzskönyvek kö­zött van s élvezettel irta egymás mellé aí kaiigrafikusan szép betűket, melyekre nagy kínnal taníthatta évek előtt egy szép Írás- tanár. A kövér Friedmannt határozottan untat­ták a dolgok: neki nem volt keresnivalója a betűk és a szavak mögött és irodai mumVá- hoz nem szokott fizikuma már az első per­ceidben belefáradt az egyhangú di ktáfásba. Sorra mondotta a neveket és az adatokat, de gondolatai messze 'túljártak a munkán, melyet nehéz ezuszogással, de gépiesen "vég­zett: az asszonyára gondolt, aki most egye­dül küzködik a gondokkal és az élettel, szi­tán az üzletére, melyet talán egyedül is el tud vezetni az asszony, ha ugyan beengedik a boltba a detektívek s n-eim hirdeti még ha­tósági pecsét az üzletajiőn a'„bűnügyi zár­lati-ót. Ménessi állt legtávolabb a komoly mun­kától: ő a legkönnyebb részt választotta, a.leg­ritkább betűket s mialatt a többiek szorgal­masan körmeitek, felbámult az ablakra, vagy füstkarikákat eregetett. Egész lénye felkiál­tójeles tiltakozás volt minden ellen, amit munkának lehet nevezni, ő csak olyankor'fi­gyelt fel, mikor egy-egy ismerősének be.jegy­zésére került sor. Ilyenkor néhány maróan gúnyos, vagy elismerően váll veregető szóval mondott véleményt az illető „szaktudásáról". Néha, egy-egy szóval a többiek is megszakí­tó líák a munkát. A természetesI keserűviz | gyomor és bél tisztító hatása párat lan, . Az Igmáiíd !t ne tévessze össze másfajta keserű vízzel! Kapható mindenütt Iiis és iragi üvegben. ^ Schmidthauer hútvállalat Komárom. —mm --■mi .mii II 1 111. .. ■nimm ■■ iim nimiaw iiimi 111111 —11— IMIIM

Next

/
Oldalképek
Tartalom