Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-13 / 284. (1911.) szám

I bet biztosítani. Minden Lengyelországtól függ, de Lengyelország még kereskedelmi szerződéseiben sinC9 tekintettel Litvánia lé­tére. Voldemaras szerint a königsbergi kon­ferencia még nem végződött be. Zaleski rövid felszólalása után, melyben indokolni igyekezett a Litvániától kért jó­vátételt, a tanács megbízta Quinones de León előadót, hogy uj jelentést dolgozzon ki a lengyel—litván Ügyről. A jelentést Qui­nones de León már a tanács jelenlegi ülés­szakán fogja bemutatni. A tanács legköze­lebbi ülését csütörtök délelőtt tartja. Harmincezer szlovák ker.-szoc és a Slovensky Dennik A csehszlovák sovinizmus, a furor natjonalis íiirhedt orgánuma, a Slovensky Dennik, legutóbb dührohamot kapott amiatt, hogy az országos ke­resztényszocialista párt a választáson mintegy harmincezernyi szlovák szavazatta] erősödött. Te­hetetlen dührohamában a keresztényszocialista pártot a szlovákság testén ékeskedő kelevénynek titulálja, keserűen gratulál a HImka-pártnak hogy harmincezer autonomistával megkönnyebbült, de ugyanakkor nagyon örül annak, hogy ..az a har­mincezer szavazat nem segítette hozzá Szüllő Géza dr.-t a rcpublika szétrobbantásához.‘“ A Slovensky Dennik, mint az agrárpárti erkölcsök hü tükrözője, csak úgy képzeli el a kercsztényszocjnlista párt választási sikerét, hogy Szüllő bizonyára milliók­kal dobálódzhatott és hogy a lap szerint a párt agitátorai félmilliócskát zsebre is vágtak. A Slo- vensky Dennik félrebeszél, amikor a saját válasz­tási metódusait, a maga hatalmi taktikáját rá akarja fogni az ellenzéki pártra. A cseh néppárt, tehát egy másik kormánypárt saUója, ilyen kife­jezéssel tért napirendre az agrárok ruszinszkói si­kere fölött: Ruszinszkón a szavazatokat vásárol j lehet. A Slovensky Dennik hiába akarja továbbí­tani azt, amit az agráriusokról mondtak, nevetsé­ges kitalálásain csak kacagni fognak. A Slovensky Dennik talán még a harmincezer szavazat miatti dühénél is jobban haragszik Szüilő azon megállapításáért, hogy a kormányrezsimnek két betegsége van: a sovinizmus é6 a korrupció. Szüjlö kegyetlenül elevenbe találhatta a furor na- iionalis lapjának érzékenységét, mert a lap még Röser bizonyitvánvhamisitását is fö’e’nleget! és vaktában Szüllőt vádolja korrupcióval és pedig az­zal a régi mesóvel, hogy a Duna túlsó olda’áról támogatást kap, meg hogy épp oly keresztény, mint amilyen szocialista és summa summa’um: a csehszlovák köztársaság szétrombolásán dolgozik Végül bejelenti a Slovensky Dennik, hogy a leg­közelebb a szlovák falvak lakossága nem jelölt­listákat fog választani, hanem majd más eszközö­ket választ a „szlovákság testén levő fekély eltá- volitására.44 A Slovonsky Denik tehetetlen balkáni dühroha­mát komolyan venni igazán nagy komolytalanság lenne. Álitásai annyira nevetséges mesék, hosry mosolynál egyebet nem kelthetnek. De ez az epe- ömlés a legjobb bizonyítéka annak, hogy Szüllő szavai nagyon is elevenére találtak és a harminc­ezer szavazat nagyon fáj. Aki haragszik, annak nincs igaza. És Slovensky Dennik nagyon harag­szik. Mi nem haragszunk azért reá. csak sajnáljuk szegényt JEB Ö Ml. TE’ & ní A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNO JÓZSEF (32) Az az érzés vett rajta erőt, hogy kint biz­tosan egy másik, egy tiszta élet van, — csak ő látja fertőzöttnek, bűnösnek, piszkosnak a kinti levegőt, mert asszimilálódott és a bör- tönszemüvegen keresztül nézi a kinti életet is. — Nem, nem lehet igy! — vitatkozott ma­gával, — Bűnözők? Igen, itt össze vannak gyűjtve az összes emberi bűnök képviselői, — de maga a bűn, a tömeg, melyből ezek ki­nőttek, kint van! — Hány Darimovicsot láttam odakint?! Rengeteget! Tömve vannak velük az összes hivatalok ... Ez az az ember, aki géppontos­sággal végzi a dolgát, kétrét görnyed a főnö­kök előtt és leköpő gőggel beszél minden em­berrel, ha nem várhat tőlük semmit . . . Ott vannak a hivatalokban, becsületlovagok, smokkok és ugyanolyan piszkosak, mint ez a Darimovics! Eszébe jutott a jelenet: első nap mennyire meg volt sértve ez a Darimovics, amikor Mé- nessi gúnyolódott vele, — majdnem provo­kálta . . . — És Friedmann? ... Ez is ezer alakban szaladgál Pesten . . . Ott van a kávéházak­ban, a tőzsdén, az üzletekben . . . Autón ro­bog, vagy izzadva igyekszik gyalog a külvá­rosok felé. Mindegyik vad hajszában éli nap­jait: hajsza a pénz után . . . Melyiknek tisz­tább az útja, mint a Friedmanné? . , . Mé- nessi? Hány Ménessivel találkoztam már?.... Végtelen sokkal! Ezek ott vannak a zsurokon, a szinházi premiereken, az éjszakai mulatók­ban, — mindenütt! Mindig jólszabott, frissen vasalt ruha feszül rajtuk, a szemükön ott van a monokli, a gomblyukban a virág... Szór­AJ-/'V>AGYAR-HIRLAP Már pénteken kezdi tárgyalni a képviselőház a magánalkalmazottak nyugdilbiztpsitását? Prága, december 12. A magánaikalmazot- iak nyugdijbiztosMsát ma éjszaka letörsrvatta a szociáipolitikai bizottság, úgyhogy a tör­vényjavaslat pénzügyi részével ma, vagy hol­nap foglalkozhat a kölitöácrvetési bizottság és igy a javasilöl plenáris tárgyalására esetleg már pénteken sor kerülhet. A javaslatinak egyik legkényesebb pontja az országos nyug- dijbiztosiióintézetek kérdése. Erről táncait tegnap késő este a koalíció nyolcas bizottsága és hosszas tanácskozás után beleegyezlek ab­ba, hogy Prágában és Erűimben meghalják a német intézeteket is, erről ugyan nem tesz említési maga a törvénv hanem egv kor­mányrendelet fogja ezt leszögezni. A ma^án- allkalmazottak nyugdijbiztositásáról szóló tör- vénvjavaslalilaJ a szenátus már csak újév után foglalkozhat, de a törvény maga január elsejéitől visszamenő hatályú lesz. A szociálpolitikai bizottság ma éjszakai ülésén utolsó pontként tárgyalták a tör­vényjavaslatnak az újságírók nyugdijbizto­sitásáról szóló részét. A kormányjavaslatot lényegesen megváltoztatták és az ujságiró- szervezetek kívánságának nagyrészben ele­get tettek. így többek között elfogadták azt a módosító indítványt, hogy a nem biztosí­tott működési évek megvásárlása céljára az állam egyszersmindenkorra húsz millió koronát ad. Azonkívül elfogadták az ujság- irószervezetek ama kívánságát is, hogy a működési évek beszámítását, valamint az ebből eredő vitás ügyek eldöntését egy kuratórium végezze, amelyben az ujságiró- szervezetek, a kormány, a nyugdijbiztositó- intezet és az alkalmazottak öt-öt taggal le­gyenek képviselve. D Egyelőre nem oldották meg a délamerikai határincidens ügyét Kormányválság Bolíviában Háborús veszede­lem a Gran Chason — Chile semleges marad Newyork, december 12. A délamerikai politi­kai helyzet minden közvetítő ajánlat és külföldi fáradozás ellenére Bolívia elutasító álláspontja következtében továbbra is feszült marad. A bolíviai hivatalon körök továbbra is cáfol­ják, hogy Bolíviában elrendelték e hadsereg mozgósítását, e indazonáltr.1 ma ti kell 'ismer­niük, hogy az 1920-as évfolyamot behívták, önkéntes ezredeket alakítottak és vöröske­reszteknek insírukciós órákat adnak. A kormány hivatalos kommünikéje szerint kényszerhelyzetében bizonyos védelmi intézke­déseket kell tennie s ezért történt a részleges mozgósítás. Washigtónban attól félnek, hogy a bolíviaiak intézkedései hamarosan uj összeütközéseket fognak eredményezni a Grand Chaco vidé­kén. A legbefolyásosabb bolíviai politikusok tüzes be­szédekben követelik Villáson köztársasági el­nöktől, hogy üzenjen hadat. A zavaros helyzet­ben egyetlen fénysugárként szerepel a chilei kormány hivatalos nyilatkozata, amely'kijelen­ti, hogy Chile minden körülmény között semle­ges marad. \ Washingtonban remélik, hogy ha a konflik­tust nem is lehet elkerülni, legalább is loka­lizálni fogják tudni azt. Washington most titkos utón akarja elérni a megegyezést, mert a közvélemény izgatott és háborús hangxüata minden nyílt tárgyalást lehe­tetlenné tesz. Bolívia engedékenynek mutatkozik? La Paz, december 12. A határincidens Bolí­viában máris kormányválságot okozott. A köz- társasági elnök a közvélemény kívánságának hatása alatt kénytelen lesz nemzeti koncentrá­ciós kormányt alakíttatni. A minisztérium máris beadta lemondását A köztársasági elnök valószínűleg az összes pártvezéreket bevonja az uj kormányba, hogy igy minden pártot felelőssé tegyen az el­jövendő eseményekért. A lemondó kormány a következő nyilatkozatot tette közzé: — Azon a véleményen vagyunk, hogy a hely­zet egy uj boliviai kormány alakítását teszi szükségessé. A nagy felelősség súlya alatt bead­juk lemondásunkat. Mindenkor hajlandók va­gyunk az ország ügyeit szolgálni és. köszönjük, az elnöknek, hogy mindig bizalommal ajándé­kozott meg bennünket. Diaz de Medina washingtoni bolíviai követ arra kérte kormányát, hogy engedjék mcsr neki. hogy ismét rész vehessen a pánamerikai döntő­bírósági konferencia ülésein. Az Unitedd Press klimai értesülése szerint a követ kormányától már engedélyt kapott arra, hogy ismét megje­lenjen a tárgyalásokon. igMamgai miniül i —iimnmrm. i innim ják a pénzt, — ők a nagyváros legigazibb ga­vallérjai ... Ki tudja róluk odakint, hogy börtön előtt vannak-e, vagy börtön után? . . . — És itt van Alpár ... Az egyetlen ember a zárkában, aki nem „bünügyi“ fogoly. A diákok jutottak eszébe, kik hajadonfővel, aktatáskával a hónuk alatt szaladgálják be a várost, vaskos szociológiai könyveket cipel­nek állandóan és ott vannak minden szocia­lista népgyülésen . . . — A kinti világ emberei ezek, — állapítot­ta meg, — csak a viszonyok változtak meg kö­rülöttük . . . ök azonban a változott viszo­nyok közepette is megmaradtak önmaguknak. Nem változnak semmit: Friedmann hatalmas, zsíros ebédeket hozat be magának, állandóan üzletekre és az üzletére gondol, no és — szi­vart csempésztél be magának Ménessivel . . . Darimovics itt is hivatalnok, naphosszat kör- möl, „túlórázik41 és ugyanúgy hizeleg Ménes- sínek, mint odakint az irodafőnökének . . . Ménessi a linkség kart pour kart képviselője, — itt is boldog, ha valami olyat csinálhat, ami beleütközik az itteni „erkölcsi rend“-be és győzedelmes hadvezérnek érzi magát, ha csinyjére nem jönnek reá ... Nem szivaro­zik, de szivart csempész be, mert nem szabad szivart behozni . . . Nincs dolga a nagyiro­dában, de átmegy, — mert nem szabad . . . Alpár is folytatja a kinti életét: agitál, uj társadalmi rendről beszél, forradalmárnak hi­szi és vallja magát, — mártírt játszik, de közben óvatosan vigyáz, hogy a martirum ne váljék túlságosan kényelmetlenné . . . ö azt hiszi, hogy vezérszerepre van predesztinálva s fut a vezérség lehetősége után ... Ha arisztokratának született volna, képviselő lenne és a reakció hangos szószólója, — hi­szen a reakció táborában a legjobb vezérnek lenni . . . ö azonban polgárnak született és a vezérkedésre nem lát teret máshol, mint a proletariátus seregében . . . Persze ezt ő látja be a legkevésbé . . , Maga se tudja, hogy mit miért csinál, de akármit tesz, min­dent meg tud okolni a könyvekből tanult teó­riákkal, melyek már komolyabb lényegévé lettek lényének, mint amilyen az Alpár Györgynek keresztelt h üstöm eget emberré tartó csontváz. Gondolatait halk nesz zavarta meg: a fi* gyelőnyilás fedője felemelkedett Lágy fény­sugár ömlött be a kémlőlyukon. — Az őr, — fanyalgott, — „vigyáz az ál­munkra . . Most kétségbeejtőnek érezte helyzetét: minden mozdulatát figyelő szemek leshetik ki: — A fogházbüntetésben a legrettenetesebb az, hogy az embert itt már nem is tekintik embernek . . . Maga a puszta lecsukás talán még nem is lenne súlyos büntetés, de a tu­dat, hogy az embert még éjjel is éber sze­mek lesik, — ez kétségbeejtő, ez elviselhe­tetlen ... A „modern44 büntető igazságszol­gáltatás legszörnyübb tortúrája ez: az embert kivetkőztetik emberségéből, alsóbbrendű lénnyé fokozzák le . . . Az elmélkedés lassanként kiszorult fejé­ből és helyset adott a képzelődésnek: — Vájjon milyen leszek, mikor kikerülőik innen? ... Mi marad meg a börtön után ab­ból, ami voltam s mi marad meg abból, amit itt szedtem magamra?... Itt megszűntem élő ember lenni s akarva-nemakarva, de elfo­gadtam a rámkényszeritett tényt, hogy szük­ségem van a felügyeltre ... Ha át kell men­nem valamiért a gondnoki irodába, akkor meg kell kérnem egy fogházőrt, hogy kisér­jen el, mert tudom, hogy a vaskapunál ülő őr­mester nem enged át, csak ha őrrel megyek.,. Groteszk ötlet nevettette meg: — Kint biztosan meg fogom kérni a rend­őrt, hogy kisérjen el, valahányszor menni akarok majd valahová . . . Idegesíteni fog, ha nem lesz rámzárva az ajtó és el fogom feJej- tenij hogy az ajtókon kilincs van — dörömböss­1928 december 13, csütörtök. Tömény Franciaországban az idegenek, az autoncmís'ák és a forradalmárok ellen Paris, december 12. Porncáré miniszter- elnök a kamara polgárjogi bizottsága előtt ismertetni fogja a kormány uj törvényjavas­latát, amely a forradalmi és a szeparalisztb kus mozgalmak ellen irányul. A törvény rendkívül szigorú bűntettésisel fogja sújtani az autonoiméta, forradalmi és antimili tar ista propagandát és a Franciaországban élő ide­genek különösen szigorú ellenőrzését fogja elrendelni. A tartózkodási engedély kiadá­sát is megnehezítik. A naturalizáció ezentúl sokkal nehezebb lesz, mint eddig. A törvény úgy a francia anyaországra, mint a gyarma­tokra is vonatkozik. * dr. A ruszinszkói orvosszövetség uj tisztikara. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A ruszin- szkói orvosszövetség vasárnap tartotta tisztújító közgyűlését Beregszászon. A közgyűlés a követ­kező tisztikart választotta meg: a szövetség örökös diszclnfike Kerekes István dr. ungvári orvos, el­nök lett Hackel Sándor dr., alcjuök Fricd Aladár dr. (Munkáé*) és Iluber Zsigmond dr. (Beregszász), főtitkár Szőke Andor dr. (Ifngvár), titkár Gábor János dr., pénztáros Scliwarcz Dezső dr. Az igaz­gató tanács tagjai lettek: Székely Béla dr.. (Be­regszász) Mamiéi J. dr., (Beregszász) Halmo® dr. és Péter dr. (Munkács), Grossz, Bloch és Lend ai orvosok (Ungvár). A gyűlés után 60 terítékes bán* kett volt. ni fogok, ha szükségem lesz valamire . . . A mosolygás lassan rákeseredett az aj­kaira . . . A régi, kinti élet jutott eszébe: nagy utazá­sok, bejehujás lumpolások, — élet! . . . A folyosóról behallatszott az őr lépéseinek monoton kopogása. — Hogy megszoktam ezt a muzsikát! — cso­dálkozott fel — az első napokban azt hittem, hogy bele kell őrülni ebbe az egyhangú ko­pogásba . . . Mindent meg lehet szokni . . « Mindent . . . Eszébe jutottak Gerő szavai: — Az első hónapok kegyetlenül rosszak voltak . . . Most már megszoktam mindent, — csak az éjszakákat nem lehet megszokni— Nem tudok aludni és — gondolkozni muszáj... Ez rettenetes ... És hiába minden, itt a bör­tönben, éjszaka gondolkozni muszáj . . . Hallatlanul mély érteimet érzett ebben a kifakadásban: — De hiába minden: éjszaka gondolkozni muszáj, — ismételgette, — éjszaka gondolkoz­ni muszáj . , . . . . Lassanként elcsendesedett benne a ke- sergés is, — belealudt a gondolataiba . . , Félálomban morogta még: — Éjszaka . . . éjszaka . . . A folyosón körbe járt az őr. XIL-r-r- Smaszer kétféle van, — magyarázta nagy buzgalommal Ménessi, akit végtelen jó­kedvre hangolt, hogy a hipis — a zárkák szo­kásos átkutatása alkalmával — náluk semmit sem talátak a fogházőrök, — van flamós smaszer és buta smaszer ... A flamós sma- szernek ad valamit az ember s akkor az nem vesz észre semmit, a buta smaszer nem fo­gad el „lekenést44, de az ilyen ahhoz is buta, hogy túljárjon a linkek eszén . . , — Melyik csoportba tartozik a vörös Kész- ler? — vetette ellen gúnyos bangón Alpár. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom