Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-12 / 283. (1910.) szám
1928 december 12, seerdia. 3 íí*!öKOT-7V\A<2t&R*HTBMI> „Az importált magyar leányok*1 ÍA Prágában megjelenő Montagsiblatt a fenti cím Matt érdekes és jellemző politikai krokit közölt, amelyet alább ezószerint lefor- diffcunk: „Nyomasztó érzés lehet, amint én azt elképzelem, ha valaki azt a kötelezettséget vállalta magára, hogy bizonyos határozott terminusokra, használható támadláeokat szállítson. Egy filmrendező például, ha akármennyi pénzt is keres, életének bizonyos heteiben nem éppen irigyléeremélió üzleteket is csinál. Még sokkal rosszabb azonban az, ha valaki szerződésben kötelezi magát arra, hogy nem havonta, vagy hetente, hanem naponta egy-egy eszmét produkál, mint például a Benes-iaipok azon szerkesztői, akik nap-nap ímeüeitt egy-egy magyarellenes hirt gyártanak és ehhez még 'hozzá az Ansohluss- i elleni dobot is verni kénytelenek. Ismerni kell az ujsáigiróélet idegességét, hogy meg tudijuk érteni azt is, hogy mit jelent az, ha a szolgálatot teljesítő szerkesztő este kilenc vagy íéltíz órakor vad felindulásai berobog: „Uraim, még ma nincsen magyar hírünk!“ És az egész szerkesztőség elvörösödik arra a gondolatra, hogy a lap esetileg egyszer az átkozott magyarok elleni támadás nélkül jelenne meg. Erre imégegyszer átnézik az ösz- szes táviratokat, híreket, a beomlott házakról, a megvadult lovakról, a fáról leesett nekolásgyerniekekről, a villamosösszeütkö- aésről; mdndient gyorsan átnéznek még, vájjon nem találnak-© ezekben egy oly mondatot, amellyel a magyarok újabb bűntényét lehetne megállapítani és politikai s erkölcsi siilyedésüket kipellengérezni. Ha ez sikerül, akkor kint vannak a vízből. Hogy ezt miiképpen csinálják, ezt az egyik prágai nemzeti szocialista délutáni lap utolsó számának mesterien fölépített híre bizonyítja. A törvényszékem történt legutóbbi albán gyilkossággal kapcsolatban, amelyet részletesein ismertet a lap, rámutat arra, hogy micsoda kalandor csőcselék tartózkodik a köztársaság területén. Felszólítja a hatóságokat, hogy kettőzött éberséggel ügyeljenek, azonban nemcsak a vérbosszú ideutazott végrehajtóit vegyék szemügyra, hanem a rablókat, tolvajokat és betörőket is, akik a külföldről Prágába tették át székhelyüket és a város közbiztonságát bizonytalanná teszik. S a cikk végére hozzáfűz a lap egy fejezetet, amely a nemibeteg uocaii lányok veszélyességére mutat rá. Ezek a lányok — szól a cikk mély erkölcsi megütközéssel — Magyarországból jöttek, hogy a köztársaságot erkölcsileg és egészségileg megír ontsák. Hogy a cikkíró uir ennek az importálásnak a megszervezését miképpen képzeli el — esetleg úgy gondolja, hogy Budapesten ezi- fiiiszállomást létesítettek, ahol a szegény leányokat megfertőzik, majd azután Csehszlovákiába küldik, vagy pedig más metódust képzel el — azt nem árulja el. Neki elegendő, hogy kötelességét teljesíti és újabb ütést mér a magyarokra. Épen ez a példa mutatja, hogy milyen nehéz időket élünk, amikor a lövészárokharcban Magyarország ellen egyre újabb betörést leéli produkálni. Már minden lehetőséget fölül aszú álfák: ha egy cseh elcsúszik és a lábát töri, akkor ennek bizonyára egy Magyarországból odadobott cseresznyemag az oka, ha Lisszabonban egy Csehszlovákiára nézve nem nagyon szimpatikus cikk jelent meg, úgy ezt a gyűlöletet a magyarok inspirálták és bizonyára nem sok hiányzott volna még annak megállapításához sem, hogy a porié®! építkezési szerencsétlenséget is a föld aláaknázásával magyaT vakondok idézte elő. Prágában már vannak specialisták, akik egy különös sportot űztek eddig: gyűjtötték a cseh sajtó „magyar noiicaitk Ezzel a sporttal azonban lassan már felhagynak és visszatérnék a bélyeggynjléshez. A cikkirók ugyanis állandóan megismétlik már önmagukat. Legjobb akaratuk mellett sem tudnak már újat produkálni. A határról becsempészett luetikus magyar leányokról Litvinov külügyi expozéjában örömmel üdvözölte a szovjet és a kapitalista Amerika jóbarátságát Mindenkivel korrekt és barátságos viszony? — Uj demars a lefegyverzés kérdésében — A külügyi népbiztos beígéri a vörös hadsereg föloszlatását — Moszkva, december 11. Litvinov, Csicserin külügyi népbiztos helyettese, a szovjet végrehajtó bizottságának plenáris ülésén nagy külpolitikai expozét mondott, amelyben feltűnő békülékeny módon állást foglalt az 1 összes külpolitikai kérdéshez. A külügyi népbiztos helyettese azon a véleményen van, hogy a világháború után a nagy imperialista államok kezükben tartották a népek sorsát, de ahelyett, hogy a megoldásra szoruló problémákat megoldották volna, a népszövetség alakjában saját egyéni hatalmi céljaik megvalósítására alkalmas eszközt teremtettek. Az angol-francia megegyezés és az angol-japán tárgyalások Litvinov szerint uj világháborúhoz vezethetnek. Az ilyesfajta veszedelmes békerontó intrikákkal szemben, Litvinov szerint, a szovjetkor- mánv kötelessége, hogy aktív békebiztosi- tási politikába kezdjen és állandóan kitartson az általános leszerelés elve mellett. Litvinov az előbb említett események miatt néhány nap előtt ismét jegyzéket intézett Oenfbe, amelyben arra kéri a népszövetség urait, hogy újból hívják össze az előkészítő lefegyverzési bizottságot. A szovjet békepolitikája Litvinov beállítása szerint mindazon államokban, ahol a fegyverkezés megőrzése vagy megerősítése döntő jelentőségű probléma, rendkívül erős ellenhatást vált ki. Az első ilyen állam Franciaország. A külügyi népbiztos helyettese ezután percekig tartó teszésnyilvánitás mellett utalt Poinearé egyik mondására, amelyben a francia külügyminiszter kijelentette, hogy mihelyt a szovjet jó példával jár elől a lefegyverzés kérdésében, Franciaország kötelességének tartja, azonnal követni. Ha Poinearé ajánlata tényleg komoly volt, akkor Litvinov most jogosan kéri a lefegyverzési bizottság azonnali összeülését. Ha a kellő előmunkálatok megtörténnek, a szovjet ünnepélyes ígéretet tesz, hogy teljesen föloszlatja a vörös hadsereget. A vörös hadsereg a proletárállam kiépítését védi és csak addig szükséges, amig állig fölfegyverzett imperialista államokkal áll szemben. Litvinov biztosítja Briand-t, hogy Lengyelország sorsa iránti aggodalma indokolatlan, mert Szovjetoroszországnak nincsenek aggressziv szándékai Lengyelországgal szemben. Lengyelország és Románia Oroszországgal szemben a legutóbbi időben emd kívül gyanúsan viselkedett, amit a többek között Le Rond francia tábornok keleteurópai utazása is iga- zol. — Az ©gyes államokkal való viszonyra áttérve, Litvinov kijelentette, hogy az angol üzletek sokkal jobban érzik a Szovjetoroszor- szággal való szakítást, mint a szovjetorosz nép. Mindazonáltal Oroszország bármikor hajlandó az Angliával való előbbi viszony visszaállítására. Németország, Litvinov szerint, a legjobb Jön l Jön ! a vllóg legnagyobb attrakciója példa arra, hogy egy kapitalista állam mily kényelmesen dolgozhat együtt egy szocialista rendszerű állammal. Néhány nyugati állam megkísérelte, hogy megzavarja a német-orosz jóviszonyt. Ezek az intrikák azonban legfeljebb átmeneti sikert eredményezhetnek. Néhány magánjellegű német visszautasítástól eltekintve, a birodalom szótartóan állja a rapallói szerződést és kerülni igyekszik minden olyan állásfoglalást, amely a két ország viszonyát tényleg megzavarhatná. Litvinov feltűnő melegséggel és lelkesedéssel beszélt az orosz-amerikai viszony javulásáról és azokról a lépésekről, amelyeket a két állam gazdasági és kulturális téren egymás felé tett. A külügyi népbiztos szerint Szovjetoroszország jogi elismerése a tényleges és praktikus elismeréssel szemben csak másodrendű szerepet játszik s így senki sem kifogásolhatja az orosz-amerikai viszony fejlődésének irányát. A külügyminiszter-válság megoldása csak a miniszterelnökség kérdésének végleges rendezése után várható? Prága, december 11. Az agráriusok és Be-1 nes miniszter afférjában pillautanyilag fegyverszünet állott be. Ez a következő okokra ve- j zethető vissza: Az agrárpárt közvetlenül a választások után azzal a kérelemmel fordult Srámek miniszter elnökhelyetteshez, hogy Be- nes lemondását, mint a kormánytöbbség kívánságát, terjessze elő a köztársasági elnöknél. Srámek azonban az agráriusok követelésének nem tett eleget és pedig azzal az indokolással, hogy ilyen kényes kérdésben nem akar egyáltalában szerepet játszani mint a miniszter- elnök helyettese. Srámek elutasító döntése következtében a külügyminiszter személyét illetőleg tehát mindaddig változás nem várható, amig az agrárpártban megegyezés nem jön létre Svah- la utódjára vonatkozólag. Az agrárpártban ugyanis két irány küzd egymással, az egyik élén Hodzsa miniszter áll, aki a pártban most rámutatott arra, hogy a párt győzelme egyedül neki köszönhető, mert Szlovenszkó és Ruszinszkó nélkül az agrárpárt egyáltalában nem erősödött volna meg. Ez tehát annyit jelent, hogy Hodzsa a miniszterelnöki székre aspirál. Minthogy az agrárpártban a másik szárny szívesebben dolgozna együtt a szocialistákkal, mint Kramárékkal és a cseh néppárttal, azaz szívesen újítanák fel a vörös-zöld koalíciót, nem nagyon akarják Hodzsát a miniszterelnöki székben látni, mert az ő konzervatív poliszóló eredeti mese ma 'tényleg a ritkaságok közé tartozik. Benes nagy buzgalmáért kevés köszönetét talál. A cseh agráriusoknak még mindig keveset tett. A magyarok elleni pergőtűz nekik még mindig gyönge és az Ansohlnss- elleni attak sem elég éneidig. Még többet akarnak. Az agráriusok által prezentált Benee-utéd kénytelen lesz még ennél is másfélébb módon dolgozni. Szép. Ez valósággal: egy királyság uij ideákért." (Ez a cikk valóban nem szorul kommentárra! Szerk.) tikija a szocialistákkal való együttműködést lehetetlenné teszi. Az agrárpárt tehát kifelé ugyan egységesen lép fel és sajtója, amely a Hodzsához közelálló Vrany szenátor vezetése alatt áll, erősen dolgozik ugyan a szocialisták ellen, azonban a másik csopo-rt, amelyet Viskovszky és UdrzaJ rezet, a parlamentben és a politikai életben, különösen Csehországban sokkal A cseh agrárpárt már nyilvánosságra hozta I legsürgősebb követelését, amely abból áll, hogy mindenáron döntésre akarja vinni az állatvámok megváltoztatása és az elemi károk biztosítására vonatkozó törvényjavaslatok kérdését. Egyik fölhivásábain rámutat arra, hogy a mezőgazdák igen nehéz helyzetbe jutottak, a 'külföldi konkurreneia a belföldi állattenyésztést senyveszti s a mezőgazdanép most döntő harcra készül. Az agrárpárt harci riadója nem érte váratlanul a politikai közvéleményt, mert hiszen, amint azt a P. M. H. is jelentette, ez a két törvényjavaslat fogja a jelenlegi koaüeiő szétesését előidézni. Az állati vámok kérdése most már tényleg aktuálissá vált, mert értesülésünk szerint Németországban megalapították az állatibehoza- tail részvénytársaságát, amely mögött maga a kormány áll s ez a társaság megegyezett a lengyel állatkiviteli szindikátussal, anélkül, hogy erről előzőleg Ausztriát és Csehszlovákiát informálta volna. Ez az egyezmény tényleg óriási veszélyt jelent Csehszlovákia állattenyésztésére s ágy az agrárpárt, ha a mezőgazdák érdekeit, siót exisztenciáját is meg akarja védeni, kénytelen lesz, ha kell, erősebb politikai nyomással is az állatvámok megvál- toztaftásáról szóló törvényt a parlamentben kiharcolni. Ez a kérdés a koalíció keretén belül nem is fog erős ellenállásra találni, mert a cseh néppárt már most is bejelentette, nagyobb befolyással bir, mint a Hodzsa— Vrany-csoport. Benes tehát mindaddig benmarad a kormányban, amig Svehla utódjáról nem döntenek, viszont vehla lemondásával az öeszkormány lemondása is várható és csak azután fog eldőlni a jövő kormányának az összeállítása és összeállítása és egyúttal a jövő kormánytöbbségnek az összeállítása is. hogy az állatvámok megváltoztatását még megszavazza, de arról már szó sem lehet, hogy az elemi károk biztosítására vonatkozó törvényjavaslatot olyan formában fogadhassa el, amilyen szövegezéssel azt a kormány, illetve a földművelésügyi minisztérium a parlamentnek benyújtotta. A döntő küzdelem tehát most a koalíción belül fog eldőlni a két legerősebb koalíciós zárt: az agrárpárt és a cseh néppárt között. Ha a cseh néppárt nem mutat majd hajlandóságot az engedékenységre, úgy az agrárpárt felrobbantja a mai koalíciós többséget és abban a reményben, hogy az elkövetkezendő uj nemzetgyűlési választásokon még jobban meg fog erősödni, beleegyezik majd abba is, hogy egy átmeneti hivatalnokkormány kiírja az uj választásokat A cseh néppárt mezőgazdasági osztálya, mely nagyobbrészt kisgazdákból áll, elsősorban arra törekszik, hogy a mezőgazdasági tanácsok nagyobb befolyáshoz jussanak. Ezt csak úgy képzeli el, ha a mezőgazdasági tanácsokban is megejtik az uj választásokat és egy uj választási rend alapján ezekben a testületekben más pártok mezőgazdái is vezető szerepet kapnak. A harc a két párt között tehát már a közeljövőben megkezdődik, mert az agráriusok minden valószínűség szerint közvetlenül karácsony után már a parlamentben is le akarják tárgyalni ezt a két, reájuk nézve igen fontos törvényjavaslatot. Döntfi küzdelem késiül az agráriusok és a esek néppártiak között neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fchérnei^_kész_ffiggönjrö^^ ™ j?8 „ I 1 szövetek. — Előnyös árak I Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — «• B % EK Vft S& mi I ■ i — —— ...™ ■—™* |g»u, 76. g Minták vidékre bérmentve. Minlák vidékre bérmentve. Tel. Bao |
