Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-11 / 282. (1909.) szám

Na! számunk 1* oldal szám Kedd 1928 december 11 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és mszinszkői ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő• DZURANYJ LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága U„ Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te- Ieforj:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Bolívia és Paraguay csapatai két nap óta harcban állanak egymással Egy súlyos hatérfnddens még súlyosabb következményei — Paraguayi csapatok betörtek Bolí­viába és huszonöt határőrt lemészároltak - Megszakadt a diplomácia! viszony — Tüntetések Bolíviában a háború mellett — Heves harcok a vannardi erődért — A két állam Washingtonban békésen elintézi a konfliktust? útlevelét, amikor megérkezett a lapazi pa­raguayi követ kiutasításának a Ilire. Ar­gentína diplomatái mindkét államban át­vették a bolíviai, illetve paraguayi állam­polgárok védelmét. A határmenti eseményekről mindkét ál Iám hivatalos jelentést adott ki, amelyek természetesen ellentmondanak. Csak az tény, hogy a december 6-ára virradó éjje­len a két állam határán ütközet volt. Hogy ki volt a támadó fél és melyik állam terü­letén folyt le a harc, azt egyelőre nem si­került határozottan megállapítani. Az a te­rület, ahol a határincidens történt, 1810 óta állandó vita tárgyát alkotja a két állam között. La Paz (Bolívia), december 10. A para- uayi határról érkezett jelentések szerint áromszáz katona betört Bolívia teriileté- e és meggyilkolt huszonöt bolíviai kato- át. Amikor ez a hir Bolívia fővárosába éh­ezett, a kormány azonnal elhatározta, ogy megszakítja a diplomáciai viszonyt araguayjal és megüzeni a háborút. Egy- lőre nem tudni, miért törtek be a para- uayi katonák Bolívia területére. Boliviá- an óriási az izgalom s óráról-órára tüntető imegek járják végig a városok utcáit és zonnali háborút követelnek Paraguay el- ?n. A rendkívüli állapotokra való tekin- sttcl a kormány elhalasztotta a községi álasztásokab A paraguayi konzulátust két zázad katonaság őrzi, hogy a tüntetők föl e dúlják. Newyork, december 10. A legújabban leérkezett hírek szerint Paraguay és Bo- ívia között máris megkezdődött a hadi- llapot. A súlyos határincidens Vanuardi Granchaco) erődje mellett történt. Ami- or a hir a bolíviai fővárosba érkezett, Trreiera külügyminiszter Ayala paraguayi öveinek azonnal elküldte útlevelét. Ayala z útlevél megérkezése után erős katonai edezet mellett, a tüntetők fenyegető sora özött, azonnal a pályaudvarra ment és nélkül, hogy lapazi ügyeit rendezhette olna, Quaquiba, a paraguayi határra uta- ott. A bolíviai kormány minisztertanácsot irtott és elhatározta, hogy egy most meg­akasztandó végrehajtóbizottságra bízza az Ijövendö háborús időben az ország ügyei­nek vezetését. A nemzeti kongresszus tit- os ülést tartott. Siles köztársasági elnök Ihalasztotta a vasárnapi községi választá- okat. A bolíviai lakosság izgalma óriási. lz uccákon ezrekre menő tömeg huílám- ik és lelkesen tüntet a hadsereg és a há- oru mellett. Az öröm valóságos mámorrá mclkedett, amikor délután hire érke- ett, hogy a bolíviai csapatok véres harcok ,rán visszafoglalták Vanuardi erődjét. A egtöbb hir ellentmondás és senki sem tud- a, tulajdonképpen mi történik a határvi­déken. A helyzet mindenesetre rendkívül omoly. Az első háborús akció ellenére a egtöbb délamerikai lap reméli, hogy a onfliktus mégis elsimul. Paraguay ugyan zintén kiutasította Bolívia követét, de igyanakkor lépéseket tett Buenos Aircs- >en, hogy az argentínai kormányt közveti- ésre kérje föl. Bolívia harcilázban Newyork, december 10. A montevideói >araguayi követ kérésére a montevideói nexikói követ, aki a délamerikai államok tatárincidenseit szabályozó döntőbíróság dnöke, fölkérte a bolíviai kormányt olyan eljhatalmu megbízottaknak a kiküldésére, ikik a legújabb határincidenst likvidálhat- ák. A bolíviai kormány elutasította ezt a íivánságot. A legközelebbi lépéseket a hét­főn Washingtonban összeülő konferen­cián teszik meg. Newyork, december 10. La Paz lakossága illandóan tüntet a köztársasági elnök pa­lotája előtt és háborút követel. Siles elnök megjelent a palota erkélyén és nyugalom­ra szólította föl a tüntetőket. Megígérte, hogy a kormányt teljesiti kötelességét. Egy közbekiáltásra, amely azonnali háborút kö­vetelt, az elnök kijelentette, ha háború szükséges lesz, akkor Bolívia Isten nevé­ben és teljes bizalommal megkezdi. Assuncionban, Paraguay fővárosában a bolíviai eseményekkel ellentétben, teljes nyugalom uralkodik. A kormány nem tu­lajdonit tuin&gy fontosságot a konfliktus­nak. A bolíviai követ csak akkor kapta meg Paraguay békehadseregc 1900 főből áll, Bolíviáé pedig 7100 katonából, háború ese­tén Paraguay 100.000, Bolívia 2B0.0Ö0 em­bert mozgósíthat. Megnyitották a luganói konferenciát A népszövetségi tanács jelentéktelen üléseket tart, de a kulisszák mögött fontos dolgok történnek Stresemann és Briand első találkozója máris szenzációs vök — Mozgalmas este a Patace-száüóban Német tiltakozás az angol-francia flottaegyezmény miatt — Briand lefegyverzi Stresemann rossz­kedvét — A párisi sajtó optimista — Elnapolás! sorozat a tanács mai konferenciáján — A ma­gyar-román optánspőr igye Lugano, december 10. Ma délelőtt tizen­egy óraikor Luganébaai, a déli Svájc na.psu- garas 'és a telet nem ismerő gyönyörű fürdő­helyén, -megkezdődött a népszövetségi tanács 53. ülésszaka, amely érdemleges szempont­ból nem hozihait sok újai, mindazonáltail je­lentős a kulisszák mögött máris megtörtént és még megtörténendő fontos államíérfiui ■beszélgetések miatt. Streeeimann, Briand és Chamberlain, az európai egyensúly döntő triásza, hosszú és zavaros idő után újra talál­kozott, hogy személyes súlyával helyrebil­lentse a kontinentális politikának az utóbbi időben kétségtelenül megbillent egyensú­lyát. Nincs kevesebbről szó, mint a looaruói szerződés realizálásáról, azaz azoknak az elvi elhatározásoknak praktikus folytatá­sáról, amelyeket az érdekelt nagyhatal­mak 1925 őszén Loearnóban koztak 9 azóta — nem valósítottak meg. A nép mindenütt türelmetlen és követelve várja a határozott igent vagy nemet Az áH- laimfórflák többé nem húzhatják szép sza­vakkal a szerződések megvalósítását s végre dJönbeiniök kell, vájjon folytatják-e a béke- politikát minden következményével együtt, vagy pedig Európát ismét visszasülyesztik a Locarno-elötti idők mentalitásába. A ma délelőtti első ülést a luganói fürdő­épület dísztermében nyitották meg. ,A* al­kalmatlan termet csak nagy üggyel-bajjal tudták a tanácsülés követelményeihez hozzáidoinitani. Ez a körülmény bebizo­nyította, hogy a fontos népszövetségi ta­nácsüléseknek ide-oda helyezése rend­kívül megnehezíti a praktikus munkát. A luganói terem rendkívül kicsiny és alig tudja befogadni a rengeteg diplomatát és a öVu^ótven megjelent újságírót. Géniből Luganóba szállították ugyan a tanács híres patkóalaku asztalát, de a többi berendezé­si tárgy a La« Lehmann partján maradt. A százötven megjelent újságírónak több mint egy ötödé Németországiból jött A ta­nácstagok ezen az első ülésen rendkívül fe­szélyezve érezték magukat. Briand, az ötvenharmadik tanácsülés el­nöke, pontosan negyed tizenkettőkor nyi­totta meg az ülést. Üdvözölte Anglia és Németország külügy­minisztereit és Ti'tulesout, a román tanács­tagot, akik. hosszabb távoliét után, betegsé­gükből fölépülve, ismét megjelentek az ülé­sen. Chamberlain és Ti fülesen röviden megkö­szönték az elnök üdvözlését, Stresemann dr. azonban hosszabb beszéd­ben válaszolt, amelyben különös köszönetét fejezte ki a népszövetség főtitkárának, hogy kívánságára a tanácsülést Gen/fből Luganóba helyezte át. Orvosai megtiltották, hogy Genfibe utazzon s ezért kérte az ülés áthelyezését. Kívánságát teljesítették s ennek következtében kétsze­res kötelességének érzi, hogy méltónak mu­tatkozzék a nagy kitüntetéshez és kettős igyekezettel vesz részt a nagy munkában. Streseimajrm után ismét Briand emelkedett szólásra s megköszönte Velladlini luganói polgármesternek és a svájci hivataloknak, valamint a „bájos város" lakosságának, hogy oly ragyogó módon fogadták a tanácstagokat és színbe erejüket meghaladó erőfeszítést tettek a tanácsülés kényelmessé tétedére. Az elnapolást sorozat E formalitások az ülésnek csaknem felét betöltötték. A napirend első pontja az ál­landó mandátumbizottság jelentése volt. Ezt a tárgysorozati pontot elnapolták, ami nem éppé nvet jó fényt a népszövetségre, mert ülésszakát ismét elnapolással kezdte meg, s a népszövetség ellenségeit világszerte új­ból kacajra hangolta. A második pont a román-magyar optánspőr kérdésének elna­polása volt. Az olasz tanácstag kívánságára a következő kérdést is elnapolták: annak eldöntését, vájjon a nemzetközi döntőbíró­ság szakvéleményét a népszövetségi tanács egyhangú, vagy pedig szavazattöbbségi ala­pon kérheti-e ki. E pont elintézése után újból csak elnapolás következett. Prokope finn külügyminiszter kívánságára ismét el­napolták Chamberlain régi ajánlatát, amely az évi tanácsülések számának négyről há­romra való csökkenéséi ajánlja. Ezzel a népszövetségi tanács első jelen­téktelen és szinte üresnek mondható ülése véget ért. Ha a közvélemény és a sajtó em­berei nem tudnák, hogy a nyílt ülések pusz­tán dekorációt jelentenek, mig a tulajdon­képpeni nagy kérdések a háttérben, a tit­kos diplomácia rég bevált recipéi szerint dőlnek el, bizonyára minden híradás újból a népszövetség csődjét és jelentéktelensé­gét hirdetné. Briand Stresemannál és Chamberlainné! Mindenki tudja azonban, hogy a fontos dolgok a kulisszák mögött történnek, sőt részben már meg is történtek. Briand fran­cia külügyminiszter tegnap délután negyed hétkor meglátogatta Stresemann dr. német külügyminisztert és ez az első látogatás feltűnő módon sokáig elhúzódott. Briand félnyolcra jelentette he Chamberlainnél lá­togatását, de már háromnegyed nyolc volt, amikor elhagyta Stresemann dr. szobáját és telefonon értesítette az angol külügyi állam­titkárt, hogy csak másnap látogathatja még. A fracnia külügyminiszter háromnegyed- nyolckor elhagyta a Palace-szállót, de a hallban összegyűlt és feszülten figyelő új­ságírók, meg diplomaták leírhatatlan ámu­latára, busz perc múlva visszajött és eredeti elhatározásától eltérően, bejelentette láto­gatását Chamberlainnél, aki természetesen azonnal fogadta. Ez a látogatás mindössze íiz percig tartott, de egész bizonyosra vehe­tő, hogy megtörténtének rendkívül fontos okai voltak. Briand valószínűleg értesíteni akarta valamiről Chamberlaint, még mielőtt az angol külügyi államtitkár ma találkozik a német külügyminiszterrel. A fontos tárgyalások tartalmáról termé­szetesen nem sok szivárgott ki s a mohón figyelő újságírók puszta találgatásokra és kombinációkra vannak utalva. Mivel azon­ban köztudomása, hogy Stresemann dr. min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom