Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-28 / 272. (1899.) szám
TRaiGAIi v tACiVAR." HI UXjAP 1928 november 28, azerda. A ruszinszkói probléma a munkácsi nagygyűlésen Munkács, november 27. (Saját tudósítónktól.) Az ösilakosság maovar nemzeti és keresz- tényszociaMsita pártjainak vasárnapi munkácsi nagygyűlése páratlan leik esed őssel, óriási tömeg részt vétele mellett folyt le a Csillag- szálló nagytermében. A közönség nemcsak a hatalmas méretű termet, hanem az előszobákat és a tágas folyosót is zsúfolásig megtöltötte. A gyűlést Varga György, a magyar nemzeti pánt munkácsi körzetének elnöke, nyitotta meg néhány meileg szóval, majd Ncde- csey János polgármester, a város nesztora, mondott rövid, hangulatos beszédet. Siménfalvy Árpád dr., az országos lista második jelöltje, ismertette a közigazgatási •reformot s a ruszinszkói, főként pedig a munkácsi speciális viszonyokat. — Rusizinszkó úgynevezett önkéntes csatlakozása — mondotta többek között — az autonómia föltételéhez volt kötve. Mi nem Prágától várjuk a közigazgatási rendszerünk megjavítását, hanem az autonómia alapján magunk akarjuk kiharcolni és kiépíteni. A közigazgatási reformnak csak annyi előnye van, hogy a nemzetgyűlés mellett a törvény olyan testületet létesít, ahol nagyobb felületet, tágabb teret kapunk arra, hogy az őslakosság érdekeit, jogait védhessük és panaszainknak hangot adhassunk. Ezután Munkács speciális sérelmeiről beszélt és kiemelte a vezetésre hivatott város mesterséges leépítését, az ígért kárpótlások elmaradását, a kíméletlen adóbehajtásokat. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után R. Vozáry Aladár kritizálta a kormánynár- 1 oknak a magyarság s általában az őslakosság egységét megbontó munkáját. Eles bonckés alá vette az ön csinálta alkalmi zsidó „vezérek'4 kutmérgező törekvéseit Ruszinszfcó- ban s jelemezte az őslakos szavazatokra vadászó három cseh pártnak: az agrároknak, a szociáldemokratáknak és az iparospártnak kétszínű kortespolLMkáját. Beszédét viharzó tetszésnyi!vánitás okkal fogadták. Korlát)! képviselő beszéde Az utolsó szónok Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő volt. — Kötelességemnek tartom —- mondotta hogy mint a ruszinszkói magyarság egyik vezető politikusa, megnyilatkozzam arra a vádra, amelyet újabban is és állandóan hangoztatnak s amellyel a mi pártunkat s<zét akarják züllesztenl. Ez a vád az, hogy & mi pántunk állam ell enes. — Én az önök józanságára appeMTok és kérdem, ha ón és a pártom vezetői államellenes cselekedeteiket vinnénk véghez, nem ál- ilibott volna-e félre bennünket és elsősorban engemet a kormányzat, mert hiszen annak erre minden módja megvan. Azt hiszem, ennek figyelembevételével ez a vád magától összeomlik. De itt, a nyilvánosság előtt vi- szonvádat emelek a kormányzat ellen, Bemes külügyminiszter ellen, hogy olyan irányzatokat támogat és pedig egy polgári ukránt nyíltan, a szovjetukrán irányzatot hallgatólagosan, vagy legalább is csöndes megtűr és- sel, amely irányzatok ennek a területnek léte ellen dolgoznak, az európai békét veszélyeztetik s állameilenesek. Mi ez ellen a tendencia ellen, amely itt ukránizmust csinál, a leghatározottabban tiltakozunk. A lengyel kormány — mint olvastuk —- épp az utóbbi napokban demarsot intézett a csehszlovák kormányhoz, amelyben kérdi, hogy mi a célja a csehszlovák kormánynak azzal a politikával, amelyet az ukránizmus terén folytat. —- A csehszlovák kormánypolitikának eddig — hangsúlyozom, csak eddig — sikerült megmozdulásainkat véka alá rejteni, hangunkat a világ előd elzárni. Most megszűnt ez az állapot, mert már az október tizennegyedikén Beregszászban tartott kongresszusunk határozati javaslatát — amelyet komoly párt- kiküldöttek komoly megvitatás után hoztak —, bár a cseh sajtó agyonhallgatta, megismerték az egész müveit világon. A beregszászi szálloda kis termében hozott határozati javaslatról a nyugati nemzetek is tudomást szereztek. így október huszonnegyedikén a Daily Mail oimü világlap, október huszonhe- tedikén a Journal de Génévé, november elsején a Popolo d‘Italiia számoltak be határozati javaslatunkról, amelyben kétségbeesett se- gélykiáltást küldöttünk a világ lelk'iismere- téhez. Ezeket csak példaképpen hozom föl, a többi országok sajtóorgánumait nem emli- ;tem. De megmozdult — mint tudjuk — az amerikai ruszinság és magyarság is. — Nagyon fontos dolgok ezek, mert ezzel tulajdonképpen megszűnt tízéves elzártságunk. Nincs módjában többé a. kormányzatnak akciónkat véka alá rejteni. A tíz év óta folytatott küzdelemnek igy megvan az eredménye. Megmozdulásunkat az egész müveit világ meghallja és ha meghallotta, meg vagyok győződve arról, hogy ezt a kérdést tárgyaltai is fogja. — Az előttem szőlők sokat beszéltek az autonómiáról. Nem ok nélkül, adták ezt meg nekünk, mert ennek a területnek híd jellege van Közép-, Nyugat- és Keleteurópa közt Tengely ez, amely körül Európa békéje forog. A nyugati államok a maguk nyugalmát akarták a mi széleskörű önkormányzatunk, a mi békénk által elérni és biztosítani. — Egy nagy pör folyik és mindkét fél bizonyítékokkal igyekszik alátámasztani a maga igazát. Ellenünk az állam ellen ess éget, az irredentizmust hozzák föl legfőbb érvül, mi csak az életünket, a nyomorunkat, az igazságunkat hozhatjuk föl. A választások, alkalmával pártunk támogatása által bizonyítékot kedd produkálnunk, hogy a külföld előtt, mint á biztosított és meg nem adott jogait perlő fél, szavazatunkkal is alátámasszuk az általunk fölsorakoztatott tényeket. Dörgő éljenzés fogadta Korláth képviselő beszédét, mire Varga György elnök lelkes szavakkal berekesztette a népgyülést. Grossclsmld Géza csa)l6kffzl és lévavidéki kőrútja Léva, november 27. (Saját tudósítónktól.) Grosschmid Géza dr. országos kereszíényszocialista párti szenátort a komáromihoz hasonló nagy, érdeklődéssel várták, fogadták és feszült figyelemmel hallgatták komoly tartalmú, tárgyilagos és világos fejtegetéseit mindenütt, ahol választási kőrútjában megfordult, így: Dunaszmlahe- lyen, Szenccn, Galántán, ahol kivüle Csaposs Géza plébános és Poór Ferenc titkár intéztek még lelkes szózatokat a választó közönséghez. Grosschmid szenátor délszlovenszkói körútját november 25-én Csatán, illetve Léván fejezte be. Csatán a templom melletti téren •gyülekezve várta a község és környék szirt- magyar népének hatalmas tömege. A helyi elnök részéről történt üdvözlés után keresetlen egyszerűséggel magyarázta meg az egybe- gyült értelmes gazdaközönségnek a politikai élet előterében álló közigazgatási reform lényegét, annak hibáit és ezen utóbbiak dacára annak szükségét, hogy a kisebbségi jogvédelem részünkről az uj közigazgatási keretek között is folytatandó és épp ezért mindenki gyakorolja szavazati jogát, hogy minél több arra alkalmas, kipróbált emberünk álljon a tartományi képviselőtestületben is csatasorba. Nagy lelkesedéssel fogadott szavai után Balogh Péter központi kiküldött szólott a munkásnép nyomorúságos helyzetéről. Végül Vizi Károly központi titkár látta el fordulatos beszédében a választáson figyelembe veendő gyakorlati tanácsokkal a gyűlés résztvevőit, akik lelkes éljenzéssel kisérték az innen Lévára távozó szenátort és a központi kiküldötteket a virágokkal elborított gépkocsihoz. Léván a szenátor egyenesen a városházára sietett, ahol Klain Ödön helyi pártelnök a városi fogadóteremben a párt lévai vezető tagjainak élén üdvözölte őt. A városháza hatalmas közgyűlési terme zsúfolásig megtelt komoly, ünneplő közönséggel. Amikor Grosschmid Géza dr. szenátor szólásra emelkedett, nagy várakozással fordultak feléje, aki az érdeklődést egy óra hosszat tartó, hatalmas beszédben elégítette ki. Különösen kiemelte, hogy nehéz helyzetünkben a* egyedüli célravezető ut, ha a magyarság nemzeti öntudatát ébren tartjuk és fejlesztjük, hangoztatta, hogy a nemzeti mivoltunk melletti hűséges és törhetetlen kitartás nem ellentétes az állampolgári kötelességekkel, mert ehhez a kisebbségeknek és igy nekünk magyaroknak is az alaptörvény jellegével biró békeszerződésekben nemzetközileg biztosított jogunk van. Rámutatott továbbá közéletünk azon szomorú bajára és hibájára, hogy a nemzetgyűléstől kezdve végig le a közélet minden megnyilvánulásában nem az elvek harca és győzelme, de a nemzetiségi elfogultság mindent eltemető ridegsége árad felénk és ez állítása igazságát a magyarság súlyos helyzetét feltáró példák egész sorozatával igazolja. Minthogy azonban e helyzet megváltoztatására a kisebbségeknek általában és igy a magyarságnak is, nem könyöradomá- nyokra van igénye, de jogai elismerésére, gondoskodnunk kell arról, — mondotta, — „hogy mindenütt ott legyünk: a községben, a járásban, a tartományi képviseletben és a nemzetgyűlésen, nemkülönben az arra illetékes nemzetközi fórumokon, ahol sérelmeink feltárására és orvoslására — mely utóbbinak szükségét köztársasági elnökünktől kezdve ma már világszerte elismerik, — mód és alkalom nyílik.44 Ebben van a mostani választások politikai jelentősége is. A nép érzésének, lelkének vallomása az, ha minél nagyobb tömegekben, önérzetesen és bátran gyakorolja azt a jogát, hogy minél több kipróbált jellemes emberét küldi a tartományi képviselőtestületbe is egy elérkezendő jobb jövő kiharcolására. Az óriási hatást l<ett beszéd után Jónás Imre esperes-plébános, körzeti elnök mondott köszönetét a szenátor felvilágositó és irányító szavaiért és részletesen fejtegette az ellenzéki álláspont mellett való kitartás szükségességét. Utána Balogh Péter kiküldött megíndultan kérte a munkaadóktól és a gazdaközönségtől a nincstelenek támogatását, majd Rónay János járási listavezető köszönte meg a válasz- íőközönség beléje vetett bizalmát, — végül Klain Ödön pártelnök a választási győzelem ! reményével zárta be a méreteiben és lelolyá- I sában egyaránt impozáns nagygyűlést Alapy Gyula ÖgyaHán, Utfvardon és Zsitvabesenyön Komárom, november 27. ’ (Saját tudósitónktól.) Vasárnap ragyogó, verőfényes időben tartotta meg az országos keresztényszocialista párt országos listavezetője, Alapy Gyula dr. Ógyalla, Udvard és Zsitvabesenyő községekben beszámolóját, melyen a választók ezrei vettek részt. Őgyallára Érsekújvárról megérkezett a pártnak egész körzeti vezérkara, köztük Né- der János elnök, ölvedi János bankigazgató, Luzsieza János kisbirtokos, az érsekujvári pártszervezet alelnöke, Szolnoky János, Buday Vince és Buday Imre körzeti titkár. Pozsonyból a pártközpont Poór Ferenc központi titkárt küldte ki e fontos gyűlésekre. A helyi pártszervezet elnökének megnyitó szavai után Alapy Gyula dr. fejtette ki a köz- igazgatás sűrű változásainak lényegét és ecsetelte az országos igazgatásban várható rendszerváltozást, amely lassúbb és drágább lesz az eddigieknél. Az országos keresztényszocialista párt kötelességszerüen vesri védelmébe ott is úgy az egyéiii sérelmeket, mint a tömegek bajait. Majd gazdasági bajainkra mutatott rá általános helyeslés mellett, megjelölte annak okait. Éles szavakkal ostorozta a sovinizmus kilengéseit a kisebbségek ellen, amik ellen csak összetartással és a tömegekben rejlő kimeríthetetlen energiaforrásokkal lehet sikeresen védekezni. A viharos éljenzésekkel fogadott beszéd után Buday Vince megrázó erejű szavalata, majd ölvedi János és Poór Ferenc titkár beszédei emelték a lelkes hangulatot. Az udvardi népház zsúfolt termében Nagy Mátyás helyi elnök nyitotta meg a gyűlést. Majd Alapy Gyula dr. mondott hatalmas programbeszédet. Kitért többek között Sootus Viator látogatására is és ezzel kapcsolatosan az állampolgársági kérdés megoldatlanságára, amely általános elégületlenségnek a forrása. A mélyhatásu beszéd után Mikulka János bőrgyári munkás szólalt fel. Rendkívül nagy hatást ért el, amikor a kommunista pártból való kiválásának okait fejtette ki, ahol vallási érzéseit gyalázták meg. Majd Neder János érsekujvári pártelnök és Poór Ferenc titkár szívhez szóló beszédekben hívták fel nemzeti hűségre és kitartásra a választó közönséget, amely lelkesen ünnepelte a jelöltet és a szónokokat. Zsitvabesenyő községben is a néogyülés helyisége zsúfolásig megtelt választókkal, akik órákon keresztül a legnagyobb érdeklődéssel hallgatták a párt szónokait: Alapy Gyula dr.-t, Néder Jánost, Poór Ferencet és Iván János helyi pártelnököt. A keresztényszodalista párt újabb térfoglalása a szlovák vidékeken Privigye, november 27. (Saját tudósítónktól.) A Nyitra völgyében is azok a szlovák falvak, amelyek még nemrég Híinkáék erősségei voltak, most egymásután jelentik be csatlakozásukat az országos keresztényszocia- íista párthoz. Ennek az egyre nagyobb mérvű térfoglalásnak jegyében folyt le a keresztényszocialista párt privigyei választási gyűlése, amelyet sok huza-vona után a közigazgatási hatóság végre szombat estére engedélyezett. A lelkes lefolyású tömeggyülésen Fodor Miklós nemzetgyűlési képviselő hatalmas beszédben fejtette ki pártjának megalkuvást és meghátrálást nem ismerő autonomista programját és a valóság tükrében mutatta meg az autonómiát elárult Hlinka-párt politikájának végzetes ballépéseit. Vázolta a szlovákság gazdasági és kulturális sérelmeit, amelyek orvoslást csakis az autonómia kiharcolást utján nyerhetnek. Visszautasította Iilinkáék és a többi centralista pártok minősíthetetlen támadásait és gyerekes „irredenta44 vádjait. Fedor Miklós beszédét frenetikus tapsvihar és helyeslés fogadta. A gyűlésen résztvevők ezernyi torkából a keresztényszocialista párt éltetését egyöntetűen a Hlinkáékat elítélő felháborodás hangos megnyilatkozása követte. A környékbeli falvak szekereken bejött tömegei a gyűlés után is hosszan éltették Fedor Miklóst, aki látva a nép ragaszkodását, az általános kívánságnak eleget téve, Ígéretet tett, hogy sorra fogja látogatni a nyitravölgyi szlovák falvakat, ahol hallani akarják felvilágositó szavait. Közvetlenül Fedor eltávozása előtt szót kért egy privigyekörnyéki. őszbecsavarodó szlovák gazda, aki keresetlen szavakkal tolmácsolta azt a nagy csalódást, amely Hlinka kétszinü játéka következtében, a szlovák népet érte. „Hlinka pártjának körzeti elnöke voltam —. mondotta — és lelkes liive vagyok az autonómiának, melytől a szlovákság boldogulását várom. Látom, hogy Hlinka iélreveze- tett bennünket Tiz éven keresztül ígért, ígéretét azonban nem váltotta be. Egymás ellen acsaritják a szlovákságot, hogy a belső viszályban sor se kerülhessen az Ígéretek beváltására. Ma már tisztán látunk és tudjuk, hogy csakis a testvéri együttérzés hozhatja meí( a szlovákság szebb jövőjét44 Nyitra, november 27. (Saját tudősitónktői.) A Nagytapolcsány melletti Prasic községben tegnap nagyszabású népgyülést tartott az országos keresztényszocialista párt. A gyűlésre már a kora reggeli órákban kocsikon özönlött a környék szlovák falvainak népe. Az ezerre menő tömeg előtt Merrel István, a Vola Ludu szerkesztője több mint egyórás beszédben fejtette ki a párt ellenzéki programját. Rávilágított azokra az okokra is, melyek a megcsalatkozott szlovák népet arra késztették, hogy a kérész té ny szocial i s ta pártba tömörüljön. Nagy tetszéssel fogadott beszédét a földreform hibáinak feltárásával fejezte be. Éppen ezen a környéken történt, hogy a földhivatal nem vette figyelembe a több mint 250 földigénylő jogos kérelmét és nem juttatták földhöz a szlováii igénylőket, hanem egyszerűen maradékbirtokokat hasítottak ki a lefoglalt birtokból. A gyűlés elhatározta, hogy Fedor Miklós képviselőt kéri fel a Prágában való interveniálásra a föidosztási sérelmek ügyében. Hasonlóan döntő jelentőségű sikere volt a Nagysurányban és Bála-bányán lefolyt szlovák választási gyűléseknek is, amelyeken Merrel István mellett Truehly Alajos, illetőleg Tihanyi Aurél tó pataki plébános beszélt. Ker.-sxoc. sászióboistás esi? szlovák faluig?! Nyitra, november 27. (Saját tudósítónktól.) A nyiíramegyei szlovák lakosságú ürmény községben tegnapelőtt volt az országos keresztényszocialista párt zászlószentelése, mely lelkes hangulatban és sztapompás külsőségek között folyt le. A helybeli és a környékről beözönlött lakosság nagy figyelemmel hallgatta Franciscy Lajos dr. szenátor előadását, melyet a zászló felszentelése után tartott. A szenátor a keresztény testvéri szeretet térhódításának szükségességét hangoztatta. A testvéri szeretet alapján álló pártunk — mondotta — nem sovinizmust, nem gyűlöletet, nem széthúzást vagy osztályharcot hirdet, hanem testvériséget. Ellenségeink száma nagy, félni azonban nincs okunk, mert az igazság és a jog a mi oldalunkon áll. Beszéde további részében Híinkáék kétkulacsos politikáját kritizálta. Lelkes hatású beszéde titán Bielek esperes szólalt fel, aki a megjelent tömeg nevében biztosította a szenátort arról, hogy a falu és környék népe, mely egy évtizeden keresztül vakon hitt Hlinkának és vezérkarának, ma már tisztán látja, hogy Híinkáék- tói mit sem remélhet és örül, hogy helyet foglalhat az ellenzék és autonómista keresztényszocialista táborban. A nagysikerű ünnepség után lovasbandórium kísérte el a távozó Franciscy Lajos szenátort Fleischmann Gjriíla Rimaszombatban Rimaszombat, november 27. (Saját tudősi- tónktól.) Vasárnap délután a Táíra-szálló kistermében tartotta meg az országos keresztén yszocialista párt rim aszóimba ti szervezete választási nagygyűlését Fleischmamn Gyula dr. főtitkár, a párt országos képviselőtestületi jelöltjének részvételével. Fleischmann Gyula beszéde során hangoztatta, hogy rimaszombati látogatása a testvérpártok békéjének propagálását szolgálja és Rimaszombatban nem a széthúzást keresd, hanem ellenkezőleg, az erők egybevetését és a közös felsorakózást a magyarság kulturális, gazdasági és politikai jogainak kivívása érdekében. Ecsetelte az intelligencia, az iparosság és a mezőgazdák szomorú helyzetét és a kereszíényszocialista párt egyik legfőbb sikerének könyvelte el azt. a tényt, hogy a párt vezérének felvilágositó munkája révén tiz év alatt erősen javunkra változott meg a külföld véleménye a szloven- szikói, illetve magyar kérdést illetően. Az országos keresztényszocialista párt — mondotta a továbbiakban Fleischmann Gyula — ma is változatlanul az autonómia programján áll és ma is változatlanul azt követeli, hogy amint a szlovák területeken minden a szlovákságé legyen, úgy a magyar területeken a magyarság jusson az őt kétségtelenül megillető jogaihoz. Szilárdan áll a felebaráti szeretet krisztusi elvén és ő maga is nem a felekezetit és pártállást vizsgálja a hozzáforduló testvérekben, hanem a magyart, akikért az országos képviselőtestületben lelkesedéssel és kitartással fog dolgozni. A beszédet. lelkes helyeslés fogadta. A gyűlés befejezésekor prágai Kovács István helyi elnök szólalt fel és köszönetét mondott Fleischmann Gyulának értékes fejtegetéseiért. 4
