Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-10 / 257. (1884.) szám

li agrárok nagy felelőssége (fi.) Prága, november 9. Mióta a csehszlovák köztársaság fennáll, a cseh agrárpárt állandóan kormányon volt és kivétel nélkül minden kabinetiben részt­vett. A legutolsó öt esztendőben pedig meg­szakítás nélkül ez a párt adta a miniszter­elnököt, valamint a legfontosabb tárcák mi­nisztereit. A belügyminiszter révén az egész közigazgatással és csendörséggel rendelke­zett; a nemzetvédelmi minisztériumon át pa­rancsolt a hadseregnek; a földmű've lesügyi miniszter és az állami földhivatal elnöke az ö bizalmából gyakorolta óriási hatalmát, sőt még az iskolaügyi minisztérium is az ő szel­lemében intézte az állam kultúrpolitikáját. Mindazokért a hibákért 'és mulasztásokért, amelyeket a hatalmon lévő kormányzati rendszer elkövetett, tehát elsősorban a cseh agrárpárt felelős. Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a lég­iók ozat taibb felelősség terheli az agrárpártot és az ottani fiókját: a rolnicská stranát. Sro- bár Lőrinc, az első szlovenszkói teljhatalmú miniszter gyászos működése vetette meg e párt szlovenszkói uralmának alapjait. Kál- lay minisztersége alatt miég jobban megnőtt az agrárpárt befolyása az állami hivatalok­ban. Prágában a szlovenszkói kérdéseket agrárpárt! szemüvegen át szokták nézni és igazán megbízhatóknak ma is csupán azokat a politikusokat és tisztviselőket tekintik, akiknek zsebében ott van az agrárpárt tag­sági igazolványa. Az utóbbi időiben Ruszin- szkóra még inkább ránehezedik az agrár­párt hatalma. E terület Rozsypal kormányzó­sága, majd országos elnöksége révén telje­sen e párt kezére került .és hogy miként élt vissza óriási hatalmával, arról éppen e na­pokban egyes cseh és szlovák képviselők megdöbbentő adatokat mondottak el a par­lamentben. Az agrárpárt felelős tehát azért, hogy Szlovenszkó .és Ruszinszkó közigazga­tása annyi jogos panaszra ad okot; e párt gerinctelenségének és nemtörődömségének kell tulajdonítani, hogy gazdasági helyze­tünk oly siralmassá vált; ezt a pártot ter­heli a felelősség oroszlánrésze azért is, ha Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakosságának igazán szerény kívánságai nem találnak meghallgatásra. Valóban itt az ideje annak, hogy a vá­lasztóközönség lehűtse az agrárpárt szerte­lenné nőtt gőgjét. December 2-án itt az al­kalom, hogy az őslakosság felelősségre von­ja az agrárokat és értésükre adja, hogy a fák nem nőhetnek az égig. Érdeke 'és kötelessége ez különösen a magyar választóknak, mert a magyarságnak még sokkal több száimonkérni valója van az agrárpárttól, mint az őslakos­ság más nemzetiségű csoportjainak. Emlékezhetünk arra, hogy a magyar kultúra szomorú helyzetéért elsősorban „Hodzsa apánk" felelős. Ha igazán szivén viselné a magyar nép sorsát, amint kortesei feltüntetni akarják, úgy kétesztendei iskola- ügyi minisztersége alatt elég alkalma nyílt volna arra, hogy legalább néhány magyar iskola megnyitásával kárpótoljon bennünket azokért a nagy veszteségekért, amelyeket iskolaügyünk az elmúlt tiz esztendő alatt elszenvedett. Ehelyett azonban az ő érája alatt egyre rosszabbá vált kulturális helyze­tünk. Gondoljunk csak arra a néhány héttel ezelőtt a. hivatalos lapban az aláírásával megjelent rendeletre, amely október 1-től kezdve megszüntette a Magyarországon szer­zett diplomák nosztrifiikálását! Jusson eszünkbe az a játék, amelyet a pozsonyi Prága, november 9. A választási kam­pány alaposan felkavarta a kedélyeket s a sajtóban és a parlamentiben egymást válto­gatják a szenzációsnál szenzációsabb vádak, amiket a centralista pártok egymás fejéhez vagdosnak. Rövid áttekintésben bemutatjuk azt a sok szennyet, amit a választási harc rövid öt nap alatt fölkavart. Parlamenti vizsgálóbizottság elé a ruszinszkői visszaéléseket! A képviselőház tegnapi ülésén — mint je­lentettük — Dérer szóvátette a Rozsypal kor­mányzó koterskedéséről szóló vádat s köve­telte, hogy az ügy kivizsgálását parlamenti bizottság­ra bízzák. A brümni Lidové Noviny szintén heves ro­hamot intéz most a ruszimszkói agrárrezsim ellen és csokorba gyűjti a Rozsypal országos elnök elleni kifogásokat. A- lap hangsúlyozza, hogy a belügyminisztérium beavatkozásának esak akkor lenne értéke, „lia a vizsgálatot független parlamenti bizottság folytatná le és kizárnák azon tényezők befolyását, melyek a hírhedt politikai korrupciót okozták". — Hrusovsky állításai —• Arja a Lidové Noviny — nemcsali a szocialista pártok föl- i fogásával egyeznek, hanem a nemzeti demok­rata párt nemrégen közzétett nyilatkozatával is, melyben (• a ruszinszkői agrárpártot azzal vádolták meg, hogy korrumpálta az összes hivata­lokat, diszkr editált a a cseh nevet, elnyom­ja az oroszokat és a közéletet a végsőkig megrontotta. Már a két érdekelt poálitkhi szét vezet össze­tételéből is kilátszik, hogy itt nem választási manőverről van szó, hanem ez csupán a vég­sőkig fokozódott elégedetlenség kifejezése amiatt, hogy a törvényeket egy párt érdeké­ben állandóan tiporják. A belügyminiszternek már három évvel ezelőtt módjában volt vizs­gálatot lefolytatni a Rozsypal által az ortodox rabbinusoknak adott 100.000 korona esetében. Az esettel kapcsolatban a választási bíróság ítélete megengedte, hogy a rendőrhatóságok részéről inkorrektség történhetett. Hasonlóan kivizsgálás nélkül maradtak a sajtóban föl­tárt egyéb esetek, mint az állami fával való manipulációk, az erdőik fölösleges kivágása, a polgárokra gyakorolt pressziő stb. Három év lefolytéval azonban éppen a főbünösöket favorizálták, mig az objektivitásukat megőrzött hivatalno­kok kiestek a kegyből s különféle ürügyek alatt áthelyezték őket. A polgárság panasz­kodik, hogy a földreform hivatalos tényei, a licenciáik, a községi testületek fölöszlatása, a köz­ségi bírák iölfüggesztése, az elemi csapá­sok esetében kiadott segély, az állampol­gárság megadása, a fegyelmi ügyek meg­indítása és megszüntetése mind az agrár­'egyetem magyar katedrájával űzött. Vagy 1 emlékezzünk arra a füzetre, amelyet az á'l- i 1 ami jubileum alkalmával a magyar iskolák- ; bn ter jesztett! A német iskolákban az utolsó ' pillanatban megtiltotta a cseh és huszita ; szellemű könyv kiosztását, a magyar intéze- í tekre nézve azonban nem tett hasonló intéz- | kedést. Már ehhől is látjuk, hogy bennünket ; még a németeknél is sokkal kevesebbre I becsül. Még világosabban beszélnek a földre- í form végrehajtásáról eddig rendelkezésre | álló adataink. A földreform végrehajtása a földhivatal hatáskörébe tartozik, amelynek j elnöke és vezérkara a cseh agrárpárt bizalmi ■ embereinek sorából kerül ki. Az agrárpárt j nem is mulasztott el egyetlenegy alkalmat | sem, hogy a magyar választók előtt a föld- i hivatalra gyakorolt befolyásával kérkedjék í és e befolyásra hivatkozva magának meg- | nyerni igyekezzék.így felmerül a kérdés^ hogy I mit tett az agrárpárt, mit tettek a Csánki-hu- I szárok, mit tett a „Magyar Köztársasági Föld- müvespárt", az agrárpártnak ez a magyar- nyelvű csoportja a mi földigénylőink érde­kében? Vozenilek, a földhivatal elnökei, a képviselőiház költségvetési bizottságában egyszer maga mondotta el, hogy Szlovenszkön eddigelé nem kevesebb, mint 96 községiben te­lepítettek. Ezek a telepek pedig kivétel nélkül magyar vidékeken vannak: a galántai, a pár­kányi, a komáromi, az ógyallai és a szenei járások területén. Ruszinszkóban ugyancsak a színtiszta magyar vidéken hajtják végre a telepitést. Az agrárpárti rezsim tehát csakis a színtiszta magyar járásokat boldogítja ide­gen telepesekkel, mig a szlovák vidéken első­sorban a helyi lakosság között osztják szét a lefoglalt birtokokat. Ha az agrárpárt a ma­gyarokat és a szlovákokat egyformán szeret­né, úgy természetesen ilyesminek nem volna szabad előfordulni és a magyar vidékeken is a helyi lakosság között kellene szétosztaná a földreform alá eső birtokokat. És vájjon az agrárok jóvoltából (kik kap­ják a maradékbirtokokat? Megint csak Voze­nilek urra hivatkozunk, ki bevallotta, hogy az 1928. január 1-e óta kiosztott 136 maradék- birtok közül 50-et, tehát majdnem 37 százalé­kot cseh légionáriusok, gazdatisztek és birto­kosok kaptak, holott ma is, tiz évvel az ál­lamfordulat után, amikor már annyi cseh kis- hivatalnok telepedett le Szlovenszkó és Ru­szinszkó területén, a lakosságnak legfeljebb egy százalékát alkotják a csehek. Ama ma- radékbir tok okból pedig, amelyeket az őslako­sok között osztanak ki, a magyar földbirtoko­sok, gazdák, béblök, gazdatisztek és szövet­kezetek sehol semmit sem kapnak, hanem Holubek, Stodola, Ivánka, Kállay, Krno, Med- vecky, Jesensky, Srobár, Bella, Folkmann, Petrigalla, Jancso és hasonló nevű urak lesz­nek a magyar birtokosoktól elvett föld gazdái. Azt mondják, hogy a földreform célja szo­ciális: segíteni akar a szegény népen azzal, hogy földet ad neki. Ha ez igaz volna, úgy a magyar vidékeken is kivétel nélkül a ma­gyar gazdáknak kellett volna a földet kiosz­tani, hiszen a magyar földművelők szociális helyzete nem jobb, mint a szlovákoké. Ehe­lyett az agrárok idegen föl dm íveseket, sőt ide­gen uraeágokat hoztak a magyar vidékekre is. a gazdasági cseléd pedig elvesztette kenyerét. Ilyen körülmények között az agrárpárti kor­tesek ne beszéljenek nekünk a földreform szo­ciális áldásairól, ne beszéljenek nekünk jóté­teményekről, mert hiszen ilyenekről szó sem lehet. A legnagyobb balgaságot követi el tehát az a magyar gazda, aki az agrárokra szavaz. Ezek ilyenkor, választás előtt füt-fát ígérnek, de a választások után az ígéreteket nem tart­ják meg. Most is lépre akarják csalni azok­nak a területeknek magyar lakosságát, ahol a földreformot még nem hajították végre. Azt hirdetik, hogy csak az fog földet kapni, aki rájuk adja a voksát. Ezzel szemben az igaz­ság az, (hogy azokon a vidékeken, ahol a föld­reformot már végrehajtották, azok a gazdák, akik a legutóbbi választások alkalmával az agrárokkal tartottak, semmivel sem jártak jobban, mint azok a társaik, akik a magyar nemzeti pártra vagy a keresztényszocialista pártra szavaztak. Emezek híven kitartottak nemzetük mellett, amazok áruba bocsátották meggyőződésüket, de hiába adták el becsüle­tüket, nem kaptak érte semmit és ráadásul még ki is csúfolták őket, amint azt ők ma­guk beszélték el nem egy a P. M. H. hasáb­jain megjelent siránkozó levelükben. A tanul­ság tehát az, hogy azokon a vidékeken,' ahol. a földosztást már végrehajtották, semmi ér­telme sincs annak, hogy valaki az agrárpárt­ra szavazzon, mert már úgy sem adhatnak semmit; ott pedig, ahol a földreformot még nem hajtották végre, különösen Szlovenszkó keleti részeiben és Ruszinszkóban, azért nem szabad lépremenni az agrároknak, mert hiszen a nyugatszlovenszkói tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy Ígéreteiket nem szokták betar­tani. Ahol pedig a magyar gazda véletlenül mégis földet kapott, ezért épp olyan árat kel­lett fizetnie, amelyért a földosztás nélkül is vehetne földet és ezért igazán nem fizetődbe ki az agrárpárttal való barátság. A választás különben is titkos és senki sem állapíthatja meg, hogy kire szavaztunk. Az agrárpárt-tehát még akkor sem vonhatna senkit felelősségre azért, hogy hová szavazott, ha erre joga és módja volna. LAUFER $., Braiislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. "V! . *MÉS SXálttSSttfi 12 ©SÓiáJ! a ^ VIL évf. 257. (1884) szám a (zOBItl$a£ * 1928 november 10 ftAACikRHIRl>M> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitrlrni nanrJnnrn 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOiUlKul napuap/a Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská u! 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke’ DZURANYI LÁSZLÓ FOR6ÁCH 6EZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap. Praha Súlyos korrupciós vádakat vagdosnak egymás fejéhez a csehszlovák pártok A szocialisták az agrárokat, az agrárok a szocialistákat vádolják A ruszinszkói agrárrezsim bűnei — I Hodzsa-pirt egyik misisitere ismét kirohanást intézett a magyarok is zsidók ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom