Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-09 / 256. (1883.) szám
ií>28 november U, pontok. i 'VHA&AiJ v íAÜlAR'h i tOiAi^ XQ Mt ai egyik lap ma írja és a krízis pompás kilátásokkal megoldódnék. De Poincaré, mint mondottuk, egyelőre személyes okokból és saját politikájának megbecsülése miatt hallani sem akar a köztársasági kon* eentrációról s továbbra is nemzeti koncentrációt követel és nem teszi meg azokat az engedményeket, amelyek a baloldali izü koncentráció létrejötte érdekében föltétlenül szükségesek. Általános felfogás szerint elsőnek Poincarét bizzák meg a kormányalakítással, de a volt miniszterelnök rövid kísérletezés után föladja a versenyt, vagy pedig eleve nem fogadja el a megbízatást. Akkor azután más, jobb kilátással kecsegtető kombinációk kerülnek napirendre, így esetleg a Briand-— Tardieu, vagy a Clementcl—Briand—Tardieu kormány, amelyek a köztársasági koncentráció alapján állnának. Első esetben Tardieu, a másik esetben Clementel vállalná a pénzügyminiszteri, — azaz a miniszterelnökség után a legfontosabb tárcát. A második esetben Tardieu megmaradna közmunkaügyi miniszternek. Természetesen mindkét esetben Briand kapná a miniszterelnökséget, de emellett megtartaná a külügyminisztérium vezetését is, amit minden körülmények között megtart, mert Briand éppoly állandó I külügyminiszter Franciaországban, mint Stresemann Németországban, Titulescu Romániában és Benes Csehszlovákiában. Bizonyos körök ezeknek a kombinációknak sem jósolnak nagy jövőt. Ha Briand kísérletei kudarccal végződnek, akkor újra Poincaréra kerülne sor, aki akkor talán mégis hajlandónak fog mutatkozni a köz- társasági koncentráció vezetésének elvállalására. Lemsndótt a psrtusi kormány London, november 8. Liszabonból érkezett jelentések szerint a portugál kormány tegnap lemondott. § ülSUSl ütükiltisit ijltÉ rsüriiős intézkedése a kizárt munkásság ellen Berlin, november 8. A fémiparban kiütött bérharc most olyan formáikat ölt, amelyek a politikai helyzetet is veszélyeztetik. Á német fémipari munkaadók szövetsége elhatározta, hogy a kizárt munkásokat sóira többé nem veszi föl üzemébe. Ez a határozat nagy nyugtalanságot okozott a munkások között, mert ha betartják, akkor a kizárt munkások soha többé a fémiparban nem kaphatnak alkalmazást s egy szersmin dónk orra kenyér nélkül maradnak. A kormány természetesen mindent elkövet, hogy megfelelő nyomást gyakorol]jón a munkaadók szövetségére, de kilátásai nem kedvezőek már csak azért sem, mert a kormánykoalíció kebelén belül sokan vannak, akik helyeslik a munkaadók eljárását. Dérer ismét a Tuka-ügyet bolygatta a képviselőházban Parlamenti vizsgálóbizottságot követel a Rozsypat-ügyben — Újból szabályozzák a választási alkoholtilalmat — Prága, november 8. A képviselőház tegnap este megszavazta a szociális biztosítás reformját és ez alkalommal Cserny belügyminiszter nyilatkozott Hrusovsky képviselőnek Rozsypal ruszinszkói országos elnök ellen emelt vádjára és kijelentette, hogy azonnal vizsgálatot indít ebben az ügyben, mert ő is lehetetlennek tartja, hogy egy országos hivatal politikai célokat szolgáljon. A parlament ma délelőtt újból összeült és a választások előtti és utáni alkoholtilalomra vonatkozó törvény módosítását letárgyalta. Dostalek alelnök délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg az ülést. A javaslat előadója Napratek képviselő volt, aki rámutatott arra, hogy az alkoholtilalomra nézve eddig minden egyes választásnál más-más rendelkezés volt érvényben és most ezeket egyesitik, valamint enyhítik is az alkoholtilalmat. Eszerint az alkoholtilalom egy nappal a választások előtt kezdődik és a választási eredmények hivatalos kihirdetése után két óra múlva megszűnik. Koberg német nemzeti párti képviselő kijelenti, hogy Amerika és Csehszlovákia között nagy különbség van. Amerikában a szárazok győztek, itt pedig a nedvesek, de ez csak folytatása annak a szégyenteljes köz- igazgatási reformnak, amit a német kormánypártok is megszavaztak, jóllehet az egyáltalán nem. adta meg a németeknek az egyenjogúságot a köztársaságban. Potrovicky cseh nemzeti demokrata képviselő kijelenti, hogy a szigorú alkoholtilalmi törvényt még a forradalmi nemzetgyűlés hozta különösen Szlovenszkóra való tekintettel, most azonban erre már nincs szükség. Ezután a szlovenszkói italmérési engedélyekkel foglalkozik, amelyeket állítása szerint leginkább protekciós embereknek juttattak. Kívánatos volna, hogy a kereskedelemügyi minisztérium 1922, évi rendeletét betartsák, azaz, hogy vendéglői koncessziót Szlovenszkón csak minden ötszáz lakos után adjanak, köny- nyebb likőrök kimérésére koncessziót minden ezer lakos után, egy-egy kávéházi koncessziót pedig csak minden ötezer lakos után adjanak. Ezt a rendelkezést azonban a történelmi országokban sem tartják be, mert ez csak rendelet és/nem törvény. Ezután Dérer Iván szociáldemokrata képviselő szólalt fel, aki a legélesebben kikelt a módosítás ellen és azt indítványozta, hogy a javaslatot utalják vissza az iparügyi bizottságnak. Majd foglalkozik a Tuka-liggyel, mely szerinte karakterizálja a mai kormánytöbbség erkölcsét. Tuka újévi cikkével a kormány egyáltalán nem foglalkozik komolyan, sőt napirendre tért efelett. Tukát nem adja ki a képviselöháí, jóllehet a kormány a parlamentben ünnepélyesen kijelentette, hogy szabad folyást enged a bírói eljárásnak. Most pedig az a köszönet, hogy Hlinkáék betörtek a történelmi országokba, amint ezt a tegnapelőtli nuszlei gyűlés is bizonyltja, amelyen Hlinka élesen kritizálta a minszterel- nökhelyettes poltikáját. Ez nem Hlinikának a hangja, hanem Tukának terrorja, aki a cseh belviszonyokba is beavatkozik, hogy ezzel politikai kellemetlenségeket okozzon a miniszterei nökhelyeí tesnek és saját büncselekmé- nj'ét palástolhassa. Ismételten figyelmeztet arra, hogy Drobny országos elnök politikát vezet be a szlovenszkói közigazgatásba és azt akarja, hogy az egész közigazgatás a szlovák néppárt kezébe jusson. Rozsypálra vonatkozólag az az álláspontja, hogy feltétlenül parlamenti vizsgálóbizottságnak kell felülvizsgálni a Rozsypal-ügyet, mert csak egyedül ez tudja a tényeket objektíve felülvizsgálni. Elhiszi, hogy a belügyminiszternek az a szándéka, hogy ebben az ügyben is rendet teremtsen, azonban a hivatalnokminiszter tervez, a koalíció pedig ennek épp az ellenkezőjét csinálja. Ruszinszkóban tényleg oly szellem uralkodik, mint ahogy ezt Hrusovszky előadta. Dostalek alelnök figyelmezteti a szóno- ■ kot, hogy már lejárt a beszédidő, Dérer azonban tovább folytatja beszédét és rámutat arra, hogy az 1925. évi választások után a kommunisták hasonló dolgokkal vádolták meg Rozsy- palt, sőt fényképes bizonyítékokat is boztak, de a kormány mégsem tett semmit ellene. Ep ezért hangsúlyozottan kívánja, hogy parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja felül Rozsypal ügyét. A vitát azután befejezték, de a szavazást későbbre halasztották el, mert a ház nem volt határozatképes. Ezután áttértek a szülésznők képzéséről és a szülésznői gyakorlatról szóló javaslat tárgyalására. Előadó Chlebounova agrár képviselőnő. A vitában Krejcsy cseh néppárti képviselőn kívül csupa nő vett részt, igy Karpiska cseh szociáldemokrata, Weber német nemzeti, Vobeska kommunista, Blatny német szociáldemokrata és Pechmann cseh nemzeti szocialista képviselőnők. A szocialista képviselőnők a törvényjavaslat ellen foglaltak állást, amely csak kötelességet ró a szülésznőkre, de semmiféle előnyöket, főleg szociális téren, nem biztosit részükre. A fölszólalónők erősen kardoskodtak a törvényesen engedélyezendő gvermekhajíás mellett, ami ellen viszont az előadónő foglalt állást. A szülésznői törvényjavaslat felett is befejezték a vitát, de a szawazást későbbre halasztották. Majd áttértek a tárgysorozat harmadik pontjára, annak a törvényjavaslatnak tárgyalására, amellyel megnegediik a forgalmi és fényüzési adók vvisszafizetését egyes ipari vállalatok részére. Csreny előadó utalt arra, hogy a törvényjavaslattal fölhataLmaz- zák a pénzügyminisztert, hogy az áruk külföldre való szállításánál egészben, vagy részben visszafizethesse a forgalmi vagy a fémy- üaési adót oly ipari vállalatoknak, ahol ez az adó annyira megterheli a termelést, hogy lehetetlenné teszi a versenyt a külföldön, különösen abban az országban, ahová ezt az árut ki akarják szállítani. Ez a törvényjavaslat tulajdonképpen re- kompenzáció a cukor gyárosoknak azért, hogy a kormány akarata ellenére fölemelt cukor árát ismét leszállították. A javaslat felett megindult a vita és a késő esti órákban az első két jaaslat felett szavazásra is kerül a sor, mig az adóelegendési javvaslat vitáját holnap tárgyalják. Koalíciós csalogató az adófizetőknek Prága, november 8. A koalíció nyolcas bizottsága ma egész nap foglalkozott az adóhivatalok elleni panaszok krédésével és megállapodott abban, hogy a pénzügyminisztériumban határozott utasításokat fog adni a kormány, amely szerint a panaszokat mindenütt felül kell vizsgálni és szigorú intézkedéseket kell tenni az adóhivataloknál, hogy azok oktalanul és indokolatlanul az adófizető polgárokat ne molesztálják. A koalíció e határozata nem más, mint hangulatkeltés a választások előtt. 1 járási üiesliiislsiiiiiüiSc figyelmébe Felhívjuk járási meghatalmazottaink figyelmét a választási törvény alábbi rendelkezésére. Mint biróilag büntetendő kihágás 50 K-tól 500 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy egy héttől három hánapig terjedhető fogházzal büntetendő, ha valaki (községi bíró) megtagadja a választók aláírásának a jelölt- név jegyzékben való hitelesítését Ahol valamely községi bíró, vagy hatósági személy megtagadja pártunk jelöltlistáin az aláírások hitelesítését, úgy ez azonnal jelentendő kassai (illetőleg nyugaton pozsonyi) központunknak, hogy az illető személyek ellen a törvény értelmében a bűnvádi feljelentést azonnal megtehessük. Az országos keresztényszocialista párt kassai kerületi központja. Bél&TéM A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNQ JÓZSEF (5) — En is meg fogok őrülni, — rémiétt lel benne a gondolat, melyet oly közelinek érzett, hogy megborzongott. Két tenyerét fülére szorította, hogy a léptek egyforma kopogásának zajától meneküljön, de ez sem ért semmit: már a szemeivel is hallott... Úgy érezte, hogy minden érzéke elcsenevészedett, elsatnyult, — csak a hallása finomodott ki a végtelenségig. Felugrott és járkálni kezdett. Ez valamennyire megnyugtatta: a saját lépteinek zaja valamennyire elnyomta a foiyósóról betóduló hangokat. Valami foglalkozást szeretett volna találni, hogy elmenekülhessen a gondolatok kínjai elől s ekkor eszébe jutott a szekrényke, melynek ajtajára kusza vonásokkal, vagy kínosan precíz, kaligraifikus betűkkel illák fel nevüket elődjei. Odament a szekrénykéhez, kinyitotta az ajtót s újra elolvasta az aj'őrá irt neveket: —- Kovács Sándor 1908 ... Glück Ármin 1915___Fehérvári Ferenc 1916.... Gyolcs Mihály 1916... Füiöp Rezső 1916 ... Hámori Dénes 1918... Schwartz Árpád 1920 ... Komor Bertalan 1921... Pálosi és monori Monori Gyula 1922 ... Elgondolkozott: vájjon miért lehettek ezek itt és — meddig? Kovács Sándor... A név nehézkes, gömbölyű belükkel volt felírva, minden vonásból ki lehetett érezni, hogy a kéz, mely ráírta őket a szekrényfalra, nem igen szokott Írással foglalkozni. — Ez biztosan valami betörő volt, — áll api tolta meg s maga elé képzelt^ az alakot: bozontos, rossznézésü parasztarc, amilyen a detektív regények címlapját szokta díszíteni, — a tömpe ujjakat, melyek irásközben görcsösen szoríthatták a ceruzát, szinte látta a szekrényfalon. — Ezerkilencszáznyolc, —- olvasta tovább, — aztán hét évig senki... Vájjon csakugyan hét évet töltött ebben a zárkában ez a szerencsétlen?.... Hét év, — borzongott meg, — vájjon mit követhetett el ez az ember és — meddig leszek én itt? ... Néhány percig izgatottan járkált fel s alá, aztán újra megállt a szekrényajtó előtt:-- Glück Ármin, — olvasta le a második nevet, melyet siető kereskedőirással kapartak a szekrény ajtajára, — ezerkilencszáz- tizenöt, ez talán hadseregcsaló lehetett,.. Véreshangu újságcikkek jutottak eszébe, melyek szadisztikus kéjjel göngyöl lék a nagyközönség szemei elé a borzalmakat, melyeken a Kárpátok telében harcoló bakák mentek keresztül, akiknek lábáról lel oszlott a papir- bakkanos... — Fehérvári Ferenc 1916 ... Gyolcs Mihály 1916 ... Füiöp Rezső 1916... Egy év, — három név: vájjon miért lelhettek ezek itt?.... A háborús esztendőik nyomora jutott eszébe. Maga '©lőtt látta a végtelen embersorokat, melyek esztendők előtt a pesti utcákat benépesítve kígyóztak az élelmiszeres üzletek felé. — Árdrágítók? ... Emberek, akiket lopásra kényszeri tett a nyomor? .......Ki tudja ?... S vájjon mennyi időt töltöttek itt ezek az emberek? ... — Hámori Dénes 1918, — olvasta tovább. Ezt a nevet ismerte az újságokból: Hámori Dénes egyike volt a fiatalembereknek, akik a háború negyedik esztendejében felemelték szavukat az országhatárokon tomboló vérmámoros őrület ellen és bangóé szóval hirdették a békét. Hámori Dón esnek még az arcára is emlékezett, — valamelyik kéfpesujeágiban látta egyszer a fényképét, — csontos, kemény arc, melyből nagy tüzes szemek világi toltak elő. Szentesei azon vette észre magát, hogy örül, — mert Hámori Dénes is itt volt: tiszta ember is töltött itt hónapokat, nemcsak gonosztevők... — Schwartz Árpád, 1920, — ecc biztosan kommunista volt... Talán terrorfiu ... Komor Bertalan, 1921..... — ez valószinüleg lőzsdespekuláns .., 1921--ben a pénz lovagjai népesítették be a börtönöket... Megállt az utolsó névnél: — Pálosi és monori Monory Gyula, 1922... Vájjon ki lehetett ez az ember, aki | nemesi predikátumait magával hozta még a börtönbe is? S vájjon miért került ez ide? Sokáig nem lakhatott itt, — hiszen még most is ezerkilencszázbuszonkettőt iirnak!... Megdöbbent: — „Még most is!“? ... Hiszen most ősz van, augusztus... A nyolcadik hónap... Ez az ember hosszú hónapokat tölthetett a négy fehér fal között és ez itt „csak"!.... „Csak/* nyolc hónap, — persze, hiszen mi is ez a nyolc hónap a Kovács Sándor hét. esztendejéhez képest... Megint felkinlődott a gondolát: — Meddig leszek én itt?..* Erre a kérdésre nem lehetett felelni « Szén tess i úgy érezte, hogy az idő előtte és mögötte végtelen... Igen: végtelen, — már most is úgy érezte, hogy éveket töltött ebben a négylépésee zárkában, pedig még csak második napja van itt... — Második napja!... Megint elkezdte a sétát a vasai d a fehér falig. Négy lépés, — de végtelen az ni, mert a négy lépések végtelen sorban sorakoznak egymás mögé... ügy érezte, hogy ennek a sétának sohasem lesz vége, mert itt nincs kezdet és nincs vég. Ez a séta olyan, írni irt az idő, melyet négy (fal közé kellett zárni, hogy végtelen legyen .,» — Végtelen ... végtelen ... — mormolta maga elé. Arra gondolt, hogy két nap óta milyen sokszor jutott már eszébe ez az egyszerű, de áthatolhatatlan rejtelmeket takaró szó... — Egyszer a vizsgán, hetedikben, feleltem a végtelenről... A tanáros meghatározások jutottak eszébe: a végtelen az az önmagába visszatérő vonal, melynek nincs kezdete s nincs vége... A végtelen az a pont, ahol két párhuzamos vonal találkozik ... — Milyen értelmesek, milyen világosak ezek a meghatározások és — mennyire nem mondanak semmit!... Végtelen az az idő,— határozta el magában az uj definíciót, — melyben semmi történés sem mutat határkövet ... Elmosolyodott — Maga előtt látta a szigorú professzort, aki a matematika rejtelmeibe avatta be valamikor: vájjon mit szólna ő a végtelennek ez uj definíciójához? ... — Négy lépés ... négy lépés ... — eszmélt rá ismét, hogy még mindig öntudatlan igyekezettel méregeti a zárka hosszát, — vájjon mekkora utat tettem meg, mióta itt vagyok?... És hány óra lehet most?... Felijedt erre a gondolatra: csakugyan hány óra lehet? ... — Reggel felébredtem, — próbálta ki- számítani az elmúlt időt, — azóta eltelhetett vagy tiz óra.... legalább kilenc___ Most késő délután van ... — Hát itt sohase adnak enni? — ötlött •eszébe egy uj gondolat. Kínzó éhséget érzett s most hirtelen visszaemlékezett: — Hiszen van kenyerem, — amit ax anyám küldött! Ideges izgatottsággal rángatta elő a koffert az ágy alól. — Kenyér! (Folytatjuk.)
