Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-01 / 250. (1877.) szám
1828 november 1, csütörtök. A mi haloitaink KigyulmaJc a temetőkben az emlékezés mécsesei, minden mécses lángjában egy kis szív lüktet, megsebzett, vérvörös könnnyeket 1hullató szív, amely az elköltözött kedvesekben saját örömét és boldogságát is siratja. Köny- nyek szivárognak le az orcákról és ezek a könnyek máskor enyhülelet hoznak, de most úgy a lellcünlcre nehezednek, hogy terhük oltott szinte Összeroskadhatunk. Nem találunk vigasztalást sok-sok fájdalmunkra s bizony gyakran gondolunk rá, mennyire jobb azoknak, akik lenn feküsznek a hideg sir mélyén 'és az örökkévalóság csarnokában nincsenek már problémáik, nincsenek életgondjaik. El- jutaltalc céljukhoz mig mi roskadozunk a váltunkra rakott kereszt alatt. Újból lacnma- rim vaUis, siralom völgye lett a föld, amely paradicsomnak készült és martirsors nehezedik népekre, családokra és egyéneidre. Gyászoljuk halót Icánkat . . . Oh, mennyi jeltelen sir domborodik a Vo- gézek gerincétől Volhynia mocsaráig, Szerbia rögei között, a Doberdó kaxrsztján, a Kárpátok sziklavölgyeiben, mennyi sir Vladivosz- toktól Algériáig, amelyeket ezen az estén nem öntözhet meg a hozzátartozók könnypatakja. Testük, vérük idegen földet táplál, nekünk ismeretlen virágok fakadtak áldott porukból és bennünk a kétségbeesés még elemibb erővel tör föl, ha arra gondolunk, miért volt mindez? Miért volt a rctteütő vér áldozat, a tömérdek szenvedés, miért kellett elviselniök nekik, akik semmit sem vétettek, a pokol minden kínjait, ha minekünk már nem maradt más hivatásunk, minthogy őket gyászoljuk és ebben a gyászunkban a magunk reménytelenségét sirassuk? Megsokasodtak a magyar sírok a Kárpátok övén belül is. Az élet ezernyi súllyal nehezedik mireánk, örli az idegeket, emészti a testei, koravénné görbíti a fiatalokat, iclőelőtti sírba rántja az élet delelöjén állókat. Nem kaszált itt ilyen nagy lendülettel soha a halál, mint mostanában. Tegnap még szálfának láttuk, ma hatalmas robajjal dőlt ki sorunkból égy testvérünk, aki még itt maradhatott volna közöttünk, ha az uj morbus kungaricus magával nem sodorja. , Az uj morbus hungasricus: szívbaj . . . A magyar szív megtört a sors szörnyű csapásKÚPa. A magyar szív nem bírja el azt a sok szenvedést, amely a magyar Golyotha utján elébe kerül. Fischer-Colbrie Ágoston, a kassal megyés püspök, ez a Boroméi szent 'Károly mintájára kialakult főpapi ideál összetöri szívvel hagyta ott nyáját, érzékeny lelkét teljesen megtörte az a sok emberi szenvedés, amelyet a rábizotttok sorsa miatt kellett átélnie. m munkát, nincs olyan balzsamos szó, amely irt nyújthatna! . . . Sírjunk és emlékezzünk... örömünnep után itt van a mi nagy ünnepünknek, a magyar halottak emlékünnepének napja. A kassai városi tanács viharos ülése A csehszlovák pártok támadása az fislakos építészek ellen Kassa, október 31. (Kassai szerkesztőségünk telei árjelentése.) A városi tanács mai ülésén a csehszlovák pártok és az őslakospártok között párját ritkító súlyos konfliktus támadt. A csehszlovák pártok ugyanis kifogást emeltek az ellen, hogy az építkezéseket őslakos-épitöknek adták ki, akiknek munkáját is kifogásolták. Az őslakos-pártok városatyái védelmükbe vették a kassai építkezési vállalkozókat és rámutattak arra, hogy a támadásokat a csehszlovák pártok önző érdekből intézik. A városi tanács elibe akart vágni a súlyosabb konfliktusoknak s egy pártközi bizottságot küldött ki az építkezések felülvizsgálására. A csehszlovák pártok azonban kifogást emeltek a bizottság összetétele elten és saját soraikból még négy tagot kívántak a bizottságba delegálni. Az őslakos városatyák élesen kikeltek ez ellen, mire olyan vihar támadt a két csoport között, hogy a lármát még az utcára is ki lehetett hallani. A hangulat már olyan izzó volt, hogy egyesek már tettlegességektől is tartottak. Óriási lárma közepette elvetették a csehszlovák pártok javaslatát. Ezután Muttnyánszky polgármester beszámolt a vezérpénzügyigazgatóságnál tett intervencióiról a vagyondézsma ügyében. A vezérpénzügyigazgatócág ugyanis 1,650.000 I\ vagyondézsmát vetett ki a városra s most a ; polgármester intervenciójára beleegyezett abba, hogy a vagyondézsmát tiz éven ke-1 resztül félévenként kétszázezer koronává1 törleeztheti a város. Emellett a kamatot öt százalékra szállította le. MffllitaÉ (SS iliURiíáSüÖk sztori íjárip évenként a jó BERSON 750-t. Ma a Bérsem 750 közszükségleti cikk, melyet minden korszerű ember nélkülözhetetlennek tekint. Bérsem 750 olcsóbb és tartóssabb a bőrnél, ruganyossá és kellemessé teszi a járást, kíméli a cipőt, a testet és az idegeket. Kérjen cipészénél nem akármilyen sarkot, hanem saját érdekében kifejezetten Bersora 750-t. Francia sarki* női cipőre kérje a vékony Eerson—Gubára sarkot. Németország veszedelmes sztrájk előtt! Súlyos bérkonflikfus a nehéziparban — A kormány tehetetlen — Általános gazdasági csődtől félnek — Fölmondták 200.000 munkásnak — Kioltják a Ruhr-vidék kohóit Petrogalli Oszkár lázas és emberfölötti erőfeszítését életének delén szakította félbe a Mars Imperator. Egész szivét odaadta népének és ez a szív nem bírta el a magyar kálvária borzalmas keresztjét. Mi közülünk is, akik itt a szülőföld talajából kiszakítva végezzük róbotos munkánl/at és szivünket oly sok ezer magyar szenvedése sebzi meg, kiragaőAa a könyörtelen halál a szelidhangu Merényi Gyulát, a magyar irodalom nagy ígéretét és Klimkó Józsit, a legkedvesebb, legjobb pajtást . . . Ki sorolhatja fel' mind a magyar sors halottjait? ... Ki emlékezik arra az elbocsátott epei'jesi magyar tisztviselőre, aki tiz évvel ezelőtt családjával megmérgezte magát, mert nem volt már egyiküknek sem betevő falatja? Ö kezdte meg a mártírok sorát, amely már — borzalom —- végeláthatatlanná válik . . . Vésztés églajstromunkba csak a múlt héten jegyeztük be Harsányt losonci nyugalmazott csendőr őrmester nevét. A halál oka: a magyar sors kegyetlensége ... Mennyi halottat kell gyászolnunk! . . . Nincs annyi könny, amely enyhíthetné fajdalBerlin, október 31. A német iparvidékeken súlyos konfliktus támadt a munkások és a munkaadók között bizonyos régóta kisértő bérdifferenciák miatt. A nehézipar munkásai hónapok óta nincsenek megelégedve béreikkel s az egyre tartó drágaság miatt körülbelül tiz—tizenötszázalékos béremelést követelnek. A krizis az utóbbi napokban annyira kiéleződött, hogy veszedelmes sztrájktól kellett tartani s a kormány szükségét érezte, hogy közbelépjen s az ellentéteket kiegyenlítse. Ma délelőttig kitűnt, hogy a helyzeten már a kormány sem segíthet. A munkaadók és a munkások a kormány közvetítésével tegnap éjjel egy óráig tárgyaltak, de tárgyalásaikat kénytelenek voltak eredménytelenül megszakítani. A munkások egy hetekkel ezelőtt hozott döntés kötelező volta mellett kardoskodnak, mig a munkaadók a döntést nem hajlandók elismerni. A birodalmi kabinet ma teljes ülést tart, amelyen kizárólag a sztrájkkal foglalkozik. A munkaadók részéről óriási nyomást gyakorolnak az illetékes tényezőkre azáltal, hogy a kohókban a tüzet eloltják és igy tüntetnek a munkások követeléseinek lehetetlensége mellett. Berlin, október 31. A birodalmi kancellár a fémiparban kitört bérkonfliktus rendkívül veszedelmes voltára való tekintettel, ma délelőtt tanácskozást hivott össze, amelyen Wis- sell és Curtius illetékes miniszterek is részt vettek. A birodalmi kormány mindent elkövet a komplikációk elkerülésére, mert tudja, hogy a fémiparban kitörő sztrájk következményei az egész német közgazdaság szempontjából könnyen katasztrofálissá válhatnak. Berlin, október 31. A bérharc az éjszaka folyamán annyira kiélesedett, hogy ma az optimisták sem hisznek többé békés elintézésében. A munkaügyi minisztériumban a hajnali órákig tárgyaltak a munkások és a munkaadók Wissell munkaügyi miniszterrel, de döntést nem hoztak. A munkások és a munkaadók közvetlen tárgyalásait tízórás tárgyalás után már éjjel egy órakor abbahagyták, hogy a munkaügyi miniszternek alkalmat adjanak külön tárgyalásokra. Ez a kísérlet ugyancsak kudarccal végződött. Reggel fél ötkor Wissell belátta, hogy megegyezésről szó sem lehet s hazaküldte a delegációkat. A helyzet kiéleződését elsősorban a montánipar északnyugati bányáinak november elsején életbeléptetendő nagyarányú munkáselbocsátása okozta. bán a vezető szerep szociáldemokrata kezekben van. A munkaadó!! dacolnak a kormán? döntésével Düsseldorf, október 31. A német vas- és acél-ipar északnyugati csoportjának munkaadói ma délben 12 óra 30 perckor utasítást adtak üzemeiknek, hogy a kormány határozata következtében mindenütt engedjenek a dolgoknak szabad folyást. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók dacolnak a döntéssel és az óriási arányú Rajna-vidéki munkáskizárások megkezdődnek. Werner Pittschau, ia tkedvetít német moziszínész, Orid-ra Annv partnere, aki tegnapelőtt autóbaleset, áldozata leit. Képünk egyik legjobb szerepében, mint magyar katonatisztet ábrázolja Kramunista agitációs beszédet montiett a Jubiláló Bazin városbirája — Vörös himnusz ellen szlovák himnusz — Pozsony, október 31. (Pozsonyi szerkesztőségünk teleifonjelentése.) Az október 28-iki jubiilánis ünnepélyek Bazinban óriási botrányokkal végződtek. Mint ismeretes, a polgár- mesteri állásáról lemondott Körinek szenátor helyiébe a városi képviselőtestület szociáldemokrata tagjainak támogatásával a kommunista Mairalkuélt választották meg polgármesternek. Vasárnap jubileumi népgvülést rendeztek, amelynek ünnepi szónoka Dvorak pozsonyi szociáldemokrata volt. Az ünnepi szónok után a pódiumra lépett a kommunista polgármester és kommunista agitációs beszédet tartott. Ez érthető felháborodást keltett 6 városatyáik körében, akik tehivaflák - £o|gármeeterüket a pódiumról és hosszabb tanácskozás után a kommunista városbiró a közönség nagy kacaja közepette visszavonta előbb mondott beszédét, majd váratlan gesztussal elrendelte a kommunista intern&cionálé eljátszását. Amikor a jolenvolt légionáriusok ezt meghallották, odarohantak a zenekarhoz, megakadályozták az internaeionálé továbbjátszását és elénekelték a szlovák himnuszt. A pozsonyi országos hivatal megindította a vizsgálatot a bazini polgármester" ellen. A munkaadók kijelentették, hogy képtelenek a jelenlegi bérek mellett a munkát folytatni és kétszázezer Ruhr-vidéki munkást elbocsátanak. A munkaadók máris megtették az előkészületeket az elbocsátásra. A hamborni Thyssen-kohók ma falragaszokban tudatták, hogy az acél- és hengerművek üzemét a ma éjjeli schicht- ben beszüntetik. A Hoesch-cég ugyancsak megkezdte a kohók tüzének kioltását. Ezek a rendszabályok még akkor is súlyos következményekkel járnának, ha időközben a munkásoknak és munkaadóknak sikerül megegyezniük. A kormány a munkások javára döntőit Berlin, október 31. A birodalmi kormány ma délelőtti ülésén a néhány hét előtt hozott bérrendészeti döntést kötelezőnek mondotta ki, azaz a munkások álláspontját fogadta el, ami nem is csodálatos, hiszen, mint ismeretes, a német kormány5
