Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-30 / 274. (1901.) szám
2 T^<arA\\Gfe!gtHrRi)A^ 1928 november 30, pónteáh A lengyel szocialisták nyugalommal figyelik a lengyelországi kisebbségek mozgolódásait Az ukránok felkelése — Rossz viszony a zsidókkal és a németekkel HalvaszQletett párt Amikor egy szudétanémet politikai csoport a választási kampány első napjaiban a Szepes- ségen uj párt alapításának tenrévei tapogatózott, nem találkozott a szepesi németek között egyetlen egy ember, aki jelöltség vállalásával a németség megosztásának ódiumát merte volna vállalni. A szepesi németségnek megvannak a maga ‘politikai tradíciói, megvannak a maga politikai keretei: a Zipser Deutsche Partéi és az országos keresztény- szocialista párt, ezekhez hü marad és a kis nép mindenkit kivet magából, aki a kereteken kívülre csábítja és megosztást, xnegha- sonlást, erőszétforgác^olást akar becsempészni a szepesi földre. A szlovenszkói magyarság is hasonlóan két tradicionális pártkeretben sorakozik föl a politikai küzdelmek rajivonalába, a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt kádereiben. A magyarságnak csak ez a két pártja van, aki egy harmadik, vagy negyedik pártot akar, az már nemzeígyiikoló munkába kezd, annak szándéka nem lehet tiszta, meri annak célja a megoszlás, a meg- hasoniás szitása, a magyar erők szétfoirgácso- lása. A jelöltlisták beadásának napjáig valóban úgy is látszott, hogy a magyarság a választáson csak a hagyományos két páríkeréí listái között választhat, de az utolsó pillanatban meglepetésszerüleg mégis jelentkezett néhány kén yszerdisszidens, akik ismeretlenségük megtévesztő erejében bízva vállalkoztak a nesnzetromboló munkára és magyar kisgazda, kisiparos és munkáspárt címen a. kormánypártok nagy örömére, a Hodzsa-inagyarokkal egy vonalban hiszékeny magyarok voksaira vetették ki hálójukat Azt a hálót, mellyel csak zavarosban lehet halászni. A szepesi németség az ilyen kísérletet még a választási kampány elején utasította el magától, a szlovenszkói magyarság pedig, miután a lista- benyújtás merénylete már megtörtént: csak a választás napján fogja elutasíthatni a hallasz illetett pártocska korteseit Mert az úgynevezett kisgazda-, kisiparos-, munkáspárt valóban halvaszületett párt, a mai nappal már meghalt, kiiérült, nincs többé, el van intézve. A zavarosban halászó párt két zavarosban halászott, alapítójáról — mint egyik cikkünkben olvasható —* úgy lerántották a leplet, hogy gyorsvonat! • sebességgel kell eltünniök pórijukkal együtt s politikái' élet szinteréről. A pártocskát a magyar nemzeti párt régi kizártjai és az országos keresztén yszocialista párt egykori kiközösitiefctjeá tervezték ki maguknak, hogy bosszúból volt •pártjaik s általában a magyarság soraiban egy kis zavart okozzanak, és a zavarosban halászhassanak. A mai leáloázás után azonban már nem igen fognak halászni. A magyar nemzeti párt és az országos keresztényVarsó, november 29. A Robotnik, a lengyel baloldali ellenzék vezető orgánuma, Nicdzialkowski szocialista képviselő tollából érdekes cikket közöl a lengyel állam és a kisebbségek viszonyáról. A lap szerint az ukrán és a fehérorosz nacionalizmus az ntébbi évek alatt rendkívül megerősödött s ennek az erősödésnek elsősorban a lengyel kormánypolitika az okozója. A lengyelek és a zsidók viszonya szintén feszült, míg a németek és a lengyelek viszonya végleg elromlott. Az ukránok és a fehéroroszok legutóbb már a vérengzéstől sem riadtak vissza, miként azt a íembergi események szobi ál üst a párt k ilk őzös ítélte, a m ágya r s ág pedig pártlistájukkal el fogja söpörni őket. A pártoknak mindig programjuk erkölcsi tartalma ad létjogosultságot. Hát vájjon milyen erkölcsi létjogosultsága lehet annak a pártnak, melynek a más pártokból kitessékelt és ma politikai kalandokkal megvádolt álpolitikusok adtak programot? E disszidálásra kényszeritett férfiaknak kalandos politikai múltja lehet-e kezesség arra, hogy mostani megmutatták. A kisebbségek helyzete általában rosszabb, mint öt év előtt volt. A lengyel jobboldal nacionalizmusát Pilsud- ski hataíomrakérülése ugyan megtörte, de a bürokrácia sovinizmusa tovább virít. Pil- sudski idők folyamán ismét szövetséget kötött a lengyel társadalom úgynevezett legfelsőbb köreivel s e szövetség következményeit a kisebbséggel való bánásmódon is látni. A lengyel szocialisták azonosítják magukat a lojális kisebbségek programjával, amelyek egyes kisebbségek számára autonómiát követelnek. uj páriáiakitásdk 'nem' íési‘,:más3;jminjTjegy újabb politikai kaland? Találhatő-e egyáltalában olyan huszonnégy éven felüli komoly magyar választó, aki komolytalan politikai kalandra vágyó álpolitikusakat szavazatával politikai lovagokká üssön? Ki van zárva. A választási ütközetnek még vége sincs, de ez a párt már halott. A holtak pedig a politikában sem szoktak fóliám adni. Csak kísértenek. Uj korszak kezdődik Romániában — mondja a nemzeti parasztpárt választási kiáltványában Az uj kormány törvénnyel fogja rendezni a kisebbségi kérdést Az agrárreform revíziója, közeledés a szomszéd államokhoz, a valuta stabilizálása az uj kormány programjában Bukarest, november 29. A kormány az esti órákban közzétette a nemzeti paraszt párt választási kiiiállitványát, amely részletesen ismerteti a párt kormá n yprogramjá t. A nemzeti paomatpárt tiz év óta harcol azért az elvért — mondja a kiáltvány —, hogy Romániát az alkotmány ős a törvények alapján kormányozzák, ugyanúgy, mint a nyugati államokat, amelyek szintén az alkotmány- és törvénytisztelőinek köszönhetik fölvirágoztatásukat. Uj korszak kezdődik Romániában, a közvélemény kormányzatának korszaka. amelyben & nép és a korona között teljes egyetértés lesz. • A kormányprogram messzemenő lokális önkormányzatot helyez kilátásba. Biztosítani fogják a<z igazságszolgáltatás függetlenségéit és a tisztviselői karban lábraika- pott 'korrupciót oly módon fogják kiküszöbölni, hogy emelni fogják a tisztviselői fizetéseiket A hadsereg csakis a nemzetvédelem céljait szolgálhatja. A kiáltvány ezután a kormány , gazdasági programját ismerteti. A román gazdaságpolitika élve csakis az lehet;, hogy Románia agrárállam, amelynek jóléte a mezőgazdaság féjlő- déséitcil függ. Az agrárreformot revideálni kell és minden igazságtalanságot ki kell küszöbölni belőle. A kataszteri rendszert óromántábaa is be fogják vezetni. A behozatali vámokat revízió alá veszik, a kiviteli illetékeket csökkenteni fi Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye irta: J&ftNO JfiZSEF (23) — Naponta? — aggodalmaskodott a diák. — Dehogy is kérem, — összesen ... — És mennyi töltött ön már börtönben? — érdeklődött tovább a diák, olyan hangon, mintha szociálpolitikai értekezés számára gyűjtene adatokat. — Becses engedőimével, — egy percig gondolkodom ... Igen . . . nyolc . . . huszonkét . o . harmincnégy hónapot . . . — Harmincnégyet? ... — szakadt fel a kérdés Szentes síből. — Igen. Miért csodálkozik ezen? — Borzalmasan hosszú idő! —Határozottan, — de csak egyfolytában.... Én megszakítás okikai csináltam . . . így kellemesebb ... — Mennyi idő alatt? — faggatta tovább a diák Méné ss it. — Ejnye, de kiváncsi! — csóváiba meg a fejét Ménesei, — csak neon készül vizsgálóbírónak? Hót év alatt . . . A beszélgetés hirtelen abbamaradt: fogházőr nyitott be a zárkába. Az őr mö^Mt egy házimunkás jött, aki nagy csomag papírt és bárom hatalmas könyvet hozott magával. — A munkánk ... — jegyezte meg Danin ovi cs. — Igen, — hagyta rá az őr s kiment Ménessi cigarettákat vett elő s sorrakinálta társait. Valamennyien rágyújtottak. A diák érdeklődve kezdett lapozgatni az egyik könyvben. Szentessi és Friedmann melléálltak 8 szintén nézegetni kezdték a teleirt lapokat. Ménessi végighevert az ágyán és nagyúri nemtörödömséggel eregette a füstkarikákat. Darimovics izgatottan járkált fel s alá a zárkában, látszott^ hogy valami őröséin nyugtalanítja. Nehány pillanat múlva elő is tört belőle az aggodalom: —-• Meg se mondták, hogy mit kell csinálnunk ezekkel a könyveikkel, meg az üres füzetekkel . . . — Az üres füzeteket alighanem tele kell Írni, — elmélkedett flegmatikusán Ménessi. — Igen . .. . igen ... de mivel? . . . Semmi instrukciót nem kaptunk! — Majd adnak instrukciókat is, legyen, nyugodt: nem olyan sürgős az egész ... A két- három esztendő alatt, ami magára vár. lesz elég ideje teleimi mindent . . . — De kérem, hogyan gondolja ön? — Én nem gondolok semmit, de innen nem szoktak nagyon gyorsan kimenni az emberek ... Ez olyan iroda, ahol nagyon sokáig szoktak megmaradni az alkalmazottak, — néha életfogytiglan ... Pedig se a fizetés, se a bánásmód nem szerfelett jó . . « — De kérem, én . . . — Tudom, ön tisztességes ember s ez rövidesen. ki fog derülni, — aki először van benn, mind ezt szokta mondani s végül mégis ittragad valamennyi .... — Uram, ön nagyon sokat enged meg magának!— csattant fel sértődötten Darimovics. A hangos szóra a másik három ember is felfigyelt. A kövér Friedmann békéltető hangon vágott közbe: — De uraim, csak nem fognak itt összeveszni ? — Én nem alkarok veszekedést, — heveske- dett a hivatalnok, de ez az ur, — mutatott a kéménymódra pöfékelő Ménessíre, — a becsületemben mer kételkedni ... Szentessi önkénytelenül elmosolyodott: nagyon groteszknek érezte a „becsület“ szót a négy fehér fal között. —- Kérem, — szólalt meg nyugodt fölénnyel Ménessi, — szívesen rendelkezésére állok az I urnák,, de méltőztasson előbb azokat a detek- I tiveket provokál látni, akik letartóztatták, — i azok ugyanis, úgy látszik, kételkedtek az ön becsületében, mig én ilyesmit nem mernék megengedni magamnak ... Valamennyien nevettek és bár kissé kelletlenül, de velük nevetett Darimovics is. — Tulajdonképpen mik ezek a könyvek? — kezdett érdeklődni most már a diák is. — Törzskönyvek, — felelt ásitozva Ménessi, — olyasmi, mint a szállodákban a vendégkönyv ... De ezeknek sokkal pontosabbak az adatai és sokkal kellemetlenebbek . . . Minden fogolyról van egy ilyen törzslap . . . Magukról is vettek fel, mikor a nagyirodán jelentkeztek, — S mit kell nekünk ezekkel a könyvekkel csinálni? — kíván csikód ott újra Darinovics. — Maga ugye hivatalnok? — kérdezett vissza válasz helyett Ménessi. — Igen. Honnan tudja? —. Veszem észre. De miért jött be ide, ha odakint is ilyen szorgalmas munkaerő volt? — Kérem! ... — Ne vegye sértésnek ezt a kérdést Nézze, én már megmondtam magának, hogy négyszeresen büntetett előéletű szélhámos vagyok . „ , — Az előbb még hat büntetésről beszélt! — vágott közbe gúnyosain a diák. — Maga nagyszerű vizsgálóbíró lenne. Jó a memóriája és nagyon kiváncsi, — csak a jogtudása kevés ... Ez azonban ezen a pályán nem is nagy baj ., — Joghallgató vagyok . . . — Ugye mondtam! — fordult a többiek felé diadalmas mosollyal Ménessi. — Mondtam, hogy bíró-jelölt! Hát itt lesz is alkalma jogi tanúim ányotoat folytatni . . . Mert jegyezze meg magának: egy zsebes mindig jobban Ismeri a nemzetközi jogot, mint egy egyetemi professzor ... A srénkerékről már nem is beszélek, — azok a tulajdonképpeni jogtudósok . . . — Ne erről beszéljen, hanem .a négy és a hat közötti különbségről! eipéskedett fölényesen & diák,, Kapható sKakOzSelckben. Csehszlovákiái kép* vtsi let: K ein IH., Bra islava, SehncewclBová 4. fogják. Amennyiben az ország pénzügyi helyzeté később megengedi, a kiviteli Mileitékeket esetileg teljesen meg is szüntetik. Az 1924. évi gazdasági törvényeket, amelyeket a liberális kormány szavazott meg, revideálni fogják, így elsősorban a bányatörvényt, az állami üzemek kom mer ciali zálásár ó 1 szóló törvényt és az energiatörvényt. A gazdasági élet szabad fejlődésének útjában álló akadályokat el fogják távolítani. A külföldi tőke egyenjogú lesz a belföldivel, mert csak ily módon lehet 'teljes mértékben kihasználni az ország természeti kincseit. A vasúti, postai és bánya- igíazgatást meg fogják reformálni és mind a három üzem autonóm gazdasági szervezet lesz. A kormány legsürgősebb föladata a valuta stabilizálása és a költségvetés egyensúlyának helyreállítása lesz, amihez természetesen külföldi kölcsönre lesz szükség. A kisebbségi kérdést a kormány jelentőségéhez mérten kezeli és törvény utján fogja megoldani. A megoldás minden tekintetben meg fog felelni az alkotmánynak, a kor szellemének és a román nép hagyományos toleranciájának. A román külpolitika marad a régi. Románia továbbra is híven kitart szövetségesei és barátai mellett. Minden állammal a normális jő viszonyban akar élni el fogja felejteni a multat és ledönti a válaszfalakat, amelyek Románia és más államok között fönná’lanak és csakis a jövőt tartja szem előtt abban az igyekezetben, hogv közeledést hozzon létre a szomszéd államokkal. A béke legjobb biztosítéka a népszövetség bérpolitikája és a kormány énp ezért a lég ne/Tvobb reményekkel viseltetik a népszövetség intézménye iránt. A kiáltvány végül föl- szólítja a választópolgárokat. hogy legyenek bizalommal a nemzeti parasztpárt kormánya ,iráph.^niert• A..kor,mánypro'3pram .végrehajtásához elsősorban bizalomra van szükség. — Bocsánat, — de mind a kétszer igazat mondtam .. . . ötször voltam eddig, — mostanit nem számítva, mert ez a hatodik, — börtönben, de csak négyszeresen vagyok büntetetett előéletű . . . Egyszer ugyanis kiderült az ártatlanságom s akkor felmentettek . . . Az „ártatlainságom“ szót olyan gúnyosan hangsúlyozta, hogy most megint elmosolyodott mindenki. —- Vigyázz! kiáltott be az ajtón egy fogházőr. Az öt fogoly feszes vigyázz-állásba vágta magát: egy egyenruhás fogháztisztviselő jött be a zárkába. 5 — Hármas számú rábír oda? — Igenis, öt ember! —jelentett katonásan Ménessi, — Rendben van. A munkájukat jöttem kiadni. Itt vannak, — mutatott az egyik ágyon beverő törzskönyvekre, — a múlt évi törzskönyvek. Ezekről betűrendes mutatót keli készíteniük. A munkát önök oszthatják fel maguk között, — én időnként meg fogom nézni, hogy mit végeztek. Dolgozzanak szorgalmasan. A tiszit szalutált és kiment —- Rossz beosztás! — szólalt meg Ménessi — Miért? — érdeklődött Friedmann. — Azt hittem, hogy a nagyirodán fogunk dolgozni s hogy ez a zárka csak a lakásunk lesz ... De ez lesz az iroda is . . . — Mi ebben a baj ? — csodálkozott a diák. — Mindenekelőtt az, hogy nekünk nem lehet majd annyit szaladgálni, mint a többi Írnokoknak s az őrök is szigorúbbak itt, mint a nagyirodán , . . Különben, _ tette hozzá elgondolkozva, — úgy lesz, ahogy bevezetjük magunknak . . . Azt hiszem a leghelyesebb az lesz, ha rámbizzák az urak, hogy presztízst teremtsek az uj irodának . . . • — Kérem, — szólalt meg Darimovics, — de mit alkar tenni? {Folytatjuk.) f W: PPACfl vi., ^ Vodliková a REIIDIHCir^S^ 9lagvu«rO ibJ berendeléssel^1^
