Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-29 / 273. (1900.) szám

1928 november 29, csütörtök,. 7 Négy csendőrszurony szegeződött az asszony és két gyermeke mellének amig a kilakoltatok utcára hordták a bútort Ügyvéd, községi bíró, négy csendőr és nyolc cigány takoltatott ki szurony- fedezet mellett egy honovi asszonyt és három gyermekéi — A beteg fiat a tehénisfállóba költöztették Broekway teherautók, autóbuszok a légiók éietesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratlslava, Royko-u. 2/a* Besztercebánya, november 28. (Saját tudó­sitónktól.) Csak pár napja múlt, hogy a P. M. H. hasábjain a munkácsi adóhivatal íonöké- nek vérlázitő magatartásáról számoltunk be és megírtuk, hogy az adóhivatal főnöke egy hal­dokló embernek nem adta ki a jogtalanul le­foglalt ágyneműjét. Még meg sem száradt a nyomdafesték a papiroson, máris egy újabb, nem kevésbé visszataszító kegyetlenségfői j kell beszámolnunk. A breznóbányai járásban j fekvő Konov községben játszódott le a bot- j ránybs s az ország közvéleményének fóruma ! elé kívánkozó kilakoltatás. Kupec Mária köz- < ségbeli lakos férje sokadmagával külföldre kényszerült kivándorolni, mert; szükebb pátriájában nem tudott munkához l és kenyérhez jutni. I>e a kivándorlás is költséget, emésztett és j meg kellett terhelniök a család egyetlen va- í gyonát, a házukat. A Tatra és Národná Banka breznói fiók-: jánál vették fel ingatlanukra a kölcsönt. , A családfő kivándorolt és az asszony három kiskorú gyermekével ma- i gára maradt. Nemcsak gyermekei és a maga betevő falat­ját kellett az élettől kiverekednie, hanem a bankkölcsön kamatát is. A távolból, ahol fér- je egy jobb jövő ösvényét egyengette, néha jött egy levél, de pénzt sohasem hozott a pos­ta. A kamatok etették a kenyeret a gyerekek szája elöl, a család mind összébb szorult s az asztalra mindritkábban jutott egyéb a száraz kenyérnél. A bank szereti a pontosan fizető adóst, és nem szereti a Kupec Mária-féle adósokat, akik az esedékesség napján üres kézzel és. könnyes szemmel állítanak be boltjába. S akit a bank nem szeret, annak felmondja a kölcsönt. Ku­pec Máriát is felszólították, hogy fizesse meg a tartozá­sát. Nem tudott fizetni. Végrehajtást vezettek a házra, majd árverést tűztek ki é s a bírósági árverésen potom áron kelt el a kis család hajléka. Az uj háztulajdonost nem hatotta meg az asz- szony könyörgése. Megkeményitette szivét és kiadta a parancsot: Kupec Mária szedje a sátorfáját és mara­dék bútorával, tiz, nyolc és hatéves gyer­mekeivel menjen, amerre a szeme lát. Az asszony sirt, de a könnyek hatástalanul peregtek barázdás arcán. Hogy a baj ne jár­jon egyedül, ágynak esett tízéves fia és a te­hetetlensége bilincseiben reszkető anya a láz­ban fetrengő gyermek ágya mellett várta a végrehajtót. A bírói határozat végrehajása nem tűrt haladékot. Tegnapelőtt beállított a végrehajtó, mögöt­te a breznói ügyvéd, a községi bíró meg a négy csendőr. Felszólították, ürítse ki a lakást, a törvény ne­vében. Az asszony az emberiesség nevében ri- mánkodott: Irgalom, kegyelem, itt fekszik a gyermekem, betegen, hová vigyem, mihez kezdjek a három gyerekkel . . . csak egy kis haladékot adjanak, jó emberek . . . De a törvény a törvény, a szava szent és a betűje sérthetetlen. Ha az aszony szépszeré­vel nem megy, erőszakot kell alkalmazni. Az erőszak alatt ezúttal a négy csendőr és a nyolc napszámba felfogadott cigány érte­tődött. A cigányok bevonultak a lakásba, melynek aj­tajában sírva és visonkodva próbálta útjukat állni az asszony és két gyermeke. Az asszony letérdelt és összekulcsolt kezekkel könyör­göm kegyelemért. A cigány ok azonban meg akarták szolgálni a kikötött bért és nem sokat teketóriáztak. A szekrényeknek estek, kimoz­dították évtizedes nyugalmukból az öreg, kor­hadt bútordarabokat és hordták kifelé az ud­varra. Kupec Mária szörnyű kétségbeesésében a cigányokra ugrott és tehetetlen dühhel pró­bálta, lefogni kezüket. Gyermekei is anyjuk segítségére siettek és a két tökmagoyi apróság a kilakoltató cigányok lábaiba kapaszkodott. A csendőrök nem, tűrtek ellenállást, lékapták válIáikról a puskát, szuronyt csa­toltak a hegyébe és fertigbe vágták a fegy­vert. A szuronyok hegye vészesen szegeződött az asszony és gyermekei mellének. A cigányok most már akadálytalanul hord­hatták ki a bútorokat, a ruhaneműt, a téli hó­napokra eltett burgonyát és lisztet. Az élelmi- szeres zsákokat az ucca sarába dobálták, né­melyiknek kioldódott a szája s a liszt, a bab sárba szóródott. Ügyetlen, goromba kézzel folyt a kilakoltatás, a bútorok egy része összetört s ami kevés értéke még volt a kis családnak, felerészt kárba és sárba veszett. Az egész kegyetlen, lesújtó aktust csendőr­szuronyok fedezték. A hajlékot, vagyonkáját védő asszonyt és két gyermekét mozdulatlan­ságra' kényszeritették a csillogó szuronyok,.de könnyeiknek és szitkozódásuknak nem tudták útját állni. A betegen fekvő tiz éves fiú kilakoltatását utoljára hagyták. Mikor már mindent kido­báltak a lakásból, a gyereket is felszedték az ágyról, kivüték és a tehénistáMóban helyezték el. A lakás ajtajai! azután lezárták, lakatokat szereltek rájuk s a kulcsokat a breznói ügy­véd magával vitte,, A késő esti órában, zuhogó őszi esőben butoi’ának és holmijának lucskos romjai között állt az asszony gyermekeivel és vár- ta a jószivü szomszédok segítségét. Egy szegény munkácsalád szive esett meg a sorsukon. Befogadták a családot egyszobás lakásukba és vállalták, hogy maguknál tart­ják Kupec Máriát és három gyermekét mind­addig, mig egy másik lakást találnak. Amint beteg gyermekét a jószivü szomszédok gon­dozására bízta, Kupec Mária nyomban felke­rekedett, bejött Besztercebáncára, hogy jogvédelmet kérjen a kilalcoUatóval szemben. Nem valószínű, hogy a befejezett tényeket bí­rói vagy más hatósági intézkedés még jóvá- hetnő és még kevésbé valószínű, hogy ugyan­azok, akik uccára tették a háromgyerekes családot, megszánják áldozataikat és visszafo­gadják a házba, ahhoz azonban nem fér két­ség, hogy az embertelen kilakoltatok eljárása bíróság elé tartozik. Katasztrofális tájfunok a Fülöp-szigeteken Az első vihart második követi — Kétszáz halóit — Az elpusztított termés — Az európai depresszió is tart — Tiz halászbárka kálváriája — Newyork, november 28. Az ideiglenesen ki­javított kábelvonalon ma futottak be az első táviratok, melyek beszámolnak a Fülöp-szá- geteken csiitörtöktől-szombatig dühöngött táj­fun szörnyű pusztításairól. A legoptimiszti- kusabb jelentések is kétszáz ember elpusztu­lásáról tudnak. A szigetcsoport hat tartomá­nyában, amelyen mintegy egymillió ember lakik, a vihar rettenetes károkat okozott. A rizs, kender és kókuszidótermés teljesen el­pusztult. Számos gazdag falu tönkrement. A sűrűn lakott kis Leyte szigeten tízezer benn­szülött hajléktalanná vált, Stimson kormány­zó Ma.nillából több hadihajót küldött a sújtott vidékre és fölkérte a washingtoni hadi hiva­talt, hogy rendelje el az amerikai vöröskereszt országos gyüjését a Fülöp-szigetek lakosságá­nak iolsegélyezésére. Számos halászhajó, mely nem kaphatta meg a vihar közeledését jelen­tő rádiogramokat, elpusztult. Útban a második tájfun Manilla, november 28. (United Press.) Alig ocsúdott föl a sziget lakossága a legutóbbi na­pok tájfunjának ijedtségéből, máris uj taifun közeledik a szerencsétlen szigetek felé. Az idöállomások és a hajók rádiogramjaibó! ki­tűnik, hogy az uj vihar Guam irányából nyíl­egyenesen a Fülöp-szigetek felé tart. Ezen a vidéken a taifunok rendszerint szörnyű erő­vel pusztítanak s nincs mód arra. hogy meg­kezdett irányukból valami eltérítse őket. A Fülöp-szigetek lakossága még mindig a legutóbbi taifun hatása alatt él. Mivel a sziget belsejével való érintkezés még nem állt hely­re, a jelentések még mindig nem teljesek, de annyi bizonyos, hogv a szélviharnak legalább száz emberáldozata van. Eddig lehetetlen volt a kárt hozzávetőlegesen is felbecsülni. Bizo­nyosnak látszik, hogy a déli szigetek lakossá­ga szenvedett leginkább. A kormány a katonai parancsnokság segít­ségével széleskörű mentőszolgálatot szerve­zett, hogy a szerencsétlenül jártakat, akik nagyrészt elvesztették egész vagyonukat, ideiglenes barakkokban helyezze el és meg­felelő táplálékot, valamint orvosi segítséget juttasson nekik. ítéletidő a tengeren Manilla, november 28. Az uj taifun, amely, mint jelentettük, veszedelmesen közeledik a Fülöp-szigetokhez és a Marian-szigetekkez, szörnyű erővel dühöng a nyílt tengeren. A Fülöp-szigetek közelében levő hajók, ame­lyek véletlenül a taifun útirányába estek, el­pusztultak. A partmenti táviróállomások sza­kadatlanul figyelmeztető jeleket táviratoznak a hajóknak és felszólítják őket, hogy kerüljék a depressziós zónát. A kikötőkben horgonyzó hajókat a kikötőhatóságok nem engedik ki­futni. Négy amerikai torpedóüldöző élelmiszerek­kel és gyógyszerekkel az első taifuntől leg­inkább sújtott vidékre érkezett. Szaniar szige­tén a taifun az épületek kilencven százalékát elpusztította. A Fülöp-szigetek termésének egyötöde megsemmisült. Vihar a Fekete-tengeren Odessza, november 28. A viharos idő, amely az utóbbi napok alatt a föld minden részén óriási károkat okozott, elérte a Fekete-tengert és számos kikötővárosban súlyos károkat okozott. A kikötőkben horgonyzó hajók nem tudnak kifutni. A nyílt tengeren levő hajók sietve visszatérnek kikötőikbe, hogy kikerül­jék a depressziós zónát. A partmenti rádióál­lomások számos nyílt tengeri segélykérő táv­iratot fogtak föl. Franciaországban Paris, november 28. Vihar, eső, hő és ár­víz jellemzi a Franciaország nyugati részein egyre dühöngő viharos időjárást. Általános vélemény szerint a csatorna környékén há­rom-négy nap múlva megenyhül az idő és Anglia és Franciaország között a rendes ha­tár forgalmat újra szabályosan helyre lehet ál­lítani. Olaszország bem Ilonra, november 28. A Közép- és Délolasz- országban dühöngő viharos időjárás, amely­nek megnyitását az Etna rendkívül súlyos ki­törése jelentette, még mindig tart. Gónua környékén a hegyekben hő esett. A Földközi- tengeren ritka erejű vihar miatt Nápoly kikö­tőjében a hajók kénytelenek voltaik horgonyu­kat megduplázni. A környékező szigetekkel való összeköttetést megszakították. Halásztragédia Paris, november 28. Egy tiz egységből álló halászbárka flotta, amely fölhasználta a na­pok óta dühöngő viharban mutatkozó első szünetet, hogy a Nimes melletti Grau du Roix kikötőből kifusson, a nyílt tengeren hamaro­san újra rettenetes viharba kerüli Nyolc bár­ka nagy üggyel-bajjal visszavergődött a part­ra. de kettő a nyílt tengeren elsülyedt. Az eb sülyedt hajók legénységéből mindössze egy embert sikerült megmenteni, azt is úgy, hogy élete egy másik ember életébe került, mert a mentöcsónakot munkája közben óriási hullám lepte el s a legénység egy tagját a vízbe so­dorta. Magyar sorstrüidia • i Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt Miért nem vették át Ladányi Károly dr. volt magyar állami állat­orvosi! — A külügyminisztérium különös szakvéleménye — Amig egy panasz eljut odáig... Prága, november 28. A prágai vár egyik leg­szebb részén, előkelő elszigeteltségben áll a volt osztrák hadapródiskola épületében elhelyezett Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. Ez az intéz­mény hivatott arra, hogy a közigazgatási appará­tus minden szervének működését ellenőrizze, il­letve panasz esetén felülbírálja. Ezrek és ezrek tekintenek rá, mint egyetlen reménységükre és tőle várják sérelmeik orvoslását. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság valóban nem egy esetben semmisítette meg ama határo­zatokat, amelyeket a törvény szellemével ellen­tétes módon, sokszor politikai, vagy egyébb okokból hoztak a különböző hatóságok. Ehhez a magas fórumhoz fordult panaszával Ladányi Károly dr. Ipolysági állatorvos is. La­dányi dr. a háború előtt állami állatorvos volt. Röviddel a háború kitörése előtt Erdélybe he­lyezték át, ahonnan a mozgósítás idején katoná­nak vonult be. A háborút, különböző frontokon harcolta végig, de közben ahhoz is volt ideje, hogy doktori disszertációt készítsen a vérvizs­gálatról. E disszertáció alapján később a buda­pesti egyetem doktorává avatták. A leszerelés után nem ment vissza többé erdélyi állomáshe­lyére, hanem Ipolyság-Ujvárosra helyeztette át magát Az áthelyezés 1919 julius 17-én történt, de Ipolyság-Ujváros akkor még a magyar uralom aiá tartozott s csak 1919 augusztusában ke­rült Csehszlovákiához, Ladányi dr.-t a csehszlovák kormány nem vette át, nem nyugdíjazta s részére beszüntette a fi­zetés folyósítását. A földmivelésügyi mini zté- rium azzal okolta meg az átvétel megtagadását, hogy a csehszlovák köztársaság csak azokat a tisztviselőket köteles átvenni, akik az államfor­dulat idején, 1918 október 28-án a mai csehszlo­vák köztársaság valamelyik községében szolgá­latot teljesítettek. Ladányi dr. panaszt emelt a, Legfelsőbb Kc"‘gazgatásí Bíróságnál a földmi- velésügyi minisztérium eme határoir ellm ó« azzal érvelt, hogy Ipolyság-Ujváros 1918 októ­ber 28-án Magyarországhoz tartozott s a község­nek Csehszlovákiához való csatolásának tényle­ges idején mint állami állatorvos szolgálatot tel­jesített és ezért rendes fizetést kapott. A Lég-, felsőbb Közigazgatási Bíróság a panasz tárgya-' lása során kérdést intézett a csehszlovák kül­ügyi minisztériumhoz, hogy Ipolyság-Ujváros mióta tartozik a köztársasághoz. A külügyminisztérium a kérdésre azt a meg­lepő választ adta, hogy a község 1918 október 28. óta fekszik a csehszlovák köztársaság te­rületén. E szakvélemény azután perdöntő volt és Ladányi dr. panaszát a bíróság elutasította. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnak e meg­fellebbezhetetlen ítélete után mintegy két esz­tendő múlva a csehszlovák nemzetgyűlés tör­vényt hozott a régi osztrák-magyar bankjegyek­nek csehszlovák pénzre való beváltása körüli jogi helyzet tisztázása céljából., E törvény a be­váltási határidő kérdésével kapcsolatban leszö­gezi azt a tényt, hogy Ipolyság-Ujváros több szomszédos községgé? egyetemben 1919 julius 31. után került a cseh­szlovák köztársasághoz. Ladányi dr. ezzel törvényes bizonyítékot állít­hatott szembe a külügyminisztériumi szakvéle­ménnyel és — mivel a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítéletét nem támadhatta meg — u'abb beadványt intézett a földmivelési minisztérium­hoz, melyben ismételten kérte a csehszlovák ál­lami szolgálatba való átvételét, vagy nyugdijba való helyezését. A földmivelésügyi rriniszt-’rium a kérelmet ismét elutasította s L-idányi dr. is­mét panaszt emelt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnál. A panaszt Schulz tanácsos elnökletével ma tárgyalta a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság harmadik tanácsa. Ladányi dr. magyyar nyelven adta elő panaszát, melyet előzetesen már mái­ban nyújtott be, A tanács Ladányi dr.. felsaó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom