Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-04 / 252. (1879.) szám
A skót utazó és a magyar sérelmek Irta Alapy Gyula, dr. Scotue Viator most nyilatkozik első alkalommal azokról a tapasztalatairól, melyeket a magyar nemzeti kisebbség tagijaival való közvetlen érintkezésében szerzett a nyár folyamán. Nagyon meglephette ez a nyilatkozat azokat, akiknek alkalmaik nyilt a vele való tárgyalásra és meglepett engem is, aki, őszintén megvallva, Scotus Viatónban nem reméltem az objektivitásnak ezt a mér-8 tóikét; hogy ez benne meggyőződéssé alakulhatott ki, amelyet most nyíltan hirdet, ahhoz el lehet képzelni a bizonyítékoknak azt a hihetetlen súlyát, amelyekkel a magyarok panaszaikat alátámasztották. „Különösen az állampolgárság és illetőség meg nem oldott kérdése, amely a hontalanok hatalmas oLztá- lyát teremtette meg, válik komoly botránnyá s idézi eiö sok ezer ember szenvedését és mindennél jobban hozzájárul a magyarok ésj ceefosdovákok iszonyának elmérgesítéséhez.* Scotas Viator jó helyen fogta meg a kérdést, amikor a legemberfbb természeti jog megvonásában látja szintén a szerinte is komoly botrányt Bz késztetett bennünket is először Génibe, mert leírhatatlan szenvedéseknek ée iDegaláxtaiásoíknak zsilipjét eresztette rá a magyar nemzeti kisebbségre a legfelső közigazgatási bíróságnak 1923. évi döntései, melyet a magyar közigazgatási joggal ismerős jogászok, köztük Dérer is, nem minden alap nélkül bélyegeztek jogi tévedésnek. Mivel most már tisztán hieztarikrummá vált Sootns iViator nyilatkozata után a vele történt tárgyalásoknak ez a része, hivafkozhatom ezekre a tárgyalásokra, amelyek az állampolgárság kérdéséről szóltak. A legridegebb tárgyilagossággal ismertettük előtte egyes jogi esetek ifelemlitésével és a hatóságok ügyirat- számainak, a közigazgatási bírósági döntések és ítéletekre való hivatkozással az állampolgársági kérdésben követett ingadozó joggyakorlatot, mely 1923 után úgyszólván a teljes negáciő álláspontjára helyezkedett velünk szemben. A keresztmetszetét kapta a joggyakorlatnak a felemlített jogesetekben. Felhoztuk ellőtte Palkovidh Viktor esetét, aki négy évig alkalmas volt csehszlovákiai törvényhozónak és akkor rendben volt az állam,polgársága; mikor megszűnt törvényhozó lenni, akkor egyszerre vitássá lett és kiutasították. Hallotta a másik jogesetet is arról a nyolcvanéves öregemberről, aki ötéves kora óta ezen a területen egy helyben élte le életét, a községi illetőséget nem 1886-ban, hanem sokkal korábban, már az 1871. évi törvény alapján megszerezte, melyre nézve a közigazgatási bíróság soha döntést nem hozott, akit szintén idegennek nyilvánítottak, megsemmisítve hetvenéves szerzett jogot. Felvetettük a kérdést, hogy egyáltalán van-e és lehet-e törvény vagy törvényes felhatalmazás nélkül szerzett jogokat megsemmisíteni? Hiszen a jog olyan birtokom, mint a házam vagy a földem, amely személyes tulajdonom. Meghallgatta azt az esetet is, amikor azt a munkást, aki már húsz esztendeje itt dolgozik és mint idegen állampolgárt magyar útlevél váltására köteleznek az itteni hatóságok ■ amikor születési helyén nem tud már illető- ségi bizonyítványt, enélkül pedig magyar útlevelet szerezni, a rendőri hatóság többnapos elzárásra ítélt, amelytől csak közigazgatási bírósági döntés mentette fel, mely törvénytelennek bélyegezte az eljáró hatóságok határozatait, úgy az elsőfokút, mint a zsupánét, amely December másodikéra kiírták az országos és járási választásokat Prága, november 3. Az országos közigazgatási hivatalok hivatalos lapjai vasárnapi számukban közük az országos elnökök aláírásával ellátott rendelkezéseket az országos és járási választások kiírásáról. A választások napja december másodíka A választások kiírása kőiül erős bizonytalanság uralkodott egész az utolsó órákig. A politikai körökben nagy meglepetést váltott ki első pillanatban, hogy a központi hivatalos lap november 4-iki száma nem tartalmazza a választások kiírását. Ennek azonban az a rövid magyarázata, hogy a belügyminisztérium előkészíti ugyan ezeket a választásokat, de azok kiírása és végrehajtása a négy országos hivatal hatáskörébe tartozik s igy aztán az erre vonatkozó hirdetmények az országos hivatalok sajtóorgánumaiban láttak napvilágot. A választások elrendeléséről szóló hirdetményt vasárnaptól kezdve a köztársaság valamennyi városában és községében falragaszokon közük a választókkal. Bukarest, november 3. A román kormány lemondott. Politikai körök véleménye szerint a régenstanács megfcisértLi, hogy koncentrációs kormányt alakítson. A kilátás yk a? inban rmdkffivül kedvezőtlenek. Jól informált körök úgy vélik, hogy a nemzeti paraszt pártot bízzák meg a kormány alakításával. Titnloscu külügyminisztersége biztosítottnak látnák. Amíg Titulesen Londonból vissza nem tért, ahol, mint ismeretes, kölcsö n tárgyalásokat folytat, a kiUügynümsstériuiu vezetését ideiglenese® Vajda-Vojvodúra bízzák. Vajda a megalakítandó kormányban a beüigrmí ni sztori tárcát veszi át. Az eNtemények A tegnapi román minisztertanácson történt események után előrelátható volt, hogy Vintilla Bratianu kormánya, amely Jonel Bratianu. halála után alakult meg, kénytelen lesz lemondaná. A koalíciós kormány egyes miniszterei között a differenciák annyira kiéleződtek, hogy a miniszterelnök, akit a ré- genstanács különben is lemondásra szólított föl, mert a komoly többség nélküli kormány ideiglenes megbízatása elmúlt, ma délután egy óra harminc perckor kénytelen volt lemondását benyújtani. Közvetlenül a demiszr szió előtt a kormány minisztertanácsot tartott, amelyen Bratianu beszámolt délelőtti andienciájárói és értesítette kollegáit, hogy a lemondás elkerülhetetlen. A régenstanács elfogadta a lemondást és pillanatnyilag a politikai helyzet megvizsgálásával van elfoglalva. A Dknineata nevű lap külön kiadásában elmondja a kormány utolsó óráinak történeté'. Bratianu a régenstanácstól haladékot, kért, amíg a kölcsöntárgyalásakat 'befejezi és a valuta stabilizációját végrehajtja s az erre vonatkozó törvényeket átvizsgálja. Természetesen Bratianu nem határozott és megállapított tartamú halasztási időt kért, amit esetleg a régenstanács megadott volna, hanem bizonytalan s határozatlan tartamú időt, amit a régenstanács nem engedélyezhetett, Britianu feltételeit nem fogadta el, mire a miniszterelnök levonta a konzekvenciát s beadta az összkormány lemondását. A minisztertanács véleménye szerint koncentrációs kormányt nem lehet alakítani s a semleges személy vezetése alatt álló semleges kormány sem érne célt. Bármily kormány jön, legfeljebb három hónapig tud dolgozni a jelenlegi parlamenttel. Éppen ezért valószínű, hogy Mán in Gyula ideiglenes kormányt alakit s néhány héttel au uj kormány megalakítása ntán uj választásokat ir ki. Tituleecu föltétlenül megkapja a külügyminiszteri tárcát. Jól informált körök véleménye szerint a román kormánykrizisnek elsősorban gazdasági okai vannak. A régenstanács föltétlenül elvárta Bratianutól, hogy a stabilizációt és a külföldi kölcsön megkötését november elsejéig elvégzi, mert annak idején, a kormány megalakításánál, Bratianu határozott ígéretet tett az ország gazdasági helyzetének szanálására. Az első határidő régen elmúlt, a meghosszabbított dátumok is lejártak s a két fontos müvet nem fejezte be. A régenstanács esetleg újból határidőhosszabbitást engedélyezett volna, ha Bratianu egy határozott időpont eljöveteléig vállalja a stabilizáció és a külföldi kölcsön körüli problémák megoldását. Bratianu nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni a határozott idő betartására. A régenstanács ebbe nem egyezett bele s a miniszterelnök lemondott. Kétségtelen azonban, hogy a régenstanács és a kormány konfliktusán és a gazdasági latkozata a kisebbségi kérdésről, melyben Be- nessel szemben merőben ellentétes felfogást vall, mert ezt elismeri nemzetközi kérdésnek, amely Géniben tárgyalandó, mint ennek a parlamentben Szüllő Géza is kifejezést adott, aki azt a kérdést minden vonatkozásában külpolitikai kérdésnek minősítette, ami a békeszerződésekből is könnyen igazolható. Mindkét nyilatkozat nagy elégtétele az itt élő magyarságnak, de sajnos, csak erkölcsi elégtétele. Nekünk arra kell igykeznünk, hogy az egész köztudatot áthassa ez az igazságunk és a negáciő jégburkolata megolvadjon tőle. Reméljük, hogy ez mihamarabb el fog következni, de addig ezt a kérdést a napirendről levennünk nem szabad. Százezer embeT állampolgársági lefokozása olyan nagy ügy, amelyre egész jogosan fel kell figyelnie mindenkinek idebenn éppen úgy, mint odaikünn. A demokrácia legelső és legfőbb lényege: az igazság. naB számtmle Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSZÍTlSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága íi„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitilrni nanilania 12, n. emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 430, félévre 226, negyedévre 114. FSpettestO, politikai napilapja Felelőbe****!: hivatal: Prága II.. Panski u! 12/IÜ. - Tehavonta 38 Ki. Egye# szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ lefon: 30311. -Sürgönyeim:Hírlap. Praha 1 román lernány lemondott A régmstaisáes és a kormány konfliktusa buktatta m@s Íratlanul Maitiu Gyula kap megbízást a kormányalakításra — Uj választások — Tltulescu külügyminiszter marad — LAUFER $., Braiislava Ondrejská 11., Te!. 29-22. azt jóváhagyta és a belügyminiszterét is, mely harmadfokún is megerősítette. Nem volt szükség d-emostkenesi ékesszólásra, mert a tények beszéltek helyettünk, a tarthatatlan és nem védhető tények, melyeket nem támogatott sem az igazság, sem pedig a törvénynek anyagi második komponense, a méltányosság. Mert ez a faktor teljesen hiányzott a közigazgatás jogyakorlatából a magyarost állampolgársági kérdésében, amelyet a legridegebb és a szőrszálhasogatásig merev törvény- és rendelet-alkalmazással intéztek. Nem mi tettük a szemrehányást, hanem csehszlovák jogi folyóiratban Dérer nemzetgyűlési képviselő, hogy a törvény értelmezése közjogi esetekben, mint' az állam- polgárság kérdése is, az egész világon mindenütt liberálisan, a jogok kiterjesztő magyarázatával kezelendő, amint azt a magyar bírói gyakorlat is tette negyven éven keresz- L tül. Ékről azonban hallani sem akartaik, sőt a lei Dérer végrehajtása is a legridegebben folyik, amire példa az is, hogy földhöz ragadt szegény tehetetlen, nyolcvanéves nyugdíjastól, akinek havi nyugdija'nem éri el , a háromszáz koronát, száz korona dijat követelt be az állampolgárságát elismerő belügyminisztérium. * \ A Skót Utazó elég nyitott szemmel figyelte meg az itteni állapotokat és az is szemet szúrhatott neki, hogy egyetlen nemzetisége az államnak nincs ebben a súlyos helyzetben, csak a magyar. Igen helyesen következtethetett arra is, hogy ha itt százezer magyarnak még ma sincsen állampolgársága, akkor ez a magyar nemzeti kisebbség aligha fog ennek a kérdésnek maradéknőlkü) i megoldása nélkül alkudozni a nemzetiségi többséggel és be kellett látnia azt is, hogy hely- j zetünk a köztársaságban sokkal kedjvezötle- j nebb, mint a szudétaniémeteké. Igen jó idő-j ben hangzott el a köztársaság elnökének nyi- i
