Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-24 / 269. (1896.) szám

6 test 1928 november 24, awwnbat. esetlenséget követő pillanatban az utasok kö­zött leírhatatlan pánik ütött ki, amely a sebe­sültek jajkiáltásainak hallatára a tömegté­bolyig fokozódott. A legtöbb személyik©esi ablakai betöritek. A karaimból utáni pillanatban az első gondoia- tuuk az vollt: ki a szabadba. Leugráltunk a kocsikból és előre slelttünk. A szemünk ellőtt habalimaB romhalmaz emelkedett, amelyből első tekintetre csak nehezen tudtuk 'kivenni a két mozdony és a gyorsvonat harmadosz­tályú kocsijának körvonalait. Távolabb, a te­hervonat mozdonya mögött, a sínekből kiesve romokban hevert a földön két tehervagon. A mentési munkálatok közepette sok megrázó jelenet játszódott iie. Akiket először hoztak ki a romhalmazból, sérüléseikre ügyet sem vet­ve nyomultak a körűiéiül© utasok gyűrűjébe és tébolyitó halálos rémületben kiáltoztak hozzátartozóik után. Ez a jelenet többször is megismétlődött. Á legdöbbenetesebb látvány az volt, ami­kor az állítólag öngyilkossá lett Kyselka József holttestének darabjait kotorták ki a mozdony kerekei alól. Az egyik kezét és alsótestét külön találták és csak mintegy kétméterayi távolságra tőle he­vert véres, fölismeri!etetian massza formájá­ban a fej és a felsőtest. A hivatalos vizsgálat talált ugyan embert, akit felelőssé lehet tenni a szerencsétlensé­gért, de ez a vasutas könnyelműségéért elvet­te a legnagyobb büntetést. A közvélemény és a sajtó egyrésze azonban nem tudja a felelős­ség kérdését ilyen szüík területire korlátozni és általános a vélemény, hogy ezért a katasztrófáért éppúgy, mint a seitzi balesetért, elsősorban az állomások hiá­nyos és primitív technikai fölszerelése okolható. A jelőkészülteket és váltókat Nimburgban is emberkéz igazgatta, holott ma már minden forgalmasabb állomáson elektromos erővel végeztetik ezt a funkciót. Sporftorradatom Tisi Jubileumi éremosztása miatt Prága, november 23. Tiso József dr. egész­ségügyi miniszter október 28áka óta a cseh haladó körök, a szdkolisták és a sportkörök állandó támadásainak kereszttüzében áll. Az egészségügyi minisztérium ugyanis jubileu­mi érmeket osztott ki, de ez óriási konster- nációt keltett, mert az -egészségügyi minisz­térium ámfóJág előnybem részesítette az Óroksgjesulételiet. Emiatt a ezokoldsták, akik állítólag aránylag kevesebb érmet kap­tak, elégedetlenkednek. Érmet kapott Srá- mek mi n iszteretlnökfheiyettes is,' elleniben — a vádak szerint — a nemzetközi viszonyla­tokban is szép eredményeket elért sporto­lókról megfeledkezett a minisztérium. Ezért az Általános Sportbizottság felszólította ösz- szes tagszövetségeit, hogy a nekik juttatott jubileumi érmeket küldjék vissza az egész­ségügyi minisztériumnak. A felhívásnak már eleget tettek a. következő szövetségek: a labdarugó-, íjégfhockey- és a könnyű atléti­kai szövetség. Csupán a csehszlovákiai olim­piai bizottság, nem utasította vissza az ér­meket, de ez is az elnökség önkényes elha­tározása volt, anélkül, hogy a bizottság plé­numa elé vitte volna a kérdést. Ez az affér a közéi jövőben a parlament elé is kerül, mivel a cseh szocialista pártok meg interpel­lálták a kormányt ebben az ügyben. Termé­szetesen arról szó sem volt, hogy a kisebb­ségi sporttestületeket iis kitüntetésiben ré­szesítették volna, habár a külföldön szálmos német és magyar sportoló érdemekét szer­zett kitűnő eredményeivel.------------mn »■■»■■■ — A Poiswiy-bécsi tarifában ügyében megáSiapItottik a csslss zlovákjavaslatokat Prága, novemiber 23. Tegnap a szenátus­ban Stodola Kornél, a pozsonyi kereskedel­mi és iparkamara elnökének, valamint az érdekelt minisztériumok (képviselőinek je­lenlétében tárgyalások folytak a Béos és Po­zsony (között fennálló tariifakaróról. A tanács­kozáson élivben megegyeztek azon irány­vonalakat illetően, amelyek alapján az osz­trák szövetségi vasutakkal a további tár­gyalásokat vezetni fogják. Hir szerint ezek a javallatok, amelyeket a jövő hét eleijén el­küldenek Bérébe, olyanok,, hogy véget 'vet­hetnek annak a régi tairilfaharcnak, amély ez év július 15-én kezdődött, amikor az osz­trák állam vasúti tar illát leszállították a du­nai át rakodó-kikötői viszonylatban s amely a csehszlovák államvasutakat efllemsiulyozó in ttézk'Od ésck ímegtébelór© késztette. Eénye- j/éhen arról van szó, hogy. az osztrák és cseh­szlovák dunai kikötők érdekszféráját, mint orral már többször hárt adtunk, megvonnák. Egy munkácsi zsargonlap korrup­ciós vádjainak megvizsgálására bizottságot küldenek Palesztinába Munkács, november 23. (Saját tudósítónk­tól.) A cionista világszervezetben évek óta belső háborúság dúl a ReíliLeu-egyesület itevé- keuyisélge körül s ez a harc mostani fázisá­ban Szlovénsakó és Ruszinszkó cionista zsi­dóságának eilőtéirbeitodit ügyiévé vált. A Kel- Len-egyesület céljául az ínségbe jutott Palesz­tinái zsidó telepesek föisegélyezését tűzte ki. Az egyesület különösen Középeurópa orszá­gaiban, elsősorban Magyarországon gyűjtött jelentős anyagi eredménnyé!, az adakozásból befolyt pénzek elosztása körül azonban a háborút követő időkben lényeges differenciák merültek föl. Az egyesület vezet ősiégében olyan irányzat kerekedett fölül, amely a háború után jött palesztínai telepeseket, főképpen a magyarokat kizárta a segélye­zésből. Emiatt a magyar zsidóság elilenegyesületet alapított, amely az igazságtalanság kigyomlá­lására és a visszaélések leleplezésére heves kampányt indított. Héber, zsargon, angol és magyar nyelven írt röpcédulákat (küldtek szét a cionista világ- mozgalom számottevő egyéniségeihez és a zsidó lápokhoz. A röpcédulákbnn azt állították, hogy a Kellen-cgyesület által összegyűjtött húsz­ezer font-sterlingnyi segélyalapból csak ezer iont jutott el rendeltetési helyére, a többit pedig elsikkasztották. Az akció során bejelentették egy könyv meg­jelenését, amelyben lerántják majd a leplet a cionista segély mozgatom ólősdijeiről. A zsargonnyelven megjelenő munkácsi j ..Dús Jiddisébe Feljsblaítt“ szerkesztősége j magáévá tette a purifikálók ügyét és egyé-! ni értesüléseivel sietett a leleplezek segít­ségére. Az egyesület a reá nézve kanossá vált affért egyházi testület közvetítésével akarta elsimí­tani. Haas Juda Inassal üvegnagykeireskedőt iküldték' ki Munkácsra, hogy a zsargon lap további leleplezéseit megakadályozza. Haas Juda a szaploncaii rab bitan ácsot kérte föl ítélkezésre. A tanács hosszabb eszmecsere után kimon­dotta, hogy a lap köteles támadásait be­szüntetni, viszont egy háromtagú bizottsá­got kell Palesztinába küldeni a vádak fö- lülvizsgálására. A bizottságba a budapesti Franki Ödönt, a nagyváradi főrabbit és Sauber Sándort, a munkácsi zsargon 'lap szerkesztőjét, dele­gálták. Ál geo Dossenát, a reneszánszkori szobrok hamisítóját hmzsorázta társa, a milliomos műkereskedő A szobrász 300,000 Uráért szállította a sok millióért továbbadott uj „antikvitásokat“ Róma, november 23. Már az egész világsaj­tót beszáguldottá a Rómában ki pattan1 tót t szo- borhamiisitási botrány bőre s az amerikai mű­gyűjtők szaklapjai nemcsak újabb részleteket közölnek a mükincshamiLsitógyár rejtelmei­ből, hanem egyúttal a legteljesebb és leg- szalkszeirübb elismeréssel adóznak a fiatal olasz szobrásznak, aki a hamisítványok töké­letes elkészítésével adta tanúbizonyságát az átlagot messze fölülmúló művészi tehetségé­nek. Közük az olasz szobrász nevét is, amely az ismeretlenség homályából egyszerre a műért© világ érdeklődésének sugáríkévéjébe került. Algeo Dossena a tehetséges szobrász neve s e név viselője évek óta az ismeretlenség homályában, a minden világi hírnévről való lemondás aszkiétifcus szerénységében dolgo­zott romai műtermiében. Csak most derült lei, hogy az olasz képző- művészeti körök eddig miitsem tudtak a zse­niális olasz szobrász létezéséről, mert mű­termének ajtaja éveiken át zárva maradt z avatatlanok előtt. Ami a legérdekesebb, maga a szobrász sem tudta, milyen vissza­élést űznek nevével és alkotásaival. A firenzei régiségkereskedő a megkötött szer­ződésben arra kötelezte, hogy reneszánsza >- rabelli itoscamniai mesteréit stílusában készít­sen szobrokat és relieféket, amelyeket 'azután lesziállüliaimak a túlnyomórészt amerikai meg­rendelőknek. Elhitette véle a régiségkeres­kedő, hogy nem kövét el hamisításit, csak hí­ven tartja magát a megrendelők kívánságá­hoz, akik templomok stiilszerü berendezését kívánták az ógörög-, vagy reneszánszkorabeli szoboraMnziattokkal kiiegésziiteni. Erre a föl­adatra vállalkozott a szobrász, megbízója pe­dig egy bizonyos számú müaltkotás leszálli- tása ellenében két millió Ura muníkadij fize­tésére kötelezte magát. A kereskedő azonban iratul becsapta a szobrászművészt és pedig nemcsak az álltai, hogy. isimért mestereik ne­vével hozta piacra a szobrokat, hanem anya­gilag is, mert ^ a sokmilliós haszonból csupán háromszáz- ezer lírát juttatott neki. . Az egész hamisát óüzem állandóan a legna­gyobb titoktartás leple mögött dolgozott. A régiségkereiákedő éberen őrködött alkalma­zott jánalg minden lépése fölött s a szobrászművész évek hosszú során át rabszolgasorsban élt. Csak olyan emberekkel beszélhetett, afoilk bi­zalmasai voltak a régiségkereskedőnek s kik egyetlen szót sem árultak el arról, milyen tísztesiségtelien üzérkedés foflyiik a műkincsek világpiacán a jóhiszemű szobrász alkotásai­val. Hogy a hét lakottal elzárt titok miiképpen került mégis napvilágra, azt a Corráere de la Sera munkatársa mondja el lopja hasábjain. A cikk mindenekelőtt azzal foglalkozik, ho­gyan tudta a régiségkereskedő valószínűvé tenni, hogy a hamisítványok „eredeti1* műal­kotások, anélkül, hogy ezt az állítását Írásos bizonyítékokkal támasztotta volna alá. A ré­giségkereskedő már a kezdet kezdetén hang­súlyozta, hogy a szobrok 'és reliefek eredeti­ségét nincs módjában a szokásos módon bi­zonyítani, mert a műkincseknek szerencsés és véletlen körülmények folytán jutott birto­kába. Ezeket a körülményeket természetük­nél fogva titokban kell tartani. Csak jóval későbben és egészen meghitt, bizalmas kör­ben beszélt mindig csak eredetéről. Egy való­színűen hangzó mesét tálait ellő. Elmondta, hogy titokban, a hatóságok tudta nélkül eszkö­zölt ásatások vezették a kincsek nyomára. A Monté Amiato közelében a földbe temet­ve hevertek a reneszánszkorabeli meste­rek müvei, amelyek egy középkori kolos­torban voltak fölhalmozva. Egy évszázadokkal ezelőtt lejátszódott föld­rengés betemette a magányosan álló kolos­tort s a föld hosszú évszázadokon át őrizte milliókat érő titkait. Don Mario, egy tudomá­nyos bnváirlatba merüli szerzetes, régi fo- íLiánsofk áttanulmányozása alkalmával talált olyan sorokra, amelyek fölfedték előtte a rombadőlt kolostor kincseskamrájának he­lyét. Az ő útmutatása nyomán indultak meg az ásatások, melyeiket azért titkoltak el a kormány és műgyűjtők előtt, hogy a kincsek teljes ellenértékét az egyház céljaira fordithassák(í). Ezt a kitalált történetet terjesztette a régisóg- I kereskedő, természetesen a legszigorúbban költő diszkréció mentett s minthogy a szobor- atfcöiások szépsége és hűsége igazolni látszott elbeszélését, szavai hitelre találtak. A hamisitóüzem leleplezése a római művé­szeti akadémia igazgatója fiának érdeme. A fiatalember egy alkalommal éppen a szob­rász műterme közelében járt és szemtanúja vollt, amint a műteremből több antik szob­rot hoztak ki 'és tettek egy teherkocsira. Ész­leletére fölhívta édesapja figyelmét s a római művészképző akadémia igazgatója szorgos magánnyomozással lebbentette föl a fátylat az újdonsült antikvitásokról. A hamisításoknál érdekelt nagyobb ameri­kai múzeumok igazgatói, mihelyt a művészeti REUN ATI K U $ izom és fájdalmakat, valamint végta­gok szakítását a legjobban csillapítja a »r. RICHYER-fféle ANKER PAIN EXPEL1ER Óvakodjunk az utánzatoktól! A valódi csak a „Ricliter11 névvel és „VPRVS HARSPNIMYAr ellátott. Ára Kő 20'—, 12’—, 7’50 Ahol nem kapható, közvetlenül küldi: I>r. Richter gyógyszertár Praha I, Revolnfni 5/567 botrány híre eljutott Amerikába, különleges müérit© bizottságot alakítottak, amelyet de­tektívek kíséretében küldtek Olaszországba azzal a megbízatással, hogy állapítsák meg a szobrok eredetét. A bizottság ásatásokat kez­dett a Monté Amiato környékén, de — termé­szetesen — niitisem talált. Ez a negatív jelen­tés sarkalta a bizottságot a további kutatásra, mindaddig, amíg a nyomok elvezették az amerikai müértőket a római szobrászművész műterméhez. A legszebb gyermek- portré, melyet fotográfus lencse valaha meglóg Zitáit, disziti a Képes Hét legújabb, — immár nyol­cadik, — számának címlapját. Az egyetlen szlovenszkói magyar szépirodalmi lap fejlő­désiének újabb etappéját jelenti ez a legújabb szám, mely ismét több technikai és szerkesz­tési újítást-javítást tartalmaz. A címlap nyom­tatása színe megváltozott: szürke helyett bar­na lett s ezentúl minden címlapot a szerkesz­tőség más-más színben fog nyomatni, hogy így is variálja a szép ciinlapképek hatását. A képanyag ismét bő és szép. Három előkelő leányszépség portréja — egy brazíliai, egy angol és egy amerikai — nyitja meg a sort, egy eloridai nagy féloldalas felvétel, a was­hingtoni Fehér Ház udvara a régi és az uj elnökkel s egy gigantikus amerikai felhőkar- colócsoda-tervezet következik, majd egy egész oldal aktuális felvétel: a nyugalomba vonult Lundendorff, a japán császár koronázása, A VILÁG LEGSZEBB ÉS LEGDRÁGÁBB ROLLS-ROYCE-ANAK KÉPE, más felvétel a berlini autoimobilkiálilitásiól, a fejlődő Newyork, a MAKK amatőr cigányze­nekara stb. Egész oldalas (kép: Eugenie Niko- lajevna, a világhírű orosz táncosnő csodálatos felvétele. Hat aktuális szlovenszkói kép, ti­zennégy aktuális világesemény-felvétel és több dekoratív, uj kép egészíti ki a gazdag és érdekes képanyagot. . A szövegrész talán a legjobb, amit eddig a lap produkált. A vezető cikket SZVATKÓ PÁL írja Schubértről, a nagy bécsi zenész százéves halálozási évfordulója alkalmából. FARKAS IMRE eredeti szlovenszkói tárgyú novellát ir a Ké­pes Hétnek kedvenc szepességi világáról. VOZARI DEZSŐ „Köd“ címen novellát ir, amely föltétlenül ■ a szlovenszkói magyar irodalmi élet jelentős eseményének számíthat. SURÁNYI MIKLÓS rgényfolytatása egyre érdekesebb és izgatöbb lesz, m'ig EDGÁR WÁLLAGÉ szokott élénkségével és lendületével találko­zni k mb regényfolytatásában is. Szenzációt jelent MÁURICE DEKOBRA legújabb novellája, amely a legnépszerűbb és leglekötőbb francia írót uj, humoros oldalá­ról mutatja be. , FALU TAMÁS és SOMLYÓ ZOLTÁN versei méltóképpen egészítik ki ezt a gazdag tartalmat. A rovatrészben ismét találkozunk KARINTHY FRIGYES humoreszkjével. A lekötő krónikák után az Irodalom rovatban VOZ.ÍRI DEZSŐ értekezik az irodalmi Nobel-dijról és JUHÁSZ SÁRI mondja el szellemesen párisi látogatását a ja­pán Foujita festő műtermében. A kitűnő mo- i zicikkek után SZENES ERZSI i kedves, asszonyi írása következik a halhatat- I lan Elisabeth Bergnerről. A kozmetikai cik- | kék után szerkesztői üzenetek jönnek, melyek ! a szlovenszkói problémák felölelésével una- | guk is lekötő és tanulságos olvasmányt nyuj- I tanak. A lapot a keresztszórejtvény zárja le, | amely nívós és okos rendjével több mint i egyszerű játék: komoly és intelligens fejtö­rő, amely minden amatőrnek nehéz, de an­nál izgatöbb problémát fog nyújtani. A Képes Hét ára mindössze 3 korona. i 1 1 .. ................. *"* — Két harangbaleset Besztercebányán. Besztercebányai tudósítónk írja: Beszterce­bányai tudósítónk írja: Besztercebányán a múlt nyáron nagy ünnepség keretében avat­tak fel "két hatalmas uj harangot, miket a cseh­országi braumovi haranggyár szállítóit a há­ború alatt elrekvirált két régi harang helyébe. Az egyik harangot, mely 38 métermázsa sú­lyú, maga a város rendelte hetvenezer koro­náért, a 18 métermázsa súlyú másik haran­got pedig, melynek ára negyvenezer korona volt, Kohut plébános adományozta. Néhány nappal ezelőtt az egyik harang mázsás nyelve harangozás közben letörött. A baleset ma a másik harangnál is megismétlődött s a ketté­töri liarangnyelv kis híjjá, hogy meg nem se- i besitette a harangozol. . - «

Next

/
Oldalképek
Tartalom