Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-24 / 269. (1896.) szám
1 rPRXGAI-i VMCrfcW-HIRIlAP 1928 noreattber 24, szombat. Benes előadása a lefegyverzés problémáiéról Prága, november 23. Benes külügyminiszter a szociális intézet meghívására tegnap a prágai reprezentációs házban előadást tartott a lefegyverzés problémájáról. Beszéde elején rámutatott arra, hogy a világháborúiban nyert tapasztalatok után most egész másképpen ítélik meg a lefegyverzés problémáját, mint a háború előtt. Az a naiv képzelet, mintha elegendő volna a fegvvereket letenni, hogy ezzel lehetetlenné tegyék a háborút és biztosítsák a békét, már idejét múlta. Még a háború utáni első években sem tudták az emberek egészen határozottan, mit értsenek a lefegyverzés alatt s hogyan hajtsák ezt végre. Először megértették azt, hogy a fegyverkezést csökkenteni kell és pedig fokozatosan. Azután rájöttek arra, hogy az eredmény ploitikai és erkölcsi előfeltételektől függ. Benes ezután egészen uj dolgot mondott, amennyiben kijelentette, hogy a békekonferenciáknak az volt a tervük, hogy az utódállamokat is a minimális fegyverkezésre szorítsák. 'A legújabb időben az állam közbiztonságát és Európa pacifikálását a lefegyverzés pszichológiai előfeltételeinek biztosításával akarják megvalósítani. Erre vezetnek a kölcsönös segítséget célzó szerződések és a genfi jegyzőkönyv. Nyugat megkötötte a locarnoi szerződést, amelynek kedvező befolyását a köztársaság is érzi. Azóta a lefegyverzés technikai előkészítésén dolgoznak. Ezek az előkészületek már be is fejeződtek. A végső döntés a kormányoktól függ. Benes nem kételkedik a probléma végleges megoldásának eredményében, jóllehet még nagy nehézségek vannak. A jelenlegi nemzedék részére a háború ki van zárva. A megegyezés biztos, de tudni keli azt, hogy a politikában semmit sem lehet száz százalékra elérni, de ki kell tartani és szüntelenül dolgozni keli. December 11-ére hívják ismét egybe a képviseiöházat Az oszmkska kortesmunkája - Megindult a harc az országos képviselőtestületek kinevezéssel betöltendő helyeiért Jövő héten tárgyalják Toka mentelmi ügyét Prága, november 23. A szlovák néppárt nyomására a mentelmi bizottság az október 28-iki jubileumi ünnepségek élőit nem tárgyalta le az emlékezetes Tuka-ügyet A szocialisták emiatt sorozatos támadást intéztek a kormánykoalíció ellen. A képviselőház mentelmi bizottsága a jövő hét keddjén újabb ütést tart s ezen már Tuka mentelmi ügye is tárgyalásra kerül. Tukát, mint ismeretes, a pozsonyi törvényszék kéri ki a rendtörvény alapján emelt vád ügyében. Miután Tuka maga is kiadatása mellett foglalt állást, biztosra vehető, hogy a mentelmi bizottság Tuka mentelmi jogát fel fogja függeszteni. Prága, november 23. A koalíció parlamenti nyolcas bizottsága ismét permanenciába lépett és a koaliciós pártok sajtóorgánumai most egyöntetűen ígérik, hogy az „oszmicska“ az összes vitás kérdésekben már e napokban vegleges döntést fog hozni. Azonban ennek a hangulat- keltő jelentésnek ellentmondanak a tények. — Ugyanis annyi vitás kérdés vár elintézésre, hogy a koalíció azt sem tudjh, melyiket tűzze előbb napirendre. A legaktuálisabb kérdések egyike mindenesetre a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítása. A népjóléti minisztérium által teljesen rossz alapokon felépített törvényjavaslat eddig az összes érdekelt szakkörök részéről óriási ellenállásra talált. A koalíció tehát kénytelen volt tegnap az általános nyugdíjbiztosítási intézet vezetőségét is meghívni s az intézet vezetősége az oszmics- ka előtt kifejtette módosító javaslatait. Ennek álapján a nyugdíjbiztosításit egyhamar nem fogják tudni elintézni, mert végül mégis csak kénytelenek lesznek a törvényjavaslatot részletes revízió alá venni. Tekintettel arra, hogy a választások napja egyre közeledik, az oszmicska egyéb, szintén igen aktuális kérdésekről is tárgyal és a kormánytöbbség agitációs célból „kö\ eteli44 az aggkori biztositásról szóló tön ényjavaslat sürgős benyújtását és annak még a karácsonyi ünnepek előtti létárgyalását is. Továbbá adóügyekről is tárgyaltak, és tudomásul vették Novák min'sz- ter azon bejelentését, hogy a pénzüvym'ni ztórium már kiadta a rendeletet, amelyben felhívja az adóhivatalokat a törvényes rendelkezések pontos betartására és az adókivető bizottságok döntéseinek tekintetbevételére. Mindezek a kérdések a polgárságra nézve igen fontosak, azonban nem lehet megfeledkezni arról, hogy a koalíció az elmúlt hónapokban egyik javaslatról sem akart hallani s most osak a választási korteskedés kedvéért tanúsít oly feltűnő „jóakaratot44 a választók iránt. A kópvúe.őház ugyanis a karácsonyi ünnepek előtt már legfeljebb csak tiz ülést tarthat. Az eddigi diszpozíciók szerint a képviselőházat minden valószínűség szerint december 11-ére hívják egybe és 21—22-ig fog ülésezni. Ha ez idő alatt le akarják tárgyalni a magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítását, úgy már nem marad idő arra, hogy az aggkoriak biztoritá:át is tárgyalhassák, mert ennek bizottsági tárgyalása hosszabb időt igényel. A koalició mostani hivatalos kommünikéi tehát csakis átlátszó kortestrükkök. Az országos képviselőtestületek tagjainak égy- harmadát a kormány nevezi ki és e kinevezések kérdésében piáris óriási harc folyik a koaliciós pártok között, mert mindegyik arra törekszik, hogy a kinevezettek között minél több pártbive legyen. így a kinevezés sok nehézséggel fog járni. A törvény értelmében a gazdasági és kulturális testületek köréből kell a szakembereket kinevezni, s e testületek egymásközötti versenyzése valóságos harccá fog kifejlődni. Kisebbségi szempontból előre bizonyosra vehetjük, hogy a kormány a kinevezéseknél is rdigha fogja meghallgatni a kisebbségi gazdarági és kulturális testületeket, hanem csakis a sa;át pártexponenseit fogja az országos képviselőtestületekbe küldeni. A teaiftagwBHw főcélja a kisebbségi kérdés rendezése—mondotta Marin román miniszterelnök Az erdélyi magyar párt 18 képviselői mandátumra számit —- Kettészakadt a iiberáiis párt — Bukarest, november 23. Maniu a külföldi sajtó képviselői előtt nyilaillkozobt a kormány programjáról. A kormány — mondotta többek között — a nemzeti demokrácia és a szo- eiáiliis igazságosság elvét vallja és a tiszta, becsületes és alkotmányos parlamentarizmust alkarja megvalósítani, épp ezért volt első ténye, hogy mindenek ellőtt az ostromállapotot és a cenzúrát szüntette meg. Majd így folytatta: Uraim, ezentúl bátran jelenthetik lapjaiknak mindazt, amit meggyőződésük parancsol. csak arra kérem önöket, hogy jóindulattal figyeljék a romániai eseményeket. A kormány első teendői közé tartozott a parlament föloszlatása, amelyet majd a szabad választások fognak követni. Remélem, hogy Románia csakhamar a nagy nyugati demokráciáik sorába fog lépni. Románia jó vi183 €& MB.TST IW A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNQ JÓZSEF (18) A gondnok egymásután intézte el vagy tagadta meg a kérésének teljesítését s egyre közeledett Szentessihez. Szentessi csodálkozva vette észre, hogy izgatottan készül a gondnokkal való beszélgetésre, — izgatottan, mint diákkorában, miikor feleltetésre várt. — Már egészen gyermek vagyok! — állapította meg dühösen, de nem tudta leküzdeni az elfogultságot. A gondnok most a „Jóska elé ért. A „Jós- ika“ nem jelentgetett alázatosan, de közvetlen, majdnem baráti hangon szólalt meg: — Kérlek szépen, már egészen rongyos a nadrágom. Adjatok egy nadrágot nekem, hiszen az egész combom kilátszik, — igy néni mehet rendes emberek közzé az ember. . . Ennek a maflának hiába szólok, —- folytatta a fogházőrmesterre mutatva, — ez csak röhög, mint a fakutya. Gondoltam, hogy szólok neked, te mégis intelligens ember vagy. A foglyok megint röhögni kezdtek s a fogházgondnok is elmosolyodott: — Jól van, kapsz egy uj nadrágot. — Nagyságos gondnok ur, — szólalt meg az őrparancsnok, — kár adni neki ... A régit is akarattal rongyolta el, hogy kihallgatásra jöhessen! A gondnok tréfásan fenyegette meg a foglyot, aki barátságosan mosolyogva állt előtte: — Neon jó vége lesz ennek, te Jóska! — Kérlek szépen, ne hallgass erre a tökfe- jüre: a nadrág már akkor is rossz volt, amikor kaptam. Tudod, hogy én nem szoktam viccelni. A gondnok arca most már komoly volt. — Kapsz nadrágot, — mondotta (kurtán s továbbment. Jóska nyugodtan diskurálgatott a szomszédjához, — az őrök még csak nem is figyelmeztették, hogy a kihallgatáson nem szabad beszélgetni. Szentessi most már végleg nem tudta elképzeni, hogy ki s mi lehet ez az ember: mindenkivel tegeződik, fogházőrökkel go rom - báskodik, diskurálgat, kilép a sorból, megsérti a fegyelmet, — s még .csak büntetést se kap. — Ez biztosan egy jócsaládból való elzül- lött ember, — határozta el, — akinek kint előkelő rokonsága van s akivel ezért nem akarnak kikezdeni az őröli, de még a gondnok sem . . , — Nagyságos gondnok urnák alázatosan jelentem, — hallotta most már közvetlen közelből a kérő sablont. Különösnek érezte ezt a címadást: „Nagyságos gondnok urnák14 — odakint nem szoktak igy beszélni az emberek, pedig sokaknak jár ez a címzés . . . — Itt valahogyan minden máskép van, — állapította meg s mikor a gondnok odaért hozzá, gondolkodás nélkül vágta ki a sokszor hallott mondókát: — Nagyságos gondnok urnák alázatosan jelentem: fürödni szeretnék . . . — Rendben van. — Szeretnék papirt és tintát ie . . . — Micsoda volt maga kint? — Hivatalnok. — Munkát nem akar? Szentessi elcsodálkozott: — Vájjon milyen munkát kaphatok itt? — töprengett magában. Érezte, hogy minden munka jobb a végtelen unalomnál, mely a zárkába vár rá, hát rá- folelte: , . i — Szeretnék dolgozni. A gondnok biccentett a fejével s aztán továbbkérdezett: Miért van itt?, Szentessinek fejébe szökött a vér, — ő már szinte meg is feledkezett arról, hogy odakint csinálhatott valamit, amiért ide behozták és tudatában már csak az a tény élt, hogy — itt van. A „miért’4 csak az első negyedórában kínozta s most a gondnok kérdése megint felsza- kitotta benne a sebet: gondolnia kellett arra, hogy odakint élet van, élet, melyből őt kire- keszettók . . . — Én nem csinálta^ semmit, — hebegte gyámoltalanul, — én ártatlan vagyok és csak a véletlenek összejátszása . . , — Jő, jó, — szakította félbe a gondnok. — de mivel van vádolva? Csalás, — adta meg a választ gyenge, erőtlen hangon Szentessi. A gondnok hátrafordult s diktálni kezdett a mögötte álló hivatalnoknak: — Fürdés, írószerek megengedve. Rabirodába beosztani. Szalutált, továbbment. Most a hivatalnok lépett Szentessi elé: ~~ Hogy hívják? — Szentessi István. Kihallgatás után csomagolja össze a holmiját Lejön dolgozni a rabirodára s a földszinten kap majd zárkát. A hivatalnok is továbbment, s Szentessi egyedülmaradt a gondolataival. — Itt senkit nem érdekel, hogy mit csináltam odakint . . * Még a gondnok sem érdeklődött ... Az itteni embereket, úgy látszik, semmit se érdekli, hogy mit csinált az ember a vasajtón tudd világban s hogy miért jutott ide . . . Most Írnok leszek, — igyekezett maga elé képzelni a jövőt, — a rabirodában fogok dolgozni . . . Vájjon mit? . . . Valószínűleg hivatalnoki munkát, — erre vall legalább te a név: rabiroda . . . Gondolkozott: miilyen lehet az élet, a munka a — rabirodán „ . . Szinte látta maga efott a képet: a könyvek és írások (fölé görnyedő emberek háta mögött szuronjx© íoghazőrok szonyban akar élni valamennyi áitlammai, különösen pedig szomszédaival. A kormányprogram első sorában foglal helyet ugyancsak a közigazgatás reformja, amelynek hivatása megtisztítani a román közéletet, de főképpen célja a kisebbségi kérdésnek rendezése, amelyet a kormány különösen a szivén visel. Bukarest, november 23. A kormány elhatározta, hogy május 10-ére halasztja azokat az ünnepségeket, amelyeket Erdély Romániához valló csatolásának decenmiuma alkalmából Gyulafehérváron akartak megtartani. Bukarest, november 23. Az erdélyi magyar párt elhatározta, hogy nem köt választási paktumot a kormánypárttal, hanem önállóan indul a választásokba. A párt ilyképpen 18 kamarai mandátumot remél. A német párt tegnap megegyezett Maniu- val, hogy nem fog önálló listát állítani hanem a parasztpárttal együtt megy a választásokba és 12 mandátumban állapodtak meg, amelyből előreláthatóan négy mandátum esik a Bánátra, hat Erdélyre és egy- egy német mandátum pedig Bukovinára és Besszarábiára. Bukarest, november 23. A tegnapi nap politikai szenzációja, hogy a liberális párt súlyos válságba került. Az ókirályságnak minden városában ugyanis kettészakadt a liberális párt és a pártból kivált dissziden- sek külön listával vesznek részt a választásokon. Az uj párt radikális liberális pártnak óhajtja elnevezni magát. Nagyvárad, november 23. A nagyváradi postán az összes tisztviselőktől, úgy a legkisebb tá váraik ézbesttőtől, mint a legmagasabb inspektoroktól is mindenkinek a havi fizetéséből levontak pár száz leiiet, amit egy titkos alaphoz csatoltak. Ha valaki sikkasztott, ezután nem kellett félni Maninescu igazgatótól, mert évek során át tekintélyes összeg gyuiit egybe a postások fizetéséből levont leiekből és ebből fizették az elsikkasztott összegeket. Ennek az alapnak a megteremtésével súlyosan megrövidítették a postásokat, mert e.gy Ievőlhordónak amúgyis minimális fizetéséből havi 20Ó leit vontak le. Ez az összeg lassan- kánt igen nagy összegre gyülemlett föl, amit kiadtak kölesönképpen ugyancsak postásoknak koszi'kamatra, akik ezen a pénzen telüket vásároltak, tehát a postások saját pénzüket helyeztek ki kamatra. Nagyváradon most azt reméllilk, hogy a Maniu.-koTmány közlekedésügyi minisztere, amint értesülni fog erről a furcsa intézíkedésről, amellyel ezt az alapot megteremtették, biztosan meg fogja szüntetni a sikkasztási alapot és a postások 'kezük között lévő nyugták alapján visszakapják a pénzüket. •— A prágai „Makk* szombati teadélutánja. A prágai „Makk44, a prágai magyar főiskolások egyesülete e héten kivételesen vasárnap helyett szombaton, november 24-én rendezi szokásos teadélutánját, amelyre minden külön meghívó helyett' ezúton hívja meg a prágai magyar kolónia minden tagját tisztelettel a prágai „Makk44 választmánya. vigyáznak, hogy percre se maradjon abba a munka, hogy a rabok ne diskuráijanaik egymással és hogy „minden rendben menjen44...-A kép, melyet elképzelt, kegyetlenül vigasztalan volt s Szentessi már-már meg is bánta, hogy munkára jelentkezett. — Dolgozni . . . Holtfáradtan, kényszeredetten ... A munkának egy percre sem szabad megállni . . . Beszélgetni nem szabad, — cigarettázni sem . . . állandóan felügyelet alatt lenni, — hiszen ennél még a zárkán levéli élete is jobb, — hiszen a zárkában csak néha-néha figyel be a kémlelőnyiláson a fogházőrök kutató tekintete . . . A kihallgatás végétért. Az őrmester harsány, katonás hangon vezényelt: — Kihallgatás felfelé! Harminckét ember kettőssorba sorakozott s megindult felfelé. Az udvaron maradt még tizenegy fegyelmis és három fogházon A gondnok most ezek elé lépett. Szentessi még hallotta elmenőben az őrmester szavát: — Szökési kísérlet. Mikor áthozták a dobosi fogházból, meg akart szökni, de az őr lefogta. Percnyi csend után felhangzott a gondnok ítélő szava: — Három nap sötétzárka! Szentessi torkában érzte a szivét: — Milyen lehet az a sötétzárka, hogy még az állandó büntetésben élők világában is büntetésnek számit? . . . Az udvar ajtaja becsapódott mögötte: újra a lépcsők előtt állt s maga előtt látta a folyosókat, melyekből a vasajtók hatalmas tömege nyílik a zárkák felé. Módfelett megörült, mikor meg1átta. hogy zárkájában még takarít a házimunkás: beszélgetni lehet! Rögtön fel is tette a kérdést.: — Moudja, nőim tudja maga. ki az a fogoly, akinek, mindent szabad s akinek az örparancs nőik őrmester sem mer szólni?
