Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-23 / 268. (1895.) szám

■aa»x!^«ra»^»a-rff»vnrftaiaaaaflB«aaiMwawBBmMi 1928 nüyr«míber 23, pémMr. Végre egy uriasszony! — Bemutató a Magyar Színházban — Irtat MOLNÁR JENŐ Budapest, november 22. üt nr és a szolga viszonyának fonákját már nem «gy klasszikus vígjáték, commedia deli’ arte és bohózat mutatta meg. Az ókori Róma bacchaná­liáin sem volt ismeretlen ez a burleszk fajtája a bohóságnak, amelyben az ur a szolga, a szolga az ur szerepét játszotta. Az vessen követ Siegfried Geyer-re, a szellemes osztrák Íróra és kritikusra, aki maga is nem kacérkodott legalább egyszer ezzel az örök emberi témával. Nem iá azért teszünk kifogást Geyer „Végre egy. uriasszony" címre átkeresztelt vigjátéka ellen (eredeti címe „Eine kleine Komedie" volt), mert ki tudja hányadiknak ő is elkapta az ur és a szolga játékának színes labdáját. Hanem inkább azért, mert sekélyes fan­táziával nyúlt a dologhoz és mélyebben járó per- sziflázs helyett megelégedett a szavak, a figurák és a helyzetek könnyed bonyolításával. Mindjárt fi darab elindulásánál fennakad a játék komo­lyabb értelmét kereső publikum (mert ilyen is van). Geyer urasági inasa ugyanis egy véletlen telefonösszeköttetés . folytán ismerkedik meg egy ^uriasszonnyal", akit felhív a gazdája lakására és mikor a nő elfogadja az invite-t, az inas gyorsan felöltözik az ura elegáns ruhájába. Szerintünk ez gyönge motiváció. Egy olyan rendes, megbízható inast, mint amilyen a darabban szereplő Szaszov­szky grófé, ném szédít meg annyira egy telefonos flört, hogy pár perc múlva grófnak adja ki magát. A szerzőnek kényszerhelyzetet kellett volna te­remteni, amelyben az inas logikusan öltözik, át grófnak. Szóval: István, az inás leveti uniformisát és a gazdájának ruhájával együtt fölveszi a gróf elle­sett allűrjeit. Megjelenik az „uriasszony". Röviden Máriának mondja magát. Vakító toalett, drága felöltő van rajta: Megindul áz udvarlás, de mind­untalan meg is fenekük. István nem tud az uri- nők nyelvén'beszélni és-úgy segít magáu, hogy részint a gróftól hallott demokratikus szenten­ciákat tálalja fel (az inas termszetesen meggyő­ződ és es arisztokrata), részint egy rádión közvetí­tett előadásból kiragadott részletekkel traktálja szép látogatónőjéf. Tstván teljes biztonságban érzi magát, mért Szaszovszky gróf azt mondta távozása előtt, hogy ma/ jóval éjfél után jön haza. De mit tes? — Isten segítségével a szerző? A gróf alig tíz perc múlva visszatér és megtalálja a női fel­öltőt. E pillanatban az inas éppen a szalonba nyiló könyvtárszobában kalauzolja a hölgyet és hango­san nevetgélnek. A gróf félrehúzza a függönyt, — éppen jókor: most csókolódznak. A gróf készen van az elhatározással: nem zavarja meg a bájos idillt, szó nélkül a toalettszobába megy és fölveszi István inasi dresszét. Mikor a flörtölő pár a sza­lonba lép, a gróf mint inas áll alázatosan szolgá­latukra. István odavan, de a gazdája azt mondja: ^Ha már elkezdled, csináld végig a játékot." A játék pedig úgy folyik tovább, hogy a grófot játszó inas ervre ügyetlenebb és zavarodottabb, az inast játszó gróf viszont feltűnik az úri nőnek fölényes modorával, természetes eleganciájával és műveltségével. Jó ötlet: az urinő (akiről már az első felvonásban sejteni lehet, hogy nem urinő, mert a telefoncseDgetésre úgy pattan fel, mint egy Kobaleány és a mozdulatai, a mondja! is alpáribb fényre vallanak) szimpátiára gyullad az igazi gróf fránt. Ezt akkor vallja meg neki, mikor asztalt térit a vacsorához, még pedig egészen komikus ügyetlenséggel, miközben az igazi inas átmegy a kaszinóba, hogy menüt rendeljen. Az urinő egyre mélyebben nyomul bele az inast játszó gróffal való beszélgetésbe, már alig bir magával és csak­ugyan ki is mondja: „én szobaleány vagyok". Az egyfajtájuak egymáshoz való őszinte vonzalmának hangja csattan ki ebből a vallomásból, amely lé­lektani mélységet ad a jelenetnek. Most már kettős szerelmi játékba fordul a cselekmény: Mária a grófi inast tünteti ki kegyeivel, mig az inas-gró­fot csak úgy mellékesen kezeli. Mikor a szobaleány Szaszovszky nyakába veti magát, István dul-ful, de nem tehet semmit, végre is a gazdájának több joga van ebben a lakásban és több joga mindenki­hez, aki a lakásán megfordul, tehát a nőkhöz is. Most. váratlan fordulat jön: egy feldúlt arcú fér­fi jelenik meg. A feleségét keresi. A grófot gya­núsítja, aki folyton virágokat küldöz az asszony­nak. (Küldözósi mániában szenved, — lehetne szóficammal mondani). István, akit feleletre von, tagad, Szaszovszky (aki tényleg ludas a dologban) hallgat. A férj most meglátja a felesége felöltőjét. „De hiszen ez a feleségemé! — kiáltja. — Hol a feleségem?" Megsuhogtaija a botját s már-már ütésre lendíti, amikor belép — Maria. A férj har­sányan felkacag és megkönnyebülten távozik. Nem mondja, de mindenki tudja, hogy Mária az ő szo­baleánya, aki a felesége kosztümjében és felöltő­jében ment légyottra. Szaszovszky is föllélekzik. Igen ám, de alig pár perc múlva betoppan a szo­baleány úrnője. Bolrányt csap, mikor a saját fel­öltőjére bukkan (mellesleg szólva: ha ezt az odiózus felöltőt ruhaszekrénybe zárják, akkor ltut- baesett a bonyod i'öm!) és úgy áll bosszul a szoba­leányon, hogy amikor vacsorához telepedik le a „grófjával", ő szolgálja ki szobaleányi uniformis­ban. Tabló! A harmadik felvonásban minden helyrezökken. Mária megtudja, hogy István nem gróf, hanem egyszerű inas. István megtudja, hogy Mária nem urinő, hanem egyszerű szobaleány. Megint egy jó ötlet: a terített asztalhoz, amelynél a második fel- wyaái végén az inas és a ezobal-eánjr akarták el­fogyasztani a fejedelmi vacsorát, a gróf és az uri­nő telepszik le, István és Mária pedig szabálysze­rűen felszolgálják a fogásokat. S ezzel vége a ko­médiának. Budapesten, a Magyar Színház előadásában épp olyan sikere van Geyer bohózatos darabjának, mint a német színpadon. Pedig a téma túlontúl ismert, szövése nem mesteri, ötletei nem szik­rázóak. Hogy min mulat akkor a közönség? Azon, hogyan ültetik fel egymást az emberek. Az inas grófnak, a szobaleány urinőnek és a gróf szolgá­nak adja ki magát. Az efféle quiproquo rendsze­rint mulatságos. A helyzetek, amik adódnak belő­le, furcsák és bolondosak, tehát érdekesek. Geyer- nek sem lehetett más célja a mókával, mint hogy két óráig kellemes hangulatban tartsa a nézőte­ret. Nem is futná ebből a témából háromórás játékra. Amig látja az ember, mosolyog vagy ka­cag, — temperamentuma szerint, — de mihelyt kint van a színházból, nem . beszél róla. S ezzel lemértük a vígjátékot irodalmilag is. A Magyar Színház előadása, egy szereposztási hibától eltekintve, tökéletes. A hiba — mint már annyiszor — ismét Kiss Ferenc deplaszirozásával történt. Ezt a tragikus hősök formálására született tehetséget nem volna szabad inasuniformisba és frakkba bujtatni. Sem az egyik, sem a másik nem áll rajta. Kiss Ferenc tatáros arcberendezése, termetének párduc-szerűsége, erőteljes hangja szinte ugrásra kész minden szerepében. És egri bikavér helyett folyton oranzsádot itatnak vele. Hogy a vígjáték selyemfonalát nem szakította szét brüszk egyénisége, ezt csak művészi fegyelmezett­ségének javára kell írni. Kiss Ferencnek nincs mit keresni a magánszínházakban; az ő szerepei a Nemzeti Színház könyvespolcán pihennek. Hegedűs Gyula mint Szaszovszky gróf a régi vigszinházi Hegedűs Gyula fénykorát varázsolta vissza. Min­den izében emberi volt, — ennél többet nem le­het mondani, hiszen ez a művészet koronája. Tit­kos Ilona a szépség, a báj és a női raffinement olyan gazdag arzenáljával harcolja végig szerepét, amely a kritikát teljesen lefegyverzi. Az ürmöt mimelő szobaleányt egy-egy diszkrétül groteszk mozdulattal hibátlanul jellemezte. Ha azt mond­juk, hogy ízléses volt, keveset mondtunk. Több volt, sokkal több: gusztusos. Z. Molnár László mint féltékeny férj az érett művészet nemes ér­tékeit csillogtatta. Lázár Mária urinsszonya finom, graciózus, meggyőző. A szinpad egyetlen szalon- diszle'tó: látványosság. (•) Emui! Leisner és Teller-Denhof hangverse­nye. Emmi Leisner, a berlini opera alténekesnője hangversenyt adott Prágában. Ritka az olyan alt­hang, amely koncertpódiumom is teljes hatást tud kiváltani. A közönség szopránhanghoz van szokva, mint ahogy természetesen nagyobb sikere van a tenornak, mint a baritonnak. Emmi Leisner azon­ban olyan altónekesnö, aki a koncertpódiumon is rendkívül faszcináló és meglepő. Hangja gyönyö­rűen bársonyos és melegséget ébreszt a hallgatók­ban. Erőteljes és nagy skálájú ez a hang, melynek modulációképessége csodálatos. A Schubert-dalok uj életre keltek az ő interpretációjában. Brahms- dalokat mesterien reprodukált. Rokonszenves, hogy műsorába a világ minden tájáról való népda­lokat is felvett. A zongoránál Teller-Denhof ült, aki diszkrét és finom érzésű muzsikus. Néhány zongoraszámot is játszott ritka érettséggel és vér­beli zeneiséggel. Az est sikere nagy és megérde­melt volt. (*) Jeriíza Mária és Bohnen Mihály Newyorkban. Bohnen Mihály december 20-án Berlinben vendég­szerepei és utána Newyorkba utazik, hogy az ct- tani Metropolitan Operaházban megkezdje a Húzd rá Jonny próbáit. A Metropolitan bemutatóján Bohnen együtt játszik Jeritza Máriával. (’) Jaekie Coogan Berlinben. Jackie Coogan pá­risi szereplése után eljött Berlinbe is. A Haller- revü keretében fog fellépni, két táncszámban sze­repel a műsoron és ezért a produkcióért esténként ötszáz dollárt kap. (*) Rubinstcin Erna amerikai gázsija. Rnbin- stein Erna, a világhírű magyar hegedümüvésznő, mint már jelentettük, négyéves amerikai szerző­dést kapott. A fiatal művésznő 1929-ben száz hang­versenyt fog adni. Washingtonban és Newyorkban már igen nagy sikerei voltak. Játékáról legutóbb hat gramofonlemezt készítettek és a lemezek olyan jól sikerültek, hogy több társaság már szerződéssel is megkínálta. Rubinstein Erna azonban kijelen­tette, hogy csak akkor fogja magát lekötni, ha a mostaninál jobb ázsiója lesz, pedig jelenlegi ázsiója se megvetendő, mert jövő évi fellépéseiért nyolc­vanezer dollárt kap. (*) A cimbalom hatalmas sikere Amerikában. Búr!ing!ónból Írja Balassa Jenöné, az Amerikába szerződletett cimbalommüvésznő: A Coloseumban ötezer ember előtt játszottam nagy sikerrel. Tizen­négy nap alatt négy államot utaztam be és na­gyon jól megy a sorom. Balassa Jenőné Balassa JVnőnek, a Vígszínház volt művészének özvegye. (*) Színdarab Duseről. Alfons Paquet német iró darabot irt, amelynek Eleonóra Duse a hőse. (*) Rcinhardt társulatának első előadása nagy sikert aratott Newyorkban. Newyorkből je,lentik: Az Ambassador színházban hétfőn este volt Rein- hnrfTt társulatának kéthetes vendégszereplésre ter­vezd!, sorozatában az első előadás. Tolsztoj Élő holttest cimíi darabját játszották igen nagy siker­re1. A közönség egész este ünnepelte Moiisit és a többi szili észt. (•) Hedvig Liidecke-est. H. Lüdecke asszony, aki röviddel ezelőtt a bécsi Collögium Hungáriáimban előadóestet tartott, amelyen nagy sikere volt, no­vember 20-án a prágai német művésznők klubjá­ban szerepelt mint vendég. Lüdecke asszony prágai estjén is'igen nagy sikert aratott Magyar balladá­kat adott elő német forditásban. A balladák egy gyűjteményből valók, amelyet néhai Gragger Róbert professzor, a berlini Collegium Hungaricum volt igazgatója adott ki. Ez a balladagyüjtemény a Walter de Grnyter berlini cégnél jelent meg. Lüdecke asszonynak egyébként Berlinben „Sein eige- ner Feind" cimü darabjával nagy sikere volt. (•) A tökéletes házasság szerzője színdarabot irt Van de Velde, akinek a tökéletes házasságról . írott könyvei világszerte nagy feltűnést keltettek, ! értesülésünk szerint holland nyelven színdarabot i irt Müvét már be is fejezte és a dráma német I fordítását azonnal megkezdték. Van de Velde ugyanazt a tárgyat választotta darabja témájául, mint Réhfisch, a mostanában bemutatott Dér Frauenarzt szerzője. A német büntetőtörvény­könyvnek 218-ik szakasza ugyanis súlyos büntetés alá helyezi a terhesség mesterséges megszakítását. Ez ellen a szakasz ellen indit harcot a két szerző. (•) Charles Jean Zoubck hegedüestje Prágában. A kairói konzervatórium fiatal igazgatója hang­versenyt adott Prágában. A műsor első száma Glasunov hegedühangversenye volt. Zoubek ezt a komplikált technikájú és zeneileg bonyolult szer­kezetű darabot oly egységesen és oly virtuózitás- sal játszotta, hogy ezt a reprodukcióját méltón a híres Efreim Zimbalist reprodukciója mellé lehet állítani. A francia iskola könnyed technikája és a legelőkelőbb vonóvezetés áll ennek a fiatal mű­vésznek rendelkezésére. Bach Chaconne-jában vi­szont megmutatta, hogy zenész, aki érti a melodi­kus polifóniát és a liniális kontrapunktot, a he­gedűn is fényesen tudja érvényre juttatni. A vál­tozatok egymásutániságát annyi szellemességgel interpretálta, hogy öröm volt a „klasszikus" Ba- ehot ‘ egyszer ugyan klasszikusan, de a klasszicitás évszázados pora és unalma nélkül hallani. Szerző­ként is bemutatkozott és harmadik opuszát, egy Suite-jét játszotta eL Föltétlenül tehetséges zene­szerző, ötletes zenész, aki a hegedű-irodalmat könnyebb fajsúlyú és finomárnyalatu kompozíciók­kal gazdagítani fogja. Zoubeknek igen nagy sike­re volt. (*) Német-amerikai film-Locarno. Cári Laemmle, az amerikai Universal filmgyár elnöke írja a Va- riety színházi heti lapban: A film kollektív mű­vészet. Ezt már Gunnar Tolnaes mondotta és ehhez még hozzáfűzném: a film nemzetközi kollektív mű­vészet. Itt van egy konkrét példa, a Nevető ember cimü film. A film alakja egy klasszikus francia re­gény. A regényből német rendező, Paul Leni ké­szített filmet és a főszerepet egy amerikai és egy né­met filmsztár játszotta. Csak ilyen nemzetközi együttműködés biztosíthatja a film jelen fejlődé­sét és jövőjét. Egyre szorosabbnak kell lenni a film terén az európai—amerikai együttműködés­nek. Ezt az elvet vettem figyelembe, amikor né­met telepünk vezetésével Paul Kohnert, az euró­pai születésű rendezőt bíztam meg, aki hét évet töltött Hollywoodban. Az európai kultúrát és iro­dalmat akarom az amerikai filmtechnikával össz­hangzásba hozni. Ha létrejön száz százalékban a tökéletes német—amerikai film-Locarno, meg van oldva a világ filmproblémája. A POZSONYI MOZIK MŰSORA REDOUT: A* idegen légióban. ÁTLÓN: Kelet titkai. METROPOL: A legyőzhetetlen. ELIT: Oiala hercegnő. TÁTRA: A legyőzhetetlén. A NAGYKAPOSI URÁNIA-MOZGÓ MŰSORA: Nov. 24: A herceg gyermeke. Nov. 25: Aranyhaju Éva. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVARON: Péntek: Nebántsvirág. (Bittér Irén vendégjátéka.) Szombat: Jánosvitéz. (Biller Irén vendégjátéka.) RÁDIÓMŰSOR rr-jmmmssaoxs SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30, 16.30 Zene­kari hangverseny. — 18.00 Német előadás. — 19.00 Gramofon. — 19.30 Színmű. — 22.25 Tánczene. — POZSONY: 18.00 Gramofon. — 19.30 A pásztor felesége, Stodola pásztor játéka. — 22.25 Tánczene Prágából. — KASSA: 18.50 Tánczene. — BRÜNN: 17.00 Schubert-dalok. — 17.55 Német küldés. — 19.00 Népszerű zenekari est. — 19.30 Színmű Pozsonyból. — 22.25 Tánczene Prágából. — BUDA­PEST: 9.30 Hirek. — 12.00 Déli harangszó, hirek, utána a Temesváry-Kerpely-Polgár trió hangver­senye. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hirek. — 16.00 Angyal Pál dr. jogtudományi előadása. — 17.10 Glock Tivadar: A bolgár-magyar fajrokonság igazolása. — 18.50 Fenyő József előadása a tűzol­tóság fejlődéséről. — 19.30 A magyar kir. Opera­ház előadása. — 21.25 Hirek. — 22.30 Időjárás jelentés. — 22.35 Művész- és tánclemezek. — BÉCS: 17.30 Schubert: Ferellenquintett — 19.10 A szép mohiámé, dalciklus Schuberttől, előadja Hans Duhan kamaraénekes. — 20.20 Népszerű zenei est. — GRAZ: 20.05 Duettek. — ZÜRICH: 18.00 és 21.10 Gramofon. — 19.00 A zürichi haran­gok. — 19.17 és 20.45 Hangverseny. — BERLIN: 21.00 Georg Kaiser 50. éves születési évfordulója. Előadó: Georg Kaiser. — 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 19.30 Mozart. — 20.45 Vig est, tánc­zene. — LEIPZIG: 20.00 A drezdai Madrigal egye­sület hangversenye. — BRESLAU 20.15 Liliom, Molnár színmüve. — MÜNCHEN: 21.15 ötórai tea Marica grófnőnél, kedvenc operettfigurás. — HAMBURG: 22.30 A kubani kozákok énekkara. — KÖNIGSBERG: 21.00 A dingsdai nagybácsi, kama­razene. — FRANKFURT: Koppel-est és utána tánc. — RŐMA: 20.45 Angelica nővér, opera. — MILÁNÓ: 23.00 Cigányzene. — NÁPOLY: 21.02 Nápolyi zene. — ZÁGRÁB: 11.00 Szimfonikus zene. — 17.00 Tánczene. — 20.00 Operai előadás. — KRAKÓ és KATTOWITZ: 20.30 Három a kis­lány, Schubert operettje Varsóból. — 22.30 Tánc­zene. — LONDON: 19.45 Schubert zongora-keltő­jaők- — 23.3Ö Tá nw.no. „ METEOR-MOZGÓ, NYITRA Nov. 21., 22., 23.: Borzalmas végrendelet. Érdek- feszitö dráma, felülmúlja az Opera fantomját (Laura La Plante.) uSport­)( Az első „oktató profimeecs" Berlinben, mint már tegnapi számunkban röviden jelentettük Berlin város és Bécs profi-csapatai között folyt le. A meccs természetesen a bécsiek győzelmével (4:1) végződött. A berlini csapat az első 30 perc­ben egyenrangú ellenfélnek bizonyult, azután azonban a bécsiek jöttek frontba és Horváth révén megszerezték az első gólt, amelyet az első félidő­ben még a tartalék Rausch gólja követett. Rög­tön az újrakezdés után Siegl lövi a bécsiek 3-ik gólját. Változatos játék után Berlin Herberger révén jut a becsületgólhoz, mig Kiima az utolsó percekben 4:l-re állítja be a végeredményt Bécs javára. A mérkőzést 50.000 néző látogatta meg, birája a leipzigi Fuchs volt. )( Rimet bizakodik. Párisból jelentik: A FIFA delegáció Londonból visszatért a francia főváros­ba. Rimet, a FIFA elnöke kijelentette, hogy min­den remény meg van arra nézve, hogy az ango­lok és a FIFA között a béke helyre álljon, miután a FIFA arra is hajlandó, hogy az angolok kíván­sága szerint alapszabályait is megváltoztassa. )( A Csehszlovák Futball Szövetség (CsAF) évi rendes közgyűlését december 30-án tartja meg Prágában. A közgyűlésén ismét szóba kerül a bí­ráknak a CsAF fennhatósága alá való rendelése. )( A Teplitzer FK ügyében a német futball- szövetség jelentést telt a CsAF-nál és bejelentette, hogy a TFK-ot eltiltotta, hogy a második ligában szerepeljen. Ezzel szemben kéri, hogy a TFK részt vegyen a Kőzépeurópai Kupa jövő évi selejte­ző mérkőzéseim A CsAF végrehajtóbizottsága a kérést egy rendkívüli közgyűléshez utalta. )( Érdekes futballeredmények. Hollandia válo­gatott csapata, amely december 2-án Olaszország ellen szerepel, Rotterdammal 2:2 arányban eldön­tetlenül mérkőzött. — A kopenhágai Frem a Fremadot 10:7-re győzte le. A Boldenklubben 03 a 93-as Boldenklubbent 1:0 arányban verte meg. — Göteborgban a bajnok Oergryte 6:2 (5:0) arány­ban győzött Stockholm válogatottja ellen. A leg­jobb ember Rydell volt, aki 4 gólt rúgott. )( Berlin és Hamburg városközti hoekey-mérkő- zés a német főváros együttesének 6:2 (2:0) arányú győzelmével végződött. Ugyanakkor Nyugat válo­gatottja 3:2 score-ral győzte le Keletet. )( Martha Norélius Göteborgban egy 4X50 méteres staféta ellen győzött és a 200 métert 2:45.5 alatt úszta meg. Az 50 yardon 28.9 mp.-et ért eh )( Anglia ntazó válogatott tenniszegyüttese Brisbanéban 4:1 arányban legyőzte az ausztráliai­akat. Az egyetlen győzelmet Cummings aratta Gregory ellen. )( Csehszlovákia—Ausztria válogatott futball­mérkőzése jövő év március 17-én kerül Prágában eldöntésre. )( Finnország—Németország futball válogatott­jainak találkozása 1929. tavaszán Breslauban kerül leboeyolitásra. )( Patek és Bobor, amint Illetékes helyen érte­sülünk, nem mennek vissza a DFC-ba. Ugyancsak nem helytálló a V. L. azon értesülése sem, hogy Szedlacsek visszatérne Prágába, miután a Ferenc­város kitűnő csatárának már jólmenő cipőüzlete van Budapesten. )( A Pozsonyi MTK, amely tavaly hirtelen el­határozással a CsAF német alszövetségéhez csat­lakozott, vasárnap gyűlést tart, amelyen elhatá­rozza, hogy vissztér az MLSz kötelékébe. )( Biri, a többszörös válogatott kapus, a Sabáriá- hoz szerződött )( Újból kisért a kontinentális csapat. Az eszme ezúttal Olaszországból indult ki. A szövetségi ka­pitány természetesen Meisl Hugó lenne, aki a kontinens legjobb Xl-ét igy állítaná össze: Zamor- ra (spanyol); Tandler, Schramseis (osztrák); Samitier (spanyol), Kalmár, Berkessy (magyar); Conti (olasz); Takács II. (magyar); Gsohweidl (osztrák); Pucs (csehszlovák); Wessely (osztrák). Mindenesetre respektábilis együttes. )( Nagy nemzetközi boxmérkőzés folyik le ma Berlinben. A versenyen Kocsis világbajnok és a magyar Sparring, a csehszlovák Hermánek és Ne- kolny, a holland pehelysúlyú világbajnok, Van Klaverer és a kisnehézsulyu Miljon vesznek részt. )( Hamburg—Páris városközti tenniszmérkőzés folyik le december 1—2. Hamburgban. A francia színeket Cochet, Borotra, Brugnon és Boussus képviselik. )( Halálos knock-out a madridi arénában. Madridból jelentik: Sotolongó cubai néger pehely­súlyú boxolóbajnok Orliz madridi boxolóbajnokkal mérkőzött az arénában. A küzdelem rendkívül el­keseredett volt és Ortiz kiütötte a négert, aki oly hatalmas csapást kapott, hogy eszméletlenül terüli el a ringben. A közönség abban a hiszemben, hogi a néger szimulál, hangosan követelte, hogy álljoí talpra és folytassa a küzdelmet, Sotolongó azonban mog sem moccant, mire a kórházba szállították A néger a nélkül, hogy pillanatra is magához térj volna, délután i kórházban meghalt ­10 ■5zn>Fí&zKöróft?Kaii.TURA

Next

/
Oldalképek
Tartalom