Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-22 / 267. (1894.) szám

11 1028 november 22, csfltörtfffe. _ ICftZC?AZRa iSTÁCT* _, A szlovenszkói és ruszinszkéí széllé- és gyümöks- tulajdonosok saját termésű borainak kiméréséről szóló törvényjavaslat szövege Prága, november 21. Tegnapi számunkban je­lentettük, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a szenátusban a szlovenszkói és ru- szinszkói szőlő- és gyümölcstulajdonosok saját termésű borának a kiméréséről. A törvényjavas­latot az alábbiakban ismertetjük: 1. §. (1.) A saját termésű bornak a szőlő 6- gyümölcsöstulajdonosoknak mezőgazdasági üze­mükhöz tartozó helyiségeiben való eladása nem tartozik az ipartörvény rendelkezései alá. (2.) Ilyen bort a szőlő- és gyümölcsé: tulajdo nosok csak olyan helyiségekben csapolhatnak, amelyek mezőgazdasági üzemükhöz tartoznak s az ezen törvény által megállapított föltételek mellett. (B.) A bor megadóztatásáról szóló előírásokat és az 1908-i XLVII. számú törvénycikknek a bor meghamisításának a tilalmáról és hamisított bor­nak forgalombahozataláról szóló rendelkezéseit ez a törvény nem érinti. 2. §. (1.) A bort a szőlő- vagy gyümölcsöstu­lajdonos saját termésű borának tekintik, ha olyan szőlőből vagy gyümölcsből préselték, amely az általa megművelt telken nőtt s ha az ő nevén nyert elhelyezést saját pincéjében vagy a közös pincében. Saját termésű bornak nem te­kinthető az idegen borral kevert bor. (2.) Borkimérés alatt ez a törvény a bornak ba itott edényekben oly célból való áru itását érti, hogy élvezhessék vagy a kimérési helyiség­ben, vagy azon kívül. (3.) Amit ez a törvény a borra vonatkozólag állapit meg, áll az a mustra is, amennyiben a dolog természetéből kifolyólag más nem kö. ét­kezik. 3. §. (1.) Minden szőlő- vagy gyümölcs,őstulnj- donos jogosult az ezen törvény által mecrál.api- tott feltételek mellett saját termésű bogát éven­te legföljebb öt kimérési időszakban kimérni (2.) Azon személyek, akiknek iparengedé'yük van borkimérésre vagy borárusitásra, nem jogo­sultak a 3. §. 1. bekezdésében megjelölt árusí­tásra, még ha az ezen törvény által megállapí­tott többi előföltétel is teljesítve van általuk. (3.) Az egyes kimérési időszakok félhónápo- sak s mindig a hónap l.-étel vagy 16.-ával kez­dődnek. Egy jogosított személy két egymásután következő kimérési időszakban nem mérhet ki. Ugyanúgy nem szabad ugyanabban a házban két egymásután következő kimérési időszakban ki mérni, még ha két különböző jogosított sze­mélyről is van szó. (4) Ezen törvény alapján csak este 22. óráig lehet kimérni. Az elsőfokú közigazgatási ható­ság (állami rendőri hivatal) meghosszabbíthatja a kimérési időt, legföljebb azonban két órvával. Különben ezen kimérésekre is vonatkoznak a vendéglőkre szóló záróraelőirások valamint az 1922 február 17.-én a törvények és rendeletek tárában 86. szára alatt megjelent törvény ren­delkezései, amely a szeszes italok felszolgálá­sát korlátozza. (5.) A hatóság minden községre, amelyben ezen törvény alapján kimérni fognak, a helyi vi­szonyokra, különösen a kimérésre jogosult sze­mélyek számára, a szőlők, illetve a gyümölc ö- sök terjedelmére, valamint a fogyasztási viszo­nyokra való tekintettel megállnpitja azon kimé­rések maximális számát, amelyekben az 1. be­kezdés alapján egyidejűleg mérhetnek ki bort. Ezen intézkedést a községben ki kell hirdetni a helységben szokásos módon s mindaddig érvé­nyes, amig a hatóság a változott viszonyokra való tekintettel másképen nem intézkedik. 4. §. (1.) Aki ezen törvény alapján szándéko­zik bort kimérni, köteles azt a hatóságnak je­lenteni legkevesebb 15 nappal azon kimérési idő­szak megkezdése előtt, amelyben ki akar mérni. A bejelentésben meg kell adni a kimérési idő­nek első és utolsó napját s megjelölni a kimérési helyiségeket. Ezen bejelentések okmánybélyeg- mentesek. (2.) Ha a hatóság nem tiltja el a kimérést a bejelentésben megjelölt kimérési időszak kezde­téig, meg lehet kezdeni a kimérést. (3.) Az első bekezdés alapján beadott bejelen­tést nem lehet tekintetbe venni mindazoknál, akik ugyanabban az évben egy vagy több kimé- rési időszakban már kimértek, ha azoknak a be­jelentése, akik még egyáltalában nem mértek ki vagy kevesebb kimérési időszakban mértek csak ki, a 3. §. 5. bekezdésében megállapított leg­magasabb kimérési számot kimeriti. (4.) A szándékolt kimérést el kell tiltani, ha, az ezen törvény által megjelölt előfeltételek nin­csenek nála teljesítve. (5.) A hatóság gondoskodik arról, hogy min­den kimérési időszak kezdetén a községben szo­kásos módon kihirdessék mindazon személyek névsorát, akik abban a kimérési időszakban ezen törvény alapján jogosultak a kimérésre. 5. §. (1.) A hatóság bármely községben a sző­lőtermesztők vagy gyümölcsfatermesztők szer­vezetét (szőlőtulajdonosok egyletét, szőlőhegy községeket) megbízhatja, hogy maguk fogad hassák el a szándékolt kimérésre vonatkozó be­jelentést (4. §. 1.). (2.) Ezt a megbízást és a megbízás visszavo­nását a helységben szokásos módon kell a köz­ségben kihirdetni. (3.) Az 1. bekezdésben felsorolt eretekben a szándékolt kimérést a megbízott szervezetnek a 4. §. 1. bekezdésében megjelölt határidőig kell bejelenteni, amely szervezet ezen törvényre való tekintettel összeállítja azon személyek névsorát, akik az elkövetkező kimérét-i időszakban kiké­résre jogosultak s bárom példámban legvé őbb 7 nappal a kimérési időszak megkezdése előtt a beérkezett bejelentésekkel előterjeszti a ható­ságnak. A hatóság átvizsgálja a névsort s ha szükséges, javításokat eszközöl benne s gondos­kodik kihirdetéséről (4. §. 5.). Egy példányt vis­szaad a szervezetnek. Azon személyeket, akik a szándékolt kimérést bejelentették, de a névsorba nem vették fel őket, a hatóság külön kiértesíti. 6. §. (1.) A kimérésre jogosult nem árusíthat más italokat, dohánynemüt. ételeket vagy más frissítő ételeket, nem szabad a kimérésre megál­lapított helyiségekben kártyajátékot vagy egyéb játékokat, tánc- vagy egyéb mulatságokat meg­tűrnie. Ugyanúgy nem szabad zenészeket felfo­gadnia, hogy a kimérésre megállapított helyisé­gekben játszanak. (2.) Az előző bekezdésben felsorolt tiLlom nem vonatkozik a szóda és ásványvizek azon vendégek számára való árusítására, akik a ki­mérésre megállapított helyi, égben bort isznak. 7. §. (1.) A kimérési helykénnek meg kell fe­lelnie céljának, különösen e~ó zsó i és biztonsá­gi szempontból. A kimérési időszak tort ma alatt a helyiségeket nem szabad lakáscélokra felhasz­nálni (2.) A kimérésre jogosult köteles a kimérési helyiség látogatói részére illemhelyét kijelölni, amely az egészségügyi követelményeknek meg­felel (3.) A kimérés! helyiséget és mellékhelyiségeit (2. bekezdés) megfelelő tisztaságban kell tartani, ugyanúgy azon edényeket és eszközöket is, amelyeket a kimérésnél használnak. (4.) A kimérésnél tilos olyan anyagból ké­szült edényeket vagy eszközöket használni, amely az egészségre ártalmas. Azon vendégek számára való borkimérésnél, akik a bort a ki­mérési helyiségben isszák meg, a megjelölt ür- tnrtalammal rendelkező edényeket kell használ­ni. 8. §. A kimérési időszak tartama alatt (3§. 3.) az épületen, amelyben a kimérési helyiség van, ki kell függeszteni kivül egy szembetűnő feliratot, amely megjelöli, hogy az épületben saját termésű bort mérnek ki valamint a helyi­ségben szokásos cégéreket is ki kell akasztani, amelyek ezen körülmény kiemelésére szolgál­nak. 9. §. (1.) A hatóság köteles felügyelni arra, hogy ezen törvény rendelkezéseit betartsák: és hogy a kimérési jogosítvánnyal ne éljenek visz- sza. (2.) Aki e törvény ellen vét, az kihágást kö­vet el, amennyiben már más előírások szerint nem büntetendő s a hatóság 50Ö0 koronáig ter­jedhető pénzbüntetéssel sújtja, behajthatatlan­ság esetén 14 napi elzárással. (3.) A hatóság elveheti a kimérési jogot ezen törvény alapján vagy bizonyos időre vagy vég­érvényesen, ha ismételt írásbeli figyelmeztetés ellenére a jogosítvánnyal visszaéltek. 10. §. A községek kötelesek ezen törvény vég­rehajtásánál együttműködni. 11. §. Amikor ebben a törvényben hatóságról van szó, anélkül, hogy a hatóságot közelebbről megjelölnék, a járási hivatalt kell érteni alatta, amennyiben azonban büntető ügyről van szó, az állami rendőri hivatalt is érteni kell alatta il­letékessége határán belül. 12. §. Ezen törvény azon törvénnyel lép egy­idejűleg érvénybe, amely az 1899-i XXV. számú törvénycikket, amely az állami jövedékről és az italkimérésről szól valamint az 1918,-i, a törvé­nyek és rendeletek számában 64. alatt megjelent törvénynek a szlovenszkói és ruszinszkói átme­neti rendkívüli intézkedésekről szóló §-át meg­szünteti és az ipartörvényt kiegészíti Szloven- szkó és Ruszinszkó területére s a fölclmivelés- iigyi miniszter hajtja végre a közegészségügyi miniszterrel valamint a többi miniszterrel való egyetértésben. fl maoFar intellieen- PAf cin nélkülözhetetlen fllo(jf3» barátja a ÍIIII1IIII1I!!I!I!I1I11III1III1I1I!II!í!IIIIIIIIII!í!IIIIIII!I!! Siessen előfizetni a Képes Hétre A Tátra Bank elmaradt jubileumi pótléka s a Leszámítoló Bank el­maradt drágasági pótléka Pozsony, november 21. A „Banktisztviselő'' ciinü szaklap szerint a pozsonyi Leszámítoló és Közigazdasági Bankban is akciót indítottak a tisztviselők drágasági pótlék fizetése céljá­ból. A tisztviselők egyik intervenciója alkal­mával Gestetner vezérigazgató azt a kijelen­tést tette, hogy az igazgatókon kívül az inté­zet valamennyi tisztviselőjét szándékában van drágasági pótlékban részesíteni s ennek magasságát a havi fizetés 60 százalékában ál­lapította meg. Jesensky elnök pédig meg­ígérte, hogy a tisztviselők átiratát az igazga­tósági ülés elé fogja terjeszteni s a kérelmet támogatni fogja. Az igazgatósági ülésen azon­ban az történt, liosry a Tátra Bank megbízottai a kifizetés ellen szavaztak azzal az indokolás­sal, ho/r,T az anyain í-ézet sem fizet jubileumi drágaságii pótlékot. A Leszámítoló Bank em­berei ezt tudomásul vették. A Tátra Banknak, mint ** reprezentatív sz1 óvóik pénzintézetnek ez P7. eljárása mindenkit meglepett, mert az intézet, amelynek székhaza október 28-án fényárban úszott, a nagy pompával megült ju­bileumán megfeledkezett tisztviselői jubileu­mi pótlékáról. A Leszámítoló és Közgazdasági Bank tisztviselői viszont az igazgatóságtól nem jubileumi pótlékot, tehát nem ajándékot kértek, hanem drágasági pótlékot, amelyet a ruházkodási és élelmi cikkek drágulásával indokoltak meg. Ezért nem volt helyénvaló, hogy a kérelmet ázz01 'vtasitották vissza, hogy az anyaintézet sem fizet — jubileumi ajándé­kot. A terpenb’nolai forya’nradóátalányának eltörlé­se. Novák kereskedelmi miniszter előtt tegnap megje’ent a fénymázipar egy kü'döttsége, amely előterjesztene azt a kérési, hogy a terpenlinolaj forgalmiadóá'alányát töröljék el, mert ezt a fajtájú olajat nem gyártják Csehszlovákiában, hanem egyenesen a fogyasztónak szállítják s a fogyasztók elsősorban a fényrnáz- és cipőkrémgyárak. Az 1 kg-nál beszedett 30 filléres átalány a készárut fe­leslegesen megdrágítja. A küldöttség egyszersmind kérte az ásváriyo'ajok forga’miadóátalányának 5 százalékos leszállítását oly módon, hogy 8 szá­zalékos csökkentésben a fénymáz- és cipőkrémipar részesülne ebből. A miniszter felszólította a köb döttséget. hogy közvetlen tárgyalásokat indítson meg az illető szakreferensekkel. (MP.) A S*oIyva-falepárló r.-t. felemeli alaptőké­jét. A Szolyva-falepárló r.-t. Prágában stabili­zációs mérlege alapján alaptőkéjének a föl­emelését tervezi 4 millió koronáról 20 millió koronára további 80.000 darab 200 korona névértékű ingyenrészvénynek kibocsátása ut­ján. Az 1926 december 31-iki mérleg 19.6 millió korona értékesítési felesleget mutat ki, amiből 16 millió koronát az ingyenrészvények kibocsátására fognak fordítani s 3.6 millió koronát stabilizációs tartalékalap létesítésére. A csehszlovák cukortermelés meg fogja haladni a tizmi’lió métermázsát. A csehszlovák cukoripar központi szövetsége kiadta az ezévi novemberé­ben szétküldött kérdőíveinek eredményét, amelyek szerint az ezévi cukorkampány termelése egészen bizonyosan felül fogja haladra a tízmillió métermá­zsát. A cukorrépatermés ezidén 59,685.155 méter­mázsa lesz a tavalyi 74,763.283 métermázsával szemben. Közvetlen elbai áruforgalom Prága és Ham­burg között. A prágai Elba-hajózási r.-t. a leg­közelebbi nagyokban két uj, Diesel-motorral ellátott gyorsjáratú hajót kap a Skoda-müvek­től s a Cseh-Morva r.-t.-tól. Ezen vizijármüvek hajólere 450 tonnát tesz ki s a Prága—-ham­burgi közvetlen áruforgalom céljaira állítják be azokat. Szakkörökben azzal számítanak, hogy a hajók ezt az utat hét nap alatt teszik meg s az ábráik adási időveszteségek kiküszö­bölhetők lesznek. A közvetlen áruforgalmat a jövőben fokozatosan tovább építik ki. A Königshofi Cementgyár bauxittal kísér­letezik. A Königsihoíi Cementgyár bauxittal akar megpróbálkozni s ecélból tárgyalásokat folytat a magyar bauxit-tröszttel s a francia bauxit-termeiőkkel. Ha a kísérletek beválnak, a gyár hosszúlejáratú szerződést köt. Ugyan­csak tárgyalásokat folytat a gyár az államvas­utakkal tarifaengedmények elnyerése céljá­ból, A sajtgyárak a túré vámmentes behozata­láért. Á délmorvaországi sajtgyárosok kér­vényt nyújtottak be a kereskedelmi miniszté­riumba, amelyben kérik, hogy' a túrónak Ma­gyarországból és Jugoszláviából való behoza­talát vámmentessé tegyék. Kérésüket azzal indokolják, hogy a tűrő ára az utóbbi időben jelentékenyen emelkedett. Csehszlovák és magyar bankok részvétele egy francia banknál. A párisi Soeiétó des Banques pou 1‘Industrie, amely a Sohneider- Creuzot-csoport vállalkozása, felemeli alaptő­kéjét 3 millió frankról 20 millió frankra. Az alaptőkeemelésben résztvesz egy francia- csehszlovák s egy osztrák—hollandi csoport. Az első csoportban, amely a tőkeemelés 60 százalékát veszi át, a Zsivnostenská Banka és a Skoda-müvek, a másik csoportban, amely a tőkeemelés 40 százalékát veszi át, az Osztrák Hitelintézet, a Cseh Eszkontbank, a Magyar Hitelbank s az amsterdami Amstelbamk vesz részt. A vámkedvezményes gépbehozatalról szóló tör­vényt » szenátus elfogadta. A szenátus tegnap in­tézte el a vámkedvezményes gépbehozatalról szó­ló törvény érvényének meghosszabbításáról honolt törvényjavaslatot. A javaslat előadója -ámulatott arra, hogy lényegében ólyan gépek jönnek stt te­kintetbe, amelyek az ipar racionalizálását szolgál­ják. A mezőgazdasági gépek közül egyedül a traktorokra vonatkozik a törvény. A javaslat értel­mében a törvény hatályát 1929 december 31-ig hossz-abbitják meg. Az ipar képviselői a járási képviselőtestületek­ben. A belügyminisztérium a napokban felszólí­totta a csehszlovák nagyiparosok központi szövet­ségét, hogy dolgozza ki és a minisztériumnak ter­jessze elő javaslatát a nagyipar képvise’őinek a járási képviselőtestületekbe való delegálására vo­natkozólag. A szövetség most közölte egyes osztá­lyaival, hogy igyekezni fog odahatni, hegy min­denegyes járási képviselőtestületben legalább egy gyáriparos legyen. Magyar óvintézkedések a fabehozatal ellen, A Magyar Hét folyamán kifejezésre jutott propagandát, amely a magyar piacoknak a magyar áruknak való meghódítását célozza, hir szerint kiterjesztik a fapiacra is. Már hosz- szabb idő óta foglalkoznak megfelelő terüle­tek be'asilásának a tervével, azonkívül a bel­földi fűrészipar védelmére a védővámok szi­gorítására is gondolnak. A program, amely hosszú időre szól, nagyjában a következő: a nyers fa behozatal csökkentése befási lások ut­ján, a vágottfabehozatal csökkentése a belföl­di fűrészipar kifejlesztése utján, a tüzifaszük- sóglel csökkentése a magyar szén hathatósabb felhasználása utján, az építési faszükséglet csökkentése a magyar cement stb. kihaszná­lása utján. Oroszország gyapjút vásárol Magyarországon. Szovjetoroszórszág nagyobb juhgyapjumegrendeló- seket eszközölt Magyarországon. A berlini orosz kereskedelmi képviselet kauciót helyezett el a magyar kormánynál ezen vétel fedezésére. A Gömöri Népbank veszteségi mérlege. A Gö- möri Népbank rt., Rozsnyó, amely a Légióbankla affi'iált intézete, november 25-re hívta össze köz­gyűlését. Az intézet 1927-ik évi mérlege 1052 ko- ron'a veszteséget íün‘et fel. Az európai belpiacról. Az európai borpiac helyzete inkább rossz, mint jó jelenleg. Álta­lában rossz bortermést vártak, ezért kezdet­ben a mustvásárlások magas árak mellett mentek végbe. Később megmutatkozott, hogy a termés nem olyan rossz s az ár esett, úgy hogy sok államban az ujbor ára nem haladja meg a bevásárolt must árát. Jugoszláviában a bortermés átlag jó volt, de a magas árak. miatt eddig nem lehetett exportálni. A fehér­bor ára átlag 1.20 korona, a vörösboré 1.05 korona. Olaszországban egy hektoliter bor ára körülbelül 2000 líra. Franciaországban ie- lentékeny tartózkodás nyilvánul meg. Az ár literenként 2.10—2.40 korona. Romániában az ujbort literenként 12 lejért árusítják. A többi államban, kivált Magyarországon, Ausztriában és Bulgáriában nem lehet érdemleges árvál­tozást tapasztalni a tavalyi árakhoz viszo­nyítva. A szlovénekéi pénzintézetek reorganizálása. Az áliamfordulat után megbízták a Légióbankot, bogy hajtsa végre a szlovenszkói pénzintézetek szanálá­sát, amelyeket a magyar jog szerint részvénytár­saság alakjában alapítottak s amelyek a népban­kok funkcióját töltik be Szlovenszkón. Ezen pénz­intézetek közül 15-öt már szanáltak, amelyek alap­tőkéje összesen 20 millió koronát tesz ki. Már csak néhány, összesen 4 millió korona alaptőkét képviselő pénzintézetnek a szanálása van hátra. Tegnap elintézték az amerikai autók behozata­lára vonatkozó kérvényeket A külföldi, főleg amerikai autókkal kereskedők súlyos helyzetbe kerültek azáltal, hogy a kereskedelmi miniszté­rium sokáig halogatta amerikai autóknak a jövő évi kontingens terhére való behozatalának az en­gedélyezését, illetve a kérvények elintézését. A kereskedők számos megrendelést, amelyek termi­nusra szólották, stornírozni voltak kénytelenek. A kereskedelmi minisztérium engedélyezési bi­zottsága végre a napokban foglalkozott a beérke­zett kérvényekkel, amelyek amerikai autóknak a behozatalára vonatkoztak s az elintézett kérvé­nyeket már tegnap postára is adták. Az osztrák koronákban fennál’ó régi adósságok­ról és követelésekről. Az osztrák-csehszlovák dön­tőbíróság a legutóbbi napokban Bécsben ülést tar­tott, amelyen Ausztriának és Csehszlovákiának a koronákban feunállő régi adósságokról és követe­lésekről kötött egyezményéből eredő vitás, il’etve homályos esetekről kellett volna dönteni. Ausztriá­nak és Csehszlovákiának összesen 70.000 esetet kell elintéznie, számos esetben ezek közül a dön­tőbíróságnak kell határoznia E cé’ból Prágában, és Bécsben egy-egy döntőbíróság alakul s az egyes eseteket a két döntőbíróságok sorsolás utján utal­ják ki. Ezidén már három ilyen esetben döntő# a döntőbiróság. iRTfiKTŰZSBl Gyenge Irányzata a prágai értéktőzsde Prága november 21. A tőzsde általában kedvet­len volt, bár az alaphangulat legalább is kezdet­ben nem volt barátságtalannak mondható. Később gyengülés állott be és csak a cukorértékek képez­tek kivételt, amelyek szilárdabbak voltak. A bank­piac gyenge, a beruházási piac barátságos volt. Az ipari részvények piacán gyengült: Krizsik 30, Nordbahn 25s Cseh-Morva 20s Pozsonyi Kábel 1S2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom