Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-22 / 267. (1894.) szám
4 ^MGAI/V^aGVAR-HIRLAP 1928 november 22, cfttitört&tc. ződésék rongy papír, hanem a nemzeteik szivébe olitotit kategorikus impemitivus. Jól tudom azt, hogy ez ma lehetettem még azért, mert éppen a sok dilettáns nem szívleli meg s nem követi az elnök urnák azt a jó tanácsát, hogy t. i. a békeszerződések „megvi- lágitását“ lojálisán, nyíltan és becsületesen kell megtenni. A jobb atmoszféra föltételei Nélifeiilözh etettem ellő föltételként mindenekelőtt a szükséges atmoszférát kell megteremteni s itt; minden tisztelettel azzal a kéréssel fordulok a csehszlovák felelős, vezető egyéniségekhez, hogy már csak a népük iránti szerétéiből is, hozzák mozgásba már most, az nj doccn- nium küszöbén az összes kerekeket, hogy a szükséges atmoszféra ideiében s ne akkor jöjjön létre, amikor már késő lesz. Mindenekelőtt gyorsan be kell gyógyita- niok azokat a rettenetes sebeket, amelyek nemzetem testét égetik és kínozzák, amelyek azonban valóságos génvfőszekként az egész állam szervezetét infictálják s beteggé teszik. A köztársaság valóságos szégyenfoltját, az állampolgársági kérdés rendezetlenségét gondolom itt, mert még ma, a köztársaság fennállásának tizedik évében is a magyar nemzetiségű állampolgárok százezrei vannak itt, kik adóikat pontosan fizetik, fiaikat a köztársaság zászlói alá állítják, tehát megtették azt a maximumot. amit K ram ár dr. ur tőlük lojalitásként mezkövetel — s ennek ellenére nincs állampolgárságuk. Azokra a szegénv régi nyugdijnélküli nyugdíjasokra gondolok továbbá, akik egész életüket becsületes munkával töltötték el s ma az éhhalálnmk vannak kitéve azért, mert állítólag nincs állampolgárságuk. Mily jószívűséggel nyitották meg a köztársaság kapuit a mindenkori kormányok azok előtt az úgynevezett emigránsok előtt, akik a bolseviamus idején Budapesten kompromittálták magukat, sőt ártatlan emberek vérével szennyezték be kezeiket — mennyire ápolják, becézik s bizonyos szolgálatok ellenében pénzzel tömik ezeket, mig a mi öreg nyugdíjasaink az éhhalállal küzdenek. Hercz kommunista szenátor közbeszól. Riohter: Ezek ma már nem kommunisták, hanem a kormány jól dotált szekértolói. A nemzetárulókat keblükre ölelik, a saját becsületes lojális polgártársaikat kivetik, megvetik. Hát nem demoralizálja-© ez azt a népet is, amely a szabadságáért és a csehszlovák állam önállóságáért mindent mérlegre tett s amely állam most egy más nemzetnek az árulóit üdvözölni és keblére szorítani köteles. Hát nem tolul vér minden becsületesen gondolkodó ember agyába akkor, ha azt látja és hallja, hogy a csehszlovák agrárpárt egy magyar kisgazdát tesz meg képviselőnek csak azért, mert ez judáspénzért. egy darab földért megtagadja meggyőződését s a magyar földművesek százezrei, akik soha, semmivel sem vétkeztek az állam ellen, a földreform úgynevezett áldásaiból és jótéteményeiből teljesen kizáratnak? Itt van továbbá bizonyos urak állandó, folytonos kutmér- gezése, akik a nemzeti testvéreimet a csehszlovák nemzet ellenségeinek tüntetik fel csak azért, mert ezek a háború alatt hívek maradtak ahhoz a zászlóhoz, amelyre felesküdtek. Hát a cseh, szlovák, sziléziai regimentek legnagyobb része nem maradt-e hü ahhoz a zászlóhoz, amelyre felesküdött? A Höfer-je- 1 ént esek re s a Hivatalos Lapra hivatkozom, amelyek a cseh nemzetiségű tiszteknek és legénységi áUománvu egyéneknek az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért adományozott sok és nagy kitüntetést regisztrálják. fí refsrmifiis egyház sérelmei Itt van a katolikus egyház nehéz problémája, főleg Szlovenszkón, különösképpen pedig ma^ar vonatkozásban. Nem kívánok erről bővebben beszélni, ezt a kérdést oltár- testvéreim és kollégáim eléggé megvilágították. Pártom nevében, mint annak kulturrefe- rénse egyet köteles vagyok kijelenteni: a magyar nemzeti párt követeli a szloven- szkói katolikus egvházi lefoglalt fél vagyonnak azonnali kiadását és ünnepélyesen tiltakozik általában a régi egyházmegyék felosztása s különösen a rozsnyói egyházmegye felosztása ellen. Itt van szlovén szik ói református egyház kényes kérdése, amely még ma is a csehszlovák köztársaság tizedik esztendejében valóságos ex-Iex állapotban nyugszik, miután az egyház alkotmánytörvényét a sok tárgyalás ellenére s annak dacára, hogy az egyház azt a kormány intencióihoz alkalmazkodva átszövegezte, az Elnök ur még mindig npm iává! 210 ozern 'l több becsületes állampolgárnak a lelkinyugalmárdl van szó, hát nem égbe kiáltó jogtalanság az, hogy ezek ok nélkül oly kemény megpróbáltatásnak tétetnek ki csak azért, mert magyarok? Hát nem nonsens, sőt törvénytelenség-e az, hogy az állami költségvetés R 5 miUiót vesz fel a túlnyomó részben szegény kálvinista lelki- pásztorok kongrirUa címén s a kormánv ezt az összeget nem fizeti ki csak azért, mert az att' otm á n vf örv én y a kormány hibájából nincs jóváhagyva! Ki vette fel ezeket az öszegeket 1019-ben, 1920-ban?! Mégis csak nyilvánvaló törvénytelenség az, hogy a költségvetés által erre a célra r°nr*elt összegek más célokra fordiitattak! Végül még néhány sző a kulturális kérdésskrSS és az iskolapolitikáról. Az arányok tekintetében csak egy példát embtek kereken: 38 ezer elemi iskolai tanító negyedrész any- nyi javadalmazásban részesül, mint 18 ezer katonai nyugdíjas. Amidőn a kulturális célokra fordított összeg nagyságát a katonai kiadásokéhoz képest ke- veselem, ezzel semmiesetre sem akarom azt mondani, mintha az iskolaiigyi minisztérium költségvetését részleteiben helyeselném. Nem helyeselhetem azt, már azon egyszerű oknál fogva sem, mert mint az ískolaügyi minisztérium költségvetésének indokolásában közölt adatok elárulják, a kisebbségi iskolaügy egyre fokozódó mértékben továbbra is mostoha- gyermeke, amelynek pusztulását a kormány mindenképpen előmozdítani törekszik. Kétségtelenül kitűnik ez a költségvetés főfüzetének 267. oldalán közölt statisztikai adatokból, amelyekből megállapítható, hogy a kormány az 1927—28-as tanévben is az eddigi kisebbségpoMtikai tradíciójához híven a magyar kisebbségi iskolaügyet egyre szükebb keretek közé szorítja. A költségvetés indokolásában közölt adatok szerint az 1927—28. tanévben a köztársaság területén 14192 nyilvános elemi iskola működött, ezek közül 789 iskolában — a hivatalos kimutatások szerint — magyarul tanítottak. A prágai statisztikai hivatal régebbi közleményeiből kiletszően az 1921—22. tanévben az elemi iskolák száma 13491, a magyar tanítási nyclvüekó 845 volt. Ugyanezekben az években a „csehszlovák nyelvű" iskolák száma több száz iskolával emelkedett. A népoktatás általános fejlesztésével és különösen a csehszlovák nyelvű iskolák számának állandó emelkedésével párhuzamosan a magyar iskolák száma évröl-évre rohamosan apad. Kovalik (közbeszól): Hát Magyarországon hogy volt? Richter (válaszul verklizö mozdulatot tesz, mit élénk derültség fogad.) A magyar elemi iskoláknak tervszerű és céltudatos visszafejlesztése még jobban kidomborodik, ha a népiskolai osztályok számát hasonlítjuk össze. A költségvetés indokolása szerint az 1927— 28. tanévben kimutatott 14192 nyilvános elemi iskola 34250 osztállyal működött, amelyek közül 23491 osztályban . csehszlovák" nyelven tanítottak, a magyar tanítási nyelvű osztályok száma mindössze 1409-et tett ki. A hivatalos kimutatás szerint egy elemi iskolai osztályra átlag 39.2 gyermek jutott. A csehszlovák osztályok tanulóinak átlagos száma csak 38.2-őt tett ki. A magyar osztályok átlagos létszáma 53.1, tehát messze felülmúlja az országos átlagot. A valódi helyzetképet természetesen még ezek a számok sem mutatják. Ezek csak utalnak arra, hogy a tanügyi kormány összehasonlíthatatlanul mostohábban bánik a magyar kisebbség népoktatás ügyével, mint a köztársaság lakosságának többi részévek A helyzetképhez hozzátartozik "^nnk a szomorú körülménynek a megemlítése, hogy a magvar szülőknek egy igen jelentékeny része nem részesítheti gyermekeit magyar nyelvoktatásban, vagy azért, mert az illető községben nincs magyar iskola, vagy pedig a tanügyi hatóságok a legkülönbözőbb eszközökkel meg nem engedett nyomást gyakorolnak a magyar szülőkre, hogy gyermekeiket ne írassák be a magyar tannyelvű iskolába. Hogyha a szülő hivatali állásánál fogva, vagy foglalkozásánál fogva valamelyes közelebbi függő viszonyban van az államtól, akkor a hatóságok az erőszaktól sem riadnak vissza és önkényesen a cseh iskolába kényszerítik a magyar gyermekeket. A polgári iskolai, a középfokú és különösen a szakoktatás terén még sivárabb a magyar kisebbség helyzete. A felső oktatás kérdését a közoktatásügyi miniszter ur a magyarországi főiskolákon szerzett oklevelek és az olt hallgatott félévek elismerésének tilalmával vélte megoldani a nemzetek szellemi együttműködésének és a csehszlovák kulturdemokráciánnk nagvobb dicsőségére. A köztársaság területén nincs módja a magyar kisebbségnek arra, hogy felsőbb tanulmányait anyanyelvén végezze, a külföldön szerzett magyar okleveleket pedig nem ismerik el. Mi egyéb ez, mint a magyar kisebbség erőszakos kikapcsolása a magasabbfoku kultúrából, vagy kényszerítés arra, hogy a köztársaság területén élő magyar értelmiség nemzeti jellegéből kivetkőzve, elcsehesedjék? Az alkotmánylcvélnek egyik hangzatos cikke tiltja „az erőszakos elnemezetietlenités bármely módját.*4 A cseh kormány iskola- politikája, amelyet különösen a magyar kisebbséggel folytat, egyik iskolapéldája az erőszakos elnemzetietlenitésnck. Az Iskolai könyvtárakból kitiltott kOnyvek Hát még az alárendelt hatóságok mit müveinek a saját kényük-kedvük szerint! íme itt van a pozsonyi iskolaügyi referátusnak egy bbalmaB rendelete, amely szerint az iskolai ifjúsági könyvtárakból a következő müveket el kell távolítani: Pestalozzinak valamennyi müve, Schubert „Heimat“-ja, Grülparzer, Goethe, Schiller. Les- sing, Lenau valamennyi munkája. Carlvle: a Francia forradalom története; Jókay 30 müve, Br. Eötvös Józsefnek 12 müve, Frlval- szky E.: Magyarország faunájá és madarai és lepkéi; sőt a jó öreg Sophokles a tragédiáival együtt a csehszlovák indexre került: Angolország története M. Carthytól s a sok magyar keltőről nem is beszélve, akik csaknem kivétel nélkül indexen vannak. A bizalmas rendelethez mellékelt lista huszonegy génnel írott oldalon a világirodalomnak ösz- szesen 630 német, magyar, francia, angol, olasz remekét teszi indexre! T. Szenátus! A fentebb említett okokból a békeszerződések bizonvos megvilágításai ezidö szerint még nem aktuálisak, azzá lehetnek azonban rövidebb vagy hosszabb idő múltán, mert egy bizonyos s ez az, hogy Európa és Amerika külottitlkai atmoszférája a reviziós gondolatoktól terhes. Szíveljék meg érdemekben gazdag Elnökünknek a szavait. A költségvetési bizottságban célzás történt Németország növekvő katonai erejére s Udrzal hadügyminiszter ur Magyarország- nak állítólag aggodalmat keltő nagy fegyverkezésére mutatott rá. Benes ur ugyan nem osztja ezeket az aggodalmakat, de figyelmét inkább Magyarország erkölcsi fegyverkezése ragndia meg, mintán az ifjúsági tornaegyesületekben állítólag 800 ezer fiatalember van szervezve és noha fegyver nélküli azonban, mégis katonai kiképzésben részesül. Tehát már tornásznia sem szabad a magyar ifjúságnak? Miniszter ur! Nem a félelemnek és a gyengeségnek jels ez, melynek oka a rossz lelkiismeret? Azonban gondoljanak vissza, Hölgyeim és Uraim Kuffner Hamis urnák általam erről a helyről két év előtt bemutatott térképére, amelynek címe a köztársaságot szörnyszülöttnek nevezi s amelvon Kuffner belerajzolta az idegen hadseregeknek a felvonulását, amelyek a köztársaságot egy nap alatt megszállhatják s harcképtelenné tehetik. Ha valóban igaz volna az, amit a költségvetésben illetékes tényezők kijelentett! k. úgy tényleg bekövetkezhet az a piüanat. hogy a köztársaságot északról, keletről, délről és nyugatról ellenség támadja meg s harcképtelenné teszi. na nem akarják azt, hogy az önök egész nemzete egykor majd keservesen megadja az árát a nagy áldozatokkal szerzett szabad ágának és önállóságának, úgy tegyenek meg mindent annak az atmoszférának a megteremtésére, amely egykor, ha majd ütött a bizonyos „megvilágítások** órája, lehetővé teszi azt, hogy ez a „megvilágítás** az Elnök ur szavai szerint loyálisan, becsületesen és nyíltan történjen meg és hogy mi akkor majd szives és hálás kézszo- ritássnl búcsúzhassunk és válhassunk el és ha a szabadságunkat és önállóságunkat majdrn veszély fenyegetné, akkor kölcsönösen egymás mellé állhassunk s legdrágább javainkat sikeresen megvédelmezhessük. A költségvetés ellen fogok szavazni. A további vita Ezután Reisa cseh agrár párti, Reisel német szociáldemokrata és Kopriva cseh néppárti képviselő beszélt. Az utóbbi a pokrokár tanítókat támadta. Modrács cseh szociáldemoikrata beszéde alatt heves összetűzés támadt Kopriva, Tomik is Dundr szenátorok között. Volko szlovák néppárti szenátor a kormány iskolapolitikáját ostorozza. Sajnálattal állapiíja meg, liögy a költségvetés egy jottányival sem jobb iskolaügyi tekintetben Szlovenszkó javára, mint a múlt esztendei. Reflektál Franciscy Lajos országos keresztényszocialista párti szenátor beszédére. Mit szólnának a magyarok — mondotta —, ha Csehszlovákiában annyi jogét kannának, mint a szlovákok Magyarországon? Ennek az lenne a következménye, hogy bezárnák a magyar középiskolákat és az elemi iskolák első osztályában már szlovák volna a tanítási nyelv. Klofács reflektál Richter beszédére Klofács, a cseh nemzeti szocialista párt elnöke hibáztatja, hogy a kormány teljesen háttérbe szorítja a szenátust. Érthetetlennek tartja, hogy például szenátor miért nem lehet miniszter. Kovalik: Egv szenátornak annyi esze van, mint két képviselőnek. (Nagy derültség.) Klofács külpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A köztársaság — úgymond — a béke- szerződések alapján békepolitikát követ. Védelmi állásban van és nem agresszív, mint amilyen agresszív volt Richter magyar nemzeti párti szenátor beszéde, mely tulajdonképpen nem is ide szólt, hanem Budapest felé. Lord Rothermere nem ijeszt meg bennünket, mint ahogy nem ijedtünk meg Richter beszédétől sem. Mi nem félünk, mindazonáltal őrt állunk. Ezután a szónok kereskedelmi politikai kérdésekkel foglalkozik s támadja a kommunistákat. Sachor kommunista közbeszól: Mi van a maguk hadik Ö 1c s ö n k ö t vén y panamáival? Klofács idegesen és erélyesen visszautasítja a vádat. A kommunisták jelentették fel egymást — mondja — mindenféle zsarolásért és csalásért. Sachor: Tessék tényeket mondani. Nincs olyan piszkos ügy, amelyben maguk benne nem volnának. Klofács (az asztalra csap): Ismételje meg ezt a kijelentését a szenátuson kívül és beperelem. Sachor: Nincs mit ismételnem, ezt az egész világ tudja. Még a centralista Klofács Is kivételi Ruszinszkó autonómiáját! Klofács ezután a ruszinszkói viszonyokkal foglalkozik és hangoztatja, hogy olyan korrupt viszonyok még nem voltak soha Ruszinszkóban, mint most Rozsypal kormányzása alatt. Rozsypal van olyan ügyes, hogy ezt az emlékezetes megbeszélést a községi jegyzőkkel és járási főnökökkel nem személyesen vezette, de tény az, hogy október 30-án volt ilyen megbeszélés Voprsálek kormánytanácsosnál. Ahelyett, hogy az agráriusok » gzlávizmust támogatnák Ruszinszkóban, vesztegetnek a zsidók- és magyarok közt és azok szavazatait akarják megvásárolni, ez azonban nem fog sok jóra vezetni. Ruszinszkóban is van egy Tuka ós Stefán Ágoston, aki Klofács minisztersége idejében, vagyis a bolsevista betörés után Lengyelországban orosz-lengyel légiót szervezett Csehszlovákia ellen. Nem szabad elfelejteni azt, — hangoztatta Klofács, — hogy a köztársaságot a békeszerződések kötelezik arra, hogy Ruszinszkónak autonómiát adjon. Elmúlt már tiz év ideje tehát, hogy hozzáfogjanak az autonómia megvalósításához. Nem kell semmitől sem félni, ha az állam szilárd. Kalcsok szlovák néppárti ('közbeszól): Es mi lesz Szlovenszkó autonómiákéval? Klofács: *Sz!ovenszkó Örülhet, hogy velünk egységben van! Ruszinszkóval szemben köteleznek miniket a békeszerződések és ha Szlovenszkó külön volna, úgy ez csak veszélyt jelentene s gyöngítené u-gy a szlovákokat, mint a cseheket. Ezután Klofács hosszasan beszél kereske- delein politikai kérdésekről. Lapzártakor a/ ülés tart. A költségvetés fölötti szavazás a ké* ső esti órákra várható. Fttr-B UH! a hajbetegségek és kopaszodás tökéletes gyógyszere. ItlIiyS illiFp hajhullást. iüftll^ fi M*» É? DROGÉRIA mám Kapható minden drogé- í H őában, gyógyszertárban KOSIGE- KASSA \ |p|g| és parfümériában, valaFö-ucca 23. |BÉÉyiS mint a íöképviseletnél. Arak : nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20m n uiHiwiiR iiminmHiwi—tm ■nniiinfl mm a ICépes Hét előfizetési difa Praha ü., Panská 12 sz. MI. emelet címre küldendő :
