Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-20 / 265. (1892.) szám

6 1928 november 20, fcevtiL A magyar katolikus püspökök rendelje a papi ruházkodásról Budapest, november 19. Serédi bibornok-her­cegprímás legújabb körlevelének élén hosszab­ban foglalkozik azzal a történelmi ténnyel, hogy ahol az országok békéjét forradalmak dúlták fel, ezek nyomot hagytak nemcsak a világiak, hanem a papság életében és erkölcseiben is. — Örömmel állapítja meg a hercegprímás, hogy Magyarországon a tiz év előtt dúlt forradalom nem hagyott veszedelmes nyomokat a hivelc és a papság lelkében, mert mig a papság minden­kor igyekezett a helyes kivezető utat megtalál­ni és arra a hivéket is rávezetni, maguk a hívek szinte hitükben megujhodva sokkal intenzivebb vallásos élétet élnek, mint éltek azelőtt. Mégis akadtak apróbb abuzusok, amelyeket sem a ma­gyar püspöki kar, sem maga a pápa, aki az egész világegyház fégyelmi életét irányítja, nem hagyhatták szó nélkül. Ezek kiküszöbölését és a régi utakra való visszatérést célozzák azok az itt következő rendelkezések, amelyeket a püs­pöki kar október hónapban megtartott őszi kon­ferenciáján egyértemüen jónak tartott megten­ni és a papság tudomására hozni. A magyar püs­pöki kar közös rendeletének pontjai a követke­zők: 1. Az egyházi ruha, amelyet minden pap és klerikus, a, szent ténykedéseknél, sőt azokon kí­vül is viselni' tartozik: a reverenda. 2. Indokolt és rendkívüli esetekben, amelye­ket mérlegelni a főpásztor joga, ez utóbbi ré­széről megengedhető, hogy a reverenda helyett feketeszinü u. n. papi civiíruhát viselhessenek az egyházi férfiak. Ez a ruha valamivel hosszabb legyen, mint a világiaké, fedje be az egész tes­tet térdig és a mellény a papi nyakravalóig (kolláré) fekete gombokkal zárt legyen, amint ezt az 1860.. évben megtartott esztergomi zsinat 28. ss. határozatában előírta. 3. Sportolók, cserkészek és . turisták' ruháit a papnak magára ölteni még abban az esetben is tilos, ha az illető ilyen egyesületnek, vagy csa­patoknak vezetője. Az e célból tömörült ifjúság vezetést vár az egyház emberétől, nem pedig utánzást. 4. A színházak, mozik és más profán látvá­nyosságokra vonatkozóan szigorúan betartandó az egyházi törvénykönyv 140. kánonja. Azok a papok, akik nyilvános iskolákban tanárokként működnek, elvezethetik növendékeiket ilyen he­lyekre, ha ott az ifjúság irodalmi és tudományos kiművelését szolgáló előadások tartatnak. 5. A nyilvános és zajos, avagy zenés mulató­helyek látogatásé^ illetően az egyházi törvény- könyv 138. kánonja intézkedik, amely szigorúan betartandó.: 6. Szigorúan tilos egyházi férfiaknak olyan fürdők látogatása, ahol a férfiak és nők közö­sen fürdőznek. Emelik az osztrák póstailletékeket Bécs, november 19. Illetékes körök közlései szerint Ausztriában emelni fogják a postai tari­fát és a telefonilletékeket. A belföldi levél por­tóját 15 garasról 20 garasra emelik, a nyomtat- tányok szállítási portódiját pedig megkétszere­zik. Ezek a nagyarányú emelések állítólag a hi­vatalnokok újabb követeléseivel állnak össze­függésben, akik karácsonyi remunerációként egy havi fizetésük azonnali kiutalását kérik. — Ámbár az illetékes minisztérium a remunerációt egy havi fizetésnek csupán 30 százalékában álla­pította meg, az uj kiadás mégis oly terheket ró a költségvetésre, hogy a kormánynak nj jöve­delmi források után kellett néznie. Vakmerő rablógyilkos merénylet egy rákospalotai trafikban Budapest, november 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon’jelentése.) Vasárnap vakmerő rabló gyiXkossági kísérlet történi Rákospalotán. Este 7 óra tájban a Bocskay-ucca egyik trafik­jába, amikor Topercer Margit trafikosnőn ki­viül a trafikban senkisem tartózkodott, egy 40 év körüli férfi állított be és 3záz darab ciga­rettát kért. Mikor a trafikosnő a vevőnek há­tat fordított, hogy leemelje a polcról a ciga­rettadobozt, az ismeretlen ember késsel a nő balkarjába szúrt. Topercer MaTgit megfordult, miire az illető egy súlyos tárggyal fejbe verte. A nő nem vesztette el eszméletét és segítség­ért kiabált- A gyilkos a trafik hátsó részébe cipelte áldozatát és itt tizenkétszer szúrt bele. A szúrások közül négy az asszony tüdejét járta át. [A rablásra a merénylőnek már nem volt ide­je, mert menekülni kellett. A segélykiáltások­ra előjővő szomszédok és járókelők Topercer Margitét vérbefagyva találták. A szerencsét­len trafi-kosnőt kórházba szállították, ahol megái lapították, hogy egyik szúrás sem\ halálos, úgy hogy állapo­ta súlyos,. de nem életveszélyes. A vakmerő merénylő után, akit nem sikerül I; elfogni^ nagy eróllyel fojjfik a nyomozás. A Csík ágói hercegnőt magyar propagandával vádolják a prágai lapok „A Kálmán-operett plágium“ — „Háborús fenyegetőzés és kinos provokáció" Prága, november 19. Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző, akinek alkotásai az operett- műfaj fejlődésének zenitjét jelentik, legutóbbi nagy operettjével, a Csikágói hercegnővel, szerte a világon osztatlan sikert és elismerést aratott. A Csikágói hercegnő világotjáró utján kétéves késéssel megérkezett most Prágába is. A globetrotter hercegnőt ebben a demokráciától hangos fővárosban is az őt megillető hódolattal fogadták. Az Uránia-szinház, amelyben tegnap es­te szinrekerült, fejedelmi appartement-t rendezett be neki színpadán, a közönség pedig két órára letett demokratikus érzelmeiről s lelkesen tapsolt a hercegi vendégnek. Az operettnek a megszo­kott nagy sikere volt Prágában is, — csupán a sajtó egyrésze horkant fel a hercegnő láttán s a premiert felhasználta arra, hogy — a magyarokon üssön egyet. Sanda kritikus-mészárosok módjára az operetten, a zeneszerzőn ütnek egyet, akit nem átallanak plágiummal is megvádolni, közben pedig le-lecsap- nak a magyarokra is. Az agrárius Vecser „Magyar propaganda ope­rett utján" címmel vagdalja szét a Kálmán-müvet. A lap azt írja, hogy senki sem akadályozhatja meg a magyarokat abban, hogy komponistáik ope- retteikben is a magyar politikai propaganda szol­gálatába álljanak. De a cseh színigazgatókon mú­lik, hogy ezt a propagandát még hozzá cseh pénz­ért ne tegyék lehetővé, ha tetejébe nincs is sző valami művészi alkotásról. „Igen kíméletesen gyakorolva a bírálatot — írja a soviniszta or­gánum, — a Csikágói hercegnő alapos plágiuma a Dollár- hercegnőnek és Friml Rose Marié néhány meg­fiatalított s megszépített virágának, amelyeket Kálmán szemérmetlenül átjátszott". A lap végül azon reményének ad kifejezést, hogy legalább a szlovák színpadokat megkímélik ettől az ajándéktól. A Ceskó Slovo hétfői lapja, a Pondelnik, nem meri az operett leginveneiózusabb konponistáját plágiummal megvádolni, amelyet egy ugyancsak ismert, ma már halott bécsi operettszerzőn köve­tett volna el, hanem „Magyar propaganda egy prá­gai cseh színpadon" címmel kinos provokációról cikkezik. Elismeri a fülbemászó zenét, a pompás kiál­lítást, de a librettóra már csak kemény szavakat találnak abban a városban, amelynek az Ameriká­ban élő s ott is kibontakozott Frimlen kívül nin­csenek is nemzetközi vonatkozásban számbajöhető operettkomponistái, de még csak librettószerzői sem. Nem a mi feladatunk a két bécsi szerző, Bram- mer és Grünwald librettóját védelembe venni, de tekintve, hogy a Brammer és Grünwald szövegére komponált operettek hosszú sorozata évek óta fe­lülmúlhatatlan diadallal járja a világot, jogosan té­telezzük fel, hogy valamire mégis esak képes ez a két librettista. A lap hatalmas felháborodással pécézi ki, hogy az operetthős egyik dalában visz- szaidézi a régi jó világot s egyenesen „háborús fenyegetésnek" veszi, amely mellett nem lehet észrevétlenül elmenni, hogy az operetthős azt mondja a magyar hadiárvákról: „Sok hadiárvánk van. S még többen lesznek!" A Csikágói hercegnő, ezt ne felejtsük el, nem nem­zeti kinyilatkoztatás, sem nemzeti ügy, egyszerűen csak színpadi műfaj s nem is legelőkelőbb, hanem csak operett. Szomorú lenne, ha valamely nem­zet operettjeire építene s operettjei utján akarná hirdetni igazát, de talán még szomorúbb, hogy akad város, ahol egy operettet ennyire s ilyen vo­natkozásban komolyan vesznek. Ebből operettet le­hetne írni, ime a librettó, Brammer és Grünwald urak akár azonnal hozzá is láthatnak ... A mosoly, a kacsintás és a ilirt a ncwyorki törvényszék vádlottpadján Hetvenöt „megtévedi“ férfi monstrepöre — Amikor a házas- ságok a törvényszéki tárgyalóteremben ködeinek — Bessie, az asszonyördög Neicyork, november 19. Az újdonsült ki- vándorlóknak és az Amerikába ránduló eu­rópaiaknak sok keserves könnyel és szabad­ságvesztéssel szerzett tapasztalataik lehetnek arról, milyen drákói szigorral védi Amerika törvénye a női becsületet. Az amerikai tör­vény és a bíráskodás nemcsak az aszfaltbe- tyánkodás ellen hirdet és tart irtóháborut, hanem az abszurdumig menő szigorral bűn­tett meg minden olyan férfit, aki az amerikai leányhoz vagy asszonyhoz tolákodóan, rossz- szándékkal közeledik,^, flirtelő, kacsingató, le­szól itő férfiak bírók elé kerülnek, akik nem ismernek irgalmat és vagy azt követelik, kogy a fiatal ember ve­zesse oltár elé a leányt, vagy pedig há­rom-négy hónapra, esetleg esztendőkre is kényszermunkatelepekre küldik a túlságo­san temperamentumos s a törvényt nem res­pektáló erősebb nem képviselőjét. A napokban egy szigoráról országszerte híres newyorki Mró egész tömegét tárgyalta az ilyen flirtpereknek s a nemmindennapdan ér­dekes tárgyalás hű tükörképét adja annak az álszeméremnek, amely ezen a téren az ame­rikai közélet és a bíráskodás szellemét be­lengi Nem kevesebb mint 75 amerikai polgár ölt ezen a napon Walltis Mrő elé a vádlottak padjára. Valamennyien tekintélyes és ismert newyorki polgárok, gazdag kereskedők, mű­vészek, akik ellen ugyanazt a vádat emelte az ügyész: ránevettek a leányokra, megszólitották őket, és a törvény által üldözött módon igyekeztek ismeretséget kötni. A vádoló fiatal leányok tanúként jelentek meg a monstre-per főtárgyatásán. Csupa üde, kisportolt, erős s erélyes amerikai leány vet­te igénybe a törvény védelmét, elragadóan fiatalok és vágy gerjesztően szé­pek. Éppenséggel nem látszik indokolatlannak a vád, mert ezek a leányok maguk felé vonzák a férfiak .pillantását még akkor is, ha a röpke tekintetért s akaratlanul is előlhuggyanő ka­ján mosolyért három havi kényszermunka jár. A1 tárgyalás elején Walitis Mrő beszól itot- ta az összes vádlottakat és mennydörgő er­kölcsi prédikációt vágott ki: — önök ismerik az amerikai törvényeket éfe tudják, hogy az Egyesült Államok milyen messzemenő védelemben részesíti a nőd be­csületet Jól kellett ezt tudniuk akkor is, ami­dőn bűnbe estek. A nő nem játékszer és nem lehet kiszolgálója az önök aljas ösztöneinek. A férfi azért férfi, hogy becsülettel és bái­Első szlovák ékszer-, arany- és ezftstgpr Tulajdonosok! FKOSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratíslava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hély: Bratíslava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk • ran helyt álljon minden cselekedetéért. önök szemérmetlen módon közeledtek eré­nyes, ifjú hölgyekhez, rájuk kacsingattak, csábítóan rájuk mosolyogtak, bár eszük ágában sem volt, hogy az illető hölgyet törvényes kötelékkel fűzzék magukhoz. Ismerik a törvényt és az én álláspontomat Tehát válasszanak: vagy elveszik a kompromittált hölgyet, vagy bevonulnak a kényszermunkatelepre. A Mrói felszólításnak volt egy bökkenője: a megvádolt férfiak egyrésze már azért sem tehetett eleget az amerikai erkölcs és törvény parancsának, mert házasember volt. A legtöbb vádlott késznek nyilatkozott oltár elé vezetni a mosollyal és kacsingatással szerzett menyasszonyát, akadtak azonban egy tucatnyian, akik in­kább a kényszermunkatelepet választották, mint a negédes mosolyu hölgyet. A tárgyaláson egyébként egymást váltották a derűs jelenetek. Különösen az egyik tanú, egy ragyogó szépségű és temperamentumos leány körül csaptak magasra a szenvedélyek hullámai. Mint a konok vádlott állította, a leány, Besie Clark valósággal asszonyördög, akinek egyetlen életcélja, hogy a fiatalembereket megbo- londitsa s azután tönkretegye. Ha kacérságával elérte célját és hálójába ke­rítette a kiszemelt áldozatot, erkölcsi tógát öltött és a rendőrségre szaladt feljelenteni a meg­bódult és a mosolygásig vakmerősödött férfit. A vádlottak közül többen fulmináns vnrbe- szédeket mondtak a leány ellen, aki ártatlan pironkodássai, könnyel a szemében utasítot­ta vissza a kifakadásokat. — Nem igaz, hogy én a kacérságommal provokáltam a férfiakat, hiszen kora fiatalságomtól kezdve gyűlölöm őket és hallani sem akarok róluk, — pityegte síró hangon a szóiké szépség — de ezek a mai fiatalok olyan beképzeltek . . . Ha egy leány a tolakodásukat irónikus mo­sollyal utasítja vissza, rögtön azt hiszik, hogy a mosoly a lángoló szerelem jele. Azt hiszik és úgy is cselekszenek. Nem tehe­tek arról, hogy szép vagyok, hogy a férfiak szeme megakad rajtam. Elég szomorú, hogy undok tolakodásuk miatt minden hónapban el kell egyszer-kétszer járnom a bíróságra . . . Ilyen szócsaták hevében jutott el a tárgya­lás befejező aktusához. Wallis biró menny­dörgő prédikációival ezúttal szenzációs ered­ményt ért el: negyvennyolc leány vőlegénye karján hagyta el a tárgyaló termet, mig 27 kicsapongó férfit a biró két-három ha­vi kényszermunkára ítélt. Csodálatosképpen az elitéltek könnyebb szívvel távoztak a tárgyalóteremből, minit kollegáik, a vőle­gények, akiknek a biró elengedte a büntetést. Mint ők mondták, inkább vállalnak két havi, mint életfogytaglani szabadságvesztést.------nmni—vni i1 a hitti A budapesti tőzsdebiréság ítélete a nyitrai sörgyár bőrül folyó pereskedésben Budapest, november 19. A tőzsde választott Mrósága ma egy tiz éve húzódó, érdekes per­ben hozott ítéletet A Moktár 1918-ban három és fél millió aranykoronáért vásárolta meg a bázeli Maiz Gesellsrihafttól a nyitrai sörgyá­rat. Miután a csehszlovák hatóságok az adás­vételi szerződést nem hagyták jóvá, a bázeli társaság visszavette az ingatlant A Moktár ke­resetet indított s a szerződés értelmében a budapesti tőzsde választott bíróságához for­dult azzal a kéréssel, hogy kötelezze a bázeli társaságot az ingatlan átíratására. A válasz­tott bíróság a mai tárgyaláson hozott határoza­tával elutasította a Moktár keresetét. A Cseh Takarékpénztár és a Prága-városi Taka­rékpénztár egyesülése. A Prager Tagblatt értesü­lése szerint a Cseh Takarékpénztár és a Prága- városi Takarékpénztár egyesüléséről a politikai háttérben harmadik helyről kiindult kezdeménye­zésből kifolyólag tárgyalások folynak. A Cseh Ta­karékpénztár ellene van a fúziónak s igv a két takarékpénztár egybeolvasztása nem sok kilátással kecsegtet. Angol tőke a lengyel faiparban. A lengyel fa­iparban jelenleg nagy transzakció van folyamat­ban, amelynek révén az angol British un European Timber Trust a lengyelországi legfontosabb állami erdőségek kitermelésére nyer koncessziót. A kon­cesszió nem kevesebb, mint 303.500 hektárnyi er­dőségre szól. A trösztnek egyébként egész Európá­ban vannak különböző érdekeltségei, úgyhogy ösz- szesen több, mint 1.5 millió kubikméter „hiUeuia- lést ellenőri*. (DNDJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom