Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-15 / 261. (1888.) szám

10 1938 norvfmvber 15, oefHftrtöfc. Bizánci erkölcs Bálint Miklós, egy jelentéktelen ungvári kor­mánylap szerkesztője könyvet irt Masaryk G. Ta­másról, a csehszlovák köztársaság elnökérőL Köny­vét a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének is megküldte és mindjárt egy önön kezével irt di­csérő méltatást is mellékelt hozzá, amelyben a többi között az áll, hogy a könyv „hiányt pótol és nem vitatható el tőle a telje® tárgyilagosságra va­ló törekvés". Rendkívül sajnáljuk, de Bálint Miklós önmél­tatását nem közölhetjük le, mindenekelőtt azért, mert könyvében nyoma sincs a tárgyilagos élet­rajzírásnak. A köztársaság elnökének életét ajt elemi iskolák tankönyveinek stílusában mondja el, azután végnélküli idézeteket másol le a tudós Masaryk könyveiből, majd „A - világforradalom" gyöngén sikerült kivonatát adja és végül az ál­lamfő szlovenszkői és ruszinszkői utazásáról meg­jelent újságcikkeket foglalta össze. Már ebből is kitűnik, hogy teljesen értéktelen tákolmánnyal van dolgunk. Bálint Miklós könyve megerősíti régi vélemé­nyünket, hogy a bizanlinizraus és a monarchia nem szükségképpen tartoznak össze. A köztársasági ál­lamforma sem nyújt elegendő biztosítékot az olyan emberek ellen, akiknek kenyere a hízelgés és a talpnyalás. Bizonyítékul szolgáljanak Bálint Miklós következő találomra kiragadott kiszólásai: — Nincs a történelemnek még egy olyan alakja, akit Krisztus tanításai annyira áthatottak volna és aki a tiszta keresztényi életet a maga életével oly tisztán példázta volna, mint éppen Masaryk. (23. L). — Az uj Ádám 5, áld egy jobb és boldogabb emberiségnek lesz az ősapja. (26. 1.). — Masaryk G. Tamás neve a legeldugottabb magyar falu kis bogárhátu házában is oly mele­gen hangzik már, akár Kossuth Lajosé és olyan tisztán, meg sokat ígérőén, mint igazságos Mátyás királyé. (149. 1.). — János fia katonai szolgálatot teljesít és végig kell szenvednie mindazt a kegyetlenséget, amit az osztrák szoldateszka egy „hazaánilő" fiá­val szemben meg mert engedni magának. (20. 1.). (Masaryk János a háború alatt a kassai trénez- rednél teljesített szolgálatot és ott is tanult meg magyarul.) A köztársaság- elnökének emberi kiválóságát, tudományos érdemeit, politikai jelentőségét - és pu­ritán egyéniségét mi nagyon tiszteljük és éppen azért meg vagyunk győződve, hogy ha ez az első magyar, életrajza kezébe kerül, szerzőjéről neki ugyanaz lesz a véleménye, mint nekünk. (•) Népművészeti est Rozsnyón. Tudósítónk jelen­ti: A Rozsnyói Művelődési Egyesület vasárnapi felolvasó estje a gömöri magyar népművészetnek _ volt szentelve. A zsúfolásig telt városházai nagy­terem közönségének Tichy Kálmán festőművész tartott ismertető előadást a népművészet jelentősé­géről, értékeiről, a népművészeti gyűjtés munkájá­ról s jelenlegi országos megszervezettségéről. Előadását 6aját gömöri gyűjtésének vetített ké­pekben való bemutatásával illusztrálta. A bemu­tatott anyag fogalmat adott arról a gazdagságról, amit a magyar falvak népművészeti kincsekben képviselnek. Az előadáshoz harmonikusan kapcso­lódott Unger Ferenc szavalata, aki Arany János örökszép és tiszta magyar falusi levegőt lehelő költeményét, a „Családi kör"-t adta elő. Követ­kező vasárnap Egyed Aladár sajógömöri ev. lel­kész, kulturreferens tart szabad előadást a halott- 'hamvasztásról. Előadása után szavalat lesz. (•) A budapesti sajtó Márai Sándor Bébi cimü regényéről. Márai Sándor Bébi cimü regénye, ame­lyet a P. M. H. közölt le elsőnek, a budapesti Pantheon kiadónál most könyvalakban jelent meg. A budapesti sajtó nagy elismeréssel fogadta Má­rai regényét és az Újság hasábjain Pünkösti Andor többek között a következőket írja róla: „Ha vala­ki Márai Sándor összes kitűnő tulajdonságait egyet­len megállapításban süritené össze, ez a megálla­pítás nem lehetne más, mint hogy ez a fiatal ma­gyar iró maupassanti elbeszélő készséggel rendel­kezik. Ez a tulajdonság ad Má^ai Sándor min­den írásának valami egészen különös zamatu és egészen különös lüktetésű életet. Ez a tulajdonság teszi képessé, hogy akár a legtriválisabb, akár a legmindennapibb jelenségeket mesélje el, mert a történet az ő szavai nyomán úgy is érdekessé, 3zi- nessó és frappán A válik. Ez a tulajdonság ru­házza fel alakjait, meglepő karakter-vonásokkal, hogy egyszerűségűkben és természetességükben is gyilkosán izgalmasakká váljanak Márai Íráskész­ségének minden előnyét reprezentálja az a finom és pompás analizisü regény, ami Bébi vagy az el­ső szerelem cimen most került ki a könyvpiacra, így könyvalakban ez a napló valami egészen kü­lönös és megdöbbentő erővel hat. Az elnyomott erotikus élet hirtelen torz kirobbanása az az alap­téma, amire ez a szuggesztiv erejű regény épül. Hőse vagy helyesebben áldozata égy szimpatikus, okos, rendes középiskolai tanár, akit már fehér hajjal érint meg először a szerelem fuvalma. Be­leszeret az egyik tanítványába, vagy helyesebben abba az illúzió-tömegbe, amit erről a tizenhat éves leányról képzel. Eleinte önmaga előtt sem tisztázza a kérdést. De az érzés mind erősebben és erősebben lesz nrrá rajta. A szerelem valami titokzatos rivalizálást fejleszt ki, közte és a legjobb fiú növendéke között s ez a rejtett, soha teljesen testet nem öltő, mindig csak titokban bujkáló ri­valizálás végre kirobbantja a katasztrófát, ami az öregedő tanárt és a serdülő diákot egyformán ma­ga alá temeti. Márai a mese kifejlesztésében a lélekelemzés legoontosabb módszereivel jár el. Kgéfizen kis motívumokat, figyel meg. parányi kis rru,*#*>■<) erőket mutat ki, kendőzött, célzásokkal és tftaMaokkal konstruál apró dinaipőfcai, amelyek mind a nagy cselekményt viszik egy-egy kis lépés­sel a tragikus szakadék felé. Márai soha nem lép ki a hideg szemlélődésből s ez a hűvös objektivi­tás írásának egyik leghatékonyabb ereje. Mindig a téma fölött marad, még ha szubjektiválja az eseményt is. De minden magyarázkodás nélkül tudatosít olyan lelki folyamatokat, amelyek lent a tudatalattiság mélyében történnek és feltárásuk szinte a brutalitás erejével hat. A nagyszerű iró eszközeit a rutinos lélekbúvár használja fel, hogy kísérletét művészi tökéletességben demonstrálja". o Székely Zoltán prágai hegedflhangversenyén nagy sikert aratott. Ismeretes, hogy az övé a világ legdrágább hegedűje, melynek hangja valóban pompázik a legszebb színárnyalatokban. Székely azonban olyan nagy hegedűs már ma, hogy olcsó hegedűn is mesteri játékot produkálna. Techniká­ja és ritmikája egyaránt biztos, érdekes és egyéni; mintha eszével uralná a kényes hangszert, oly hi­degen biztos a melődiavezetése. De ez a tünet is csal, mert Székely melódiája bőségesen ömlik a leikéből. Bach C-dnr szónátájában mutatta meg, hogy elsősorban zenész és csak másodsorban vir­tuóz. Tartini őrdögtrilla-szónátája tökéletes volt mint a klasszikus olasz szonáta és az ördögö® technika együttesének a tolmácsolása. A műsort Ravel egyik szonátájával és több modern kompo­zícióval zárta le. A hallgatóság nagy tapsokkal köszönte meg Székelynek azt az élvezetet, amit kitűnő játékával nyújtott n Móric* Zsigmond pályadija egy kis vers megzenésítésére. Budapestről jelentik: Az idei színházi szezón egyik eseménye lesz a Nemzeti Színház Kamaraszínházának közeli bemutatója, amikor Móricz Zsigmond uj vigjátéka, a Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül kerül először a budapesti közönség elé. A vígjáték próbái már a legközelebb megkezdődnek. Külön érdekessége lesz ennek az előadásnak egy — hntsoros versike, amelynek most készül a zenéje Most készül? Ki Írja? Töb­ben Írják. Móricz Zsigmond tárgyalt néhíny ma­gyar zeneszerzővel, akiket megbízott azsa1, hvgv a kis verset zenés ts*' k meg s annak a zeneszer­zőnek, aki a legjobb zenét Írja, a rendes hono­ráriumon kívül {.ályadijül regényeinek dedikált tíz kötetét nyújtja át. A verseny már mag is in­dult. Ki lesz a győztes? Rövidesen elválik. (*) Megjelent a keresztényszocialista párt nagy képes naptára 1929-re. Az országos keresztényszo­cialista párt nagy képes naptára az 1929. évre rendkívüli gazdag és változatos tartalommal már megjelent Cikkei a következők: Szüllő Géza: Újévi üdvözlet Százesztendős jövendőmondő. Rá­kosi Viktor: A sztrecsnői piros virágok, Arany­mondások. A legnagyobb magyar. Jankovies Mar­cell: Mohács után. Serédi Justinián. Fedor Miklós: Az igazság győzelme a hamisság fölött. Mészáros József: Bánataratáskor. Harminc esztendővel ez­előtt ölték meg Erzsébet királynét; Torna István: Két éjszaka. Gazdának, munkásnak:, iparosnak és az értelmiségnek pártunkban a helye. A szántó­földek öntözéséről. Magyar gyermek magyar isko­lába való. Páll Miklós: Kuruc beszéd tábortűz mellett Komáromi János: Menekülő kuruc. Ma­gyar múltról regélő kincsek Bécsben. Arneo — az olasz Hortobágy. Lengyel Menyhért: Rákóczi váro­sa. Siposs Győző: Nem tudom, miért... Fehér virág a maranai bélpoklos otthonban. Útmutatás, mely időszakban legizletesebb az állatok húsa. Milliónyi áldozat vére terheli az oroszországi szov­jet lelkiismeretét. A leggyakoribb állatbetegsé­gekről. Virsik Mária: őszi este. Dienes Adorján: Manci meg a luftballon. Nagyfalussy István: A falu. Magyar kultúrát a falunak. A forró étel ve­szélyei. Az angol Kossuth-bankók nyomtatója. Mikor és mivel permetezzünk? Jövedelemadó. Adomák. Ahol kétszer aratnak egy évben. A foltok eltávolítása. Az állatok életkorának meghatáro­zása. Okmánybélyeg-illeték. Póstatarifa. Kereszt- szórejtvény. Vásárjegyzék. A tartalmi részt gazdag képanyag egészíti ki, amiből kiemeljük Széchenyi István, Serédi Justinián, Csernooh János és Oko- Iiesányi Tibor arcképét, az érsekujvári keresz­tényszocialista munkásság zászlószenteléséről ké­szült fölvételeket, Gyóni Géza költő szülőházára helyezett emlék fényképét és az amerikai magya­rok budapesti látogatását A naptár tartalmi gaz­dagságához mérten igen olcsó, 6 korona példá- nyonkint. Megrendeléseket az orsz. keresztényszo­cialista párt központjához kell intézni: Bratisiava- Pozsony, Hosezu-u. 23. (*) Két francia iré. Amtole Francer-röl mesé­lik az alábbi történetet Amikor az Istenek szom­jaznak cimü regényén dolgozott, egyik barátja ezt kérdezte tőle: „Hogy halad, kedves mester a munka?" „Nem igen — válaszolt Francé.— Meg­akadtam." „Hogy hogy?" „Csak úgy— fefelt Fran­cé, — hogy olyan helyzethez érkeztem, melyben főszereplőm hősiessé válik. Azonnal gyanút fog­tam: bizonyára rossz nyomon járok." — A másik történet hőse Coppée, a néhai akadémikus. An­nak idején fölkereste őt egy törtető írónak a fe­lesége s igy szólt hozzá: „A férjem minden áron akadémikus szeretne lenni. Tegyen meg érte min­dent. Ha nem választják be, belehal fájdalmába". Coppée, aki nagyon nyájas ember volt s szerette a szegényeket, (talán még a lelki szegényeket is) rá szavazott. De a névtelen irőt nem választot­ták be. Mégsem halt meg. Felesége egy idő múlva találkozott a* Íróval, szemrehányásokat tett neki, hogy az ura kibukott. „Bocsánat — védekezett Coppée, — én mindent megtettem a férje érde­kében. ígéretemet megtartottam. Most csak az urának kell megtartani az ígéretét.** A SZLOVKNSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Szeretlek. Operett-újdonság. Péntek: Olympüt. Vígjáték, újdonság. Szombat: A cirkuszhercegnő. Operett-újdonság. Vasárnap d. u.: Az aranyh&ttvu. Operett Vasárnap este: A cirkuszhercegnő. Operett- újdonság. A NAGYKAPOSI URÁNIA-MOZGÖ MŰSORA: Nov. 17: Hallgatás. (H. B. Warner.) Nov. 18: Házassági botrány. METEOR-MOZGÓ, NYITRA Nov. 13., 14., 15. Hatalmas kulturfilm: Jáva sziget varázsa. (Első antropolőgikus filmexpedició a jávai földi paradicsomba.) Gyönyörű termé­szeti felvételek. A POZSONYI MOZGÓK MŰSORA: Redoute 13—15: Rasputin. Átlón 13—15: Hazatérés. Tátra: 13: Scháfcr dr., a nőorvos. — 14—15: Harold Lloyd az Istenért Elité 13—15: A* ntcaleány. Metropol: Az arizonai tigris. nsnsexaun Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén Pótolhatatlan veszteség-e Suzaime Leng len az amatőr tenniszsportban ? Páris, november 14. A tenniszsport neves kri­tikusai megcsinálták már 1923 tenniszmérlegét is. Megjelentek a hiresebb bajnokokat egymás mögé felsorakoztató tenniszlisták, úgyhogy a lezajlott tenniszévad összefoglaló eredményei itt fekszenek előttünk. Ezekből az eredményekből pedig sok érdekes következtetést lehet levonni. Meg lehet állapítani azt is, hogy vájjon általában haladt-e előre a tenniszsport? Vannak-e ma is „világnagy­ságok" a fehér labda birodalmában? Hogy állunk nemzetközi téren a férfijátékosokkal és vájjon tényleg olyan pótolhatatlan veszteség volt-e az amatőr női tenniszsportban Suzanne Lenglen ki­válása? A németek — kik Aussem Cilly , kisasz- szonyban egy második Suzanne Lenglent vélnek a tenniszsport részére nevelni, vagy az angolok, — kik sohasem szerették a nagyszerű francia tenniszbajnoknőt —• nyíltan ma alig szokták em­legetni Suzanne Lenglent. Ellenben az amerikai, a belga, a holland és természetesen a francia sajtó­ban annál több cikk lát még most is napvilágot Suzannéről. s sokszor kisért a kérdés, hogy vájjon, nem-e volna a tenniszsport legfőbb érdeke az, ha minden szabályt sutbadabva, Suzanne Lenglent újra amatőrnek nyilvánítanák? Rénó Lacoste legutóbbi cikkében azt Írja, hogy egy téve® birói Ítélet volt az, ami Suzanne Lenglent elsősorban a professzionista útra űzte! 1926 nyarán Wimbledonban, a női bajnokságban Lenglen kisasszony nem nyugodott bele egy bírói ítéletbe, mely valóban kétes alapokra volt építve. Azonban az angol bíró nemcsak élesen vissza­utasította Suzanne protestánsát, hanem ráadásul még — nem törődve a francia bajnoknő nimbu­szával, — nyíltan meg is feddte a „renitens" versenyzőt, amiért fel mert lázadni egy birói ha­tározat ellen. René Lacoste álitja, hogy ez a kelle­metlenség indította volna a nagyszerű tennisz- játékosnöt arra, hogy cserben hagyja az amatőr­sportot « a profik között keressen — további boldogulást De hisz ma már egészen mellékesnek tetszik, hogy az érzékenysége-e, vagy egy csengő summa tette-e professzionistává Suzanne Lenglent, mellé­kes az ia, hogy a tenniszprolesszionátus terén Lenglen kisasszony esetleges tervei és vágyai egyáltalán nem váltak be, mert hisz köztudo­mású, hogy az úgynevezett Pyle tennisz „cirkusz" nagy fiaskóval végződött, maga a* impresszárió pedig nemhogy a szerződéses időtartam alatt nem tudta már foglalkoztatni Suzanne Lenglent, de még egy szép kis összeggel adós is maradt Suzanne kisasszonnyal szemben, míg a Párisba visszatérő francia ex-bajnoknőt viszont a francia adóhivatal a Pyle-féle szerződés teljes ősszege után adóztatta meg. Suzanne Lenglen „fénykora" a tenniszsportban 1921 és 1926 között virágzott. 1921-ben Wimbledon­ban még kikapott Lambertnétől, Anglia ma már veterán női bajnokától, de 1921 óta azután szaka­datlan sorban nyerte a világbajnoki kékszalaggal egyenértékű wimbledoni női bajnokságokat. Sem a férfias játéku miss Ryan, sem a ma legjobb női játékos Wills Heléne kisasszony, sem pedig a saépséges spanyol bárónő: Lili de Alvare* nem tudták a* egyes játékban egysier sem megverni. 1924-ben — miss Ryan ellen, — még félig betegen is sikerült neki a wimbledoni bajnokságot meg­védenie! ő volt a*, aki nő létére először tűnt fel, mint — „férfi" játékos. Aki férfias erővel tudott szervírozni e aki általában megmutatta a világ­nak, hogy a tenniszsportban a női nem is el tndja sajátítani a férfi-játékstilust és alkalmazkodni tnd a férfiak játékmetódusáboz. Suzanne Lenglen a leggyengébb ellenféllel is a legnagyszerűbben játszott s mint Lacoste Írja most róla, bonyolult nehéz ütései nem voltak, de viszont sohasem tévesztett el egy labdát sem. Suzanne Lenglen re tehát, úgy látszik, valóban szüksége volna a női tenniszsportnak s ha tényleg még mindig oly brilliánsul játszik, ngy elkészül­hetünk arra, hogy éppen az amafőrsport részéről meg fog rövidesen a nagy akció idulni, hogy Lenglen_ kisasszonyt — visszamalőrösiisék. Menyasszonyi kelengyéit, úri fehérneműit és baby kelengye szükségleteit szerezze be Salamon Sándornál, Pozsony-Bratislava, Tolsztoj-utca 6. — Kérjük a pontos címre ügyelni )( FIFA hírek. A Nemzetközi Futballszövetség jövő évi rendes közgyűlését Madridban tarja május 17—18-án. — A FIFÁ-hoz az amerikai szövetség indítványt nyújtott be arra nézve, hogy profi­alosztályát létszámából törülje. — A nemzetközi birói bizottság, az Internacional Board a futball- szabályok 1. pontjának olyan módosítását kéri, hogy az országközti mérkőzéseknél ne lehessen kicserélni a megsebesült játékosokat. Hasonló­képen tilos a kapusok kicserélése is. )( Téli sport. A Nemzetközi Siszövetség 1929. februárjában tartja kongresszusát a Zakopanén. Eddig 16 nemzet jelentkezett a lengyel siszövet- ségnél, köztük Csehszlovákia és Magyarország is. A kongresszussal egyidőben tartják meg a nem­zetközi tátrai versenyeket is. )( A Stockholm—Göteborg városközti mérkőzés a svéd főváros együttesének 2:1 arányú győzelmé­vel végződött. Ezzel szemben Göteborg B. csapata 9:0 arányban győzött Stockholm tartalék csapata felett. )( Kozseluh mégis Amerikában van. Egyes cseh lapok után tegnap mi is azt a jelentést hoztuk, hogy Kozseluh Károly megérkezett Európába. Ezzel szemben sanfranciscői híradás szerint, Kozseluh még mindig Amerikában van. Sanfranciscóban Kinseyt 7:5, 6:0, majd pedig Richardsot 3:6. 6:1, 6:1 arányban legyőzte. — Kozseluh Csikágóban az ottani Sparta futballcsapatában is játszott, amely ez alkalommal a Carpenterst 10:1 arányban győzte le. Az első gólt Kozseluh rúgta. )( Tildén, akit most már a nemzetközi szövetség is diszkvalifikált, Springfieldben exhibitions- meccset játszott Chapinnel, akit 15:3, 4:6, 2:0 arányban győzött le. A harmadik meccset a sötét­ség miatt megszakították. )( Czirolnik Béla és Jara Svoboda kikivásos box- mérkőzése Csehszlovákia nehézsúlyú boxbajnok- ságáért november 20-án folyik le a prágai Lucerna nagytermében. Ugyanakkor a csehszlovák Seidel az osztrák Anderschitzzel mérkőzik, )( El Quafinak, az amszterdami olimpiász mara­toni győztesének nem sok szerencséje van Ameri­kában. Egy 32 km.-es versenyen újból kikapott Joie Raytól, aki e távon 1 óra 52 p. 11 mp. alatt győzött. )( Nurmi Amerikába készül? Helsingforsi lap­jelentések szerint, Nurmi a közeljövőben Ameriká­ba utazik. Finn sportkörökben attól félnek, hogy Nurmi útja összefügg Tex Richárd ajánlatával és a kitűnő távrekorder is profivá válik. )( Dempsey és Carpentier újra a ringben. Lon­donból jelentik: Dempsey és Carpentier kijelen­tették, hogy rövidesen ismét az aktív boxolás terére lépnek. Dempsey első ellenfele igy való­színűleg a spanyol Paolino lesz, aki most a leg­erősebb favoritja a világbajnokságnak. )( A pozsonyi YMCA nj sportvezetője. Pozsony­ból jelentik: Az YMCA pozsonyi igazgatóságának sikerült sportosztályának vezetésére megnyerni Wagner Siegfriedet, aki eddig Reichenberg- ben működött nagy sikerrel. Wagner a berlini testnevelési iskolát abszolválta ée vele nemcsak a pozsonyi YMCA, de az egész pozsonyi sportélet meg fog erősödni. )( A budapesti I. osztályú ligabajnokság állása november 14-én: 1. Hungária 8 6 2 — 28: 9 14 2. Nemzeti 7 3 4 — 12: 8 10 3. Újpest 7 3 2 2 15:12 8 4. Somogy 7 3 2 2 7: 6 8 5. Ferencváros 5 3 1 1 15: 7 7 6. Bocskay 6 3 1 2 10: 9 7 7. Kispest 7 3 1 3 9:12 7 8. Vasas 7 3 — 4 11:20 6 9. Bástya 7 2 1 4 11:11 5 10. III. kér. FC 7 1 8 8 5:15 5 11. Sabária 8 1 1 6 11:17 8 12. Budai 33-as 6 — 2 4 7:15 2 j&.t.rnliifvrítTiT1 RÁDIÓMŰSOR PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30, 16.30, 19.00 Hangverseny. — 17.45 Német előadás. — 20.00 Egy éjszaka Karlsteinban, vígjáték. — 22.20 Tánczene. — POZSONY: 16.30 Hangverseny. — 19.00 Prágai műsor. — KASSA: 18.50 Szólista hangverseny. — BRÜNN: 12.30 és 19.00 Hangverseny. — 17.45 Német előadás. — 20.00 Prágai műsor. — BUDA­PEST: 9.30 Hirek. — 12.00 Déli harangszó, utána Temesváry-Kerpely-Polgár kamaratrió. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hirek. — 17.10 Múzeumi séták. Gulyás Pál dr. előadása. — 17.45 Ballett- délután, zenekari est, tartja a magyar kir. Opera­ház kamarazenekara. — 18.55 A Magyar Rádió- újság félórája. — 19.30 Ernani, a Városi Színház előadása. — 21.20 Időjelzés és hirek. — 22.30 Magyari Imre cigányzenekara a Hungária nagy­szállóból. — BÉCS: 20.05 Schubert és barátai. — 21.30 Mandolin-hangverseny. — ZÜRICH: 16.00 Zene. — 17.15 Gramofon-tánezene. — 20.00 Spa­nyol gitárosest. — 21.00 Hans Vaterhaus dalestje. — BERLIN: 21.30 Zongora és zenekari hangver­seny. — STUTTGART: 16.15, 19.30 és 22.30 Hang­versenyek. — BRESLAU: 20.15 A trójai nők. — MÜNCHEN: 19.30 A falusi iskola, Weingartnpr kis operája, utána Andreas Mester, opera. — HAM­BURG: 20.00 Grieg: Olav Tyrgvason. — KŐNIGS- BERG: 20.06 A templomos és a zsidónő, majd Ivanhoe, operák. — FRANKFLTRT: 19.30 Schubert- est. — RÓMA: 20.45 Zenekari est. — MILÁNÓ: 20.50 Szimfónikus hangverseny. — NÁPOLY: 21.02 Lammermoori Lucia, Donizetti operája. — ZÁGRÁB: 20.35 A Viola-szonáta. 22.20 Könnyű zene. — KRAKÓ és KATTOWITZ: KV.00 Gramo­fon. — 20.15 A varsói szimfóuj[kus zenekar. —■ J22.30 Tánaeno.

Next

/
Oldalképek
Tartalom