Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-14 / 260. (1887.) szám

1988 nommfeer 14, otertla. 'Prága, november 13. Vasárnappal, mint a választási jelöltlisták benyújtásának határ­napjával a választási küzdelem uj fázisába lépett. A listák összeállítása körüli tanácsko­zások véget értek és most a legszélesebb me­derben és a legteljesebb energiával megin­dult a vidéki választási agitáció. A magyar­ság törvényhozó vezérei nagyszabású válasz­tási körútakat tesznek s beszámolókat tarta­nak a választók előtt. Útjaik úgyszólván dia- dalutak és beszédeik mindenütt lelkesedést váltanak ki. Az a tény, hogy a választási nép- gyüléseket ezádén sokkal nagyobb tömegek látogatják, mint az elmúlt választások kam­pányaiban, arról tanúskodik, hogy a szloven­szkói és ruszánszkói magyarság teljes tudatá­ban van az országos képviselőtestületi válasz­tások nagy politikai jelentőségének. A ma­gyarság két pártjának törvényhozói útjukon mindenütt erősen kidomborítják az egyetemes nemzeti gondolatot, mely mellett a választók­nak december 2-án az uirnák előtt hitvallást kell majd tenniök s ezért erős a meggyőződé­sünk, hogy a magyar ügy megerősödve fog ki­kerülni a mostani választási harcból. A választási agitáció legutolsó eseményei­ről alábbi tudósi fásaink számolnak be. Szüllő Géza választási kőrútja a Garam völgyiken Léva, november 13. (Saját tudósítónktól.) Szüllő Géza dr., az országos keresztényszo- cáalista párt vezére választási kőrútján most a Garam völgyét járja. Vasárnap Kéméndről Lévára érkezett, ahol este a városháza nagy­termében tartott a keresztényszocialista párt lévai szervezete értekezletet a pártvezér rész­vételével. Itt Klain Ödön, a lévi szervezet elnöke kö­szöntötte Szüllő Géza dr.-t s rámutatott arra, hogy Szüllő Géza dr. mily energiával képvi­seli a magyarság ügyét itthon és a nemzet­közi fórumok előtt. Szüllő Géza dr. képviselő beszédében első­sorban is a választások politikai jelentőségével foglalkozott. Rámutatott arra, .hogy a válasz­tások eredményének ki kell fejeznie azt a szlovenszkói közhangulatot, hogy itt az őslakosok a kormány politikájával nincsenek megelégedve. Utalt a kormánypártok magyarellenes politi­kájára s ennek súlyos következményeire: ki­sebbségi sérelmeinkre. Ezek ellen a magyar­ságnak a jog fegyvereivel kell harcolnia. Jo­gaink minimumát nemzetközi szerződések biztosítják s ehhez a végsőkig ragaszkodnunk kell. A valódi demokrácia jellemző tulajdonsá­gaira mutat rá s ezekkel szembeállítja az itte­ni demokráciát. Kulturális sérelmeinkből ki­emelte a magyar középiskolák hiányát, a ma­gyar tanítóképzés rendezetlenségét s példa­ként hozta fel az egykori lévai magyar pia­rista gimnázium sorsát. A magyarság itt áll megtépázva, gazdasági­lag legyöngitve, de megtörve nem, — állapí­totta meg Szüllö Géza. — A magyarság kultu­rális és gazdasági nyomorának mindig hangot fogunk adni és törvényes alapon állva min­dent el fogunk követni mind itt a belföldön, mind a külföldi fórumok előtt, hogy az ősla­kosság érdekeit és jogait megvédelmezziik. Leljes éljenzés követi Szüllő Géza dr. sza­vait, amikor kijelenti, hogy az autonómiának Hlinka által csúfosan elejtett lobogóját ő vet­te fel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Jó­nás Imre körzeti elnök mondott köszönetét a pártvezérnek és biztosította arról, hogy a szlo­venszkói magyarság lelkesedéssel támogatja nemzetmentő munkájában. A gyűlésen a testvér magyar nemzeti párt részéről megjelent Kmoskó Béla dr., a párt körzeti elnöke is, aki nagy céltudatossággal ápolja a magyar összetartozandóság gondola­tát. Szüllő Géza dr. másnap a garamvölgyi párt­szervezeteket kereste fel, ahol szintén nagy lelkesedéssel fogadták buzdító beszédeit. A kéméndi gyűlés Gyönyörűen sikerült mépgyülést rendezett az országos keresztényszodalista párt vasár­nap Kéménden Szüllö Géza dr. országos el­nök részvételével. Az érkező elnököt a falu határában lovasbandérium és fehérruhás leá­nyok fogadták. A déli órákban több, mint ezer főre menő tömeg feketéliett a templom előtti Fő-téren, amely a népgyülés színhelye volt. Pornbszky Géza dr. plébános, a járási listavezető, nyitotta meg a gyűlést és üdvö­zölte Szül'lő Gézát. Szüllő nagy óváció köze­pette szívhez szóló szavaikkal bizonyította be a hallgatóság előtt, hogy a magyarság számára csak egy nt van, az ellenzéki politika útja, amely megalkuvás nélkül küzd az ősilakosság boldogulásáért. Foglalkozott a maradékbir­tökréndszerrel, Hodzsának és csatlósainak ol­csó ígérgetéseivel. Csakis önmagunkra szá­molhatunk, — úgymond. — Jogaink teljessé­géhez ragaszkodnunk kell, mert amit egyszer föladtunk, azt sohasem nyerhetjük többé vissza. Az igazság velünk van és az igazság m indig gy őze d e Imeskedik. Hosszan zúgó éljenzés követte a beszédet, majd ölvedi János tolmácsolta az érseikuj- vári szervezet üdvözletét és az adózási sérel­meket ismertette. Pornbszky Géza dr. mél­tatta a magyarság parlamenti vezéreinek s elsősorban Szüllő Géza dr.-nak nemzetmentő munkáját. Lelkes szavait zajos helyeslés kí­sérte. A népgyülés lezajlása után küldöttség ke­reste föl Szüllő Gézát, amely tolmácsolta neki a garampáldi, barti, bényi és kőhidgyarmati magyarok ragaszkodását. Előző napon Szőgyénben rendezett a párt többszázfőnyi közönség r észtvétel ével nép- gyűlést. Haiczil Kálmán plébános megnyitó szavai után Szüllő Géza. dr. beszélt s beszé­dét itt is mindvégig a legnacrvobbföku lelke­sedés kísérte. Utána Ölvedi János, Szolnoky és Pombszky Géza dr. szólaltaik föl. SzenMvány József, Riditer János Siller János Rozsnyón Rozsnyó, november 13. (Saját tudósiitőinktóíl.) A magyar nemzeti párt törvényhozói választási kőrútjuk során vasárnap keresték fel Rozsnyót és a város­háza nagytermében rendezett, sikerült nép- gyüiósen számoltak be párthiveiknek a poli­tikai helyzetről s a legközelebbi teendőkről A népgyülést Pápezsik Andor nyitotta meg. Kernégy szavakkal ismertette Pelsőc 95 gaz­dájának panaszát, akiknek birtokát kisajá­títják az elmebetegek intézete számára. Pá­pezsik felkérte a törvényhozókat, hogy a pelsőciek sérelmének orvoslására mindent kövessenek el. Szent-lyány József nemzetgyűlési képvi­selő, a párt vezére, nagy beszédben fejtette ki azokat az irányelveket, amelyek a ma­gyar nemzeti pártot vezérlik. A párt politi­kájának gerince a magyar egység gondo­lata. Nem osztálypárt, hanem vallásra és foglalkozásra való tekintet nélkül minden magyar bevonásával minden magyar érde­keit szolgálja. Ismertette a párt parlamenti tevékenységét, a kormánnyal folytatott tár­gyalásokat, amelyeknek során a magyarság sérelmeinek azonnali orvos­lását követelte a további tárgyalások fel­tételeképpen. Az állaimpolgárság, az illetőség ügye, az el­bocsátott tisztviselők és nyugdíjasok helyze­te, a földreform igazságtalanságainak kikü­szöbölése volt a tárgyalás anyaga, mivel azonban a kormánypártok e követelések tel­jesítését a lágerélyeseblben ellenezték, a to­vábbi tárgyalások megszakadtak. Beszédlének további részében széles ala­pokon ismertette a gazdasági helyzetet, amely a lehető legkedvezőtlenebb. A több­termelés, a magyar termelők elszegényedé­se, adókkal és különböző bajokkal való túl­terhelése miatt lehetetlen. A munlkásíbizltosi- tás és szociális biztosítás szédületes összege­ket von el a termelésitől. A költségvetésből a területi arány szerint 38 százalék illetné meg Szlovén szkot, de a valóságban csak 18 százalékot juttatnak nekünk. Roparálui való tehát sok van, megvan az ok a kormány ellen a bizalmatlanságra, a ma­gyarság azonban a felmerülő harcban ne kösse dogmákhoz a magyar gondolatot. Ma is a magyar pártok teljes együttműködésié­nek szükségét hirdeti. Nagy. tetszéssel fogadott beszéde után Richter János szenátor lendületes beszéd­ben ostorozta azt a politikáit, amely a szlo­vákok és magyarok között gyülölséget akar szítani. A gyűlölködő vádakkal szemben megvódelmezi a magyar nemzetiségi politi­kát, amely minidig liberális vélt a nemzeti­ségekkel szemben. A magyarság jövőjébe vetett erős hitvallással fejezte be nagyhatá­sú beszédét. Gallér János dr. volt a következő szónok, aki figyelmezteti be a magyarságot, hogy a felekezeti viszály felvetésével ne bontsa meg a magyarság sorait. A magyarság poli­tikai célkitűzéseit nem végezhetné feleke­zeti alapon. A nagysikerű népgyülés után a -pártvezé­rek Osetmiekre mentek tovább, ahol szintén lelkes hangulaté, szép lefolyású nagygyűlést tartottak. Törköly, Nitsch és Fössy Komáromban Komárom, november 13. (Saját tudósítónk­tól.) A magyar nemzeti párt vasárnap Komá­romban a Baross-uccai Dőzsa-féle Vigadó emeleti nagytermében lelkes hangulatú nép­gyülést tartott. Boldoghy Gyula elnök meleg szavakkal nyitotta meg az ülést. Törköly József dr. szenátor, a magyar nem­zeti párt országos elnöke, hatalmas beszéd­ben mutatott rá, hogy a mostani választáson a magyar népnek fe­lelnie kell arra, helyesli-e az uj tartományi rendszert, amely a centralizmus uj virága, a közigazga­tási mindenhatóság újabb tényezője. Nekünk nincsen pittsburgi szerződésünk, — mondotta — azonban van igazságunk, amelyet még Scotus Viator is elismert. Ezen az alapon követeljük mi a nemzeti önrendelkezési jogot, csatlako­zunk Szlovenszkó autonómiájának követe­léséhez s annak keretein belül követeljük a magyarság nemzeti önkormányzatát. Egy objektív cseh tudós azt mondja, hogy az az állam épül fel helyesen, amely szabad s egyenjogú nemzetek szövetsége által létrejött szervezet. A szövetség annyit jelent, hogy ál­lamba foglalt nemzetek önrendelkezésük alap­ján egyesültek és mint szabad és egyenjogú nemzetek alkotják az államot. Hogy a magyar nép szabad és egyenjogú nép legyen, ezért küzd a magyar nemzeti párt és a magyar nemzeti autonómia kérdésére is ezért kér a magyarság szavazatában feleletet. Nem hiszem, hogy magyar ember ne akarná a magyar iskolákat, a kultúra, a gazdaság te­rén a magyar önkormányzatot, az összefüggő nagy magyar többségek magyar közigazgatá­sát, a magyar nyelven történő bíráskodást és azt, hogy Szlovenszkóban a magyar nyelv egyenrangú legyen a szlovákkal és a német­tel? De más kérdésekre is felelni kell a ma­gyarságnak szavazatával. Tiz éve múlt annak, hogy kisebbséggé sülyedtiink. És ha megcsi­náljuk a mérlegét ennek az időnek, bizony az jön ki mint eredmény, hogy „egyre boru- sabbak a napok!" A nemzeti jogegyenlőséget csak a köztársaság elnökének jubileumi üze­netében találhatjuk meg. Az egyenlő elbánás kérdése úgy fest, hogy amig Csehországban és Morvában a mezőgazdaság fejlesztését a kormányzat áldozathozatallal szolgálja, addig Szlovenszkóban hagyja, hogy a kisipar és a gyáripar után a mezőgazdaság is tönkremen­jen. Elvették a földmivesiskolánkat Rima­szombatban, félig Komáromban és egy félmillió magyar földmives lakosságnak a jubileumkor csak a komáromi 50 tanulót befogadható mezőgazdasági szakiskolája van! Amíg Csehországban sok-sok milliókat fordít az állam arra, hogy a terméketlen földeket termékennyé tegye, amig öntözési csatorná­kat és öntözési müveket és váaaahélyűgási 5 müveket létesítenek, addig Szlovenszkón tét­lenül nézik, hogy a szabályozatlan folyók éven­te hogy öntik el a földeket. Olyan magyar gazda nincs, akit tanulmányi ö*sztöndijban részesítettek volna 10 év alatt. Műtrágyát a földművesnek egy éves hitelre kamatmentesen nem adnak, mint aho^' azt Magyarország teszi. Nem fizeti ki helyettük az állam a nemesített vetőmag és az őrlésre eladott gabona forgalmi ára közötti különb­séget. A terhek viselését azonban alapos pon­tosságai Írja elő a kormányzat a magyar mezőgazdákra. A mostani szavazásnál tehát arra a kérdés­re is felelünk, hogy jól van-e az, hogy igy van, hogy igy menjen-e tovább is? A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után Nitsch Andor, a szepesi németek nemzetgyű­lési képviselője az amerikai elnökválasztásra mutat rá, amelynek megejtése előtt fogadások történitek arra nézve, hogy a két jelölt közül csak kevés szótöbbséggel fog győzni az egyik. Az utolsó napokban a győztes.hivei egy ügyes jelszót hoztak forgalomba, mely a boldogu­lást, haladást, jólétet jelenti angol nyelven. Az amerikai nép megértette .ezt a jelszót s a polgári pánt óriási többséggel győzött a de­mokrata jelölt fölött. A magyar nemzeti párt zászlójára is ez a jelszó van írva. Gazdasági jólétet és jómó­dot akarunk biztosítani testvéreinknek. Először fontos a gazdaságii jólét és megerősö­dés. Csak az a nép erős a kultúrában, amely gazdasági téren is erős. Szlovehszko gazda­sági élete vigasztalan. A szociális' biztosítás tárgyalásakor a szónok hiába kérte a szlovák- képviselőket, hogy a szlovénszikéi törvényho­zóik alakítsanak egy szlovenszkói gazdasági blokkot, amely nemzetiségi különbség nélkül megvédené a szlovenszkói mezőgazdaságot és ipart. Beszéde további részében a költségvetést kritizálta szlovenszkói szempontból. Zajos helyesléssel fogadott beszéde után Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő mon­dott súlyos kritikát az elmúlt tiz évről. Ráírna tatott a különböző közigazgatási reformkísér­letekre, amelyeknél Szlovenszkó a kísérleti nyúl szerepét játszotta. Foglalkozott az iskola­ügyi sérelmekké v majd pedig a földreform igazságtalan végrehajtásával s annak végze­tes következményeivel. A szónok végül erősen ostorozta azokat, akik judáspénzért. pártjaik gyöngitésére vállalkoznak. Gregorovits képviseld beszámolója Hidaskürtőn és Nádszegen Vasárnap. HMaskürttöh és. Nádszegen is rendezett az országos keresztény szociális ta párt gyűléseket, amelyeken Gregorovits lá­pot nemzetgyűlési képviselő mondott beszá­molót. A hidnskürítiek csokrokkal fogadták a képviselőt és itt feszült érdeklődéstől kí­sérve fejtegette Gregorovits a magyarság helyzetét. Rámutatott arra a romboló mun­kára, amit a kommunisták végeznek a hit és a társadalom ellen. A kisemberek érdekeit a keresztényszocialista párt önzetlenül és be­csületesen szolgálja, mert nem gyűlöletet hirdet, hanem a szeretet érzésében forrasztja össze a sziveket. A vallás örökérvényű igéinek érvényt kell szerezni a közéletben is, ment csakis a krisztusi elvek azok, amelye­ken egészséges társadalmi élet felépülhet, össze kell fognunk mindnyájunknak osztály­különbség nélkül, ment a magyarság mai helyzetében nem forgácsolhatja szét erejét. Aki a pánt elveit magáévá teszi és a svakor- latban is követi, az nem lehet más, mint jó magyar és jó keresztlány. Nagyhatású szónok­lata után lelkesen éljenezték, majd Poór Fe­renc mondott buzdító szavaikat. Hidasikürtről Nádszegre ment át Gregoro- vits Táltoson keresztül, ahol lovasbandérium várta. Minthogy a hatóság a párt népgyiilését Pallóson nem engedélyezte, a képviselő csak röviden üdvözölte a párt hí­veit, akik elkísérték a község határáig.. Md- szegen ugyancsak nagy tömeg előtt mondott beszámolót Gregorovits Dipólt. Tartalmas be­szédében többek között a járási és tartomá­nyi választások fontosságáról szólott. A vá­lasztások célja az, hogy olyan emberek ke­rüljenek a képviselőtestületekbe, akik vér lévén a mi vérünkből, megértik a magyarság panaszait és gerinces öntudattal állanak őrt a magyarság jogai mellett. Utána Galambos Béla plébános á szociális keresztény gondo­latot domborította ki a párt programjából. Jabloniczky képviselő Vágselyén, Vágfarkasdon és Negyeden Nagyszabású népgyülés volt azonkívül Vág- selye községben, ahol Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő, Alapy Gyula dr., a párt országos képviselőtestületi jelöltje és Énekes László párttitkár beszélt, ' Ezernyi néptömeg előtt nyitotta meg a nép­gyülést Pigler István dr. körzeti elnök. Jabloniczky János dr. az állami - jubileum fénviiző kiadásainak bírálatával vezette be beszédét, amely helyett jobb lett volna a sze­gényeken segíteni, vagy az erre. fordított “én- zekei kórházak építésére felhasználni. Kifej­A magyarság vezérei diadalmas körúton az őslakos választók liiilit SzenMváay József, Szüllő Géza, Törköly József, Fedor Miklós, Füssy Etáimén, Jabloniczky János, Nitsch Andor és Rtchter János beszámoló beszédei ■■Ilii l||P Ilii I II 11 I I Ilii null II ■ l III III mi11 Ilii II III I A Hét előfizetési dija Praha II., Panská 12. sz. Ili. emelet címre küldendő

Next

/
Oldalképek
Tartalom