Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-11 / 258. (1885.) szám

T928 noretmfcer 11, vasárBa-p. 5 A SSÍmesiSeti Karenin Anna Karenin Anna ma a világirodalomé. Klasszikus regény, ami azt jelenti, hogy senki gém törődik vele. Az értékek relativitásának nincs nagyobb, megdöbbentőbb bizonyítéka, mint az, hogy amit klasszikusnak, azaz halha­tatlannak neveznek ki és neveznek el, ott pos- had az irodalmi idöpolcokon, nincs hatása se­merre, senki sem olvassa. Szóval, ahogy Les- sing mondotta: Azt szer elnök, ha kevesebbel dicsérnék az alkotásainkat, de többet ol­vasnák őket. Karenin Anno. a legklassziku­sabb, a leghiggadtabb és legkiegyensúlyozot­tabb regények egyike és az. alkotó erőnek leg­magasabb fokát, a teremtő művész általános emberiségének tökélyét jelenti. Ezért van az, hogy most, amikor filmen feltámadt, halasa nagyobb, frissesége frissebb, mint volt akkor, wnikor Tolsztoj megírta és kiadta. Áz érték­relativitás ezen a ponton és ebben az eset­ben csődöt mond és az általános emberi, a megváltoztathatatlan, a változásában változat­lanul örök győzedelmeskedik. A filmesitett Karenin Anna azt mulatja, hogy bár vannak fajok, népszokások, országhatárok és korok, nincsenek, nem léteznek, imaginárius értékek. Az általános emberi egy ugrással tulugorja őket, az az általános emberi, amely egy nagy teremtő emberben nyilatkozik meg. Karenin Anna: szenvedélyek, indulatok, intrikák és le­számolások, gondolatok és hűek, amelyeken a technikába koncentrált huszadik század nem tudott változtatni. A Karenin Anna emberei­nek a tragédiája a mi tragédiánk s a tragé­diára mi sem tudunk másként felelni, mint feleltek azok a porlepte „hősök", akiket a klasszicitás bélyegzőjével ellátva vitrinbe rak­tároztunk él. Szemtől-szembe ezzel a filmmel csörömpölve esnék a földre a vitrin falai és Karenin Anna olyan ösztönösen lép ki közénk, hogy azonmód a „legmodernebb" asszony. Még csak ki sem törli szeméből a közel fél­százados álmot, nem simítja le a ruháját, nem gondol rá, hogy tulhosszu. Bubifejet gém kell vágatnia. Kűünilc, hogy Tolsztoj gon­dolt mindenre, megrajzolta az örök asszonyt összes kellékeivel, csak a zavaró külsőségekéi hagyta el, azaz leegyszerűsítette olyannyira, hogy ime Karenin Anna asszony akár mind­járt a legelegánsabb ötórai teára is elmehetne. Hogy nem tudja a charlestont ? Dehogyis nem! Ez az, ami megrendítő ezen a filmen, hogy Ka­renin Anna mindent tud. Ezért tud sokkal, igen solücal többet, mint a „modern" asszony, akinek tudása igen szűk körre szorítkozik. Anna és Vronszkij — csodálatos, érthetetlen, fr zseni müve, hogy a vad oroszországi tél fa­gyos viharával egyszerre születik két szív for­ró vihara, Anna feltartóztathatatlan szenve­délye, amelyet ennek az asszonynak áldo­zatos, nagy szivével együtt csak a gyorsvo­nat vasszömye állít meg akkor, amikor meg­semmisíti. Greta Garbó játsza az Annát. Tolsz­toj álma csak ez az alak lehetett. Hűvös misz­tikumban perzselő forróság, pantomim figurák törékenysége, hajlékonysága — ez Greta Gar­bó. Egyébként minden keret, amelyet az ö számára teremtettek. Végső dolgok szépségé­nek valami halállal bélyegzett beteg sugár­zása ömlik el rajta. Vannak képek: a hús­véti szertartáson gyertyával a kezében, a sö­tét lovaglókosztümben a fák alatt, nagy tüll- kalapjákan a lóverseny előtt, a felborzolt, pihés gyermekded szőkeségében, az empire interieur hűvös méltóságában — képek, ame­lyek feledhetetlenek. És mégis, bármily rend­kívüli tejesitmény*is ez a fűm, szinte mellékes a lényeg mellett. A lényeg pedig: van egy re­gény, amely változatlan érték. Ma azokon a helyeken, ahol a Karenin Anna élete és tra­gédiája lejátszódik, egy más világ tragédiája és komédiája játszódik le: egy egész nagy nép, százmillió ember lett az uj regény szerep­lője Oroszországban. Mondják, hogy ott az összes értékek átértékelődtek és hogy az át­értékelés most is folyik. A mai orosz regény ezt a folyamatot akarja érzékeltetni. Sikerült neki? A kritikus olvasó és szemlélő már-már komolyan foglalkozott a gondolattal egy fél­tucat orosz iró és irónö könyve alapján. Már- már azt hitte, hogy mégis csak ... hogy az emberi természet megváltozik, hogy más lesz a gondolkodás, az akarat, az érzés . . . És ekkor eléje ugrik ez a porlepte Karenin Anna a maga kis egyéni tragédiájával, amely­nek semmi, de semmi köze sincs a „kollek­tív" művészethez, eléje ugrik a filmen és be­bizonyítja, hogy csak egy kollektivitás van, csak egy kollektív művészet: az egyén élete és tragédiája mint az egyetemes emberinek a kifejezése. Mi történik ezen a filmen? B.uga- vyos szalag módjára visszaugrolt az idő? Kern, nem ugrott vissza, nem ugrott előre: egysze­rűen nincs. Ez elölt a film elölt újra rájövünk arra a régi igazságra, hogy igazság (és igazi művészet) csak az, ane ugyan külsőleg a kor­november 16-án tartja alaki!© ülését a magyar nemzeti párt képfiseiitesttiSiti klubja Megindultak a jelölések a járásokban - A magyarság pártjainak újabb választási gyűlései Losonc, november 10. (Saját tudósit ónk tói.) GMer János dr., a magyar nemzeti párt országos képví&etőles- íalóli klubjának a párt kassai elnöki tanács­ülésén megválasztott elnöke, tegnap a kö­vetkező meghívót intézte a magyar nemzeti párt országos képviselő területi jelcxütijeiliez: I A magyar nemzeti párt országos kép­viselőtestületi klubja folyó évi november hó 16-án, pénteken délelőtt Losoncon tart­ja alakuló ülését, amelyre az országos képviselőtestület valamennyi jelöltjét tisz­telettel meghívom. Losonc, 1928 nov. 9. Giller János dr. e/lmök. SÍM 14 | Í7 ARGENTINBA BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU, CUBA. INDULÁS MINDEN HÉTEN. Hajók: Andes, Almanzora, Arlanza, Avon, Datro, Demerara, Desna, Deseado, valamint a két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna). Elismerten kitűnő konyha Kényelmes el­szállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad: Szullő Géza Ersekiuvároil Érsekújvár, november 10. (Saját tudósí­tónktól.) Az országos keresztényszociaiista párt szépen sikerűit pártértekezletet tartott tegnap este Érsekújvár ott a kaszinó nagyter­mében. Az értekezlet jelentőségét emelte az a tény is, hogy megjelent azon Szüllö Géza dr. nemzetgyűlési, képviselő, a párt országos elnöke is és a jelenlévő nagyszámú hallgató­ság állandó lelkes ünneplésétől kísérve, be­számolót tartott a párt működéséről. Az értekezletet Néder János helyi elnök nyitotta meg. A terem a zsúfolásig megtelt hallgató közönséggel, amelyben Érsekújvár magyar társadalmának minden osztálya kép­viselve volt. A miikor Néder üdvözölte a párt országos elnökét, a közönség spontán lelke­sedéssel percekig ünnepelte Szüilőt. Az értekezlet első szónoka Alapy Gyula dr., a párt országos képviselőtestületi jelölt­jeinek 'listavezetője volt, aki hosszabb beszéd­ben ismertette az országos képviselőtestület munkáját. Alapos szaktudással bírálta a köz- igazgatási reformtörvény rendelkezéseit, mit joggal tehetett, hiszen több, mint 30 eszten­deje állott a közigazgatás szolgálatában s an­nak minden szakát megismerte. A mindvégig nagy fievelemmel meghall­gatott beszéd után Szüllö Géza dr., a párt or­szágos elnöke, emelkedett szólásra. Már első szavait lelkes éljenzéseik szakították meg s a lelkesedés csak fokozódott, amikor emelt hangon kijelentette, hogy rendíthetetlenül, emelt fővel harcol a ma­gyarság jogaiért, mindaddig, amíg azok teljességét ki nem vívja. — A magyarság — úgymond — ezer­éves, mindig végzetesen súlyos élet-hailáUkar- cábaín nem pusztult el, mert nagy volt az élnlakarása. Ma sem félünk. Erős fegyve­rünk: a jog. A jog olyan, mint az eszme, amely lialhatatlan. A magyar kérdést a kül­földön is számba veszik már. Én nem alku­szom és az a célom, hogy a magyarság itt mindig magyarnak maradjon. Percekig tartott ismét az elnök ünneplé­se beszéde végén. Utána Turchányi Imre dr. órsékujvári ügyvéd beszólt, aki szakszerűen bírálta az országos képviselőtestület hatáskö­rét. Az értekezlet végén Csapos Géza alsó- péti plébános mondott lelkesítő beszédet, aki beszédében foglalkozott a rettenetes nyomor­ban élő 350 elbocsátott érsekujvári vasutas sorsával. Szent-lyány József Tornaiján Tornaija, november 10. (Saját tudósítónk­tól.) Pénteken délelőtt a magyar nemzeti párt nagysikerű pártgyülést tartott Tornaiján a Fehérló-vendéglő nagytermében a Tornaija vidéki gazdaközönség impozáns számú rész­vétele mellett. Megjelent a gyűlésen Szent- Ivány József pártvezér és Richtcr János sze­nátor. Tornallyay Zoltán megnyitó szavaiban melegen üdvözölte a törvényhozókat és az egybegyűlteket. Majd Szent-Ivány József mon­dotta el feszült figyelem közben hatalmas be­szédét, melyben teljes részletességgel foglal­kozott a pártprogrammal és kitűzte a jövőben követendő utakat. A párt programja világos: a magyar nemzeti értékek megtartása és gyarapítása a cél, ő az együttműködés hive volt. mindig s kéri a magyar társadalom gerincét képező nagy ma­gyar földműves tömeget s a magyar választó­kat, hogy változatlanul tartsanak ki a magyar munka mellett. A dörgő éljenzésekkel kisért beszéd után a gyűlés melegen ünnepelte a pártvezért. Majd Richter János szenátor mondott gyújtó hatású, számos helyesléssel kisért nagy beszédet, melyben megkapó és hatásos példákkal igazolta a párt programját. A beszéde nyomán felhangzó nagy taps eliiltével Fodor Jenő mezőgazdasági szakosz­tályi igazgató nagy szaktudással és gyakor­lati érzékkel, hívta fel a figyelmet az itteni magyar mezőgazdaság legsúlyosabb sérel­meire. Nagysikerű beszéde után Nagy Sándor pártigazgató kioktatta a gazdákat a választá­sokról szükséges tudnivalókról. A pártvezér záró felszólalása után Tor­nallyay Zoltán zárta be a lelkes lefolyású gyűlést. A losonci járás jelöltlistái Losonc, november 10. (Saját tudósítónk­tól.) A. magyar nemzett párt és a magyar nemzeti munkáspárt közös jelöltlistát állít a járási választásra. A lista vezető jelöltjei: Novek Béla gyáros, Kristóf! Sándor párt­igazgató, Hertskó Jenő dir. ügyvéd, Csaba Jó­zsef füleki iparos és Horecz Béla pinci kis­gazda. Az országos keresztényszocialista párt is összeáll itatta már járási jelöltlistáját Loson­con. Listavezetők: Vida Gyula dr. ügyvéd, Mizsur József hangszerész. Kovács Gyula se­gédlelkész. A zsidó párt losonci járási listája élén Rabin Árpád kereskedő, továbbá Vajda Gyula ügyvéd szerepel. Az utóbbi napok érdekes váxospo: 'kai eseménye, hogy Belánsky Gyula városbiró hátat fordított a szlovák néppártnak és belépett a csehszlo­vák agrárpártba. Mintán Belámsky a szlovák néppárt jelöltje­ként került be a városa képviselőtestületbe, a néppárt részéről mozgalom indult Belán- skymak a vároebirói állásról és képviselőtes­tületi tagságáról való lemondatására. A magyar nemzeti párt komáromi járási listája Komárom, november 10. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti párt komáromi járása november 8-ikán meg­tartott értekezletén az e célból összehív olt összes szervezeti elnökségek egyhangú hatá­rozata alapján a járási jelöltlistát a követke­zőképpen állították össze: 1. Boldoghy Gyula ipartársulati elnök Komárom, 2. Gaál Gyula dr. ; yug. polgármester Komárom, 3. Vörös Ede gazda Csalíóközaranyos, 4. Kiirthy Betnő gazda Felsőgeílér, 5. Bödők Sándor gazda Csiesó, 6. Szögethy János gazda Tany, 7. Ol­lós Endre gazda Apácaszakállas, 8. Marossy Gábor gazda Guta, 9. Zsemlye Géza bank hi­vatala ok Guta, 10. Szőke József gazda Szí­ni ő, 11. Truglv János gazda Megyére®, 12. Vö­rös Dénes gazda Csallóközairanyo®, 13. Far­ÜOYAL MAIK. LINE PRAHA Sí., HYBIRMSKA 24/6. kas Gyula gazda Nemescsócsai Rét, 14. Mol­nár János vendéglős Lafcszakállas, 15. Mol­nár János gazda Nemesócsa, 16. Farikas Ká­roly gazda Bogyarét. A zseüzi járás; főnők és a gyülekezési jog Ipolyság, november 10. (Saját tudósitónk­tól.) Alig indult meg a választási kampány, máris beszámolhatunk egy közigazgatási sére­lemről, amely a magyarság egyik pártját érte. A magyar nemzeti párt Ipolysági körzeti titkársága több községben nép,gyűlés tartását határozta el s kérvényeket adott be az illeté­kes zselizi járási főnökséghez. E kérvényedet a gyülekezési jog szabályozásáról szóló 34— 192S—4916 prés. számú s 1920 junius 8-án kihirdetett szlovenszkói teljhatalmú miniszr téri rendelet értelmében maga a körzeti tit­kár irta alá, miután a fent hivatkozott minisz­teri rendelet 3. pontja szerint „a bejelentés beadására a csehszlovák köztársaság minden teljeskoru polgára jogosult, aki politikai jo­gaitól megfosztva nincs". E teljhatalmú mi­niszteri rendeletről azonban Packo járási fő­nök, ugylátszik, mitsem tud, lehet, hogy azért, mert e rendelet kiadása idején ő még Buda­pesten a magyar belügyminisztériumban tel­jesített szolgálatot, (nem tudjuk, miért jött el onnan ide?), mert a 12042—1928. számú ha­tározatával most arról értesítette a magyar nemzeti párt ipolysági titkárságát, hogy „a népgyülés megtartását bejelentő bead­ványt a belügyminiszter ur 7430—1913. szá­mú rendeleté értelmében négy nagykorú ál­lampolgárnak kell aláírnia, mivel pedig a bejelentésben ez hiányzik, a zalabai nép- gyülés megtartása tudomásul nem vétetik". Az 1913. évi magyar belügyminiszter iránti „lojalitásában" Packó járási főnök ur odáig megy, hogy a miniszteri rendelet idézetében a „belügyminiszter" megnevezés után az „ur" szót is kiteszi, hogy nagyobb nyomatekot ad­jon e rendeletnek. A szlovenszkói miniszter­ről is mege ml ékszik a határozat, de annak neve mellé elnézésből nem tette ki az „ur" szócskát a járási főnök. így tehát most már nem tudjuk, ki a nagyobb „ur", a magyar bel­ügyminiszter-e, vagy a szlovák teljhatalmú miniszter, azt azonban, hogy'- Packó kerületi főnök ur nem ismeri a gyülekezési jogot sza­bályozó érvényes jogszabályokat, azt világo­san látjuk. Szüllő Géza választási liftUJi Léva, november 10. (Saját tudósítónk­tól.) Szüllő Géza dír. nemzetgyűlési képvise­lő, az országos keresztényszociaiista párt or­szágos elnöke, választási körútja során va­sárnap Lévára érkezik. A keresztényszocia- lista párt lévai szervezete vasárnap este negye dki lene órakor a városháza nagyter­mében gyűlést tart, amelyen Szüllő Géza öt. beszámolót mond. A pártvezér a következő napokon több ga ram völgyi pártszervezetet fog fölkeresni. Hétfőn Zselázen és Nagy&al- lón lesz pár tgyűl és az országos elnök részvé­telével. November 25-én az országos keresz- tényszocialista párt Léván népgyülést ren­dez, melyen Grossdhmid1 Géza dr. szenátor, bán gyökeredzik, de a kortól elvonatkoztatot- tan általános emberi. Csodálatos ez számunk­ra, emberek számára, akik a tér és az idő Ica- tegóriában gondolkozunk. Csodálatos ez a Ka­renin Anna, a félszázados, porlepte asszony, aki modernebb a legmodernebb asszonynál. És még csodálatosabb t hogy az egész mennyire kollektivebb a kollektívnél, a tömegnél, ha százszázalékos férfi és asszony. A kettő együtt teszi az Embert, mondja Kant, ez az Ember pedig a Világ. Ez a mikrokoznnosz és makro- kozmosz azonossága — a legnagyobb rejtély és egyben a rejtély legtökéletesebb megoldá­sa. És ez Tolsztoj nagy művészi tette. no. továbbá Alapy Gyula dr., országos képvise­lőtestületi listavezető mond beszédeket Meghívó országos nyugdiias^gsTiMésre A magyar nemzeti párt közalkalmazott szakosztálya folyó évi november 1.8.-án,, vasánap délelőtt tiz órakor Pozsonyban a Rovat-szálló nagytermében országos nyugdíjas-gyűlést (kongresszust) tart, amelyre tisztelettel meghívja a szakosztály összes fiókszervezeteit, a nyugdíjas-egyesüle­teket és Szlovenszkó összes magyar nyugdíjas és elbocsátott közalkalmazottait. A gyűlés részletes tárgysorozotáí a napi­lapok utján később közöljük. Közelebbi felvilágosításokat a magyar nemzeti párt pozsonyi titkársága (Bicsovszky Kázmér dr., Köztársaság-tér 14. II. emelet) ad. Pozsony, 1928 november 10. A szakosztály megbízásából: Holgta János dr. nemzetgyűlési képviselő, a nyugdíjasok és elbo­csátottak ügyének szakreferense.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom