Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-11 / 258. (1885.) szám

Irtai s ALW¥ GYULA dr ' „Elszegényedett család" címmel i jelent meg © hírlap október 21-ilci száméiban j ■egy nagyhorderejűi és igen figyelemreméltó j cikk, mely rámutat a magyar nemzeti ki-j sebbségnek hallatlan veszteségeire, amely©-! két nemze ti birtokát! ományában volt el szén-; vedni kénytelen a földreform s az iparnak j „leépítése" következtében. A magyarságot ■ egy elszegényedett családihoz hasonlítja a i cikk Írója, amelynek össze kell ülnie, hogy í meghányja-vesse helyzetét, hogy portáját el j ne árverezzék. Szinigazság mindaz, amit eb-1 ben Ír a cikk szerzője és kitűnő a figyel- J mezietés, hogyan dolgoznak a németek, ho- j gyám védekeznek a közgazdasági támadások j ellen, milyen védelmi szervezeteket építet­tek ki és hogyan állják a küzdelmet a köz­gazdaság! abszorbeáltáé törekvése ellen éhen. Az elszegényedett családnak csakugyan j első feladata lenne megállapítani azt, hogy! mit vesztett el a lefolyt tiz esztendő alatt, mert nemcsak az iparnak a visszafejlesztése, nem csupán a. földreformnak következmé­nyei, a magyar földbirtoknak más nemzeti­ségek kezére játszása és a rajta élt gazdasá­gi munkásoknak és főMtmüveeeknek a sorsa vesztesége ennék a szerencsétlen családnak, hanem ki kell pontosan azt is számítanunk, hogy mit vesztettünk magyar bankjainknak I moratóriumokba és felszámolásokba hajszo-1 tásával, amelyek a betevőknek váltakozó! kvótákat fizettek vissza természetesen ka- ■ matek nélkül és mi maradt meg a tulajdo-j ínunkban pénzintézeteinkből. A magyar pénzintézeteket először álla-! mi felügyelet alá helyezték, utóbb naciona-! lizálásra kényszeritették, mikor azután 'baj- j ba kerültek, akkor az úgynevezett szanálási' alap, amelyre a betétek kamataiból bizonyos j levonásokat 'eszközölnek országszerte, egy- j szerűen begombolkozott a hozzáforduló inté­zetek előtt A vége pedig az lett, hogy egy-j egy cseh vagy jóétvágyu szlovák bank elvé- i gézt© a magyar bank felszámolását és rá-j adásul megkapta ingyen és bérmentv© az! illető banknak váltótárcáját és más követe- j léseit, idővel pedig a betéteit is- Csaknem | minden ilyen magyar bank összeomlásának J hasonló oka volt: a hadikötcsönérdekeltség | és a magyarországi követelések valorizálást- j nak a sikertelensége. A hadikölcsön egy külön fejezete lesz a ! magyar kisebbség pénzügyi összeomlása-! nak. A hadlkölcsönben tudvalevőleg a cseh j bankok nem voltak érdekelve, azokon túlad- í tak még a háború alatt. Bankjaink azonban a szerencsétlen lombardüzletekkel elárasz­tották különösen a középosztályt. Akinek hadiikölcsöne maradt, az nem egy-, hanem két-, három- vagy tízszeres vagyon dézsmál is fizetett az államnak, mely ezt az állam- adósságot el nem ismerte — csak igen cse­kély mértékben —, sem az egyeseknél, de még a jótékonysági alapítványoknál sem. Milliárdokra megy a magyar nemzeti ki­sebbség vesztesége a hadik ölesönök révén, mely nem egy exiszlenciát juttatott a tönk szélére, aki azt hitte, hogy azok kamataiból tisztességesen meg fog élni öreg napjaira. Mi lenne tehát a teendőnk gazdasági helyzetünk megszilárdítására? Egyszerű a felelet: a magyar gazdasági egység kiépíté­se. Ennek alulról fölfelé kell történnie a legkisebb gazdasági egységek utján.. Ezek a szövetkezetek: a fogyasztó, értékesítő és hi­tel szövetkezetek. A fogva szt ószö vetkezetek ■egészséges organizmusára már van példánk Bukarest, november 10. Maniu minisz­terelnök ma délelőtt tizenegy órakor beter­jesztette az ujj kormánylistát. A régensía- náes az előterjesztést jóváhagyta és aláírta a kinevezéseket. Az ujj miniszterek délután négy órakor teszik le a hivatali esküt a rógensíanáes kezébe. Az uj kormány tisz­tára a nemzeti parasztpárt tagjaiból áll és névsora a következő: Miniszterelnök: Maniu Gyula, belügy­miniszter: Vajda Vojveda Sándor, külügy­miniszter: Mironescu, kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter: Virgil Madgearu, egészség- ügyi miniszter: Dán Sever, vallási és mű­vészeti miniszter: Vlád Aurél, munkaügyi miniszter: Jón Radecanu, közmunkaügyi miniszter: t Pan Halippa, földmivelésiigyi miniszter: Michalache, pénzügyminiszter: Mickal Popovici, igazságügyminiszter: Gri- gor Junian, közlekedésügyi miniszter: Aíevra tábornok, hadügyminiszter: Cihovski tábornok, közoktatásügyi miniszter: Costa- eescu, a bukovinai ügyek tárcanélküli mi- nisztcvi. Saveanu, Besszarábia táreanéíkiili minisztere: Pan Halippa, Erdély tárcanél­küli minisztere: Voinescu, Bánát tárcanél­küli minisztere: Bocu Sever. A kisebbségi ügyek államtitkára lett Voicunicescu. A legnagyobb meglepetést Mironescu külügyminiszterré történt kine­vezése keltette, mivel az nj külügyminisz­ter a politikai életben nem szerepelt, noha vezető tagja volt a nemzeti parasztpártnak. A külügyminiszteri rátermettségéről sem tud senki. Bukarestben általában azt hiszik, hogy Mironescu csupán Titulescunak ké- sziti elő a talajt. Titulescu a választások le­zajlása után belép a kormányba és átveszi a kiüügyek vezetését. Azt is bizonyosnak tartják, hogy Titulescn már most is biztosí­totta magának a kulisszák mögött a kiil- iigyek intézését. Mironescu egyébként egye­temi tanár, gazdag ember és jelenleg nem tagja a parlamentnek. Az uj kormány az eskü letétele után minisztertanácsra gyűlik össze, amelyen megszövegezi az országhoz intézendő kiált­ványát. Egyben bejelenti programját és megígéri a közszabadságok helyreállítását. A választásokat egy hónap múlva fog­ják megtartani. Avarescu vasárnapra értekezletre hívta össze pártját, amelynek tárgya az általános politikai helyzet megvitatása és a választási harc előkészítése. Braíianu Maniu kineve­zésének a hírére úgy nyilatkozóit, hogy a liberális párt az uj kormánnyal szemben mérsékelt ellenzéki politikát fog folytatni és meg fogja mutatni a parasztpártnak, ho­gyan viselkedik a hazafias ellenzék. Bukarest, november 10. Maniu ma délelőtt a régenstanáesnak átadta minisz­teri listáját, amelyet délután hoznak nyil­vánosságra. Az uj választásokig a. külügy­minisztériumot Mironescu fogja vezetni, mert Vajda-Vojvoda, eddig az időig a bel­ügyminisztérium élén marad. A választá­sok után Maniu veszi át a belügyminiszté­riumot és Vajda a külügyminisztériumot, mig Mironeseut a kamara elnökévé vá­lasztják. Lestijiö sRgjoS kriF a a FosssiSfiiai helyit.t * I Bukarest, november 10. Az angol 'lapok részletesen foglalkoznak Tituiescu kudarcá­val és Mamin megbizatásával. A Times kiemeli, hogy a miság Romániá­ra nézve a lehető legrosszabb időben tört ki. Az államnak sürgős szüksége van a sta­bilizációra és a külföldi kölcsönre és a már csaknem befejezett tárgyalások félbe­szakítása elodázza a külföldi segítséget. De ha már egyszer kitört a miság, akkor jobb egy alapos rendszerváltozás a lassú át­menetnél. A Daily Telegrapb. bukaresti le­velezője még mindig neim látja biztosnak, vájjon a régemetanács végleg elvetette^© a koalíciós megoldás ©szüléjét és hogy Maniu tisztán parasztpárti kormányt alakíthat-©. A Daily Mail bukaresti levelezője szerint egész Romániában óriási feszültség van. Kolozsvárom húszezer paraszt táborozik az utcákon. Több városban föllázadt a tömeg és erőszakkal kergeti el a liberális hiva­talnokokat. A Saturdav Revue szerint Romániában neon­A láváiéi fenyegetett Nunciata és Carabba pusztulásra vám Ítélve Az uj kráterek működése mindinkább fokozódik — A pápa 25 millió Urát adományozott a kárvallottaknak Taormina, november 10. Az Etna mű­ködése a péntekről szombatra virradó éjje­len jelentékeny mértékben fokozódott. Ponti professzor, az Etna-obszervatórium igazgatója, az éjszaka folyamán repülőgé­pen megfigyelő körutat tett a tüzfolyam fe­lett. Megállapította, hogy egyetlen újonnan keletkezett lávatölcsér sem szüntette be működését, hanem ellenkezőleg, folyton újabbak és uiabbak keletkeznek, annak bi­zonyságául, hogy óriási mennyiségű izzó anyag feszíti a hegy oldalát és akar felszín­re jutni. A fő kitörési tölcsért is körülrepül­te Ponti professzor és megállapította, hogy a föld belsejéből folyton újabb és újabb anyag tör elő, amely percenként négy mé­ternyi kezdősebességgel indul útjára és táplálja a lávafolyamot. Tegnap délután omlott össze Mascali városának utolsó megmaradt épülete, a cit- rom-esszencia-gvár és ezzel a még napokkal ezelőtt virágzó, élénk gyárvároska teljes egészében Pompeji sorsára jutott, eltűnt a föld színéről. Nunciata és Corobba városok végzete BOH a galántai Hanzában, amely alig három év alatt becsületes vezetéssel megnyerte a ma­gyar nép bizalmát. Ennek a szervnek orszá­gossá kiépítés© lehetne az első lépés gazda­sági szervezkedésünk felé, amellyel kapcso­latban meg lehetne oldani az értékesítés ügyét is a magyar mezőgazdaság számára. Tudott dolog, hogy az értékesítés megszerve­zése a jobb árak elérését is jelenti, amelyet egyesült erővel lelhet csak keresztülvinni. A magyar hitelszövetkezetek mind csatlakoztak a pozsonyi, szlovák kezekben levő központi szövetkezetekhez, ahol a magyar érdekek nincsenek eléggé megvédve, hiszen azok sem a vezetésiben, sem a tisztviselőkarban nincsenek gazdasági súlyúknak megtfelelően képviselve. Magyar hitelszövetkezeteinknek tehát uj | központ felé kell őrientálódniok. ahol érde­le ei két jobban meg tudják védeni. De egyut- I ial a szövetkezeti hálózatnak minél teljesebb 1 kiépítése utján, uj gazdásági szövetkezetek létesítésével a többtermelés kérdését is meg kell oldaniok, áttérve az olcsóbb és sikere­sebb mélyszántásra és a műtrágya használa­tával járó nagy előnyökre, valamint a vető- magnemesités eredményeinek kihasználásá­ra. Mindennek szövetkezeti alapon való meg­oldására gondolunk. Ezeket az uj szövetkeze­teket a földmivelésiigyi kormánynak is köte­lessége támogatni, mert erre a célra kapja az elég magas költségvetési hiteleket, ame- lyelcet ma csaknem kizárólag a történelmi országok gazda közönsége meríti ki. A gazdasági hitel megoldatlan kérdése a régesrégen tervbe vett bank megalapítá­sát sürgeti, melynek célja a magyar nemzeti kisebbség hitelviszonyainak a rendezése. Mig a történelmi országokat túlontúl ellát­ják a nagy cseh bankok és a jegybank is azok javára érvényesíti támogatását, a ma­gyarságnak ki kellene használnia a lehetősé­geket. egy nagyobb bank érdekkörének az egész magyar kisebbségi területre való ki­is beteljesedettnek látszik. A két várost tel­jesen kiürítették, a gyárakat leszerelték s a gépeket elszállították. Az utcák teljesen kihaltak, csak a macskák maradtak ott. Nun­ciata város alacsonyabban fekvő részét a láva ma teljesen elöntötte. A lávafolyam 1B0 méter óránkénti sebességgel tör elő. A műszaki csapatok a modern technika minden vívmányát felhasználják, hogy a tiizfolyam erejét megzabolázzák. A katonák éjjel-nappal dolgoznak, robbantásokkal csa­tornákat létesítenek, hogy ezek vezessék le a lávatömegeket s az izzó folyam irányt ne változtasson. Hatalmas gátakat is építenek, hogy Giarrát és Ripoítot megmentsék. A 20.000 lakosú Ripotto Szicília szőlőművelé­sének központja. A fenyegetett területet különben katonai kordon zárja el és azon belül csupán a hatósági közegeket, meg a sajtó embereit engedik. A pápa Acireale püspökének a leg- - mélyebb részvétét fejezte ki a katasztrófa által sújtott lakosság irányában, áldását küldötte s a kárvallottak felsegélyezésére 25 millió Urát adományozott. Mai Mámnak 20 ^58. H885) szám * Vasárnap " 1928 november 12 —a—— Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nnlifihni nnnilnnin 12, II. emeiet- Telefon : 30311 — ia o­évente 450, félévre 22S, negyedévre 114, FősxerHesx/ő: POUtlKCU napiMp/ühivatal: Prága 11. Panská ul 12/111. — Te- havonta 38 Ke. Egyes szára ára 1 -20 Ki MURÁNYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.~ Sürgönyeim: Hírlap, Praha A ronáa'krtds megadása — TRutesro Mbukoti — Eissaraíííáüák a remin ilbaráMs pártot terjesztésével. Minden magyar váróét fic­kókkal árasztottak el a cseh és a szlovák bankok, amelyek a felszívott betéteket Prá­ga felé öntik, ahová egész csatornákon árad az arany 'és a pénz a perifériákról. Ezt a pénzel özön lést a javunkra kellene mérsékel­nünk, ha tőkeerős és versenyképes bankunk lenne. Azt hisszük, hogy ez közép- és törpe- bankija inkát üzleti tekintetben meg nem ká­rosítaná, mert csak azokról a bankokról van ezó, amelyeknek a támogatása miagyar néző­pontból megokolatlan azért, mert azok nem támogatják a (magyar közgazdaságot Ez természetesen csak egy nagy egység­be foglalva tudná szolgálni magyarságunk gazdasági érdekeit. Mindenesetre meg kelle­ne tartanunk a gazdasági seregszemlét, hogv ebben a nemzetmentő munkában kire lehel - ne számítanunk. Mert mai helyzetünk, gaz­dasági kiszolgáltatottságunk olyan, káros és fényűző gesztus, amelyet sokáig el nem vi­selhetünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom